Hatály: 1965.II.18. - 1999.VI.23.

1965. évi I. törvény

a Magyar Népköztársaság 1965. évi költségvetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1965. évi költségvetésének bevételeit 97.984,541.000 (Kilencvenhétmilliárd-kilencszáznyolcvannégymillió-ötszáznegyvenegyezer) forintban,

kiadásait 97.810,894.000 (Kilencvenhétmilliárd-nyolcszáztízmillió-nyolcszázkilencvennégyezer) forintban,

bevételi többletét 173,647.000 (Százhetvenhárommillió-hatszáznegyvenhétezer) forintban határozza meg.

2. § A törvény 1. §-ában meghatározott bevételek forrásai:

a népgazdaság ipari, építőipari, mezőgazdasági, bel- és külkereskedelmi, közlekedési és szolgáltató vállalataitól befolyó nyereségbefizetés, forgalmi adó, illetményadó, eszközlekötési járulék, társadalombiztosítási járulék és egyéb befizetések összege 78.249 millió forint, a bevételek 79,8%-a,

a szövetkezetektől származó adóbevételek és egyéb befizetések összege, 6.646 millió forint, a bevételek 6,8%-a,

a lakosságtól származó adóbevételek összege, 3.305 millió forint, a bevételek 3,4%-a,

a különféle bevételek, elsősorban a központi és a tanácsi költségvetési szervek bevételei, továbbá az egyéb forrásokból várható bevételek összege, együttesen 9.785 millió forint, a bevételek 10%-a.

3. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 51.202 millió forintot, a kiadások 52,3%-át

az 1965. évi népgazdasági terv célkitűzései szerint megvalósítandó ipari beruházásokra, az ipari üzemek korszerűsítésére és a népgazdaság készleteinek növelésére,

a mező- és erdőgazdasági termelés növelésére, ezen belül a gépesítés, a kemizálás, a belterjes gazdálkodás továbbfejlesztésére, a járulékos beruházások megvalósítására, állati termékek termelésének fokozására,

a közlekedés fejlesztésére, a vasúti és közúti közlekedési berendezések karbantartására és felújítására, az országos és tanácsi közúti úthálózat javítására, valamint egyes közlekedési eszközök beszerzésére,

a bel- és külkereskedelmi áruforgalom lebonyolítására, a kereskedelmi hálózat bővítésére,

végül az egészségügyi, oktatási és egyéb kulturális intézmények hálózatának bővítésére, új lakások építésére, valamint a városi és községi közműszolgáltatás fejlesztésére

kell fordítani.

4. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 6.722 millió forintot, a kiadások 6,9%-át

a nemzetközi kötelezettségek teljesítésére,

a belföldi államadósságok törlesztésére,

a költségvetési tartalékra és egyéb pénzügyi jellegű kiadásokra

kell fordítani.

5. § Egészségügyi, szociális, társadalombiztosítási, oktatási, művelődési, valamint egyéb kulturális feladatokra, ilyen jellegű intézmények és intézetek fenntartására, a törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból 27.682 millió forintot, a kiadások 28,3%-át,

egészségügyi feladatokra, az egészségügyi ellátás és egészségvédelem fejlesztésére, a kórházak, klinikák, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóintézetek, orvosi körzetek, szülőotthonok, bölcsődék és gyermekotthonok fenntartásra, anya- és csecsemővédelemre, szülészeti ellátásra, valamint egyéb egészségügyi célokra,

szociális támogatásokra, a szociális otthonok, üdülők fenntartására, továbbá más szociális célokra,

társadalombiztosítási feladatokra, betegségi és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerekre, valamint gyógyászati segédeszközök költségeire, családi pótlékra, továbbá nyug- és egyéb ellátásra,

oktatási intézmények kiadásaira, elsősorban az általános iskolák fenntartására, fejlesztésére, nevelőotthonok, tanulóintézetek, középiskolák, a népgazdaság felsőfokú képesítésű szakemberszükségletének kielégítése érdekében az egyetemek, főiskolák, felsőfokú technikumok működési költségeire, a tanulók elhelyezését biztosító bentlakásos intézmények fenntartására, valamint egyéb oktatási célokra,

tudományos kutatásra, népművelési és kulturális intézmények kiadásaira, a Rádió és Televízió fenntartására és fejlesztésére, színházak és más művészeti intézmények támogatására, sportfeladatok ellátására, valamint egyéb kulturális célok megvalósítására

kell fordítani.

6. § A törvény 1. §-ában meghatározott kiadásokból

honvédelmi célokra 5.757 millió forintot, a kiadások 5,9%-át,

rend- és jogbiztonsági kiadásokra 3.739 millió forintot, a kiadások 3,8%-át,

igazgatási kiadásokra 2.709 millió forintot, a kiadások 2,8%-át

kell fordítani.

7. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1965. évi költségvetését a törvény 1. §-ában meghatározott főösszeg keretében:

17.612,479.000 (Tizenhétmilliárd-hatszáztizenkétmillió-négyszázhetvenkilencezer) forint bevétellel,

17.612,479.000 (Tizenhétmilliárd-hatszáztizenkétmillió-négyszázhetvenkilencezer) forint kiadással állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételek forrásai:

a) a tanácsok alá rendelt vállalatok nyereségbefizetésének teljes összege, 1.935 millió forint,

b) a tanácsok működési bevételeinek teljes összege, 1.093 millió forint,

c) az együttesen kezelt adóbevételek 100%-a, 1.655 millió forint,

d) a termelőszövetkezetektől és magánszemélyektől eredő forgalmi adóbevételek 100%-a, 240 millió forint,

e) a tanácsok alá rendelt vállalatok forgalmi és illetményadó befizetésének 100%-a, 1.028 millió forint,

f) a kisipari szövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 2.422 millió forint,

g) a földművesszövetkezetek adóbefizetésének 100%-a, 346 millió forint,

h) az állami hozzájárulás a beruházások fedezetére és egyéb célokra 8.893 millió forint,

(3) A fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsok bevételi forrásait és az állami adókból való részesedésük mértékét a törvény melléklete határozza meg.

(4) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a tanácsok részére megállapított bevételi terveknek jogszabályok következtében történt módosulása esetén a többletet elvonja, illetőleg a hiányt állami hozzájárulásból biztosítsa.

8. § (1) A kiadásokra a törvény 1. §-ában meghatározott összeget - a törvényes átcsoportosítási jogkör figyelembevételével - csak a jóváhagyott feladatokra lehet felhasználni.

(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy a költségvetés végrehajtása során a költségvetésben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítését a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza, továbbá, hogy a kiadások fedezetére szükséges összegeket a bevételek befizetése arányában bocsássa rendelkezésre.

(3) A törvény 1. §-ában meghatározott, valamint az esetleg azt meghaladó bevételi többletet a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány az állami pénzkészletek gyarapítására és egyes év közben felmerülő szükségletek fedezetére használhatja fel.

(4) A kiadásokra meghatározott összegeket a költségvetési évet követően felhasználni nem lehet.

9. § Az Országgyűlés jóváhagyja azokat a takarékossági intézkedéseket, amelyeket a Kormány az 1965. évi állami költségvetés egyensúlya érdekében hozott. A miniszterek, az országos hatáskörű szervek vezetői, a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei biztosítsák a felügyeletük alá rendelt irányító és gazdálkodó szerveknél a takarékossági rendelkezések és célkitűzések következetes végrehajtását. Az irányító és gazdálkodó szervek a gazdálkodás jobb feltételeinek megteremtése, valamint a feladatok maradéktalan megvalósítása érdekében az eddiginél szélesebb körben és hatékonyabban éljenek a belső tartalékok feltárásával és a rendelkezésre álló eszközök átcsoportosításának lehetőségeivel.

10. § E törvény rendelkezéseit 1965. január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

Melléklet az 1965. évi I. törvényhez

A tanácsok bevételi forrásai és az állami adókból való részesedésük mértéke a törvény 7. § (3) bekezdése alapján

(Ezer forintban)

 

 

 

 

 Állami adókból való részesedés

 Állami hozzájárulás

 

 

Megnevezés

 
Vállalatok
nyereség-
befizetése

 

Működési
bevételek

 
Együttesen
kezelet adók
100%-a

 Termelőszö-
vetkezetek és
magánosok
forgalmi
adójának
100%-a

 Tanácsi
vállalatok
forgalmi és
illetményadó-
jának
100%-a

 
Kisipari
szövetkezetek
adójának
100%-a

 
Földműves-
szövetkezetek
adójának
100%-a

 

Beruházások
fedezete

 

Egyéb

 

 

 Budapest főváros

 700.063

 231.185

 193.500

 83.500

 113.092

 1,612.001

 40.404

 841.145

 558.873

 

 

 Baranya megye

 42.236

 28.831

 52.200

 4.500

 19.484

 20.179

 12.192

 68.801

 238.275

 

 

 Bács-Kiskun megye

 97.943

 51.734

 151.700

 16.200

 131.957

 68.517

 20.892

 93.862

 141.174

 

 

 Békés megye

 52.827

 51.598

 116.000

 9.000

 26.577

 67.132

 22.690

 111.293

 240.142

 

 

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 40.368

 44.393

 82.500

 7.700

 24.686

 22.544

 47.498

 336.465

 357.513

 

 

 Csongrád megye

 36.118

 35.644

 88.200

 6.700

 24.909

 53.776

 15.260

 103.755

 190.377

 

 

 Fejér megye

 50.669

 44.197

 61.300

 5.700

 29.833

 22.962

 12.895

 253.207

 279.631

 

 

 Győr-Sopron megye

 65.464

 45.553

 64.500

 8.600

 31.107

 45.081

 15.249

 177.301

 320.741

 

 

 Hajdú-Bihar megye

 21.887

 40.328

 82.000

 5.600

 27.516

 24.218

 16.316

 42.905

 264.113

 

 

 Heves megye

 47.518

 32.515

 62.700

 5.700

 24.900

 21.226

 17.965

 153.676

 232.915

 

 

 Komárom megye

 57.473

 29.945

 30.000

 7.100

 12.880

 20.579

 6.556

 167.245

 241.984

 

 

 Nógrád megye

 48.267

 26.789

 27.500

 3.000

 22.343

 13.219

 11.806

 160.244

 205.496

 

 

 Pest megye

 120.318

 69.843

 113.100

 19.700

 129.350

 83.895

 23.995

 67.611

 196.507

 

 

 Somogy megye

 44.951

 46.910

 72.500

 7.600

 33.145

 21.658

 15.791

 161.760

 237.596

 

 

 Szabolcs-Szatmár megye

 46.055

 48.656

 116.400

 5.800

 58.102

 24.072

 26.523

 166.674

 341.394

 

 

 Szolnok megye

 52.154

 49.507

 87.100

 7.600

 28.416

 72.027

 16.902

 102.365

 288.389

 

 

 Tolna megye

 31.217

 30.551

 54.500

 5.300

 21.907

 27.130

 11.013

 91.897

 217.837

 

 

 Vas megye

 49.238

 33.265

 49.800

 7.200

 56.520

 30.456

 10.035

 128.566

 237.435

 

 

 Veszprém megye

 66.379

 44.782

 57.500

 10.100

 35.929

 23.108

 13.423

 216.106

 323.607

 

 

 Zala megye

 64.005

 25.394

 42.400

 5.900

 18.930

 34.186

 6.691

 120.612

 189.982

 

 

 Debrecen megyei jogú város

 54.841

 25.541

 14.800

 1.400

 13.323

 30.127

 1.284

 146.908

 64.652

 

 

 Miskolc megyei jogú város

 54.952

 22.131

 11.800

 2.200

 81.970

 15.184

 .

 147.386

 173.348

 

 

 Pécs megyei jogú város

 41.787

 18.118

 11.500

 1.200

 12.364

 15.532

 .

 96.150

 111.512

 

 

 Szeged megyei jogú város

 48.286

 15.239

 11.500

 2.700

 49.209

 53.491

 920

 117.031

 40.617

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Együtt

 

 1,935.016

 1,092.649

 1,655.000

 240.000

 1,028.449

 2,422.300

 346.300

 4,072.965 [2]

 5,694.110

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 



[1] Kihirdetve: 1965. II. 18.

[2] Tartalmazza a szövetkezeti lakásépítések összegét is.