Hatály: 1970.XII.29. - 1999.VI.23.

1970. évi IV. törvény

a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetéséről és a tanácsok 1971-1975. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozóiról[1]

ELSŐ RÉSZ

A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetése

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének

bevételeit 193 061 000 000 forintban,

kiadásait 195 226 000 000 forintban,

hiányát 2 165 000 000 forintban

határozza meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevétel - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt részletezéssel - a vállalatok, a szövetkezetek és a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályokkal létrehozott forrásokból származik.

(2) A vállalatok, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok illetményadója, társadalombiztosítási járuléka, nyereségadója, termelési adója, forgalmi adója, vámbefizetése, import-forgalmi adója, városi és községi hozzájárulása és egyéb befizetései, továbbá a vállalatok eszközlekötési járulék és központosított amortizáció befizetéseinek együttes összege 159 783 millió forint, a bevétel 82,8%-a, amely a főbb népgazdasági áganként a következő:

- ipar 85 508 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 53,5%-a,

- építőipar 10 975 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 6,9%-a,

- mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vízgazdálkodás 3 389 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 2,1%-a,

- szállítás és hírközlés 10 524 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 6,6%-a,

- kereskedelem 39 532 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 24,7%-a,

- nem termelő ágazatok 9 855 millió forint, az e bekezdés szerinti bevétel 6,2%-a.

(3) A mezőgazdasági termelőszövetkezetek befizetéseinek összege 4 700 millió forint, a bevétel 2,4%-a.

(4) A lakosságtól származó adó- és egyéb befizetések összege 10 500 millió forint, a bevétel 5,4%-a.

(5) A különféle bevételek, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő befizetések, továbbá a központi és tanácsi költségvetési szervek bevételei és az egyéb forrásokból származó bevételek együttesen 18 078 millió forint, a bevétel 9,4%-a.

3. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásokból 41 785 millió forint, a kiadás 21,4%-a:

- az állami költségvetés által folyósított beruházási kiadásokra,

- a tanácsi fejlesztési alapok állami hozzájárulására,

- az egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap kiegészítésre és

- a központi készletezésre, továbbá

- a termelőszövetkezetek beruházásainak támogatására,

- a tanácsi fejlesztési alapba átengedett városi és községi hozzájárulásra,

- a lakásépítés állami támogatására,

- egyéb forgóalap kiegészítésre

fordítható.

4. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásból 53 035 millió forint, a kiadás 27,2%-a, a vállalatok, a kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, importárkiegészítésekre, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint a fogyasztói árpolitikai célkitűzések megvalósítását szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre, továbbá a mezőgazdasági termelőszövetkezetek üzemviteli támogatására és a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére fordítható.

5. § Az 1. §-ban meghatározott kiadásokból 22 214 millió forint, a kiadás 11,4%-a, a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos kiadások teljesítésére, a belföldi államadósságok törlesztésére, a lakbéremelés lakossági terheinek térítésére és egyéb kiadásokrra fordítható.

6. § (1) Az 1. §-ban meghatározott kiadásból a költségvetési szervek kiadásaira 78 192 millió forint, a kiadás 40%-a fordítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kiadások a főbb felhasználási célok szerint a következők:

- a társadalombiztosítási feladatok és készpénzsegélyek, a gyógyszerellátás és gyógyászati szolgáltatás, a családi pótlék, továbbá a nyugdíjak és egyéb ellátás kiadása 23 514 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 12%-a.

- az egészségügyi ellátás és az egészségvédelem fejlesztésének kiadása: a kórházak és egyéb fekvőbeteg intézetek, a klinikák, a járóbetegek ellátását szolgáló orvosi intézetek, a szülőotthonok, a bölcsődék, a gyermekotthonok és egyéb egészségügyi intézetek fenntartásának, valamint az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, a szülészeti ellátás, a közegészségügyi és járványügyi ellátás, valamint egyéb egészségügyi célok kiadása 7 615 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 3,9%-a,

- a szociális támogatások, a szociális otthonok fenntartásának, továbbá más szociális feladatok, valamint az üdülők kiadása 1 172 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 0,6%-a,

- az oktatási intézmények, továbbá a gyermek- és diákjóléti intézmények fenntartásának, valamint az egyéb oktatási célok kiadása 9 787 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5%-a,

- a tudományos kutatás fejlesztésének kiadása 1 079 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 0,6%-a,

- a népművelési, a művészeti és más kulturális intézmények támogatásának, a sportfeladatok ellátásának, továbbá egyéb kulturális célok megvalósításának kiadása 3 024 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,5%-a,

- a védelmi kiadás 9 440 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 4,8%-a,

- a rend- és jogbiztonsági kiadás 5 746 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 2,9%-a,

- az igazgatási kiadás 3 284 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,7%-a,

- a költségvetési szervek különböző gazdasági feladatainak kiadása 10 682 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 5,5%-a,

- a költségvetési szervek állóeszközei felújításának, valamint egyéb feladatainak ellátásával összefüggő kiadás 2 849 millió forint, az 1. §-ban meghatározott kiadás 1,5%-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.

7. § Az Országgyűlés a minisztériumok és országos hatáskörű szervek kiadásainak előirányzatát 57 643 millió forintban, működési bevételeinek előirányzatát 2 553 millió forintban állapítja meg.

8. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok 1971. évi költségvetéséhez nyújtott állami hozzájárulást 2 944 millió forintban, a tanácsok 1971. évi fejlesztési alapjához nyújtott állami hozzájárulást pedig 7 702 millió forintban állapítja meg.

(2) A tanácsok 1971. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai és az azokból való részesedés mértéke azonos a törvény 16. és 17. §-ai szerint az 1971-1975. évekre megállapított bevételi forrásokkal és azokból való részesedési mértékekkel.

9. § A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésének kötelező előirányzatait a törvény az 1. számú melléklet szerint határozza meg.

10. § A tanácsok költségvetéséhez, valamint a tanácsok fejlesztési alapjához nyújtott állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok szerint részletezetten e törvény a 2. számú melléklet szerint határozza meg.

11. § (1) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésük részletes összetételét a törvény 1. számú mellékletében meghatározott kötelező előirányzatok betartásával - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - állapítják meg.

(2) A minisztériumok és országos hatáskörű szervek költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzat-módosítási jogkörrel rendelkeznek az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.

12. § (1) A tanácsok költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 8. §-ában meghatározott állami hozzájárulás, valamint e törvény 16. és 17. §-a szerint költségvetési szabályozók - a bevételi források és az azokból való részesedés mértéke - alapján, továbbá a Kormány által megállapított kötelező előirányzatok betartásával és a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítják meg.

(2) A tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás, vagy a költségvetésük tartaléka terhére előirányzat-módosítás, vagy pótelőirányzat engedélyezése útján, illetőleg a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathatják.

13. § E törvény kihirdetése után a tanácsok, valamint a minisztériumok és országos hatáskörű szervek - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.

14. § A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetés végrehajtása során

- az e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza;

- a pénzügyi egyensúly biztosítására a költségvetési eszközök évközi felhasználásánál intézkedéseket tegyen;

- az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés terven felül keletkező bevételeiből, illetve a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által meghatározott módon, államháztartási fejlesztési kölcsönből fedezze.

15. § A 11. § (2) bekezdésében és a 12. § (2) bekezdésében foglalt előirányzat-módosítási jogkört meghaladó esetekben a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány engedélyezhet előirányzat-módosítást.

MÁSODIK RÉSZ

A tanácsok 1971-1975. évi pénzügyi tervének költségvetési szabályozói

16. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok költségvetésének az 1971-1975. évekre vonatkozó költségvetési szabályozóit az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Bevételi források:

Saját források:

- a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények működési bevételei,

- a tanácsok által előírt lakossági adók:

az együttesen kezelt adók, a magánosok forgalmi adója, a borforgalmi adó, valamint a tanácsok által beszedett illetékek és díjak.

Megosztott források:

- a mezőgazdasági termelőszövetkezetek földadója, jövedelemadója, gépjárműadója, a városi és községi hozzájárulása,

- a tanács területén működő vállalatok (gyáregységek, telephelyek), kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok illetményadója s városi és községi hozzájárulása,

- a tanács területén működő vállalatok eszközlekötési járuléka.

b) Állami hozzájárulás

alsó határa az 1971-1975. évre együttesen 11 048 millió forint, felső határa pedig 13 373 millió forint, ebből fix összegben megállapítva:

az 1971. évre 2 944 millió forint,

az 1972. évre 2 725 millió forint.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételi forrásokból származó bevétel - kivéve a (3)-(5) bekezdésekben meghatározott eseteket

- a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsokat teljes egészében megilleti.

(3) A tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok által fizetendő városi és községi hozzájárulás címén

Baranya, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna és Vas megyéket, valamint Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokat az említett szervek nyereségének 4%-a,

a Fővárost, valamint Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Pest, Veszprém és Zala megyéket és Debrecen megyei jogú várost pedig az említett szervek nyereségének 5%-a,

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás a fővárosi, megyei jogú városi tanácsokat a szövetkezetek bruttó jövedelme 1%-ának 2/3 részében illeti meg.

(4) A tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok által fizetendő illetményadó

a Fővárost az említett szervek munkabére 1%-ának,

a megyéket és megyei jogú városokat pedig az említett szervek munkabére 8%-ának

megfelelő mértékben illeti meg.

(5) A tanács területén működő vállalatok által fizetendő eszközlekötési járulék

a Fővárost, valamint Fejér, Komárom, Pest megyéket és Debrecen megyei jogú várost az említett vállalatok eszközállomány-értéke 0,5%-ának,

Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Sopron megyéket, valamint Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokat 1%-ának,

Csongrád és Veszprém megyéket 1,5%-ának,

Heves és Szolnok megyéket 2%-ának,

Zala megyét 2,5%-ának,

Somogy, Tolna és Vas megyéket 4%-ának,

Baranya, Hajdú-Bihar, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyéket pedig 5%-ának

megfelelő mértékben illeti meg.

17. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok fejlesztési alapjának, illetve községeknél a fejlesztési előirányzatának szabályozóit az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Bevételi források:

Saját források:

- a lakosság községfejlesztési hozzájárulása,

- a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

- a tanácsok felügyelete alatt működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok telekhasználati és telekigénybevételi díja,

- külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

Megosztott források:

- a tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás,

- a tanács területén működő vállalatok központosított amortizációja.

b) Állami hozzájárulás

 az 1971-1975. évekre

 50 749 millió forint, ebből:

 az 1971. évre

 7 702 millió forint,

 az 1972. évre

 8 760 millió forint,

 az 1973. évre

 10 304 millió forint,

 az 1974. évre

 11 416 millió forint,

 az 1975. évre

 12 567 millió forint.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt bevételi forrásokból származó bevételek a Fővárost, a megyéket és a megyei jogú városokat teljes egészében megilletik.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt megosztott források közül a tanács területén működő vállalatok, kisipari és háziipari termelőszövetkezetek és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás címén

a Fővárost, valamint Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Pest, Veszprém és Zala megyéket és Debrecen megyei jogú várost az említett szervek nyereségének 1%-a.

Baranya, Fejér, Győr-Sopron, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár, Szolnok, Tolna, Vas megyéket, valamint Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokat pedig az említett szervek nyereségének 2%-a,

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsokat a szövetkezetek bruttó jövedelme 1%-ának 1/3 részében illeti meg.

18. § A tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához az 1971-1975. évekre megállapított állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsok szerint részletezetten e törvény 3. számú melléklete határozza meg.

HARMADIK RÉSZ

Hatálybalépés

19. § E törvény rendelkezéseit 1971. január 1. napjától kell alkalmazni, végrehajtásáról a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

1. számú melléklet az 1970. évi IV. törvény 9. §-ához

A KÖZPONTI SZERVEK KÖTELEZŐ ELŐIRÁNYZATAI FEJEZETENKÉNT ÉS JOGCÍMEK SZERINT
(Ezer forintban)

 

 

 Kiadások

 

 

 

 Béralap

 

 

 Megnevezés

 Bevételek

 

 

 

 

 

 

 összesen

 összesen

 
összesen

 ebből: igazgatási szervek béralapja

 Igazgatási szervek kiadásai

 

 Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa

 
430

 
39.959

 
6.608

 
6.608

 
28.400

 

 Minisztertanács

 4.588

 112.510

 37.917

 28.446

 58.339

 

 Népköztársaság Ügyészsége

 583

 104.923

 72.357

 .

 .

 

 Központi Népi Ellenőrzési Bizottság

 100

 34.538

 20.980

 20.980

 33.800

 

 Magyar Testnevelési és Sportszövetség

 
550

 
358.520

 
8.300

 
.

 
.

 

 Magyar Tudományos Akadémia

 27.731

 592.698

 14.374

 8.995

 15.795

 

 Országos Tervhivatal

 740

 73.598

 32.512

 27.795

 44.000

 

 Munkaügyi Minisztérium

 115.665

 946.396

 354.163

 16.560

 26.800

 

 Központi Statisztikai Hivatal

 4.970

 231.353

 111.700

 94.800

 159.636

 

 Külügyminisztérium

 49.145

 399.499

 119.006

 117.545

 376.252

 

 Belügyminisztérium

 55.750

 4,722.200

 .

 .

 .

 

 Honvédelmi Minisztérium

 105.000

 9,440.200

 .

 .

 .

 

 Pénzügyminisztérium

 7.429

 316.258

 80.982

 74.400

 117.100

 

 Igazságügyi Minisztérium

 130.310

 717.298

 172.841

 10.170

 17.060

 

 Kohó- és Gépipari Minisztérium

 8.924

 154.648

 69.146

 23.553

 43.405

 

 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

 
4.614

 
172.949

 
30.116

 
8.215

 
26.600

 

 Nehézipari Minisztérium

 13.065

 157.512

 52.779

 19.320

 39.815

 

 Országos Anyag- és Árhivatal

 26.094

 36.746

 10.563

 6.263

 10.900

 

 Központi Földtani Hivatal

 7.790

 1,128.880

 2.357

 2.297

 4.050

 

 Könnyűipari Minisztérium

 7.920

 92.200

 42.041

 16.100

 29.520

 

 Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

 
205.890

 
2,579.647

 
553.600

 
42.857

 
95.500

 

 Belkereskedelmi Minisztérium

 9.313

 245.957

 51.294

 21.135

 38.854

 

 Külkereskedelmi Minisztérium

 5.528

 382.502

 87.774

 82.047

 197.600

 

 Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium

 
12.910

 
223.200

 
50.815

 
23.050

 
41.600

 

 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium

 
53.829

 
3,278.848

 
134.068

 
20.185

 
33.488

 

 Országos Vízügyi Hivatal

 1.195

 1,211.953

 10.991

 9.995

 16.068

 

 Magyar Rádió és Televízió

 1,311.750

 942.988

 123.100

 .

 .

 

 Művelődésügyi Minisztérium

 80.050

 2,203.379

 695.600

 27.928

 43.100

 

 Egészségügyi Minisztérium

 67.317

 2,112.441

 839.074

 15.420

 22.050

 

 SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság

 
20,890.000[2]

 
23,531.350

 
124.324

 
9.800

 
16.800

 

 Üdültetés

 93.800

 353.934

 94.500

 4.900

 6.804

 

 Központi szervek összesen

 23,302.980

 56,899.084

 4,003.882

 739.364

 1,543.336

 

 Tartalék

 

 744.000 [3]

 

 

 

 

 Együtt

 23,302.980

 57,643.084

 4,003.882

 739.364

 1,543.336

 

2. számú melléklet az 1970. évi IV. törvény 10. §-ához

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK 1971. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ ÉS FEJLESZTÉSI ALAPJÁHOZ
(Ezer forintban)

 Megnevezés

 Állami hozzájárulás a költségvetéshez

 Állami hozzájárulás a fejlesztési alaphoz

 

 

 

 Budapest főváros

 939.400

 2,359.000

 Baranya megye

 95.700

 104.000

 Bács-Kiskun megye

 67.700

 215.000

 Békés megye

 81.159

 71.000

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 74.300

 261.000

 Csongrád megye

 71.700

 64.000

 Fejér megye

 42.000

 392.000

 Győr-Sopron megye

 134.015

 364.000

 Hajdú-Bihar megye

 133.500

 82.000

 Heves megye

 72.200

 195.000

 Komárom megye

 118.300

 296.000

 Nógrád megye

 95.800

 82.000

 Pest megye

 151.700

 273.000

 Somogy megye

 33.700

 143.000

 Szabolcs-Szatmár megye

 276.500

 289.000

 Szolnok megye

 74.900

 198.000

 Tolna megye

 50.100

 135.000

 Vas megye

 65.100

 160.000

 Veszprém megye

 78.000

 316.000

 Zala megye

 41.400

 125.000

 Debrecen megyei jogú város

 42.000

 373.000

 Miskolc megyei jogú város

 120.400

 562.000

 Pécs megyei jogú város

 42.900

 255.000

 Szeged megyei jogú város

 41.400

 376.000

 Tartalék

 

 12.000

 Együtt

 2,943.874

 7,702.000

3. számú melléklet az 1970. évi IV. törvény 18. §-ához

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS A TANÁCSOK 1971-1975. ÉVI PÉNZÜGYI TERVÉHEZ
(Ezer forintban)

 
Megnevezés

 Állami hozzájárulás a költségvetéshez

 Állami hozzájárulás az 1971-1975. évi költségvetéshez

 
Állami hozzájárulás az 1971-1975. évi fejlesztési alaphoz

 

 1971.

 1972.

 alsó

 felső

 1971.

 1972.

 1973.

 1974.

 1975.

 1971-1975.

 

 évekre

 határ

 évekre

 Budapest főváros

 939.400

 777.400

 2,260.000

 2,660.000

 2,359.000

 2,858.000

 3,368.000

 3,802.000

 4,203.000

 16,590.000

 Baranya megye

 95.700

 93.400

 437.000

 517.000

 104.000

 100.000

 120.000

 162.000

 165.000

 651.000

 Bács-Kiskun megye

 67.700

 60.700

 319.000

 399.000

 215.000

 232.000

 252.000

 292.000

 285.000

 1,276.000

 Békés megye

 81.159

 66.459

 315.000

 386.000

 71.000

 72.000

 114.000

 153.000

 197.000

 607.000

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 74.300

 75.000

 360.000

 437.000

 64.000

 91.000

 104.000

 112.000

 139.000

 510.000

 Csongrád megye

 71.700

 68.600

 308.000

 368.000

 392.000

 476.000

 544.000

 625.000

 675.000

 2,712.000

 Fejér megye

 42.000

 34.900

 175.000

 215.000

 364.000

 362.000

 370.000

 364.000

 416.000

 1,876.000

 Győr-Sopron megye

 134.015

 130.915

 501.000

 625.000

 82.000

 72.000

 88.000

 101.000

 137.000

 480.000

 Hajdú-Bihar megye

 133.500

 132.300

 615.000

 765.000

 195.000

 209.000

 271.000

 318.000

 310.000

 1,303.000

 Heves megye

 72.200

 67.200

 280.000

 350.000

 296.000

 343.000

 439.000

 459.000

 514.000

 2,051.000

 Komárom megye

 118.300

 118.600

 484.000

 584.000

 82.000

 86.000

 132.000

 141.000

 165.000

 606.000

 Nógrád megye

 95.800

 94.000

 404.000

 484.000

 273.000

 312.000

 383.000

 453.000

 483.000

 1,904.000

 Pest megye

 151.700

 141.900

 572.000

 692.000

 143.000

 163.000

 178.000

 217.000

 262.000

 963.000

 Somogy megye

 33.700

 36.200

 227.000

 277.000

 289.000

 312.000

 376.000

 404.000

 428.000

 1,809.000

 Szabolcs-Szatmár megye

 276.500

 286.400

 1,281.000

 1,601.000

 198.000

 183.000

 189.000

 198.000

 224.000

 292.000

 Szolnok megye

 74.900

 66.300

 317.000

 377.000

 135.000

 126.000

 159.000

 202.000

 185.000

 807.000

 Tolna megye

 50.100

 53.200

 259.000

 302.000

 160.000

 199.000

 249.000

 271.000

 269.000

 1,148.000

 Vas megye

 65.100

 57.200

 249.000

 299.000

 316.000

 388.000

 427.000

 458.000

 524.000

 2,113.000

 Veszprém megye

 78.000

 92.700

 407.000

 497.000

 125.000

 138.000

 166.000

 187.000

 158.000

 774.000

 Zala megye

 41.400

 35.200

 213.000

 253.000

 373.000

 407.000

 423.000

 466.000

 518.000

 2,187.000

 Debrecen megyei jogú város

 42.000

 38.400

 171.000

 211.000

 562.000

 682.000

 804.000

 820.000

 869.000

 3,737.000

 Miskolc megyei jogú város

 120.400

 119.400

 516.000

 626.000

 255.000

 278.000

 260.000

 259.000

 289.000

 1,341.000

 Pécs megyei jogú város

 42.900

 39.500

 170.000

 200.000

 376.000

 350.000

 396.000

 429.000

 474.000

 2,025.000

 Szeged megyei jogú város

 41.400

 39.500

 208.000

 248.000

 12.000

 13.000

 53.000

 68.000

 190.000

 336.000

 Tartalék

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Együtt

 2,943.874

 2,725.374

 11,048.000

 13,373.000

 7,702.000

 8,760.000

 10,304.000

 11,416.000

 12,567.000

 50,749.000

 



[1] Kihirdetve: 1970. XII. 29.

[2] A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

[3] A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.