Hatály: 1973.XII.23. - 1999.VI.23.

1973. évi VI. törvény

a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről[1]

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének

 

 bevételeit

 261 406 000 000 forintban

 ,

 

 kiadásait

 263 676 000 000 forintban

 ,

 

 hiányát

 2 270 000 000 forintban

 

állapítja meg.

2. § (1) A bevételek - a (2)-(5) bekezdésben foglalt részletezéssel - az állami vállalatok, a szövetkezetek, a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályok alapján befizetett összegekből és hitelműveletekből származnak.

(2) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok nyereségadó, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, termelési adó, forgalmi adó, vám és importforgalmi adó, központosított amortizáció, városi és községi hozzájárulás, valamint egyéb befizetéseinek összege 209 030 millió forint, a bevételek 80%-a.

(3) A mezőgazdasági szövetkezetek adó-, társadalombiztosítási járulék, továbbá városi és községi hozzájárulás befizetéseinek összege 6350 millió forint, a bevételek 2,4%-a.

(4) A lakosság adó-, illeték-, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek összege 14 700 millió forint, a bevételek 5,6%-a.

(5) A központi és a tanácsi költségvetési szervektől, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, a belföldi hitelműveletekből, továbbá az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 31 326 millió forint, a bevételek 12%-a.

3. § A kiadási főösszegből 53 328 millió forint, a kiadások 20,2%-a fordítható az állami költségvetésből folyósított beruházási juttatásokra, a tanácsi fejlesztési alapok kiegészítésére, a tanácsi fejlesztési alapokba átengedett városi és községi hozzájárulásra, a magánlakásépítéshez nyújtott támogatásra, az állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a központi készletezésre és a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására.

4. § A kiadási főösszegből 79 882 millió forint, a kiadások 30,3%-a fordítható az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-ártámogatásokra, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint fogyasztói árpolitikai célok megvalósítására szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre, a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére.

5. § (1) A kiadási főösszegből a költségvetési szervek kiadása 106 131 millió forint, a kiadások 40,3%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a következő célokra használható fel:

társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerellátásra és gyógyászati szolgáltatásokra, továbbá nyugdíjakra 35 429 millió forint, a kiadási főösszeg 13,5%-a,

egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 11 577 millió forint, a kiadási főösszeg 4,4%-a,

kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép- és felsőfokú oktatási, tudományos, kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 19 264 millió forint, a kiadási főösszeg 7,3%-a,

védelemre 10 610 millió forint, a kiadási főösszeg 4%-a,

rend- és jogbiztonságra 6680 millió forint, a kiadási főösszeg 2,5%-a,

központi és helyi igazgatásra 4414 millió forint, a kiadási főösszeg 1,7%-a,

költségvetési szervek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 13 068 millió forint, a kiadási főösszeg 5%-a,

költségvetési szervek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatainak ellátására 5089 millió forint, a kiadási főösszeg 1,9 %-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.

6. § A kiadási főösszegből 24 335 millió forint, a kiadások 9,2%-a fordítható a nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, a belföldi állami adósságok törlesztésére, a különböző kamatfizetésekre és egyéb költségvetési feladatok megvalósítására.

7. § Az Országgyűlés az 1. §-ban meghatározott összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek kiadási előirányzatát 77 907 millió forinttal, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékokkal növelt bevételi előirányzatát 30 761 millió forinttal az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.

8. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek felhatalmazást kapnak arra, hogy

költségvetésük részletes előirányzatát a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítsák meg,

költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzat-módosítási jogkört gyakoroljanak az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.

9. § Az Országgyűlés

a tanácsok 1974. évi költségvetéséhez nyújtandó állami hozzájárulást [1970. évi IV. törvény 16. § (1) bekezdés b) pont] 5092 millió forintban állapítja meg,

a tanácsok 1974. évi fejlesztési alapjához az 1970. évi IV. törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint folyósítandó állami hozzájárulást pedig 13 657 millió forintra módosítja,

a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához nyújtandó állami hozzájárulást a 2. számú melléklet szerint határozza meg.

10. § A tanácsok 1974. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai, valamint a bevételi forrásokból való részesedés mértékei azonosak az 1970. évi IV. törvény 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1971-1975. évre megállapított bevételi forrásokkal és részesedési mértékkel.

11. § A tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy

költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 9. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1970. évi IV. törvény 16-17. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértékei - alapján  a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítsák meg,

költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthassák, illetőleg - a 12. §-ban foglalt esetben - a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathassák.

12. § Az állami lakásépítésben résztvevő tanácsok fejlesztési alapja javára átcsoportosítást csak a célcsoportos lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó víz-, csatornahálózat-fejlesztéssel, valamint gyermekjóléti intézmények létesítésével összefüggő beruházások megvalósítása érdekében hajthatnak végre.

13. § E törvény kihirdetése után a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.

14. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy

a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetésben előirányzott tartalék biztosítja,

1. számú melléklet az 1973. évi VI. törvény 7. §-ához

A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatai

 (Ezer forintban)

 

 Megnevezés

 Bevételek
összesen

 Kiadások
összesen

 

 

 

 

 

 

 Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa

 650

 

 44 330

 

 

 Minisztertanács

 19 948

 

 151 283

 

 

 Népköztársaság Ügyészsége

 844

 

 134 499

 

 

 Központi Népi Ellenőrzési Bizottság

 100

 

 42 039

 

 

 Országos Testnevelési és Sporthivatal

 787

 

 455 120

 

 

 Magyar Tudományos Akadémia

 45 941

 

 727 978

 

 

 Országos Tervhivatal

 565

 

 97 110

 

 

 Munkaügyi Minisztérium

 125 900

 

 1 208 300

 

 

 Központi Statisztikai Hivatal

 6 246

 

 303 423

 

 

 Külügyminisztérium

 77 832

 

 506 354

 

 

 Belügyminisztérium

 56 500

 

 4 570 600

 

 

 Honvédelmi Minisztérium

 137 000

 

 10 610 000

 

 

 Pénzügyminisztérium

 9 679

 

 376 635

 

 

 Igazságügyi Minisztérium

 207 780

 

 844 355

 

 

 Kohó- és Gépipari Minisztérium

 9 665

 

 207 726

 

 

 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

 23 417

 

 171 251

 

 

 Nehézipari Minisztérium

 25 414

 

 199 536

 

 

 Országos Anyag- és Árhivatal

 31 100

 

 46 110

 

 

 Központi Földtani Hivatal

 11 593

 

 289 204

 

 

 Könnyűipari Minisztérium

 8 194

 

 120 994

 

 

 Legfelsőbb Bíróság

 130

 

 19 454

 

 

 Munkásőrség

 500

 

 358 100

 

 

 Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

 203 540

 

 2 790 237

 

 

 Belkereskedelmi Minisztérium

 13 914

 

 404 105

 

 

 Külkereskedelmi Minisztérium

 7 010

 

 529 897

 

 

 Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium

 10 014

 

 249 890

 

 

 Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium

 56 194

 

 5 051 329

 

 

 Országos Vízügyi Hivatal

 5 760

 

 1 380 087

 

 

 Magyar Rádió és Televízió

 1 669 886

 

 1 497 781

 

 

 Művelődésügyi Minisztérium

 107 204

 

 2 928 769

 

 

 Egészségügyi Minisztérium

 76 608

 

 2 741 556

 

 

 SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság

 27 150 000

 [2]

 35 345 804

 

 

 Üdültetés

 100 000

 

 420 200

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Központi szervek összesen

 30 200 015

 

 74 824 056

 

 

 

 

 

 

 

 

 Tartalék[3]

 561 100

 

 3 082 854

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Együtt

 

 30 761 115

 

 77 906 910

 

 

 

 

 

 

 

 

2. számú melléklet az 1973. évi VI. törvény 9. §-ához

Állami hozzájárulás a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához

 (Ezer forintban)

 

 
Megnevezés

 Állami
hozzájárulás a
költségvetéshez

 Állami
hozzájárulás a
fejlesztési alaphoz

 

 

 

 

 

 

 Budapest főváros

 805 847

 

 4 812 460

 

 

 Baranya megye

 225 509

 

 178 411

 

 

 Bács-Kiskun megye

 216 411

 

 304 110

 

 

 Békés megye

 182 700

 

 173 199

 

 

 Borsod-Abaúj-Zemplém megye

 257 250

 

 498 808

 

 

 Csongrád megye

 147 567

 

 123 094

 

 

 Fejér megye

 113 169

 

 703 754

 

 

 Győr-Sopron megye[4]

 212 591

 

 406 740

 

 

 Hajdú-Bihar megye

 303 773

 

 94 016

 

 

 Heves megye

 177 149

 

 336 528

 

 

 Komárom megye

 237 654

 

 501 519

 

 

 Nógrád megye

 163 311

 

 148 603

 

 

 Pest megye

 245 276

 

 457 441

 

 

 Somogy megye

 166 556

 

 271 055

 

 

 Szabolcs-Szatmár megye

 487 761

 

 423 903

 

 

 Szolnok megye

 155 500

 

 214 874

 

 

 Tolna megye

 139 006

 

 213 636

 

 

 Vas megye

 144 986

 

 284 187

 

 

 Veszprém megye

 201 935

 

 489 101

 

 

 Zala megye

 133 556

 

 237 944

 

 

 Debrecen megyei város

 51 781

 

 492 800

 

 

 Miskolc megyei város

 187 210

 

 1 271 577

 

 

 Pécs megyei város

 63 521

 

 298 225

 

 

 Szeged megyei város

 71 606

 

 510 552

 

 

 Tartalék

 

 

 210 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Együtt

 

 5 091 625

 

 13 656 537

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

a 8. §-ban és a 11. §-ban foglalt előirányzat-módosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen, és hogy e jogkörét meghatározott körben és összegben a pénzügyminiszterre átruházza,

az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés bevételi többletéből, illetve kölcsönből fedezze.

15. § A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetés végrehajtása során az e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza.

16. § E törvény rendelkezéseit az 1974. év január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

 



[1] Kihirdetve: 1973. XII. 23.

[2] A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

[3] A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

[4] Tartalmazza Győr megyei város előirányzatait is.