Hatály: 1973.XII.23. - 1999.VI.23.
1973. évi VI. törvény
a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetéséről[1]
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének
|
|
bevételeit |
261 406 000
000 forintban |
, |
|
|
kiadásait |
263 676 000
000 forintban |
, |
|
|
hiányát |
2 270 000 000
forintban |
|
állapítja meg.
2. § (1) A bevételek - a (2)-(5) bekezdésben foglalt részletezéssel - az állami vállalatok, a szövetkezetek, a lakosság befizetéseiből, továbbá egyéb, jogszabályok alapján befizetett összegekből és hitelműveletekből származnak.
(2) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok nyereségadó, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, termelési adó, forgalmi adó, vám és importforgalmi adó, központosított amortizáció, városi és községi hozzájárulás, valamint egyéb befizetéseinek összege 209 030 millió forint, a bevételek 80%-a.
(3) A mezőgazdasági szövetkezetek adó-, társadalombiztosítási járulék, továbbá városi és községi hozzájárulás befizetéseinek összege 6350 millió forint, a bevételek 2,4%-a.
(4) A lakosság adó-, illeték-, társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek összege 14 700 millió forint, a bevételek 5,6%-a.
(5) A központi és a tanácsi költségvetési szervektől, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, a belföldi hitelműveletekből, továbbá az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 31 326 millió forint, a bevételek 12%-a.
3. § A kiadási főösszegből 53 328 millió forint, a kiadások 20,2%-a fordítható az állami költségvetésből folyósított beruházási juttatásokra, a tanácsi fejlesztési alapok kiegészítésére, a tanácsi fejlesztési alapokba átengedett városi és községi hozzájárulásra, a magánlakásépítéshez nyújtott támogatásra, az állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a központi készletezésre és a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására.
4. § A kiadási főösszegből 79 882 millió forint, a kiadások 30,3%-a fordítható az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok egyes termelési és forgalmi tevékenységének elősegítését szolgáló állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-ártámogatásokra, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint fogyasztói árpolitikai célok megvalósítására szolgáló fogyasztói árkiegészítésekre, a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére.
5. § (1) A kiadási főösszegből a költségvetési szervek kiadása 106 131 millió forint, a kiadások 40,3%-a.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a következő célokra használható fel:
társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerellátásra és gyógyászati szolgáltatásokra, továbbá nyugdíjakra 35 429 millió forint, a kiadási főösszeg 13,5%-a,
egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 11 577 millió forint, a kiadási főösszeg 4,4%-a,
kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép- és felsőfokú oktatási, tudományos, kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 19 264 millió forint, a kiadási főösszeg 7,3%-a,
védelemre 10 610 millió forint, a kiadási főösszeg 4%-a,
rend- és jogbiztonságra 6680 millió forint, a kiadási főösszeg 2,5%-a,
központi és helyi igazgatásra 4414 millió forint, a kiadási főösszeg 1,7%-a,
költségvetési szervek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 13 068 millió forint, a kiadási főösszeg 5%-a,
költségvetési szervek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatainak ellátására 5089 millió forint, a kiadási főösszeg 1,9 %-a.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kiadási előirányzat igénybevételére - az állami költségvetés bevételeinek alakulásától függően - a költségvetési szervek a részükre megállapított feladatok teljesítésével arányosan jogosultak.
6. § A kiadási főösszegből 24 335 millió forint, a kiadások 9,2%-a fordítható a nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, a belföldi állami adósságok törlesztésére, a különböző kamatfizetésekre és egyéb költségvetési feladatok megvalósítására.
7. § Az Országgyűlés az 1. §-ban meghatározott összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek kiadási előirányzatát 77 907 millió forinttal, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékokkal növelt bevételi előirányzatát 30 761 millió forinttal az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.
8. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek felhatalmazást kapnak arra, hogy
költségvetésük részletes előirányzatát a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítsák meg,
költségvetésükön belül - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - előirányzat-módosítási jogkört gyakoroljanak az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.
9. § Az Országgyűlés
a tanácsok 1974. évi költségvetéséhez nyújtandó állami hozzájárulást [1970. évi IV. törvény 16. § (1) bekezdés b) pont] 5092 millió forintban állapítja meg,
a tanácsok 1974. évi fejlesztési alapjához az 1970. évi IV. törvény 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerint folyósítandó állami hozzájárulást pedig 13 657 millió forintra módosítja,
a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához nyújtandó állami hozzájárulást a 2. számú melléklet szerint határozza meg.
10. § A tanácsok 1974. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásai, valamint a bevételi forrásokból való részesedés mértékei azonosak az 1970. évi IV. törvény 16. §-a (1) bekezdésének a) pontja, illetve a 17. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint az 1971-1975. évre megállapított bevételi forrásokkal és részesedési mértékkel.
11. § A tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy
költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 9. §-ában meghatározott állami hozzájárulás és az 1970. évi IV. törvény 16-17. §-a szerinti költségvetési szabályozók - bevételi források és az azokból való részesedés mértékei - alapján a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint állapítsák meg,
költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthassák, illetőleg - a 12. §-ban foglalt esetben - a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással megváltoztathassák.
12. § Az állami lakásépítésben résztvevő tanácsok fejlesztési alapja javára átcsoportosítást csak a célcsoportos lakásépítéssel és az ehhez kapcsolódó víz-, csatornahálózat-fejlesztéssel, valamint gyermekjóléti intézmények létesítésével összefüggő beruházások megvalósítása érdekében hajthatnak végre.
13. § E törvény kihirdetése után a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek részletes előirányzatait.
14. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy
a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetésben előirányzott tartalék biztosítja,
1. számú melléklet az 1973. évi VI. törvény 7. §-ához
A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervek költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatai
|
(Ezer forintban) |
||||||||
|
|
||||||||
|
Megnevezés |
Bevételek |
Kiadások |
||||||
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa |
650 |
|
44 330 |
|
|
|||
|
Minisztertanács |
19 948 |
|
151 283 |
|
|
|||
|
Népköztársaság Ügyészsége |
844 |
|
134 499 |
|
|
|||
|
Központi Népi Ellenőrzési Bizottság |
100 |
|
42 039 |
|
|
|||
|
Országos Testnevelési és Sporthivatal |
787 |
|
455 120 |
|
|
|||
|
Magyar Tudományos Akadémia |
45 941 |
|
727 978 |
|
|
|||
|
Országos Tervhivatal |
565 |
|
97 110 |
|
|
|||
|
Munkaügyi Minisztérium |
125 900 |
|
1 208 300 |
|
|
|||
|
Központi Statisztikai Hivatal |
6 246 |
|
303 423 |
|
|
|||
|
Külügyminisztérium |
77 832 |
|
506 354 |
|
|
|||
|
Belügyminisztérium |
56 500 |
|
4 570 600 |
|
|
|||
|
Honvédelmi Minisztérium |
137 000 |
|
10 610 000 |
|
|
|||
|
Pénzügyminisztérium |
9 679 |
|
376 635 |
|
|
|||
|
Igazságügyi Minisztérium |
207 780 |
|
844 355 |
|
|
|||
|
Kohó- és Gépipari Minisztérium |
9 665 |
|
207 726 |
|
|
|||
|
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság |
23 417 |
|
171 251 |
|
|
|||
|
Nehézipari Minisztérium |
25 414 |
|
199 536 |
|
|
|||
|
Országos Anyag- és Árhivatal |
31 100 |
|
46 110 |
|
|
|||
|
Központi Földtani Hivatal |
11 593 |
|
289 204 |
|
|
|||
|
Könnyűipari Minisztérium |
8 194 |
|
120 994 |
|
|
|||
|
Legfelsőbb Bíróság |
130 |
|
19 454 |
|
|
|||
|
Munkásőrség |
500 |
|
358 100 |
|
|
|||
|
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium |
203 540 |
|
2 790 237 |
|
|
|||
|
Belkereskedelmi Minisztérium |
13 914 |
|
404 105 |
|
|
|||
|
Külkereskedelmi Minisztérium |
7 010 |
|
529 897 |
|
|
|||
|
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium |
10 014 |
|
249 890 |
|
|
|||
|
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium |
56 194 |
|
5 051 329 |
|
|
|||
|
Országos Vízügyi Hivatal |
5 760 |
|
1 380 087 |
|
|
|||
|
Magyar Rádió és Televízió |
1 669 886 |
|
1 497 781 |
|
|
|||
|
Művelődésügyi Minisztérium |
107 204 |
|
2 928 769 |
|
|
|||
|
Egészségügyi Minisztérium |
76 608 |
|
2 741 556 |
|
|
|||
|
SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság |
27 150 000 |
35 345 804 |
|
|
||||
|
Üdültetés |
100 000 |
|
420 200 |
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
Központi szervek összesen |
30 200 015 |
|
74 824 056 |
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Tartalék[3] |
561 100 |
|
3 082 854 |
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
|
|
|
|
|
|
|||
|
Együtt |
|
30 761 115 |
|
77 906 910 |
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|||
2. számú melléklet az 1973. évi VI. törvény 9. §-ához
Állami hozzájárulás a tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához
|
(Ezer forintban) |
|||||||
|
|
|||||||
|
|
Állami |
Állami |
|||||
|
|
|
|
|
|
|
||
|
Budapest főváros |
805 847 |
|
4 812 460 |
|
|
||
|
Baranya megye |
225 509 |
|
178 411 |
|
|
||
|
Bács-Kiskun megye |
216 411 |
|
304 110 |
|
|
||
|
Békés megye |
182 700 |
|
173 199 |
|
|
||
|
Borsod-Abaúj-Zemplém megye |
257 250 |
|
498 808 |
|
|
||
|
Csongrád megye |
147 567 |
|
123 094 |
|
|
||
|
Fejér megye |
113 169 |
|
703 754 |
|
|
||
|
Győr-Sopron megye[4] |
212 591 |
|
406 740 |
|
|
||
|
Hajdú-Bihar megye |
303 773 |
|
94 016 |
|
|
||
|
Heves megye |
177 149 |
|
336 528 |
|
|
||
|
Komárom megye |
237 654 |
|
501 519 |
|
|
||
|
Nógrád megye |
163 311 |
|
148 603 |
|
|
||
|
Pest megye |
245 276 |
|
457 441 |
|
|
||
|
Somogy megye |
166 556 |
|
271 055 |
|
|
||
|
Szabolcs-Szatmár megye |
487 761 |
|
423 903 |
|
|
||
|
Szolnok megye |
155 500 |
|
214 874 |
|
|
||
|
Tolna megye |
139 006 |
|
213 636 |
|
|
||
|
Vas megye |
144 986 |
|
284 187 |
|
|
||
|
Veszprém megye |
201 935 |
|
489 101 |
|
|
||
|
Zala megye |
133 556 |
|
237 944 |
|
|
||
|
Debrecen megyei város |
51 781 |
|
492 800 |
|
|
||
|
Miskolc megyei város |
187 210 |
|
1 271 577 |
|
|
||
|
Pécs megyei város |
63 521 |
|
298 225 |
|
|
||
|
Szeged megyei város |
71 606 |
|
510 552 |
|
|
||
|
Tartalék |
|
|
210 000 |
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
||
|
Együtt |
|
5 091 625 |
|
13 656 537 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
||
a 8. §-ban és a 11. §-ban foglalt előirányzat-módosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzatmódosítást engedélyezzen, és hogy e jogkörét meghatározott körben és összegben a pénzügyminiszterre átruházza,
az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés bevételi többletéből, illetve kölcsönből fedezze.
15. § A pénzügyminiszter felhatalmazást kap arra, hogy a költségvetés végrehajtása során az e törvényben meghatározott bevételek beszedését és a kiadások teljesítéséhez szükséges pénzellátást a népgazdaság érdekeinek megfelelően szabályozza.
16. § E törvény rendelkezéseit az 1974. év január hó 1. napjától kell alkalmazni; végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.