Hatály: 1975.XII.24. - 1979.XII.31.

1975. évi V. törvény

a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről és a tanácsok 1976-1980. évi pénzügyi tervéről^{^[1]}

ELSŐ RÉSZ

A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetése

1. § Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetését

335 100 000 000 (Háromszázharmincötmilliárd-százmillió) forint bevétellel,

338 100 000 000 (Háromszázharmincnyolcmilliárd-százmillió) forint kiadással,

3 000 000 000 (Hárommilliárd) forint hiánnyal állapítja meg.

2. § (1) Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok nyereségadó, városi és községi hozzájárulás, eszközlekötési járulék, illetményadó, társadalombiztosítási járulék, termelési adó, forgalmi adó, vám és import-forgalmi adó, központosított amortizáció, valamint egyéb befizetéseinek összege 255 210 millió forint, a bevétel 76,1%-a.

(2) A mezőgazdasági szövetkezetek adó-, társadalombiztosítási járulék, továbbá városi és községi hozzájárulás befizetéseinek összege 8250 millió forint, a bevétel 2,5%-a.

(3) A lakosság adó- és illeték-, továbbá társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék befizetéseinek összege 17 420 millió forint, a bevétel 5,2%-a.

(4) A központi és a tanácsi költségvetési szervezetektől, a belföldi hitelműveletekből, a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, továbbá az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 54 220 millió forint, a bevétel 16,2%-a.

3. § Az állami költségvetésből folyósított beruházási juttatásokra, a tanácsi fejlesztési alapok kiegészítésére, a tanácsi fejlesztési alapokba átengedett városi és községi hozzájárulásra, a magánlakásépítéshez nyújtott támogatásra, az állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-kiegészítésre, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére, a mezőgazdasági szövetkezetek beruházásainak támogatására és a központi készletezésre fordítható összeg 71 488 millió forint, a kiadás 21,1%-a.

4. § Az állami vállalatok, az ipari szövetkezetek, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, a szövetkezeti vállalatok termelését és áruforgalmát elősegítő állami visszatérítésekre, dotációkra és termelési árkiegészítésekre, import-ártámogatásokra, továbbá egyéb állami támogatásokra, valamint fogyasztói árkiegészítésekre, a mezőgazdasági szövetkezetek üzemviteli támogatására és a Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap kiegészítésére felhasználható összeg 105 030 millió forint, a kiadás 31,1%-a.

5. § (1) A társadalombiztosításra és a költségvetési szervezetek fenntartására és működésére szolgáló összeg 130 614 millió forint, a kiadás 38,6%-a.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg a következő célokra használható fel:

Társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyekre, gyógyszerellátásra és gyógyászati szolgáltatásokra, továbbá nyugdíjakra 47 826 millió forint, a kiadási főösszeg 14,1%-a;

egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 13 343 millió forint, a kiadási főösszeg 4%-a;

kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép- és felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 22 792 millió forint, a kiadási főösszeg 6,7%-a;

védelemre 12 275 millió forint, a kiadási főösszeg 3,6%-a;

rend- és jogbiztonságra 7640 millió forint, a kiadási főösszeg 2,3%-a;

központi és helyi igazgatásra 4863 millió forint, a kiadási főösszeg 1,4%-a;

költségvetési szervezetek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 15 791 millió forint, a kiadási főösszeg 4,7%-a;

költségvetési szervezetek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatainak ellátására 6084 millió forint, a kiadási főösszeg 1,8%-a.

6. § A nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, különböző hitelekre, kamatfizetésekre és egyéb költségvetési feladatok ellátására felhasználható összeg 30 968 millió forint, a kiadás 9,2%-a.

7. § Az országgyűlés az 1. §-ban meghatározott összegeken belül a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek kiadási előirányzatát 95 156 millió forinttal, a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékkal növelt bevételi előirányzatát 41 093 millió forinttal az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.

8. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek felhatalmazást kapnak arra, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint

költségvetésük részletes előirányzatát megállapítsák;

költségvetésükön belül előirányzat-módosítási jogkört gyakoroljanak az év közben felmerülő szükségletekkel, feladatváltozásokkal kapcsolatos előirányzatok meghatározására.

9. § (1) Az országgyűlés a tanácsok

1976. évi költségvetéséhez 6325 millió forint,

1976. évi fejlesztési alapjához 17 580 millió forint állami hozzájárulást állapít meg.

(2) A tanácsok 1976. évi költségvetésének és fejlesztési alapjának bevételi forrásait és az azokból való részesedés mértékét e törvény 15. és 16. §-a határozza meg.

10. § A tanácsok felhatalmazást kapnak arra, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint

költségvetésüket és fejlesztési alapjukat az e törvény 9. §-ában meghatározott állami hozzájárulás, valamint az e törvény 15. és 16. §-a szerinti bevételi források és az azokból való részesedés mértékei alapján megállapítsák;

költségvetésük és fejlesztési alapjuk előirányzatait év közben a bevételi többlet, a kiadási megtakarítás vagy költségvetésük tartaléka terhére módosíthassák, illetőleg a költségvetés és a fejlesztési alap közötti átcsoportosítással - a 11. §-ban foglalt korlátok között - megváltoztathassák.

11. § A célcsoportos lakásépítési előirányzat felett rendelkező tanácsok a célcsoportos lakásépítéssel, a víz- és a csatornahálózat-fejlesztéssel összefüggő beruházások megvalósítása, valamint gyermekjóléti intézmények létesítése érdekében hajthatnak végre átcsoportosítást költségvetésükből a fejlesztési alapjuk javára.

12. § A tanácsok az állami vállalatoktól, az ipari szövetkezetektől, a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetektől, a szövetkezeti vállalatoktól, a költségvetési szervezetektől és az egyéb gazdálkodó szervektől pénzeszközöket lakásépítésre, közműfejlesztésre, gyermekjóléti és több irányú közművelődési intézmények, továbbá a munkástelepüléseken működő művelődési otthonok közös létesítésére, a meglevők bővítésére, valamint termelési és szolgáltatási célt szolgáló beruházásokra, végül más közös érdekeltségű és közösen fenntartott létesítmények pénzellátására vehetnek át.

13. § A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek, valamint a tanácsok - a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint - jogosultak jóváhagyni a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervezetek részletes előirányzatait.

14. § A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy

a pénzügyi szabályozó rendszerben az 1976. évi január hó 1. napjától érvényes módosítások gazdasági hatásainak vizsgálata és értékelése alapján szükségesnek mutatkozó intézkedéseket a költségvetési előirányzatok tekintetében az év folyamán megtegye;

a végrehajtás során további intézkedéseket hozzon, amelyek a költségvetési gazdálkodásban elősegítik az anyagi és pénzeszközök célszerű és takarékos felhasználását;

a minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek, valamint a tanácsok e törvényben jóváhagyott előirányzatainak módosításával olyan gazdasági intézkedéseket tegyen, amelyek pénzügyi fedezetét a költségvetési előirányzatok központilag biztosítják,

a központi költségvetési szervezeteknél a IV. ötéves tervidőszakban feladatok elmaradása vagy módosulása következtében keletkezett 1975. évi pénzmaradványt egyes előirányzatot meghaladó kiadások pénzügyi fedezetéül kijelölje, vagy az állami pénzkészlet javára elvonja,

az 1. §-ban meghatározott hiányt a költségvetés bevételi többletéből, illetve kölcsönnel fedezze,

a 8. és a 10. §-ban foglalt előirányzat-módosítási jogkört meghaladó esetekben pótelőirányzatot, illetve előirányzat-módosítást engedélyezzen, és e jogkörét meghatározott körben és összeghatárig a pénzügyminiszterre átruházza.

MÁSODIK RÉSZ

A tanácsok 1976-1980. évi pénzügyi terve

15. § (1) Az országgyűlés a tanácsok költségvetésének az 1976-1980. évi bevételeit az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Bevételi források:

Saját források:

A tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervezetek működési bevételei,

a tanácsok által előírt lakossági adók, valamint az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak.

Megosztott források:

A mezőgazdasági szövetkezetek földadója, jövedelemadója, gépjárműadója, továbbá városi és községi hozzájárulása;

a tanácsok területén működő állami vállalatok (gyáregységek, telephelyek), ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok illetményadója, városi és községi hozzájárulása, továbbá gépjárműadója;

a tanácsok területén működő állami vállalatok eszközlekötési járuléka.

b) Állami hozzájárulás

az 1976-1980. évre együttesen 35 345 millió forint, ebből az 1976. évben esedékes a 9. §-ban meghatározott összeg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt saját forrásokból származó bevételek a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat teljes egészükben megilletik; továbbá az ott megjelölt megosztott forrásokból származó bevételek az említett tanácsokat - az egyes területek különböző gazdasági fejlettsége és az eltérő feladatok alapján - a (3)-(5) bekezdésben meghatározott mértékben illetik meg.

(3) A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és a mezőgazdasági szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás 50%-a illeti meg.

(4) A tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok által fizetendő illetményadóból

a megyei és a megyei városi tanácsokat - a Pest Megyei és a Győr Megyei Városi Tanács kivételével - 100%,

a Fővárosi Tanácsot 90%,

a Pest megyei Tanácsot 20%,

a Győr Megyei Városi Tanácsot 10%

illeti meg.

(5) A tanácsok területén működő állami vállalatok által fizetendő eszközlekötési járulékból

a Csongrád, a Győr-Sopron, a Hajdú-Bihar, a Nógrád, a Somogy, a Szabolcs-Szatmár és a Vas Megyei Tanácsot 100%,

a Baranya, a Tolna és a Zala Megyei Tanácsot 80%,

a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanácsot 60%,

a Veszprém Megyei Tanácsot 50%,

a Heves megyei Tanácsot és a Pécs Megyei Városi Tanácsot 40%,

a Bács-Kiskun és a Szolnok Megyei Tanácsot 30%,

a Békés és a Komárom Megyei Tanácsot 20%,

a Fővárosi Tanácsot, a Fejér és a Pest Megyei Tanácsot, a Debrecen, a Győr, a Miskolc és a Szeged Megyei Városi Tanácsot 10% illeti meg.

16. § (1) Az országgyűlés a tanácsok fejlesztési alapjának, illetve községeknél a fejlesztési előirányzat bevételeit az alábbiak szerint állapítja meg:

a) Bevételi források:

Saját források:

A lakosság községfejlesztési hozzájárulása,

a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok telekhasználati és telek-igénybevételi díja,

a külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

Megosztott források:

A tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás,

a tanácsok felügyelete alatt működő állami vállalatok központosított amortizációja.

b) Állami hozzájárulás

az 1976-1980. évre 110 730 millió forint, ebből az 1976. évben esedékes a 9. §-ban meghatározott összeg.

Az 1977. évre 19 800 millió forint,

az 1978. évre 22 090 millió forint,

az 1979. évre 24 420 millió forint,

az 1980. évre 26 840 millió forint

az állami hozzájárulás összege.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt forrásokból származó bevételek - kivéve a (3) bekezdésben meghatározott bevételt - a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat teljes egészükben megilletik.

(3) A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok és mezőgazdasági szövetkezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulás 50%-a illeti meg.

17. § (1) Az országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot arra, hogy a 15. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok részére meghatározott állami hozzájárulás összegét növelje vagy csökkentse, ha

a saját és megosztott bevételi források alapja vagy mértéke központi intézkedés következtében változik, vagy a középtávú pénzügyi tervben figyelembe vett feladatok központi döntések alapján módosulnak;

a megosztott forrásokból származó bevételeknél az éves előirányzathoz képest 4%-ot meghaladó hiány, illetve 6%-ot meghaladó többlet keletkezik.

(2) A Minisztertanács jogosult az V. ötéves tervidőszak alatt egy alkalommal az (1) bekezdésben említett állami hozzájárulás összegének növelésére vagy csökkentésére, ha a tanácsok 1976-1980. évi pénzügyi tervében a bevételi források megállapításánál alapul vett kiinduló feltételektől a valóságos bevételek eltérnek.

(3) A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy a tanácsi költségvetési szervezeteknél a célcsoportos beruházások befejezésének elhúzódásával, illetve elmaradásával összefüggő fenntartási költségek fedezetére szükséges állami hozzájárulás arányos részét elvonja.

(4) A Minisztertanács az (1)-(3) bekezdésben foglalt jogkörét a pénzügyminiszterre átruházhatja.

18. § A tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához az 1976-1980. évre megállapított állami hozzájárulást fővárosi, megyei, megyei városi tanácsok szerinti részletezésben e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

HARMADIK RÉSZ

Hatálybalépés

19. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1976. évi január hó 1. napjától az 1-14. §-a tekintetében az 1976. évi december hó 31. napjáig, a 15-18. §-a tekintetében az 1980. évi december hó 31. napjáig kell alkalmazni. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

1. számú melléklet a törvény 7. §-ához

A minisztériumok és az önálló költségvetési fejezetet képező szervezetek költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatai

(Ezer forintban)
Megnevezés	Bevételek összesen	Kiadások összesen

Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa	800	74 303
Minisztertanács	24 836	362 076
Belkereskedelmi Minisztérium	15 928	488 077
Belügyminisztérium	56 500	5 142 000
Egészségügyi Minisztérium	78 104	3 265 990
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium	8 660	237 626
Honvédelmi Minisztérium	153 300	12 275 000
Igazságügyi Minisztérium	241 008	947 732
Kohó- és Gépipari Minisztérium	3 180	96 085
Könnyűipari Minisztérium	2 155	65 796
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium	110 025	6 080 890
Külkereskedelmi Minisztérium	7 936	643 267
Kulturális Minisztérium	15 141	819 090
Külügyminisztérium	87 040	551 329
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium	273 796	2 912 240
Munkaügyi Minisztérium	11 175	157 369
Nehézipari Minisztérium	21 707	130 740
Oktatási Minisztérium	166 900	2 525 281
Pénzügyminisztérium	8 633	422 270
Központi Földtani Hivatal	16 168	781 634
Központi Népi Ellenőrzési Bizottság	320	48 549
Központi Statisztikai Hivatal	9 432	419 320
Legfelsőbb Bíróság	130	21 447
Magyar Rádió	307 953	626 992
Magyar Televízió	1 413 633	1 264 397
Magyar Tudományos Akadémia	80 582	857 791
Munkásőrség	500	382 000
Népköztársaság Ügyészsége	844	147 566
Országos Anyag- és Árhivatal	41 700	55 800
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság	25 591	202 690
Országos Tervhivatal	565	111 524
Országos Testnevelési és Sporthivatal	755	325 508
Országos Vízügyi Hivatal	8 360	1 614 444
SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság	37 450 000^{^[2]}	47 700 465
SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság	107 961	475 500
Központi szervezetek összesen	40 751 318	92 232 788
Tartalék^{^[3]}	341 652	2 923 736
Együtt	41 092 970	95 156 524

2. számú melléklet a törvény 18. §-ához

Állami hozzájárulás a tanácsok 1976-1980. évi költségvetéséhez és fejlesztési alapjához

(Ezer forintban)
Megnevezés		Állami hozzájárulás a költségvetéshez			Állami hozzájárulás az 1976-1980. évi fejlesztési alaphoz
		1976.	1976-1980.	1976.		1977.	1978.	1979.	1980.	1976-1980.
		évre			évre

Budapest főváros		1 241 501	9 560 752	6 277 590		7 285 340	8 442 040	9 551 160	10 601 630	42 157 760
Baranya megye		272 646	1 333 263	702 530		834 700	973 010	1 101 150	1 200 310	4 811 700
	ebből: Pécs megyei város	102 349	682 933	564 170		649 640	791 810	950 040	1 087 110	4 042 770
Bács-Kiskun megye		201 977	1 057 640	410 850		544 650	657 480	756 170	842 710	3 211 860
Békés megye		212 490	1 203 864	283 750		331 290	320 830	335 300	415 140	1 686 310
Borsod-Abaúj-Zemplén megye		472 079	2 443 119	2 070 180		1 797 270	1 711 130	1 811 630	1 843 370	9 233 580
	ebből: Miskolc megyei város	119 174	809 033	1 231 130		1 114 380	1 117 610	1 305 350	1 336 220	6 104 690
Csongrád megye		248 914	1 306 990	832 710		1 052 410	1 272 490	1 392 410	1 589 480	6 139 500
	ebből: Szeged megyei város	103 365	693 614	692 410		710 000	890 440	970 420	1 187 210	4 450 480
Fejér megye		199 586	1 093 653	587 450		633 440	755 090	772 640	854 610	3 603 230
Győr-Sopron megye		285 593	1 526 981	518 870		573 650	721 770	846 230	983 860	3 644 380
	ebből: Győr megyei város	60 532	432 956	302 830		304 150	374 700	408 770	549 950	1 940 400
Hajdú-Bihar megye		499 253	2 891 523	884 350		932 760	1 097 820	1 254 670	1 375 940	5 545 540
	ebből: Debrecen megyei város	89 491	683 745	730 290		703 830	850 620	958 500	1 039 910	4 283 150
Heves megye		211 702	1 033 790	410 970		371 540	434 610	451 430	528 630	2 197 180
Komárom megye		190 944	803 421	600 490		578 100	572 970	593 910	626 600	2 972 070
Nógrád megye		182 974	871 466	292 680		308 290	291 720	321 230	372 390	1 586 310
Pest megye		465 189	1 520 214	709 860		725 940	769 900	708 790	732 700	3 647 190
Somogy megye		219 804	1 162 056	359 490		373 350	367 390	411 170	433 910	1 945 310
Szabolcs-Szatmár megye		549 147	3 095 144	625 200		636 830	733 240	810 010	933 360	3 738 640
Szolnok megye		235 674	1 134 386	271 110		338 800	398 800	492 640	584 850	2 086 200
Tolna megye		102 230	539 515	218 700		233 700	256 000	295 900	328 100	1 332 400
Vas megye		173 651	824 574	348 910		369 970	336 210	358 100	368 430	1 781 620
Veszprém megye		199 007	1 073 859	485 890		518 530	609 350	638 100	712 790	2 964 660
Zala megye		160 645	869 288	264 830		277 060	270 860	376 490	360 150	1 549 390
Tartalék				423 590		1 082 380	1 097 290	1 140 870	1 151 040	4 895 170
Együtt		6 325 006^{^[4]}	35 345 498^{^[5]}	17 580 000		19 800 000	22 090 000	24 420 000	26 840 000	110 730 000

^{^[2]} A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

^{^[3]} A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

^{^[4]} Ezen felül az 1976. évre az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 100 000 ezer Ft, valamint a lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó 198 000 ezer Ft támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.

^{^[5]} Ezen felül az 1976-1980. évre utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 500 000 ezer Ft, továbbá a lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó támogatás címén 2 722 000 ezer Ft tartalék áll rendelkezésre.