Hatály: 1980.I.1. - 1999.VI.23.
1979. évi III. törvény
a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről[1]
Az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbi törvényt alkotja:
Az állami költségvetés fő összegei
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetését
423 500 000 000 (négyszázhuszonhárommilliárd-ötszázmillió) forint bevétellel,
428 000 000 000 (négyszázhuszonnyolcmilliárd) forint kiadással,
4 500 000 000 (négymilliárd-ötszázmillió) forint hiánnyal állapítja meg.
2. § A bevételi és kiadási előirányzatok teljesítését a népgazdasági terv megvalósításának szolgálatában, a gazdasági tevékenység hatékonyságának növelésével és az eszközök takarékos felhasználásával kell megalapozni.
A bevételek részletezése
3. § A vállalati gazdálkodó szervezetek adó- és egyéb befizetéseinek az összege - a 4. § szerinti befizetések nélkül - 298 029 millió forint, az összes bevétel 70,5%-a.
4. § A vállalati gazdálkodó szervezetek, a költségvetési szervek és a lakosság társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-befizetéseinek az összege 54 870 millió forint, az összes bevétel 12,9%-a.
5. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 10 116 millió forint, az összes bevétel 2,4%-a.
6. § A költségvetési szervek bevételeiből az állami költségvetést megillető befizetések összege 10 370 millió forint, az összes bevétel 2,4%-a.
7. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, a belföldi hitelműveletekből és az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 50 115 millió forint, az összes bevétel 11,8%-a.
A kiadások részletezése
8. § Beruházásra, a tanácsi fejlesztési alapok pénzeszközeinek a növelésére, a magán-lakásépítéshez nyújtott állami támogatásra, egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-juttatásra, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére és központi készletezésre fordítható 70 450 millió forint, az összes kiadás 16,5%-a.
9. § A vállalati gazdálkodó szervezetek termelését és áruforgalmát elősegítő adó-visszatérítésekre és támogatásokra felhasználható 127 179 millió forint, az összes kiadás 29,7%-a.
10. § Társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyógyászati szolgáltatásokra, nyugdíjra és egyéb ellátásra, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti, az ipari szövetkezeti és a kisipari nyugdíjalap kiegészítésére fordítható 77 552 millió forint, az összes kiadás 18,1%-a.
11. § (1) A költségvetési szervek által ellátott feladatokra szolgál 118 038 millió forint, az összes kiadás 27,6%-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti összegből felhasználható:
egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 20 535 millió forint, az összes kiadás 4,8%-a;
kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép- és felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 34 621 millió forint, az összes kiadás 8,1%-a;
védelemre 16 360 millió forint, az összes kiadás 3,8%-a;
jog és rendbiztonságra 10 767 millió forint, az összes kiadás 2,5%-a;
központi és helyi igazgatásra 6523 millió forint, az összes kiadás 1,5%-a;
a költségvetési szervek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 20 280 millió forint, az összes kiadás 4,8%-a;
a költségvetési szervek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatok ellátására 8952 millió forint, az összes kiadás 2,1%-a.
12. § Nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, kamatfizetésre, tartalék céljára és egyéb költségvetési feladatok ellátására szolgál 34 781 millió forint, az összes kiadás 8,1%-a.
A központi költségvetési szervek előirányzatai
13. § Az Országgyűlés az 1. §-ban megjelölt összegeken belül az önálló költségvetési fejezetet képező központi költségvetési szervek társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékkal növelt bevételi előirányzatát 60 595 millió forintban, kiadási előirányzatát pedig 134 393 millió forintban az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.
A tanácsok költségvetése és fejlesztési alapja
14. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának 1980. évi bevételeit a (2)-(4) bekezdés szerint állapítja meg.
(2) A tanácsok működési költségvetésének bevételi forrásai:
a) Saját források:
A tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési bevételei,
a tanácsok által előírt lakossági adók, valamint az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak.
b) Megosztott források:
A mezőgazdasági szövetkezetek földadója, jövedelemadója, valamint városi és községi hozzájárulásának az 50%-a.
c) Állami hozzájárulás: 42 861 millió forint, amely magában foglalja a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok városi és községi hozzájárulásának az 50%-át is.
(3) A tanácsok fejlesztési alapjának, illetve a községek fejlesztési előirányzatának bevételi forrásai:
a) Saját források:
A lakosság községfejlesztési hozzájárulása,
a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok telekhasználati és telek-igénybevételi díja,
a külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.
b) Megosztott források:
A mezőgazdasági szövetkezetek városi és községi hozzájárulásának az 50%-a,
a tanácsok felügyelete alatt működő állami vállalatok központosított amortizációja.
1. számú melléklet a törvény 13. §-ához
Az önálló
költségvetési fejezetet képező központi szervek költségvetésének bevételi és
kiadási előirányzatai
(Ezer forintban)
|
Megnevezés |
Bevételek összesen |
Kiadások összesen |
|
Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa |
1 200 |
90 748 |
|
Minisztertanács |
46 715 |
669 426 |
|
Belkereskedelmi Minisztérium |
16 059 |
600 060 |
|
Belügyminisztérium |
75 100 |
7 400 000 |
|
Egészségügyi Minisztérium |
135 000 |
5 071 116 |
|
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium |
13 700 |
253 590 |
|
Honvédelmi Minisztérium |
170 000 |
16 360 000 |
|
Igazságügyi Minisztérium |
315 488 |
1 403 662 |
|
Kohó- és Gépipari Minisztérium |
5 113 |
122 282 |
|
Könnyűipari Minisztérium |
4 239 |
84 660 |
|
Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium |
249 337 |
7 514 205 |
|
Külkereskedelmi Minisztérium |
11 952 |
921 153 |
|
Kulturális Minisztérium |
13 108 |
1 065 900 |
|
Külügyminisztérium |
107 210 |
1 012 454 |
|
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium |
293 680 |
3 772 086 |
|
Munkaügyi Minisztérium |
18 412 |
184 404 |
|
Nehézipari Minisztérium |
42 102 |
176 026 |
|
Oktatási Minisztérium |
301 979 |
3 843 520 |
|
Pénzügyminisztérium |
29 191 |
568 019 |
|
Központi Földtani Hivatal |
35 260 |
806 290 |
|
Központi Népi Ellenőrzési Bizottság |
1 711 |
73 141 |
|
Központi Statisztikai Hivatal |
32 211 |
578 411 |
|
Legfelsőbb Bíróság |
65 |
27 902 |
|
Magyar Rádió |
9 941 |
855 033 |
|
Magyar Televízió |
1 764 711 |
1 618 199 |
|
Magyar Tudományos Akadémia |
101 780 |
1 156 293 |
|
Munkásőrség |
500 |
480 000 |
|
Népköztársaság Ügyészsége |
1 356 |
202 514 |
|
Országos Anyag- és Árhivatal |
91 380 |
49 085 |
|
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság |
73 474 |
283 577 |
|
Országos Tervhivatal |
16 017 |
127 867 |
|
Országos Testnevelési és Sporthivatal |
4 435 |
485 260 |
|
Országos Vízügyi Hivatal |
129 277 |
1 823 906 |
|
SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság |
55 772 725[2] |
71 427 353 |
|
SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság |
211 400 |
707 250 |
|
Központi szervek összesen |
60 095 828 |
131 815 392 |
|
Tartalék[3] |
499 312 |
2 577 400 |
|
Együtt |
60 595 140 |
134 392 792 |
2. számú melléklet a törvény 15. §-ához
Állami
hozzájárulás a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok költségvetéséhez és
fejlesztési alapjához
(Ezer forintban)
|
Megnevezés |
Állami hozzájárulás a költségvetéshez városi
és községi hozzájárulással együtt |
Állami hozzájárulás a fejlesztési alaphoz városi
és községi hozzájárulással együtt |
|
Budapest főváros |
11 899 858 |
10 239 670 |
|
Baranya megye |
1 818 786 |
1 126 871 |
|
ebből: Pécs megyei város |
781 171 |
915 842 |
|
Bács-Kiskun megye |
1 451 066 |
824 691 |
|
Békés megye |
1 106 882 |
469 419 |
|
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
3 765 433 |
1 771 226 |
|
ebből: Miskolc megyei város |
1 192 844 |
1 236 965 |
|
Csongrád megye |
1 798 385 |
1 517 192 |
|
ebből: Szeged megyei város |
872 710 |
1 139 139 |
|
Fejér megye |
1 463 919 |
882 250 |
|
Győr-Sopron megye |
1 712 808 |
941 152 |
|
ebből: Győr megyei város |
509 677 |
527 926 |
|
Hajdú-Bihar megye |
1 921 268 |
1 288 223 |
|
ebből: Debrecen megyei város |
842 645 |
932 588 |
|
Heves megye |
1 254 908 |
466 321 |
|
Komárom megye |
1 248 716 |
503 404 |
|
Nógrád megye |
1 209 217 |
333 168 |
|
Pest megye |
1 609 351 |
920 122 |
|
Somogy megye |
1 464 541 |
409 732 |
|
Szabolcs-Szatmár megye |
2 302 865 |
865 529 |
|
Szolnok megye |
1 486 951 |
553 365 |
|
Tolna megye |
947 441 |
311 534 |
|
Vas megye |
1 367 823 |
317 508 |
|
Veszprém megye |
1 668 451 |
619 286 |
|
Zala megye |
1 362 468 |
333 862 |
|
Tartalék |
|
268 000 |
|
Együtt |
42 861 137[4] |
24 962 525 |
c) Állami hozzájárulás: 24 963 millió forint, amely magában foglalja a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok városi és községi hozzájárulásának az 50%-át is.
(4) A (2)-(3) bekezdésben megjelölt forrásokból származó bevételek - a városi és községi hozzájárulás kivételével - a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat teljes egészükben megilletik.
15. § A tanácsok működési költségvetéséhez és fejlesztési alapjához a 14. §-ban megállapított állami hozzájárulást fővárosi, megyei és megyei városi tanácsok szerinti részletezéssel e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
16. § Az e törvény 3. §-ában, 4. §-ában, 9. §-ában és 10. §-ában meghatározott előirányzatok módosítása tekintetében az Ápt.-nek a 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint kell eljárni.
17. § E törvény 1980. január 1-én lép hatályba.
18. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1975. évi V. törvény hatályát veszti.
[1] Kihirdetve: 1979. XII. 27.
[2] A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.
[3] A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.
[4] Ezen felül az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 100 000 ezer forint, továbbá lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó 851 000 ezer forint támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.