Hatály: 1980.I.1. - 1999.VI.23.

1979. évi III. törvény

a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetéséről[1]

Az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény (a továbbiakban: Ápt.) rendelkezéseinek figyelembevételével az alábbi törvényt alkotja:

Az állami költségvetés fő összegei

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1980. évi költségvetését

423 500 000 000 (négyszázhuszonhárommilliárd-ötszázmillió) forint bevétellel,

428 000 000 000 (négyszázhuszonnyolcmilliárd) forint kiadással,

4 500 000 000 (négymilliárd-ötszázmillió) forint hiánnyal állapítja meg.

2. § A bevételi és kiadási előirányzatok teljesítését a népgazdasági terv megvalósításának szolgálatában, a gazdasági tevékenység hatékonyságának növelésével és az eszközök takarékos felhasználásával kell megalapozni.

A bevételek részletezése

3. § A vállalati gazdálkodó szervezetek adó- és egyéb befizetéseinek az összege - a 4. § szerinti befizetések nélkül - 298 029 millió forint, az összes bevétel 70,5%-a.

4. § A vállalati gazdálkodó szervezetek, a költségvetési szervek és a lakosság társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék-befizetéseinek az összege 54 870 millió forint, az összes bevétel 12,9%-a.

5. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 10 116 millió forint, az összes bevétel 2,4%-a.

6. § A költségvetési szervek bevételeiből az állami költségvetést megillető befizetések összege 10 370 millió forint, az összes bevétel 2,4%-a.

7. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból, a belföldi hitelműveletekből és az egyéb forrásokból származó különféle bevételek összege 50 115 millió forint, az összes bevétel 11,8%-a.

A kiadások részletezése

8. § Beruházásra, a tanácsi fejlesztési alapok pénzeszközeinek a növelésére, a magán-lakásépítéshez nyújtott állami támogatásra, egyes állami beruházásokkal kapcsolatos forgóalap-juttatásra, a vállalati fejlesztési alapok kiegészítésére és központi készletezésre fordítható 70 450 millió forint, az összes kiadás 16,5%-a.

9. § A vállalati gazdálkodó szervezetek termelését és áruforgalmát elősegítő adó-visszatérítésekre és támogatásokra felhasználható 127 179 millió forint, az összes kiadás 29,7%-a.

10. § Társadalombiztosítási feladatokra, ezen belül családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyógyászati szolgáltatásokra, nyugdíjra és egyéb ellátásra, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti, az ipari szövetkezeti és a kisipari nyugdíjalap kiegészítésére fordítható 77 552 millió forint, az összes kiadás 18,1%-a.

11. § (1) A költségvetési szervek által ellátott feladatokra szolgál 118 038 millió forint, az összes kiadás 27,6%-a.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegből felhasználható:

egészségügyi és szociális feladatokra, ezen belül kórházak, klinikák, egyéb fekvő- és járóbetegeket gyógyító intézetek fenntartására, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi, közegészségügyi és járványügyi ellátásra, továbbá egyéb egészségügyi és szociális célokra, valamint üdülők működtetésével kapcsolatos hozzájárulásra 20 535 millió forint, az összes kiadás 4,8%-a;

kulturális feladatokra, ezen belül alsó-, közép- és felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, közművelődési, művészeti, gyermek- és diákjóléti intézmények, sportlétesítmények fenntartására 34 621 millió forint, az összes kiadás 8,1%-a;

védelemre 16 360 millió forint, az összes kiadás 3,8%-a;

jog és rendbiztonságra 10 767 millió forint, az összes kiadás 2,5%-a;

központi és helyi igazgatásra 6523 millió forint, az összes kiadás 1,5%-a;

a költségvetési szervek által ellátott út- és hídfenntartási, város- és községgazdálkodási, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, továbbá egyéb gazdasági feladatokra 20 280 millió forint, az összes kiadás 4,8%-a;

a költségvetési szervek állóeszközeinek felújítására és egyéb feladatok ellátására 8952 millió forint, az összes kiadás 2,1%-a.

12. § Nemzetközi fizetési kötelezettségek teljesítésére, kamatfizetésre, tartalék céljára és egyéb költségvetési feladatok ellátására szolgál 34 781 millió forint, az összes kiadás 8,1%-a.

A központi költségvetési szervek előirányzatai

13. § Az Országgyűlés az 1. §-ban megjelölt összegeken belül az önálló költségvetési fejezetet képező központi költségvetési szervek társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékkal növelt bevételi előirányzatát 60 595 millió forintban, kiadási előirányzatát pedig 134 393 millió forintban az 1. számú melléklet szerint állapítja meg.

A tanácsok költségvetése és fejlesztési alapja

14. § (1) Az Országgyűlés a tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának 1980. évi bevételeit a (2)-(4) bekezdés szerint állapítja meg.

(2) A tanácsok működési költségvetésének bevételi forrásai:

a) Saját források:

A tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési bevételei,

a tanácsok által előírt lakossági adók, valamint az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak.

b) Megosztott források:

A mezőgazdasági szövetkezetek földadója, jövedelemadója, valamint városi és községi hozzájárulásának az 50%-a.

c) Állami hozzájárulás: 42 861 millió forint, amely magában foglalja a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok városi és községi hozzájárulásának az 50%-át is.

(3) A tanácsok fejlesztési alapjának, illetve a községek fejlesztési előirányzatának bevételi forrásai:

a) Saját források:

A lakosság községfejlesztési hozzájárulása,

a telekadó, valamint az út- és közműfejlesztési hozzájárulás,

a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok telekhasználati és telek-igénybevételi díja,

a külön jogszabályokban meghatározott egyéb bevételek.

b) Megosztott források:

A mezőgazdasági szövetkezetek városi és községi hozzájárulásának az 50%-a,

a tanácsok felügyelete alatt működő állami vállalatok központosított amortizációja.

1. számú melléklet a törvény 13. §-ához

Az önálló költségvetési fejezetet képező központi szervek költségvetésének bevételi és kiadási előirányzatai
(Ezer forintban)

 Megnevezés

 Bevételek összesen

 Kiadások összesen

 Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa

 1 200

 90 748

 Minisztertanács

 46 715

 669 426

 Belkereskedelmi Minisztérium

 16 059

 600 060

 Belügyminisztérium

 75 100

 7 400 000

 Egészségügyi Minisztérium

 135 000

 5 071 116

 Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium

 13 700

 253 590

 Honvédelmi Minisztérium

 170 000

 16 360 000

 Igazságügyi Minisztérium

 315 488

 1 403 662

 Kohó- és Gépipari Minisztérium

 5 113

 122 282

 Könnyűipari Minisztérium

 4 239

 84 660

 Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium

 249 337

 7 514 205

 Külkereskedelmi Minisztérium

 11 952

 921 153

 Kulturális Minisztérium

 13 108

 1 065 900

 Külügyminisztérium

 107 210

 1 012 454

 Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

 293 680

 3 772 086

 Munkaügyi Minisztérium

 18 412

 184 404

 Nehézipari Minisztérium

 42 102

 176 026

 Oktatási Minisztérium

 301 979

 3 843 520

 Pénzügyminisztérium

 29 191

 568 019

 Központi Földtani Hivatal

 35 260

 806 290

 Központi Népi Ellenőrzési Bizottság

 1 711

 73 141

 Központi Statisztikai Hivatal

 32 211

 578 411

 Legfelsőbb Bíróság

 65

 27 902

 Magyar Rádió

 9 941

 855 033

 Magyar Televízió

 1 764 711

 1 618 199

 Magyar Tudományos Akadémia

 101 780

 1 156 293

 Munkásőrség

 500

 480 000

 Népköztársaság Ügyészsége

 1 356

 202 514

 Országos Anyag- és Árhivatal

 91 380

 49 085

 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

 73 474

 283 577

 Országos Tervhivatal

 16 017

 127 867

 Országos Testnevelési és Sporthivatal

 4 435

 485 260

 Országos Vízügyi Hivatal

 129 277

 1 823 906

 SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság

 55 772 725[2]

 71 427 353

 SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság

 211 400

 707 250

 Központi szervek összesen

 60 095 828

 131 815 392

 Tartalék[3]

 499 312

 2 577 400

 Együtt

 60 595 140

 134 392 792

2. számú melléklet a törvény 15. §-ához

Állami hozzájárulás a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok költségvetéséhez és fejlesztési alapjához
(Ezer forintban)

 Megnevezés

 Állami hozzájárulás a költségvetéshez városi és községi hozzájárulással együtt

 Állami hozzájárulás a fejlesztési alaphoz városi és községi hozzájárulással együtt

 Budapest főváros

 11 899 858

 10 239 670

 Baranya megye

 1 818 786

 1 126 871

 ebből: Pécs megyei város

 781 171

 915 842

 Bács-Kiskun megye

 1 451 066

 824 691

 Békés megye

 1 106 882

 469 419

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 3 765 433

 1 771 226

 ebből: Miskolc megyei város

 1 192 844

 1 236 965

 Csongrád megye

 1 798 385

 1 517 192

 ebből: Szeged megyei város

 872 710

 1 139 139

 Fejér megye

 1 463 919

 882 250

 Győr-Sopron megye

 1 712 808

 941 152

 ebből: Győr megyei város

 509 677

 527 926

 Hajdú-Bihar megye

 1 921 268

 1 288 223

 ebből: Debrecen megyei város

 842 645

 932 588

 Heves megye

 1 254 908

 466 321

 Komárom megye

 1 248 716

 503 404

 Nógrád megye

 1 209 217

 333 168

 Pest megye

 1 609 351

 920 122

 Somogy megye

 1 464 541

 409 732

 Szabolcs-Szatmár megye

 2 302 865

 865 529

 Szolnok megye

 1 486 951

 553 365

 Tolna megye

 947 441

 311 534

 Vas megye

 1 367 823

 317 508

 Veszprém megye

 1 668 451

 619 286

 Zala megye

 1 362 468

 333 862

 Tartalék

 

 268 000

 Együtt

 42 861 137[4]

 24 962 525

c) Állami hozzájárulás: 24 963 millió forint, amely magában foglalja a tanácsok területén működő állami vállalatok, ipari szövetkezetek, fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, szövetkezeti vállalatok városi és községi hozzájárulásának az 50%-át is.

(4) A (2)-(3) bekezdésben megjelölt forrásokból származó bevételek - a városi és községi hozzájárulás kivételével - a fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsokat teljes egészükben megilletik.

15. § A tanácsok működési költségvetéséhez és fejlesztési alapjához a 14. §-ban megállapított állami hozzájárulást fővárosi, megyei és megyei városi tanácsok szerinti részletezéssel e törvény 2. számú melléklete tartalmazza.

Záró rendelkezések

16. § Az e törvény 3. §-ában, 4. §-ában, 9. §-ában és 10. §-ában meghatározott előirányzatok módosítása tekintetében az Ápt.-nek a 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint kell eljárni.

17. § E törvény 1980. január 1-én lép hatályba.

18. § E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az 1975. évi V. törvény hatályát veszti.

 



[1] Kihirdetve: 1979. XII. 27.

[2] A tartalék központi felújítási feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

[3] A társadalombiztosítási járulékbefizetést is tartalmazza.

[4] Ezen felül az utak, hidak felújításához, fenntartásához, korszerűsítéséhez 100 000 ezer forint, továbbá lakóépületek felújításához, fenntartásához nyújtandó 851 000 ezer forint támogatás fedezetét a központi előirányzatok tartalmazzák.