Hatály: 1987.XII.28. - 1989.XII.31.

1985. évi VIII. törvény

a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól[1]

ELSŐ RÉSZ

A Magyar Népköztársaság
1986. évi állami költségvetése

Az 1986. évi állami költségvetés előirányzatai - az éves népgazdasági tervvel összhangban - gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, a népgazdaság fejlődését szolgálják és segítenek abban, hogy megőrizhessük a gazdaság egyensúlyi helyzetét, s tarthassuk a lakosság elért életszínvonalát.

Az 1986. évi állami költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy a nemzeti jövedelem 2,3-2,7%-kal növekedik majd, s javul a gazdálkodás hatékonysága. Ezeket a célokat azáltal kell megalapozni, hogy gyorsítjuk a műszaki fejlődést, korszerűsítjük a termelési és az értékesítési szerkezetet, csökkentjük a fajlagos energia- és anyagráfordításokat és fokozzuk a termelékenységet.

A belföldön felhasználható nemzeti jövedelem növekményének egy része az ország külgazdasági egyensúlyának javítását szolgálja, a belföldi felhasználás 0,2-1%-kal növekedik. A lakosság fogyasztása 1%-kal növekszik, s ez lehetővé teszi, hogy az átlagos reálbér-színvonalat megőrizzük és a társadalmi juttatásokat mérsékelt ütemben ugyan, de bővítsük. A szocialista szektor beruházásai az előző évi szinten maradnak.

Az állami, a tanácsi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok, vagyis az egész államháztartás bevételei majdnem 7%-kal, kiadásai több mint 8%-kal növekszenek az előző évihez képest. A bevételek túlnyomó részét továbbra is a vállalatok és a szövetkezetek adják. Az államháztartás szerepe a felhalmozás finanszírozásában az előző évihez képest mérséklődik, míg a fogyasztás finanszírozásában növekszik.

Mindezt figyelembe véve az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény és az azt módosító 1985. évi III. törvény alapján az állami költségvetésről az alábbi törvényt alkotja.

A főösszegek

1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetését

575 277 000 000 (ötszázhetvenötmilliárd-kétszázhetvenhétmillió) forint bevétellel,

598 242 000 000 (ötszázkilencvennyolcmilliárd-kétszáznegyvenkétmillió) forint kiadással és

22 965 000 000 (huszonkétmilliárd-kilencszázhatvanötmillió) forint hiánnyal

állapítja meg. Az állami költségvetés mérlegét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

A bevételek részletezve

2. § A vállalati gazdálkodószervezetek befizetéseinek az összege 478 665 millió forint, az összes bevételnek 83,2%-a. Ezen belül a forgalmi és a fogyasztási adók összege 94 500 millió forint, a társadalombiztosítási járulék összege 97 700 millió forint, a többi vállalati adóbevétel összege 286 465 millió forint.

3. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 49 580 millió forint, az összes bevételnek 8,6%-a. Ebből 10 920 millió forint az adó-, 2460 millió forint az illetékbefizetés és 36 200 millió forint a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék.

4. § (1) A központi költségvetési szervek működési, ár- és díjbevételeinek az összege 32 658 millió forint, az összes bevételnek 5,7%-a.

(2) A központi költségvetési szervektől származó társadalombiztosítási járulék összege 6400 millió forint, a társadalombiztosítás egyéb bevétele 924 millió forint. Ez együttesen 7324 millió forint, az összes bevételnek 1,3%-a.

5. § Az elkülönített állami pénzalapokból származó elvonás 240 millió forint.

6. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az egyéb forrásokból származó különféle bevételeknek az összege 6810 millió forint, az összes bevételnek 1,2%-a.

A kiadások részletezve

7. § A vállalati gazdálkodószervezetek támogatása és adó-visszatérítése 154 594 millió forint, az összes kiadásnak 25,8%-a. Ebből az adó-visszatérítés és a szocialista államközi elszámolások miatti támogatás együtt 61 500 millió forint, a gazdálkodószervezetek működését segítő támogatás 40 994 millió forint, a fogyasztói árkiegészítés 52 100 millió forint.

8. § Felhalmozási kiadásokra 38 700 millió forint, az összes kiadásnak 6,5%-a használható fel. Ezen belül központi beruházásokra 24 100 millió forint, a magánerőből való lakásépítés támogatására 5500 millió forint, a vállalati gazdálkodó szervezetek beruházási tevékenységének a segítésére, központi készletezésre és a vállalati alapok kiegészítésére együttesen 9100 millió forint fordítható.

9. § A társadalombiztosítási célokra, köztük nyugdíjra, családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyermekgondozási díjra, gyógyászati szolgáltatásra és egyéb ellátásra fordítható összeg 141 132 millió forint, az összes kiadásnak 23,6%-a.

10. § A központi költségvetési szervek feladatainak ellátására 110 236 millió forint, az összes kiadásnak 18,4%-a szolgál. Ebből a védelem és egyéb fegyveres testületek feladataira összesen 40 344 millió forint használható fel; ez az összes kiadásnak 6,7%-a.

11. § A tanácsoknak nyújtott állami támogatás 74 590 millió forint, az összes kiadásnak 12,5%-a. A fővárosi és a megyei tanácsok költségvetését állami támogatás címén az e törvény 3. számú mellékletében feltüntetett összegek illetik meg.

12. § Az elkülönített állami pénzalapok támogatása 5690 millió forint, az összes kiadásnak 1%-a.

13. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő fizetési kötelezettségeknek a teljesítésére és egyéb kiadásokra - az év közben felmerülő szükségletek fedezését szolgáló tartalékokat is beleértve - együttesen 73 300 millió forint, az összes kiadásnak 12,2%-a szolgál.

A központi költségvetési szervek előirányzatai

14. § Az Országgyűlés az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szerveknek az állami költségvetéssel meglevő kapcsolatait a költségvetési befizetések körében 1665 millió forintban és a költségvetési támogatások körében 81 994 millió forintban állapítja meg a 2. számú melléklet szerint.

MÁSODIK RÉSZ

A tanácsok 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatai.

15. § Az Országgyűlés a tanácsok költségvetésének az 1986-1990. évi bevételi forrásait a következők szerint állapítja meg.

A)[2] Szabályozott bevételek:

a) a magánszemélyek jövedelemadója;

b) a mezőgazdasági nagyüzemek és bizonyos vállalatok által fizetett földadó;

c) a tanácsok által megállapított lakossági adók, továbbá az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak;

d) a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési bevétele.

B) Az állami támogatás

C) Egyéb (érdekeltségi) források:

a) a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek ár- és díjbevétele;

b) a gyógy- és üdülőhelyi díj;

c) a lakosság településfejlesztési hozzájárulása;

d) az út- és közműfejlesztési hozzájárulás;

e)[3] a telkek eladásából származó bevételek;

f) a lakásépítésből és -forgalmazásból származó bevételek;

g) a telekhasználati és -igénybevételi díj;

h) a különféle egyéb, tanácsok által beszedett bevételek;

i) az átvételre kerülő pénzeszközök;

j) a bankhitel.

16. § (1)[4] A helyi tanácsok és a megyei tanácsok a magánszemélyek jövedelemadójából 1988-ban a lakosság lélekszámával arányosan részesülnek. A földadó telephely szerint illeti meg a helyi tanácsokat. Az ebből való részesedést a megyei tanács ettől eltérően szabályozhatja akkor, ha a helyi tanácsok szabályozott bevételei meghaladják az indokolt kiadásaikat. A többi szabályozott és egyéb bevétel - illetékességüknek megfelelően - a helyi tanácsok, illetőleg a megyei tanácsok bevétele.

(2) A Fővárosi Tanács a kerületi tanácsoknak a szabályozott és az egyéb bevételi forrásokból való részesedését - a főváros sajátos jellege miatt - más módon is szabályozhatja.

17. § A tanácsok költségvetéséhez az 1986-1990. évre megállapított állami támogatás 471 247 millió forint. Ezt a fővárosi és a megyei tanácsok szerint bontva e törvény 3. számú melléklete részletezi.

HARMADIK RÉSZ

Vegyes és záró rendelkezések

18. § A 2., a 7. és a 9. §-ban meghatározott előirányzatok az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.[5]

19. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy 1986-ban az 1. § szerinti hiány fedezésére 5000 millió forint értékig államkötvényt bocsásson ki, s a hiány további részére hitelt vegyen fel.[6]

20. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

1. számú melléklet a törvény 1. §-ához

Az állami költségvetés mérlege

 (Millió forintban)

 Bevételek

 

 1986. évi
előirányzat

 

 Kiadások

 

 1986. évi
előirányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Vállalati gazdálkodószervezetek
adóbefizetései

 

 
286 465

 

 Vállalati gazdálkodószervezetek
támogatása

 

 
40 994

 

 Társadalombiztosítási járulék

 

 97 700

 

 Adó-visszatérítés és szocialista
államközi elszámolások

 

 
61 500

 

 Fogyasztáshoz kapcsolódó adók

 

 94 500

 

 Fogyasztói árkiegészítés

 

 52 100

 

 

 Összesen:

 478 665

 

 

 Összesen:

 154 594

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Lakosság befizetései

 

 49 580

 

 Felhalmozási kiadások

 

 38 700

 

 Központi költségvetési szervektől
származó bevételek

 
39 982

 

 Társadalombiztosítási kiadások
Központi költségvetési szervek

 

 
141 132

 

 Elvonás elkülönített állami

 

 240

 

 kiadása

 

 110 236

 

 pénzalapokból

 

 

 

 Tanácsok támogatása

 

 

 

 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból
eredő és egyéb bevételek

 
6 810

 

 Elkülönített állami pénzalapok
támogatása

 

 74 590
5 690

 

 
Bevételek főösszege

 
575 277

 

 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból
eredő és egyéb kiadások

 
73 300

 

 Hiány

 22 965

 

 Kiadások főösszege

 598 242

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. számú melléklet a törvény 14. §-ához

Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek kapcsolata az állami költségvetéssel

 (Ezer forintban)

 

 

 

 

 Megnevezés

 Költségvetési

 

 

 

 

 befizetés

 támogatás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa

 30

 166 277

 

 

 

 Minisztertanács

 21 679

 672 537

 

 

 

 Belkereskedelmi Minisztérium

 4 439

 260 897

 

 

 

 Belügyminisztérium

 

 11 760 000

 

 

 

 Egészségügyi Minisztérium

 61 250

 8 337 816

 

 

 

 Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium

 11 700

 349 330

 

 

 

 Honvédelmi Minisztérium

 

 24 080 000

 

 

 

 Igazságügyi Minisztérium

 81

 1 830 303

 

 

 

 Közlekedési Minisztérium

 141 360

 6 420 742

 

 

 

 Külkereskedelmi Minisztérium

 1 400

 1 182 463

 

 

 

 Külügyminisztérium

 29 635

 1 462 767

 

 

 

 Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium

 295 147

 4 543 128

 

 

 

 Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal

 1 470

 72 899

 

 

 

 Pénzügyminisztérium

 19 154

 999 486

 

 

 

 Művelődési Minisztérium

 160 019

 7 528 341

 

 

 

 Ipari Minisztérium

 45 800

 412 765

 

 

 

 Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal

 9 985

 120 013

 

 

 

 Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség

 10 720

 115 827

 

 

 

 Központi Földtani Hivatal

 130 000

 571 488

 

 

 

 Központi Népi Ellenőrzési Bizottság

 

 103 827

 

 

 

 Központi Statisztikai Hivatal

 9 647

 710 085

 

 

 

 Legfelsőbb Bíróság

 15

 51 452

 

 

 

 Magyar Rádió

 926

 1 058 370

 

 

 

 Magyar Televízió

 182 117

 168 289

 

 

 

 Magyar Tudományos Akadémia

 132 747

 1 805 014

 

 

 

 Munkásőrség

 

 665 000

 

 

 

 Népköztársaság Ügyészsége

 36

 295 618

 

 

 

 Országos Anyag- és Árhivatal

 111 258

 354 142

 

 

 

 Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

 70 267

 321 757

 

 

 

 Országos Tervhivatal

 12 941

 236 224

 

 

 

 Országos Testnevelési és Sporthivatal

 4 108

 780 390

 

 

 

 Országos Vízügyi Hivatal

 183 085

 2 267 183

 

 

 

 Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság

 3 108

 118 179

 

 

 

 SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság

 11 000

 587 530

 

 

 

 Központosított előirányzat [7]

 

 1 675 861

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Központi szervek együtt

 1 665 124

 82 086 000

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Társadalombiztosítási

 

 

 

 

 

 szolgáltatás központosított

 

 

 

 

 

 előirányzattal együtt

 

 -92 456

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Összesen:

 1 665 124

 81 993 544

 

 

3. számú melléklet a törvény 11. és 17. §-ához

Állami támogatás a fővárosi tanács és a megyei tanácsok 1986. évi költségvetéséhez és az 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzataihoz

 (Ezer forintban)

 

 

 Állami támogatás

 

 

 

 Megnevezés

 1986.

 1986-1990.

 

 

 

 

 évre

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Budapest főváros

 19 890 247

 113 967 781

 

 

 

 Baranya megye

 3 223 021

 18 873 752

 

 

 

 Bács-Kiskun megye

 2 682 003

 16 445 188

 

 

 

 Békés megye

 2 236 184

 13 982 093

 

 

 

 Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 6 327 929

 37 359 148

 

 

 

 Csongrád megye

 2 668 977

 15 660 738

 

 

 

 Fejér megye

 2 491 902

 14 925 946

 

 

 

 Győr-Sopron megye

 2 888 569

 17 689 984

 

 

 

 Hajdú-Bihar megye

 3 268 893

 19 493 138

 

 

 

 Heves megye

 2 207 402

 13 563 126

 

 

 

 Komárom megye

 2 222 116

 13 028 474

 

 

 

 Nógrád megye

 1 930 694

 11 389 542

 

 

 

 Pest megye

 3 891 345

 22 428 850

 

 

 

 Somogy megye

 2 914 762

 17 630 615

 

 

 

 Szabolcs-Szatmár megye

 3 853 592

 22 781 001

 

 

 

 Szolnok megye

 2 438 578

 14 659 784

 

 

 

 Tolna megye

 1 563 654

 9 069 503

 

 

 

 Vas megye

 2 207 778

 12 577 496

 

 

 

 Veszprém megye

 2 835 902

 16 777 228

 

 

 

 Zala megye

 2 177 394

 13 125 833

 

 

 

 Központosított előirányzat [8]

 668 762

 35 817 750

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Összesen:

 74 589 794

 471 246 970

 

 

 



[1] Kihirdetve: 1985. XII. 29.

[2] Megállapította: 1987. évi VIII. törvény 20. § (1). Hatályos: 1987. XII. 28-tól.

[3] Megállapította: 1987. évi VIII. törvény 20. § (2). Hatályos: 1987. XII. 28-tól.

[4] Megállapította: 1987. évi VIII. törvény 20. § (3). Hatályos: 1987. XII. 28-tól.

[5] Lásd: 1987. évi II. törvény 15. §.

[6] Lásd: 1987. évi II. törvény 17. §.

[7] Központilag kezelt feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.

[8] Központilag kezelt feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.