Hatály: 1987.XII.28. - 1989.XII.31.
1985. évi VIII. törvény
a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól[1]
ELSŐ RÉSZ
A
Magyar Népköztársaság
1986. évi állami költségvetése
Az 1986. évi állami költségvetés előirányzatai - az éves népgazdasági tervvel összhangban - gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását, a népgazdaság fejlődését szolgálják és segítenek abban, hogy megőrizhessük a gazdaság egyensúlyi helyzetét, s tarthassuk a lakosság elért életszínvonalát.
Az 1986. évi állami költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy a nemzeti jövedelem 2,3-2,7%-kal növekedik majd, s javul a gazdálkodás hatékonysága. Ezeket a célokat azáltal kell megalapozni, hogy gyorsítjuk a műszaki fejlődést, korszerűsítjük a termelési és az értékesítési szerkezetet, csökkentjük a fajlagos energia- és anyagráfordításokat és fokozzuk a termelékenységet.
A belföldön felhasználható nemzeti jövedelem növekményének egy része az ország külgazdasági egyensúlyának javítását szolgálja, a belföldi felhasználás 0,2-1%-kal növekedik. A lakosság fogyasztása 1%-kal növekszik, s ez lehetővé teszi, hogy az átlagos reálbér-színvonalat megőrizzük és a társadalmi juttatásokat mérsékelt ütemben ugyan, de bővítsük. A szocialista szektor beruházásai az előző évi szinten maradnak.
Az állami, a tanácsi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok, vagyis az egész államháztartás bevételei majdnem 7%-kal, kiadásai több mint 8%-kal növekszenek az előző évihez képest. A bevételek túlnyomó részét továbbra is a vállalatok és a szövetkezetek adják. Az államháztartás szerepe a felhalmozás finanszírozásában az előző évihez képest mérséklődik, míg a fogyasztás finanszírozásában növekszik.
Mindezt figyelembe véve az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény és az azt módosító 1985. évi III. törvény alapján az állami költségvetésről az alábbi törvényt alkotja.
A főösszegek
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetését
575 277 000 000 (ötszázhetvenötmilliárd-kétszázhetvenhétmillió) forint bevétellel,
598 242 000 000 (ötszázkilencvennyolcmilliárd-kétszáznegyvenkétmillió) forint kiadással és
22 965 000 000 (huszonkétmilliárd-kilencszázhatvanötmillió) forint hiánnyal
állapítja meg. Az állami költségvetés mérlegét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
A bevételek részletezve
2. § A vállalati gazdálkodószervezetek befizetéseinek az összege 478 665 millió forint, az összes bevételnek 83,2%-a. Ezen belül a forgalmi és a fogyasztási adók összege 94 500 millió forint, a társadalombiztosítási járulék összege 97 700 millió forint, a többi vállalati adóbevétel összege 286 465 millió forint.
3. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 49 580 millió forint, az összes bevételnek 8,6%-a. Ebből 10 920 millió forint az adó-, 2460 millió forint az illetékbefizetés és 36 200 millió forint a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék.
4. § (1) A központi költségvetési szervek működési, ár- és díjbevételeinek az összege 32 658 millió forint, az összes bevételnek 5,7%-a.
(2) A központi költségvetési szervektől származó társadalombiztosítási járulék összege 6400 millió forint, a társadalombiztosítás egyéb bevétele 924 millió forint. Ez együttesen 7324 millió forint, az összes bevételnek 1,3%-a.
5. § Az elkülönített állami pénzalapokból származó elvonás 240 millió forint.
6. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az egyéb forrásokból származó különféle bevételeknek az összege 6810 millió forint, az összes bevételnek 1,2%-a.
A kiadások részletezve
7. § A vállalati gazdálkodószervezetek támogatása és adó-visszatérítése 154 594 millió forint, az összes kiadásnak 25,8%-a. Ebből az adó-visszatérítés és a szocialista államközi elszámolások miatti támogatás együtt 61 500 millió forint, a gazdálkodószervezetek működését segítő támogatás 40 994 millió forint, a fogyasztói árkiegészítés 52 100 millió forint.
8. § Felhalmozási kiadásokra 38 700 millió forint, az összes kiadásnak 6,5%-a használható fel. Ezen belül központi beruházásokra 24 100 millió forint, a magánerőből való lakásépítés támogatására 5500 millió forint, a vállalati gazdálkodó szervezetek beruházási tevékenységének a segítésére, központi készletezésre és a vállalati alapok kiegészítésére együttesen 9100 millió forint fordítható.
9. § A társadalombiztosítási célokra, köztük nyugdíjra, családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyermekgondozási díjra, gyógyászati szolgáltatásra és egyéb ellátásra fordítható összeg 141 132 millió forint, az összes kiadásnak 23,6%-a.
10. § A központi költségvetési szervek feladatainak ellátására 110 236 millió forint, az összes kiadásnak 18,4%-a szolgál. Ebből a védelem és egyéb fegyveres testületek feladataira összesen 40 344 millió forint használható fel; ez az összes kiadásnak 6,7%-a.
11. § A tanácsoknak nyújtott állami támogatás 74 590 millió forint, az összes kiadásnak 12,5%-a. A fővárosi és a megyei tanácsok költségvetését állami támogatás címén az e törvény 3. számú mellékletében feltüntetett összegek illetik meg.
12. § Az elkülönített állami pénzalapok támogatása 5690 millió forint, az összes kiadásnak 1%-a.
13. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő fizetési kötelezettségeknek a teljesítésére és egyéb kiadásokra - az év közben felmerülő szükségletek fedezését szolgáló tartalékokat is beleértve - együttesen 73 300 millió forint, az összes kiadásnak 12,2%-a szolgál.
A központi költségvetési szervek előirányzatai
14. § Az Országgyűlés az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szerveknek az állami költségvetéssel meglevő kapcsolatait a költségvetési befizetések körében 1665 millió forintban és a költségvetési támogatások körében 81 994 millió forintban állapítja meg a 2. számú melléklet szerint.
MÁSODIK RÉSZ
A tanácsok 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatai.
15. § Az Országgyűlés a tanácsok költségvetésének az 1986-1990. évi bevételi forrásait a következők szerint állapítja meg.
A)[2] Szabályozott bevételek:
a) a magánszemélyek jövedelemadója;
b) a mezőgazdasági nagyüzemek és bizonyos vállalatok által fizetett földadó;
c) a tanácsok által megállapított lakossági adók, továbbá az általuk készpénzben beszedett illetékek és díjak;
d) a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek működési bevétele.
B) Az állami támogatás
C) Egyéb (érdekeltségi) források:
a) a tanácsok felügyelete alá tartozó költségvetési szervek ár- és díjbevétele;
b) a gyógy- és üdülőhelyi díj;
c) a lakosság településfejlesztési hozzájárulása;
d) az út- és közműfejlesztési hozzájárulás;
e)[3] a telkek eladásából származó bevételek;
f) a lakásépítésből és -forgalmazásból származó bevételek;
g) a telekhasználati és -igénybevételi díj;
h) a különféle egyéb, tanácsok által beszedett bevételek;
i) az átvételre kerülő pénzeszközök;
j) a bankhitel.
16. § (1)[4] A helyi tanácsok és a megyei tanácsok a magánszemélyek jövedelemadójából 1988-ban a lakosság lélekszámával arányosan részesülnek. A földadó telephely szerint illeti meg a helyi tanácsokat. Az ebből való részesedést a megyei tanács ettől eltérően szabályozhatja akkor, ha a helyi tanácsok szabályozott bevételei meghaladják az indokolt kiadásaikat. A többi szabályozott és egyéb bevétel - illetékességüknek megfelelően - a helyi tanácsok, illetőleg a megyei tanácsok bevétele.
(2) A Fővárosi Tanács a kerületi tanácsoknak a szabályozott és az egyéb bevételi forrásokból való részesedését - a főváros sajátos jellege miatt - más módon is szabályozhatja.
17. § A tanácsok költségvetéséhez az 1986-1990. évre megállapított állami támogatás 471 247 millió forint. Ezt a fővárosi és a megyei tanácsok szerint bontva e törvény 3. számú melléklete részletezi.
HARMADIK RÉSZ
Vegyes és záró rendelkezések
18. § A 2., a 7. és a 9. §-ban meghatározott előirányzatok az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.[5]
19. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy 1986-ban az 1. § szerinti hiány fedezésére 5000 millió forint értékig államkötvényt bocsásson ki, s a hiány további részére hitelt vegyen fel.[6]
20. § E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
1. számú melléklet a törvény 1. §-ához
Az állami költségvetés mérlege
|
(Millió
forintban) |
||||||||||||||
|
Bevételek |
|
1986. évi |
|
Kiadások |
|
1986. évi |
|
|||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Vállalati gazdálkodószervezetek |
|
|
|
Vállalati
gazdálkodószervezetek |
|
|
|
|||||||
|
Társadalombiztosítási
járulék |
|
97 700 |
|
Adó-visszatérítés
és szocialista |
|
|
|
|||||||
|
Fogyasztáshoz kapcsolódó adók |
|
94 500 |
|
Fogyasztói árkiegészítés |
|
52 100 |
|
|||||||
|
|
Összesen: |
478 665 |
|
|
Összesen: |
154 594 |
|
|||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||||
|
Lakosság befizetései |
|
49 580 |
|
Felhalmozási kiadások |
|
38 700 |
|
|||||||
|
Központi költségvetési szervektől |
|
|
Társadalombiztosítási kiadások |
|
|
|
||||||||
|
Elvonás elkülönített állami |
|
240 |
|
kiadása |
|
110 236 |
|
|||||||
|
pénzalapokból |
|
|
|
Tanácsok támogatása |
|
|
|
|||||||
|
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból |
|
|
Elkülönített állami
pénzalapok |
|
74 590 |
|
||||||||
|
|
|
|
Nemzetközi pénzügyi
kapcsolatokból |
|
|
|||||||||
|
Hiány |
22 965 |
|
Kiadások főösszege |
598 242 |
|
|||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|||||||||
2. számú melléklet a törvény 14. §-ához
Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek kapcsolata az állami költségvetéssel
|
(Ezer
forintban) |
|||||||
|
|
|
|
|||||
|
|
Megnevezés |
Költségvetési |
|
|
|||
|
|
|
befizetés |
támogatás |
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa |
30 |
166 277 |
|
|
||
|
|
Minisztertanács |
21 679 |
672 537 |
|
|
||
|
|
Belkereskedelmi Minisztérium |
4 439 |
260 897 |
|
|
||
|
|
Belügyminisztérium |
|
11 760 000 |
|
|
||
|
|
Egészségügyi Minisztérium |
61 250 |
8 337 816 |
|
|
||
|
|
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium |
11 700 |
349 330 |
|
|
||
|
|
Honvédelmi Minisztérium |
|
24 080 000 |
|
|
||
|
|
Igazságügyi Minisztérium |
81 |
1 830 303 |
|
|
||
|
|
Közlekedési Minisztérium |
141 360 |
6 420 742 |
|
|
||
|
|
Külkereskedelmi Minisztérium |
1 400 |
1 182 463 |
|
|
||
|
|
Külügyminisztérium |
29 635 |
1 462 767 |
|
|
||
|
|
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium |
295 147 |
4 543 128 |
|
|
||
|
|
Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal |
1 470 |
72 899 |
|
|
||
|
|
Pénzügyminisztérium |
19 154 |
999 486 |
|
|
||
|
|
Művelődési Minisztérium |
160 019 |
7 528 341 |
|
|
||
|
|
Ipari Minisztérium |
45 800 |
412 765 |
|
|
||
|
|
Országos Környezet- és Természetvédelmi
Hivatal |
9 985 |
120 013 |
|
|
||
|
|
Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség |
10 720 |
115 827 |
|
|
||
|
|
Központi Földtani Hivatal |
130 000 |
571 488 |
|
|
||
|
|
Központi Népi Ellenőrzési Bizottság |
|
103 827 |
|
|
||
|
|
Központi Statisztikai Hivatal |
9 647 |
710 085 |
|
|
||
|
|
Legfelsőbb Bíróság |
15 |
51 452 |
|
|
||
|
|
Magyar Rádió |
926 |
1 058 370 |
|
|
||
|
|
Magyar Televízió |
182 117 |
168 289 |
|
|
||
|
|
Magyar Tudományos Akadémia |
132 747 |
1 805 014 |
|
|
||
|
|
Munkásőrség |
|
665 000 |
|
|
||
|
|
Népköztársaság Ügyészsége |
36 |
295 618 |
|
|
||
|
|
Országos Anyag- és Árhivatal |
111 258 |
354 142 |
|
|
||
|
|
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság |
70 267 |
321 757 |
|
|
||
|
|
Országos Tervhivatal |
12 941 |
236 224 |
|
|
||
|
|
Országos Testnevelési és Sporthivatal |
4 108 |
780 390 |
|
|
||
|
|
Országos Vízügyi Hivatal |
183 085 |
2 267 183 |
|
|
||
|
|
Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság |
3 108 |
118 179 |
|
|
||
|
|
SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság |
11 000 |
587 530 |
|
|
||
|
|
Központosított előirányzat [7] |
|
1 675 861 |
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
Központi szervek együtt |
1 665 124 |
82 086 000 |
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
Társadalombiztosítási |
|
|
|
|
||
|
|
szolgáltatás központosított |
|
|
|
|
||
|
|
előirányzattal együtt |
|
-92 456 |
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
Összesen: |
1 665 124 |
81 993 544 |
|
|
||
3. számú melléklet a törvény 11. és 17. §-ához
Állami támogatás a fővárosi tanács és a megyei tanácsok 1986. évi költségvetéséhez és az 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzataihoz
|
(Ezer
forintban) |
|||||
|
|
|
Állami támogatás |
|
|
|
|
|
Megnevezés |
1986. |
1986-1990. |
|
|
|
|
|
évre |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Budapest főváros |
19 890 247 |
113 967 781 |
|
|
|
|
Baranya megye |
3 223 021 |
18 873 752 |
|
|
|
|
Bács-Kiskun megye |
2 682 003 |
16 445 188 |
|
|
|
|
Békés megye |
2 236 184 |
13 982 093 |
|
|
|
|
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
6 327 929 |
37 359 148 |
|
|
|
|
Csongrád megye |
2 668 977 |
15 660 738 |
|
|
|
|
Fejér megye |
2 491 902 |
14 925 946 |
|
|
|
|
Győr-Sopron megye |
2 888 569 |
17 689 984 |
|
|
|
|
Hajdú-Bihar megye |
3 268 893 |
19 493 138 |
|
|
|
|
Heves megye |
2 207 402 |
13 563 126 |
|
|
|
|
Komárom megye |
2 222 116 |
13 028 474 |
|
|
|
|
Nógrád megye |
1 930 694 |
11 389 542 |
|
|
|
|
Pest megye |
3 891 345 |
22 428 850 |
|
|
|
|
Somogy megye |
2 914 762 |
17 630 615 |
|
|
|
|
Szabolcs-Szatmár megye |
3 853 592 |
22 781 001 |
|
|
|
|
Szolnok megye |
2 438 578 |
14 659 784 |
|
|
|
|
Tolna megye |
1 563 654 |
9 069 503 |
|
|
|
|
Vas megye |
2 207 778 |
12 577 496 |
|
|
|
|
Veszprém megye |
2 835 902 |
16 777 228 |
|
|
|
|
Zala megye |
2 177 394 |
13 125 833 |
|
|
|
|
Központosított előirányzat [8] |
668 762 |
35 817 750 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Összesen: |
74 589 794 |
471 246 970 |
|
|
[1] Kihirdetve: 1985. XII. 29.
[2] Megállapította: 1987. évi VIII. törvény 20. § (1). Hatályos: 1987. XII. 28-tól.
[3] Megállapította: 1987. évi VIII. törvény 20. § (2). Hatályos: 1987. XII. 28-tól.
[4] Megállapította: 1987. évi VIII. törvény 20. § (3). Hatályos: 1987. XII. 28-tól.
[5] Lásd: 1987. évi II. törvény 15. §.
[6] Lásd: 1987. évi II. törvény 17. §.
[7] Központilag kezelt feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.
[8] Központilag kezelt feladatokra és egyéb meghatározott célokra szolgál.