Hatály: 1986.XII.28. - 1999.VI.23.
1986. évi V. törvény
a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetéséről[1]
Az 1987. évi állami költségvetés előirányzatai - az éves népgazdasági terv céljaival összhangban - a gazdaságpolitika fő törekvéseinek megvalósítását szolgálják. Hozzá kívánnak járulni az elmúlt időszakban megnyilvánuló kedvezőtlen folyamatok megállapításához, a hatékonyság javításának ösztönzésén keresztül az egészségesebb fejlődés, a kül- és belföldi egyensúlyviszonyok kedvező irányú változásának elősegítéséhez, az állami feladatok színvonalas ellátásához.
Az 1987. évi állami költségvetés előirányzatai arra épülnek, hogy a nemzeti jövedelem legalább 2%-kal növekszik.
A nemzetközi jövedelem növekményének nagyobbik részét továbbra is arra kell fordítani, hogy javuljon az ország külgazdasági egyensúlyi helyzete. A belföldi felhasználás nem haladhatja meg az 1986. évi színvonalat.
Az állami, a tanácsi költségvetés és az elkülönített állami pénzalapok, vagyis az államháztartás egészének bevételei és kiadásai közel azonos mértékben növekszenek. A bevételek java részét továbbra is a vállalatok és a szövetkezetek adják. Az államháztartás közvetlen kiadásainak aránya a felhalmozás finanszírozásában az előző évihez képest tovább mérséklődik, míg a fogyasztás finanszírozásában lényegileg nem változik.
Mindezt figyelembe véve az Országgyűlés az állami pénzügyekről szóló, az 1985. évi III. törvénnyel módosított 1979. évi II. törvény alapján az állami költségvetésről az alábbi törvényt alkotja.
A főösszegek
1. § Az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1987. évi állami költségvetését
606 871 000 000 (hatszázhatmilliárd-nyolcszázhetven-egymillió) forint bevétellel,
650 671 000 000 (hatszázötvenmilliárd-hatszázhetven-egymillió) forint kiadással és
43 800 000 000 (negyvenhárommilliárd-nyolcszázmillió) forint hiánnyal
állapítja meg. Az állami költségvetés mérlegét e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
A bevételek részletezve
2. § A vállalati gazdálkodószervezetek befizetéseinek az összege 497 500 millió forint, az összes bevételnek 82%-a. Ezen belül a forgalmi és a fogyasztási adó összege 119 300 millió forint, a társadalombiztosítási járulék összege 106 300 millió forint, a többi vállalati befizetés összege 271 900 millió forint.
3. § A lakosság adó- és illetékbefizetéseinek az összege 60 100 millió forint, az összes bevételnek 9,9%-a. Ebből 14 082 millió forint az adó-, 3178 millió forint az illetékfizetés és 42 840 millió forint a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék.
4. § (1) A központi költségvetési szervek működési, ár- és díjbevételeinek az összege 33 821 millió forint, az összes bevételnek 5,6%-a.
(2) A központi költségvetési szervektől származó társadalombiztosítási járulék összege 7400 millió forint, a társadalombiztosítás egyéb bevétele 925 millió forint. Ez együttesen 8325 millió forint, az összes bevételnek 1,3%-a.
5. § Az elkülönített állami pénzalapokból származó elvonás 425 millió forint, az összes bevételnek 0,1%-a.
6. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és az egyéb forrásokból származó különféle bevételeknek az összege 6700 millió forint, az összes bevételnek 1,1%-a.
A kiadások részletezve
7. § A vállalati gazdálkodószervezetek támogatása és adó-visszatérítése 169 700 millió forint, az összes kiadásnak 26,1%-a. Ebből az adó-visszatérítés és a szocialista államközi elszámolásokkal kapcsolatos kiadás együtt 68 800 millió forint, a gazdálkodószervezetek működését segítő támogatás 38 700 millió forint, a fogyasztói árkiegészítés 62 200 millió forint.
8. § Felhalmozási kiadásokra 39 400 millió forint, az összes kiadásnak 6,1%-a használható fel. Ezen belül a központi beruházásokra 25 000 millió forint, a magánerőből való lakásépítés támogatására 5800 millió forint, a vállalati gazdálkodószervezetek beruházási tevékenységének a segítségére, központi készletezésre és a vállalati alapok kiegészítésére együttesen 8600 millió forint fordítható.
9. § A társadalombiztosítási célokra, köztük nyugdíjra, családi pótlékra, táppénzre, gyermekgondozási és egyéb készpénzsegélyre, gyermekgondozási díjra, gyógyászati szolgáltatásra és egyéb ellátásra fordítható összeg 152 685 millió forint, az összes kiadásnak 23,5%-a.
10. § A központi költségvetési szervek feladatainak ellátására 117 874 millió forint, az összes kiadásnak 18,1%-a szolgál. Ebből a védelem és egyéb fegyveres testületek feladataira összesen 43 108 millió forint használható fel; ez az összes kiadásnak 6,6%-a.
11. § A tanácsoknak nyújtott állami támogatás 79 649 millió forint, az összes kiadásnak 12,2%-a. A támogatás 1%-ának megfelelő összeget - 796 millió forintot - zárolt tartalékként kell tervezni. A tartalékolás szabályairól és a zárolt tartalék esetleges feloldásának lehetőségeiről a Minisztertanács év közben dönt. Az Országgyűlés a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok állami támogatását - zárolt tartalékkal együtt - az e törvény 3. számú mellékletében feltüntetett összegek szerint állapítja meg.
12. § Az elkülönített állami pénzalapok támogatása 10 390 millió forint, az összes kiadásnak 1,6%-a.
13. § A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő fizetési kötelezettségeknek a teljesítésére és egyéb kiadásokra - az év közben felmerülő szükségletek fedezésére hivatott tartalékot is beleértve - együttesen 80 973 millió forint, az összes kiadásnak 12,4%-a szolgál. Ezen belül a szanálási alap céljaira 3000 millió forint fordítható.
A központi költségvetési szervek előirányzatai
14. § Az Országgyűlés az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szerveknek az állami költségvetéssel meglevő kapcsolatait a költségvetési befizetések körében 1023 millió forintban és a költségvetési támogatások körében 88 374 millió forintban állapítja meg a 2. számú melléklet szerint. Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek (védelem és egyéb fegyveres testületek nélkül) támogatásának 3%-a, 1424 millió forint zárolt tartalék. Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szerveknél a zárolást differenciált módon kell végrehajtani. A differenciálás módjáról, a zárolt tartalék felhasználhatóságáról a Minisztertanács év közben dönt.
Vegyes és záró rendelkezések
15. § A 2., a 7. és a 9. §-ban meghatározott előirányzatok az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. számú törvény 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint módosíthatók.
16. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy
a) az 1. § szerinti hiány fedezésére hosszú lejáratú hitelt vegyen fel a Magyar Nemzeti Banktól;
b) szükség esetén az a) pontban meghatározott keret erejéig már 1987-ben rövid lejáratú kölcsönt vegyen igénybe.
17. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy az 1986. évben
a) egyes gazdálkodószervezetek pénzügyi helyzetének rendezése keretében, bizonyos adósságaik átvállalásának forrásául 20,5 milliárd forint összegben jegybanki hitelt vegyen fel;
b) az 1987. január 1-jétől létrejövő kereskedelmi bankok, valamint az átszervezett biztosítóintézetek szükséges alaptőkéjének fedezésére legfeljebb 11,5 milliárd forint összegben jegybanki hotelt vegyen fel, s 9 milliárd forint értékű, államadósságot megtestesítő, bemutatóra szóló kötvényt bocsásson ki.
18. § Az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot, hogy amennyiben az állami pénzkészlet alakulása szükségessé teszi, az 1986. évi költségvetési feladatok finanszírozásának biztosítására - az 1986. évi zárszámadás jóváhagyásáig - még az 1986. évben az éves állami költségvetésről szóló 1986. évi VIII. törvényben jóváhagyott kereten felül legfeljebb 10 milliárd forint rövid lejáratú hitelt vegyen fel.
19. § A Magyar Népköztársaság 1986. évi állami költségvetéséről és a tanácsok 1986-1990. évi középtávú pénzügyi előirányzatairól szóló 1985. évi VIII. törvény 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi tanácsok és a megyei tanácsok a gazdálkodószervezetek által fizetendő városi és községi hozzájárulásból, valamint a bérbeadóból a lakosság számával arányosan részesülnek. A földadó telephely szerint illeti meg a helyi tanácsokat. Az ebből való részesedést a megyei tanács eltérően szabályozhatja akkor, ha a helyi tanácsok szabályozott bevételei meghaladják az indokolt kiadásaikat. A többi szabályozott és egyéb bevétel - illetékességüknek megfelelően - a helyi tanácsok vagy a megyei tanácsok bevétele.”
20. § (1) E törvény a kihirdetése napján lép hatályba. A törvény végrehajtásáról a Minisztertanács a pénzügyminiszter útján gondoskodik.
(2) A 19. §-ban írt rendelkezést 1987. január 1-jétől kell alkalmazni.
1. számú melléklet az 1986. évi V. törvény 1. §-ához
Az állami költségvetés mérlege
(Millió forintban)
|
Bevételek |
1987. évi |
Kiadások |
1987. évi |
|
|
|
|
|
|
Vállalati gazdálkodószervezetek befizetései |
271 900 |
Vállalati gazdálkodószervezetek támogatása |
38 700 |
|
|
|
|
|
|
Társadalombiztosítási járulék |
106 300 |
Adó-visszatérítés és szocialista államközi
elszámolások |
68 800 |
|
|
|
|
|
|
Fogyasztáshoz kapcsolódó adók |
119 300 |
Fogyasztói árkiegészítés |
62 200 |
|
|
|
|
|
|
Összesen |
497 500 |
Összesen |
169 700 |
|
|
|
|
|
|
Lakosság befizetései |
60 100 |
Felhalmozási kiadások |
39 400 |
|
|
|
|
|
|
Központi költségvetési szervektől származó
bevételek |
42 146 |
Társadalombiztosítási kiadások |
152 685 |
|
Elvonási elkülönített állami pénzalapokból |
425 |
Központi költségvetési szervek kiadásai |
117 874 |
|
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és
egyéb bevételek |
6 700 |
Tanácsok támogatása |
79 649 |
|
|
|
Elkülönített állami pénzalapok támogatása |
10 390 |
|
|
|
|
|
|
Bevételek főösszege |
606 871 |
Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő és
egyéb kiadások |
80 973 |
|
|
|
|
|
|
Hiány |
43 800 |
Kiadások főösszege |
650 671 |
2. számú melléklet az 1986. évi V. törvény 14. §-ához
Az önálló költségvetési fejezetet alkotó központi költségvetési szervek kapcsolata az állami költségvetéssel
(Ezer forintban)
|
|
Megnevezés |
Költségvetési |
|||||
|
|
|
befizetés |
támogatás |
|
|||
|
|
|
|
|||||
|
Országgyűlés és Népköztársaság Elnöki Tanácsa |
30 |
270 178 |
|||||
|
Minisztertanács |
9 600 |
639 621 |
|||||
|
Belkereskedelmi Minisztérium |
4 932 |
283 957 |
|||||
|
Belügyminisztérium |
- |
12 759 500 |
|||||
|
Egészségügyi Minisztérium |
41 250 |
9 846 905 |
|||||
|
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium |
15 566 |
463 862 |
|||||
|
Honvédelmi Minisztérium |
- |
25 518 900 |
|||||
|
Igazságügyi Minisztérium |
81 |
2 048 978 |
|||||
|
Közlekedési Minisztérium |
91 162 |
6 584 310 |
|||||
|
Külkereskedelmi Minisztérium |
250 |
1 287 919 |
|||||
|
Külügyminisztérium |
400 |
1 581 309 |
|||||
|
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium |
115 147 |
4 747 653 |
|||||
|
Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal |
552 |
74 499 |
|||||
|
Pénzügyminisztérium |
3 999 |
1 183 528 |
|||||
|
Művelődési Minisztérium |
33 811 |
8 826 229 |
|||||
|
Ipari Minisztérium |
45 827 |
432 212 |
|||||
|
Magyar Távirati Iroda |
3 391 |
18 748 |
|||||
|
Országos Környezet- és Természetvédelmi
Hivatal |
9 991 |
130 898 |
|||||
|
Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség |
12 000 |
126 035 |
|||||
|
Központi Földtani Hivatal |
104 625 |
589 568 |
|||||
|
Központi Népi Ellenőrzési Bizottság |
- |
109 481 |
|||||
|
Központi Statisztikai Hivatal |
5 583 |
709 733 |
|||||
|
Legfelsőbb Bíróság |
15 |
65 988 |
|||||
|
Magyar Rádió |
926 |
880 287 |
|||||
|
Magyar Televízió |
136 000 |
- |
|||||
|
Magyar Tudományos Akadémia |
116 000 |
1 913 561 |
|||||
|
Munkásőrség |
- |
705 600 |
|||||
|
Népköztársaság Ügyészsége |
36 |
351 075 |
|||||
|
Országos Anyag- és Árhivatal |
20 236 |
365 795 |
|||||
|
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság |
66 873 |
341 314 |
|||||
|
Országos Tervhivatal |
13 324 |
244 038 |
|||||
|
Állami Ifjúsági és Sporthivatal |
4 108 |
969 334 |
|||||
|
Országos Vízügyi Hivatal |
153 100 |
2 312 322 |
|||||
|
Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság |
3 108 |
169 065 |
|||||
|
SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság |
11 000 |
625 530 |
|||||
|
Központosított előirányzat[2] |
- |
1 195 899 |
|||||
|
|
|
|
|
||||
|
|
Összesen |
1 022 923 |
88 373 831 |
||||
3. számú melléklet az 1986. évi V. törvény 11. §-ához
Állami támogatás a fővárosi tanács és a megyei tanácsok költségvetéséhez
(Ezer forintban)
|
|
Megnevezés |
Állami támogatás |
|
|
|
|
|
|||
|
Budapest főváros |
25 335 692 |
|||
|
Baranya megye |
3 113 653 |
|||
|
Bács-Kiskun megye |
2 692 178 |
|||
|
Békés megye |
2 297 930 |
|||
|
Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
6 054 246 |
|||
|
Csongrád megye |
2 499 906 |
|||
|
Fejér megye |
2 391 635 |
|||
|
Győr-Sopron megye |
2 983 422 |
|||
|
Hajdú-Bihar megye |
3 190 574 |
|||
|
Heves megye |
2 243 767 |
|||
|
Komárom megye |
2 219 544 |
|||
|
Nógrád megye |
1 939 298 |
|||
|
Pest megye |
3 928 755 |
|||
|
Somogy megye |
3 083 331 |
|||
|
Szabolcs-Szatmár megye |
4 006 370 |
|||
|
Szolnok megye |
2 414 844 |
|||
|
Tolna megye |
1 613 094 |
|||
|
Vas megye |
2 191 343 |
|||
|
Veszprém megye |
2 815 486 |
|||
|
Zala megye |
2 205 303 |
|||
|
Központosított előirányzat[3] |
428 329 |
|||
|
Összesen |
79 648 700 |
|||