112/1990. (XII. 23.) Korm. rendelet

az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok kiviteléről, illetőleg behozataláról

A külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a külkereskedelemről szóló 1974. évi III. törvény által meghatározott körben áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok (a továbbiakban: áruk) kivitelére, illetőleg behozatalára.
2. § (1) Áruk kivitelére, illetőleg behozatalára
a) jogi személy,
b) jogi személyiség nélküli gazdasági társaság,
c) szakcsoport,
d) egyéni vállalkozó
(a továbbiakban együtt: cég) az e rendeletben foglaltaknak megfelelően jogosult.
(2) A kivitelhez, illetőleg a behozatalhoz nincs szükség az egyéni vállalkozói minőség tanúsítására, ha
a) természetes személy kívánja az Országos Találmányi Hivatalnál bejelentett, illetőleg szabadalmaztatott találmányát külföldön hasznosítani,
b) képző-, ipari és fotóművészek, illetőleg az általuk létrehozott alkotóközösségek saját alkotásaikat kívánják külföldön értékesíteni, valamint onnan az exporttevékenység folytatásához szükséges termékeket beszerezni,
c) mezőgazdasági termelő kívánja az általa előállított termékeiket külföldön értékesíteni.
3. § (1) Áruk kiviteléhez és behozatalához a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának (a továbbiakban: minisztérium) engedélyére - az e rendeletben foglaltak kivételével - nincs szükség.
(2) Áru kivitele vagy behozatala esetén az egyéb jogszabályokban előírt engedélyeket be kell szerezni, illetőleg az egyéb előírásoknak eleget kell tenni.
4. § (1) Abban az esetben, ha
a) az ország biztonsága indokolja, vagy
b) nemzetközi egyezmény, illetőleg olyan döntés, amelyet a Magyar Köztársaság Kormánya elismert, vagy ahhoz csatlakozott, azt kötelezővé teszi, illetőleg,
c) a lakosság alapellátását súlyosan veszélyeztető helyzet alakul ki,
a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere (a továbbiakban: miniszter) - a Kormány döntése alapján - a behozatalt (kivitelt) engedélyhez kötheti, a behozatalt, illetőleg a kivitelt határozott vagy határozatlan időre felfüggesztheti (megtilthatja), illetőleg más korlátozásokat alkalmazhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések meghozatalára a miniszter abban az esetben is jogosult, ha valamely ország olyan jogszabályt alkot vagy olyan gyakorlatot folytat, amely a Magyar Köztársasággal kötött megállapodással ellentétes vagy a Magyar Köztársasággal folytatott kereskedelemre megkülönböztető módon sérelmes és az Általános Vám és Kereskedelmi Egyezményben (GATT) részes országok esetében a vitarendezési eljárás nem vezetett eredményre.
5. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott áruk behozatalához, illetőleg kiviteléhez a minisztérium engedélyére van szükség.
(2) A 2. mellékletben meghatározott áruk behozatalához, illetőleg kivitelére a minisztérium külön engedélyével rendelkező cégek jogosulak.
(3) A 2. mellékletben meghatározott áruk tekintetében a minisztérium engedélyével rendelkező cégek a belföldi cég megbízása alapján bizományosi szerződést kötelesek kötni: a szerződés megkötését csak abban az esetben tagadhatják meg, ha bizonyítják, hogy a szerződés teljesítésére képtelenek vagy a szerződés a nemzetgazdaság érdekeit sértené.
6. § Olyan országok tekintetében, ahol a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok nem a piacgazdaságok intézményi és eszközrendszerén alapulnak, a behozatalt, illetőleg a kivitelt - átmeneti jelleggel - engedélyhez lehet kötni. Azokat az országokat, amelyek tekintetében ilyen engedélyre szükség van, továbbá az eljárásra irányadó szabályokat a miniszter jogszabályban határozza meg.
7. § (1) Közvetlenül fogyasztás célját szolgáló áruk behozatalára a minisztérium féléves keretet (fogyasztási cikk kvótát) állapíthat meg. Az egyes részletek megnyitása előtt legalább 30 nappal az erről szóló közleményt a Magyar Közlönyben és a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(2) A miniszter jogosult indokolt esetben pótkvótát megállapítani.
(3) A fogyasztási cikk kvótán belül egyes árukra a minisztérium külön felső értékhatárokat állapíthat meg (értékplafonok).
(4) A fogyasztási cikk kvóta felosztásánál a minisztérium határozattal dönt.
8. § A minisztérium a 7. § (1) szerint meghatározot kvótából és a 7. § (3) szerint meghatározott értékplafonokból az egy cég által behozható áruk felső értékét meghatározhatja.
9. § Ha a kvótát a döntéstől számított 120 napon belül nem használják fel, azt a minisztérium a jelentkezők között újrafelosztja. A felhasználás időpontjának az áru vámkezelésének időpontját kell tekinteni.
10. § Egyes - exporttámogatással érintett - kivitelre kerülő áruk esetében a külön jogszabályban megjelölt Tárcaközi Bizottság exporttámogatási kvótákat állapíthat meg. A kvóta alá tartozó áruk körét, a támogatási összeg nagyságát, a kvóta mennyiségét és igénybevételének módját a minisztérium és a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
11. § (1) Abban az esetben, ha a Magyar Köztársaság Kormánya vagy az általa feljogosított szervezet a forgalmat szabályozó nemzetközi szerződést kötött, az azonos árut forgalmazóknak olyan együttműködést kell kialakítani, amely lehetővé teszi az egyes piacok beviteli előírásaihoz, rendtartásaihoz való alkalmazkodást, a hazai termelési vagy kereskedelmi érdekek sérelmének elkerülését és a hatékony külföldi piaci fellépés feltételeinek kialakítását. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha valamely ország (országcsoport) az egy áruból bevihető mennyiséget (értéket) meghatározza vagy az importhoz kapcsolódó minimálárat határoz meg.
(2) A minisztérium az 5. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyek kiadásánál, az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezések végrehajtása érdekében, az adott árut forgalmazók által létrehozott szakmai önkoordinációs szervezetek álláspontjának figyelembe vételéve jár el.
12. § (1) Az áruk behozatalára, illetőleg kivitelére irányuló szerződés megkötése, illetve az 5. § (1) bekezdésében és a 6. §-ban meghatározott engedély kiadása a céget feljogosítja a szerződés teljesítéséhez szükséges külföldi fizetőeszköznek a devizagazdálkodásra vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően történő megvásárlására, továbbá mindazon cselekmények elvégzésére, amelyek a szerződés teljesítéséhez szükségesek.
(2) A behozatal vagy kivitel megtiltása, illetőleg az engedély kiadásának megtagadása ügyében hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye. Az eljárásra az államigazgatási eljárás szabályait az 1/1982. (I. 16.) KkM rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
13. § (1) A 2. §-ban meghatározott cégek, természetes személyek és alkotó közösségek a rendelet hatálya alá eső tevékenység megkezdését - a cég (természetes személy) nevének, székhelyének (lakóhelyének) és a cég adószámának megjelölésével - írásban közlik a minisztériummal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti közlést nem kell megismételni azoknak, akiket a minisztérium 1990. december 31-ig nyilvántartásba vett.
14. § A piacvédelmi, illetőleg dömpingellenes eljárás szabályairól külön jogszabályok rendelkeznek.
15. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba: rendelkezéseit az áruk 1991. január 1. napját követő kivitelére és behozatalára kell alkalmazni. 1991. január 1. napján hatályát veszti az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok külkereskedelmi forgalma engedélyezésének rendjéről szóló, az 1/1980. (IV. 25.) KkM rendelettel, a 2/1987. (IV. 3.) KkM rendelettel, a 12/1988. (XII. 27.) KeM rendelettel, a 20/1989. (XII. 19.) KeM rendelettel, valamint a 4/1990. (III. 28.) KeM rendelettel módosított 3/1977. (VII. 23.) KkM rendelet és a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló 1/1989. (I. 18.) KeM rendelettel, az 1/1990. (I. 16.) KeM rendelettel, valamint a 2/1990. (VIII. 17.) NGKM rendelettel módosított 1/1987. (XII. 29.) KeM rendelet.
(2) Felhatalazást kap a miniszter, hogy az érdekelt miniszterekkel és érdekképviseleti szervekkel egyetértésben, jogszabályban
a) a kiviteli, illetőleg behozatali engedélyezési eljárás szabályait megállapítsa,
b) a 6. § alapján az érintett országok körét meghatározza,
c) a 7-9. §-ban említett fogyasztási cikk kvóta felosztásának rendjét és a kvóták működtetésének szabályait megállapítsa.
(3) A fogyasztási cikk kvóta közzétételénél a minisztérium első alkalommal a 7. § (1) bekezdésében meghatározottnál rövidebb időtartamot is megállapíthat.