115/1990. (XII. 25.) Korm. rendelet

a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló 39/1987. (X. 12.) MT rendelet módosításáról

Az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény 66. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló, a 3/1988. (II. 2.) MT, a 100/1988. (XII. 22.) MT, a 42/1989. (V. 7.) MT, a 150/1989. (XII. 28.) MT, a 17/1990. (VII. 27.) Korm. és a 71/1990. (X. 27.) Korm. rendelettel módosított 39/1987. (X. 12.) MT rendelet (a továbbiakban: MJ) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (3)-(5) bekezdés hatályát veszti:
„(2) A III. és IV. fejezet hatálya a vállalkozási nyereségadóról szóló 1988. évi IX. törvény 2. §-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki (a továbbiakban: gazdálkodó).”
2. § (1) Az MJ 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Elemi csapás esetén a földadót a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: megyei hivatal) javaslata alapján a pénzügyminiszter a kár arányában mérsékelheti, vagy elengedheti.”
(2) Az MJ 5. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(7) A keletkezett kár nagyságát a megyei hivatal vezetője által kijelölt 3 tagú kárbecslő bizottság állapítja meg. A kárbecslő bizottságnak meg kell állapítania a kár jellegét és nagyságát, a kárt szenvedett terület nagyságát, valamint azt, hogy a terület a gazdasági év folyamán még használható-e.
(8) A bizottságnak a kár nagyságáról a terület megjelölésével jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyvet a megyei hivatal vezetője az adó mérséklésére vonatkozó javaslattal a pénzügyminiszternek küldi meg.”
3. § Az MJ 9. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az adókedvezmény igénybevétele szempontjából a beruházási kivitelezési munka megkezdődik:]
„b) gépek önálló beszerzése esetén az első gép, berendezés átvételével,”
4. § Az MJ 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az adókedvezménnyel megvalósuló állóeszközök hasznosítását az első fokú állami adóhatóság ellenőrzi.
(2) Az igénybe vett adókedvezményt vissza kell fizetni, ha a gazdálkodó
a) a 20%-os adókedvezménnyel, illetve 50%-os hitelkamat kedvezménnyel megvalósított állóeszközt nem az 1. számú mellékletben meghatározott célra hasznosítja, vagy
b) a kedvezménnyel megvalósított állóeszközt adóvisszatartásra nem jogosult gazdálkodónak, illetve más jogi, vagy természetes személynek eladja.
(3) Adókedvezményben részesíthető hasznosításnak számít az e célú időszakos, szezonális eszközhasználat is, ha az eszköz üzemeltetésének közvetlen költségei legalább 30%-ban - tehergépkocsi esetében legalább 50%-ban - a támogatott célt szolgálják.”
5. § Az MJ 12-15. §-ai és a 12. § előbbi „B) Fejlesztési és üzemviteli támogatások” alcím a hatályukat vesztik.
6. § (1) Az MJ 16. §-a előtti alcím „B) Költségvetési juttatással támogatható beruházások”-ra módosul.
(2) Az MJ 16. §-a kiegészül a következő (2) bekezdéssel.
„(2) A nyereségadó kedvezmény igénybevételével megvalósuló beruházásokhoz költségvetési juttatás nem engedélyezhető, illetve nem számolható el.”
7. § Az MJ 17. § (3) bekezdésében a 4. számú mellékletre vonatkozó utalás 3. számú mellékletre, a 18. § (1) bekezdésében szereplő 5. számú mellékletre való utalás 4. számú mellékletre változik.
8. § Az MJ 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A gazdálkodó a mezőgazdasági villamosítási - a 4. számú melléklet C) pontjában felsorolt - a beruházások létesítési költségeihez negyven százalékos támogatást igényelhet”.
9. § (1) Az MJ 22. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A meliorációs térséget külön pályázati felhívás alapján benyújtott pályázat elbírálásával - az érdekelt országos hatáskörű szervek véleményének kikérése után - a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) jelöli ki.
(2) A meliorációs beruházási támogatás iránti kérelmet az 5. számú mellékletben foglaltak szerint a gazdálkodónak a megyei hivatalhoz kell benyújtania.
(3) A gazdálkodó részére az FM által meghatározott éves támogatási kereten belül:
a) a 17. § (1) bekezdésben meghatározott meliorációs beruházási támogatást,
b) a 17. § (2) bekezdésében meghatározott forráskiegé-szítést,
c) a 17. § (4) bekezdésében meghatározott vízgazdálkodási társulatnak a területileg illetékes vízügyi igazgatóság véleményének figyelembevételével adható meliorációs beruházási támogatást, valamint
d) a 20. §-ban meghatározott villamosítási támogatást a megyei hivatal határozattal engedélyezi.”
(2) Az MJ 22. §-ának (5) bekezdésében a „megyei mezőgazdasági szakigazgatási szerv” és a (6) bekezdésében a „megyei tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve” elnevezés helyébe „megyei hivatal” kerül.
10. § Az MJ 23. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdálkodónak
a) a meliorációs és villamosítási beruházások támogatását a megyei hivatal támogatási határozatának birtokában,
b) a bekötőút támogatást közvetlenül,
c) az erdőfeltárást szolgáló beruházások támogatását az FM Erdészeti Főosztály engedélye alapján a kiviteli munka megkezdése előtt a 6. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint írásban kell kérnie a megyei igazgatóságtól.”
11. § Az MJ 24. §-ának (1)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A meliorációs-, a villamosítási-, a mezőgazdasági bekötőút-, az erdőfeltárást szolgáló beruházások támogatását a támogatási okirat alapján a beruházási számlák kifizetésekor, illetve a beruházási számlát helyettesítő teljesítményérték elszámolásakor igénybe veheti a gazdálkodó az Adóelszámolási Irodától.
(2) Az öntözőgép és berendezés utáni támogatást a gazdálkodó a megyei hivatal határozata és a számla alapján az üzembehelyezést követően az Adóelszámolási Irodától beruházási támogatásként igénybe veheti.
(3) Az összekötőút, építési, valamint a takarékos vízhasználatot, vagy a vizek minőségének védelmét elősegítő beruházások támogatását az engedélyező szerv értesítése alapján az Adóelszámolási Iroda a beruházó számlájára átutalja.”
12. § (1) Az MJ 26. §-a előtt levő alcím „C) Kamattérítés”-re módosul.
(2) Az MJ 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdálkodót az 1. számú melléklet 2. pontjában meghatározott beruházásokhoz - az 1990. január 1. napja után kötött hitelszerződések alapján - folyósított hitelek gazdálkodót terhelő kamatköltsége után az 1988. évi IX. tv. 15. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott adókedvezmény illeti meg.”
13. § Az MJ 27. §-át megelőző cím és a 27-29. § helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„IV. fejezet
KEDVEZŐTLEN TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ GAZDÁLKODÓK TÁMOGATÁSA
27. § (1) A gazdálkodót a használatában lévő kedvezőtlen termőhelyi adottságú külterületi szántó, kert és gyümölcsös, szőlő és gyep művelési ághoz tartozó földterület után - beleértve a zártkerti földterületeket, a háztáji és illetményföldet is - támogatás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó a támogatásban részesülő földterület védelméről és hasznosításáról a földről szóló 1987. évi I. törvényben foglaltak szerint gondoskodik.
28. § (1) A támogatás alapja és mértéke 1991-ben a következő:
a) szántó művelési ágban
ha az 1-ha-ra jutó átlagos aranykorona érték	az igényelhető támogatás évi összege [Ft/ha)]
10,00 alatt	3900
10,01-11,00	3500
11,01-12,00	3100
12,01-13,00	2700
13,01-14,00	2300
14,01-15,00	1900
15,01-16,00	1500
16,01-17,00	1100
b) kert és gyümölcsös művelési ágban
ha az 1-ha-ra jutó átlagos aranykorona érték	az igényelhető támogatás évi összege [Ft/ha)]
18,00 alatt	3900
18,01-19,00	3500
19,01-20,00	3100
20,01-21,00	2700
21,01-22,00	2300
22,01-23,00	1900
23,01-24,00	1500
24,01-25,00	1100
c) szőlő művelési ágban
ha az 1-ha-ra jutó átlagos aranykorona érték	az igényelhető támogatás évi összege [Ft/ha]
21,00 alatt	3900
21,01-22,00	3500
22,01-23,00	3100
23,01-24,00	2700
24,01-25,00	2300
25,01-26,00	1900
26,01-27,00	1500
27,01-28,00	1100
d) gyep művelési ágban
ha az 1-ha-ra jutó átlagos aranykorona érték	az igényelhető támogatás évi összege [Ft/ha]
5 alatt	1900
(2) A támogatást egyéb bevételként kell elszámolni.
(3) A hektáronkénti átlagos aranykorona értéket a szántó, a kert és a gyümölcsös, a szőlő és gyep művelési ágakra elkülönítve kell megállapítani.
(4) A támogatás kiszámításánál a töredék hektárt 4999 m2-ig el kell hagyni, 5000 m2 nagyságú, vagy az ennél nagyobb töredéket egész hektárra kell kerekíteni.
29. § (1) A támogatást a kedvezményezett gazdálkodónak a tárgyév első napján fennálló állapot szerint kell megállapítani, melyet négy egyenlő részletben, negyedévente az adózás rendjéről szóló törvény szerint igényelhet az Adóelszámolási Irodától.
(2) Az évközi terület-, valamint művelési ágváltozások miatti új besorolást - a földhivatali bejegyzés alapján - a változást követő év első negyedévétől kell alkalmazni, a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(3) Az évközi szétválás és kiválás esetén, a még igénybe nem vett támogatást területmegosztással arányosan, illetve beolvadás és egyesülés esetén összegezéssel lehet megállapítani és igénybe venni.”

Átmeneti és záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet 1991. január 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg az MJ 30-33. §-a és 35-36. §-a, továbbá a 150/1989. (XII. 28.) MT rendelet 3. és 4. §-a is hatályát veszti.
(2) Az MJ 1-11. számú mellékletei helyébe az e rendelet melléklete szerinti 1-6. számú mellékletek lépnek.
(3) Az MJ e rendelet 13. §-ával hatályon kívül helyezett 27/A. §-ának (3) bekezdésében meghatározott kedvezmény az ott megjelölt határidőig igénybevehető.
15. § Felhatalmazást kap a földművelésügyi miniszter, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek szakemberellátásának támogatásáról szóló 33/1980. (XII. 28.) MÉM rendeletet módosítsa.
16. § (1) A kedvezőtlen adottságú nagyüzem részére 1990. december 31. előtt visszafizetési kötelezettséggel engedélyezett fejlesztési hozzájárulás törlesztő részletét az engedélyezési okiratban meghatározott ütemezés szerint az Adóelszámolási Iroda 232-90150-1328 „PM: Tsz-i visszatérítendő állami juttatási alap letéti számla Budapest” számlájára kell visszafizetni.  [LÁBJEGYZET_1]
(2) Az 1990. január 1. napja előtt kiadott okiratok alapján megvalósuló beruházásokra az okirat kiváltásakor érvényes jogszabályi előírásokat kell alkalmazni. A beruházási támogatásokhoz kötődő szankciókat csak az 1986. december 31. után aktivált beruházások esetén kell érvényesíteni. A húshasznú tehenek élve született borjú szaporulata, tehénállomány növelése, valamint a juh, és kecske állomány növelése, cseréje utáni költségvetési támogatáshoz kötődő szankciók - e rendelet hatályba lépését követően - nem alkalmazhatók.
(3) A 40/1984. (XI. 6.) PM-MÉM, a 37/1986. (X. 18.) PM-MÉM és az 51/1987. (X. 24.) PM-MÉM együttes rendeletben meghatározott beruházási célokhoz adott kamatkedvezményt a gazdálkodó szervezetek - a hitel engedélyezésekor érvényes feltételekkel - a hitel lejártáig igénybe vehetik, a kamatkedvezmény alapja azonban nem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat mértékét.
(4) Az 1990-ben megkezdett, nyereségadó kedvezmény igénybevételére jogosult beruházásokhoz az adókedvezmény - az APEH-hez bejelentett tartalommal - továbbra is az 1990-ben érvényes szabályok szerint számolható el.
(5) A támogatások elszámolása, ellenőrzése során a pénzügyi ellenőrzésről és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.
(6) A beruházási támogatásokat a „232-90190-5320 Adóelszámolási Iroda Építési, beruházási támogatás folyósítási számla, Budapest” elnevezésű számláról kell igényelni.
(7) A beruházási támogatással létesített, vagy beszerzett állóeszköznek rendeletben előírt beruházási támogatás visszafizetési kötelezettségét a felhalmozott vagyon terhére kell elszámolni, és a PM 23-290103-6002 számú „NgE vegyes bevételek bevételei számla, Budapest” elnevezésű számlára befizetni.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1991/21.