17/1990. (XII. 20.) MKM rendelet

a művelődési ágazati szakmunkásképzésről és munkaköri szakképzésről

Az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásról szóló 7/1988. (II. 17.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 24. §-a (1) bekezdésének a)-b), d)-e) és f) pontjában, valamint a Munka Törvénykönyve végrehajtásáról rendelkező 48/1979. (XII. 1.) MT rendelet 100. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, szakszervezetekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed
a) az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakmákban folyó szakmunkásképzésre [R. 11. § (1) bekezdés b) pont] és a művelődési ágazati munkaköri szakképzésre (R. 13. §; a továbbiakban együtt: művelődési ágazati szakmai oktatás),
b) a művelődési ágazati szakmai oktatást szervező intézményekre [R. 5. § (1) bekezdés; a továbbiakban: oktatást szervező intézmény],
c) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges vizsga (R. 10. §; a továbbiakban: tanulmányokat záró vizsga) vizsgabizottságát működtető szervre (a továbbiakban: vizsgabizottságot működtető szerv),
d) a művelődési ágazati szakmai oktatás résztvevőire (a továbbiakban: résztvevő), valamint a tanulmányokat záró vizsga résztvevőire (a továbbiakban: vizsgázó),
e) az elméleti ismereteket oktató előadókra és a szakmai gyakorlatot irányító gyakorlatvezetőkre, továbbá a tanulmányokat záró vizsgában közreműködő vizsgáztatókra.
(2) A művelődési ágazati szakmai oktatások jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

A MŰVELŐDÉSI ÁGAZATI SZAKMAI OKTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

A részvételre vonatkozó rendelkezések

2. § (1) A művelődési ágazati szakmai oktatásban - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - az vehet részt, aki
a) alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
b) az előírt egészségügyi követelményeknek megfelel,
c) megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik vagy szakmai gyakorlatához a gyakorlóhely biztosítva van.
(2) Tanköteles a szakmai oktatásban akkor vehet részt, ha engedélyezték  [LÁBJEGYZET_1] , hogy tankötelezettségét az iskolarendszeren kívüli oktatásban teljesítse.

A művelődési ágazati szakmai oktatás szervezése

Közös szabályok

3. § A központi oktatási programot és a vizsgakövetelményeket a vizsgabizottságot működtető szerv küldi meg az oktatást szervező intézmény részére, térítés ellenében.
4. § Az oktatás költségeit és a részvételi díjat - a tanulmányokat záró vizsgáért fizetendő vizsgadíj kivételével -, továbbá a részvételi díj befizetésének módját az oktatást szervező intézmény vezetője határozza meg. A részvételi díj összegének megállapításánál az oktatás előkészítésével, megszervezésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi költséget figyelembe lehet venni.  [LÁBJEGYZET_2]

A szabad felkészülés

5. § (1) Ha a rendelet az oktatás formáját nem határozza meg:
a) a résztvevő dönti el, hogy milyen módon készül fel és mikor jelentkezik a tanulmányokat záró vizsgára,
b) az oktatást szervező intézmény vezetője dönt az oktatás formájáról [a továbbiakban az (1) bekezdés szerinti oktatás: szabad felkészülés].
(2) Szabad felkészülés esetén a szakmai oktatásban való részvételre megállapított feltételeket - a tanulmányokat záró vizsgára bocsátás feltételeként - a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezéskor kell vizsgálni.
6. § Szabad felkészülés esetén a vizsgakövetelmények központi oktatási programként is kiadhatók és alkalmazhatók.

A tanfolyami oktatás

7. § (1) Ha a rendelet az oktatás formáját tanfolyami oktatásként határozza meg (a továbbiakban: tanfolyami oktatás) a művelődési ágazati szakmai oktatás megszervezéséről, illetőleg lebonyolításáról az oktatást szervező intézmény vezetője gondoskodik. Ennek keretében meghatározza a foglalkozásokról való igazolt és igazolatlan távollét következményeit, a tanfolyam követelményei teljesítésének értékelési rendjét és igazolásának módját.
(2) Ha a központi oktatási program alapján a résztvevőnek szakmai gyakorlati ismereteket is tanulnia kell, és azt az oktatást szervező intézmény nem szervezi meg, vagy a résztvevő nem kíván abba bekapcsolódni, a művelődési ágazati szakmai oktatásra történő jelentkezéskor be kell nyújtani a gyakorlóhelyet biztosító szervnek a szakmai gyakorlat - oktatást szervező intézmény által meghatározottak szerinti - megszervezését és értékelését vállaló nyilatkozatát.
(3) Az oktatást szervező intézmény vezetője a résztvevőt - kérelmére, a vizsgabizottságot működtető szerv vezetőjének egyetértésével - mentesíti az egyes tantárgyak vagy tantárgyrészek tanulása alól, ha azokból a tanulmányi követelményeknek iskolai vagy iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban eleget tett, feltéve, hogy a tantárgyi követelmények nem változtak. Ha a résztvevőt valamely tantárgy tanulása alól mentesítették, abból a tudását nem kell értékelni és tanulmányokat záró vizsgát sem kell tennie.
(4) Tanfolyami oktatás esetén, a rendeletben meghatározott feltételekkel az előírt ismereteket egyéni felkészülés keretében (a továbbiakban: egyéni felkészülés) is el lehet sajátítani. Nincs helye egyéni felkészülésnek ha azt a rendelet kizárja.
8. § Ha a résztvevő a tanfolyami oktatásban való részvételre meghatározott feltételeknek nem felel meg, a magánoktatásra vonatkozó rendelkezések szerint  [LÁBJEGYZET_3]  vehet részt az oktatásban. Az oktatásban való részvételről kiállított okiratban  [LÁBJEGYZET_4]  pedig fel kell tüntetni, hogy a résztvevő milyen feltételek mellett tehet tanulmányokat záró vizsgát.

Az egyéni felkészülés

9. § (1) Az egyéni felkészülés szándékát a tanulmányokat záró vizsga tervezett időpontja előtt legalább hatvan nappal kell a vizsgabizottságot működtető szervnél bejelenteni. A vizsgabizottságot működtető szerv ettől a határidőtől a jelentkező javára eltérhet.
(2) A jelentkezőnek a bejelentéskor a rendeletben meghatározott idejű, a képzés követelményeinek megfelelő szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: megfelelő szakmai gyakorlat) kell igazolnia.
(3) A vizsgabizottságot működtető szerv - a résztvevők igénye alapján - konzultációs foglalkozással segíti az egyéni felkészülést.
(4) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője a jelentkezőt nyilvántartásba veszi, tájékoztatja az elsajátítandó ismeretekről, a vizsgakövetelményekről, a konzultáció lehetőségéről, továbbá a felkészüléssel kapcsolatos egyéb kérdésekről.

A tanulmányokat záró vizsga

10. § (1) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője a tanulmányokat záró vizsgát a vizsgára jelentkezők számától függően szükség szerint szervezi.
(2) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője a tanulmányokat záró vizsga időpontjáról legalább hét nappal előbb értesíti a Művelődési és Közoktatási Minisztériumot.
(3) Több, azonos feladatot ellátó vizsgabizottságot működtető szerv esetén a vizsgázó szabadon választhatja meg, hogy melyik vizsgabizottság előtt kíván vizsgázni, beleértve a pótló- és a javítóvizsgát is.
(4) A tanulmányokat záró vizsgára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium vizsgabiztost küldhet. Vizsgabiztosi megbízást az kaphat, aki az adott szakterület elismert képviselője. A vizsgabiztos nem tagja a vizsgabizottságnak, költségeit - beleértve a díjazását is - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium viseli. A vizsgabiztos jogosítványait - a rendelet 2. számú mellékletként kiadott - vizsgaszabályzat állapítja meg.
11. § (1) Tanfolyami oktatás esetén az oktatást szervező intézmény egy alkalommal megszervezi a tanulmányokat záró vizsgára való jelentkezést.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a tanulmányokat záró vizsgára a jelentkezés csoportos jelentkezési lappal történik, amely tartalmazza a kiállító intézmény nevét és címét, a jelentkező nevét, a tanfolyamon nyújtott tevékenységének értékelését, az esetleges mentesítéseket. A csoportos jelentkezési lapot az oktatást szervező intézmény készíti el és továbbítja a vizsgabizottságot működtető szervhez. Az oktatást szervező intézmény a vizsgabizottságot működtető szervet legalább kilencven nappal a tanfolyam befejezése előtt köteles értesíteni a vizsgázók várható létszámáról. A vizsgabizottságot működtető szerv ettől a határidőtől a jelentkezők javára eltérhet.
(3) Ha a résztvevő nem az (1) bekezdésben foglaltak szerint kíván tanulmányokat záró vizsgára jelentkezni, részére a külön jelentkezésre jogosító, a (2) bekezdésben felsorolt adatokat tartalmazó igazolást kell kiadni.
12. § (1) Az egyéni felkészülőnek a 9. § (1) bekezdés szerinti bejelentése tanulmányokat záró vizsgára jelentkezésnek is minősül.
(2) Szabad felkészülés, továbbá külön jelentkezés esetén a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint kell a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezni.
(3) Szabad felkészülés és egyéni felkészülés esetén a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezéskor kell kérni a mentesítést azon vizsgarészek vagy tantárgyak alól, amelyeknek követelményeit a jelentkező iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás keretében teljesítette.
13. § A művelődési ágazati szakmai oktatásban
a) a megkezdett, de be nem fejezett tanulmányokat záró vizsga folytatására, megismétlésére,
b) a tanulmányokat záró vizsga megszervezésére és lebonyolítására, a vizsgázók teljesítményének értékelésére és az ügyvitelre,
c) a vizsgáztatási díjakra
a vizsgaszabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a vizsgabizottságot működtető szerv felsőoktatási intézmény, a vizsgaszabályzatnak a tanulmányokat záró vizsga előkészítésére, a vizsgabizottságra, a tanulmányokat záró vizsga lebonyolítására, az iratkezelésre és a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet.
14. § (1) A művelődési ágazati szakmai oktatásban a vizsgabizottságot működtető szerv vezetője
a) határozza meg a tanulmányokat záró vizsga időpontját és helyét,
b) adja ki a tanulmányokat záró vizsgával szerzett bizonyítványt.
(2) A tanulmányokat záró vizsga időpontjáról és helyéről a jelentkezőt legalább harminc nappal előbb értesíteni kell. Ettől a határidőtől az érdekeltek eltérhetnek.

A vizsgadíj

15. § (1) A vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni.
(2) A vizsgadíj összegét, valamint befizetésének módját a vizsgabizottságot működtető szerv állapítja meg, s a vizsgára jelentkezéskor közli a jelentkezővel. A vizsgadíj összegének megállapításánál a tanulmányokat záró vizsga előkészítésével, megszervezésével és megtartásával kapcsolatos valamennyi költséget figyelembe lehet venni.
(3) A vizsgadíj befizetését a vizsga megkezdése előtt igazolni kell.
(4) A vizsgadíj visszajár, ha a jelentkező a vizsgát betegség vagy olyan ok miatt nem kezdte meg, amelyre tekintettel a munkából való távolléte esetén átlagkereset jár  [LÁBJEGYZET_5] .

Az előadó és a gyakorlatvezető

16. § (1) A művelődési ágazati szakmai oktatásban végzett előadói vagy gyakorlatvezetői tevékenység képesítéshez kötött tevékenység.
(2) Ha a rendelet másképp nem rendelkezik, a művelődési ágazati szakmai oktatásban előadói vagy gyakorlatvezetői tevékenységhez megfelelő képesítéssel az rendelkezik, akinek az oktatáshoz megfelelő szakirányú felsőfokú végzettsége és legalább ötéves szakmai gyakorlata van.

Az iratkezelés és a tanügyi nyilvántartások

17. § (1) A tanfolyami oktatásra való felvételről, a foglalkozásokról, a tanulmányokról, azok eredményéről az oktatást szervező intézménynek nyilvántartást kell vezetnie.
(2) A résztvevőről törzslapot kell kiállítani, melyen fel kell tüntetni a nevét, az anyja nevét, a személyi számát és a lakcímét. A törzslapnak a tanfolyamon elért tanulmányi eredményeket tartalmaznia kell. A tanfolyam befejezését követően a tanulmányokat záró vizsgára jelentkezésre jogosító igazolást a törzslap alapján kell kiállítani.
(3) A tanfolyami órákról az előadó foglalkozási naplót, a szakmai gyakorlat keretében tartott gyakorlati foglalkozásokról a gyakorlatvezető foglalkozási naplót vagy minősítési lapot vezet.
(4) Az iratkezelésre, a tanügyi nyilvántartások tartalmára és kezelésére vonatkozó rendelkezéseket az oktatást szervező intézmény vezetője állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy
a) a tanfolyami oktatás iratait az oktatást szervező intézmény többi irataitól elkülönítetten kell kezelni,
b) az iratok selejtezési ideje
- a törzslap nem selejtezhető,
- a foglalkozási napló és a minősítési lap selejtezési ideje húsz év,
- a tanfolyami oktatás többi iratainak selejtezési ideje tíz év,
- az írásbeli dolgozatok és feladatlapok selejtezési ideje egy év.

A szakképzettség

18. § A művelődési ágazati szakmai oktatásban szerzett szakképzettség a rendeletben meghatározott munkakör betöltésére, valamint a munkakörnek megfelelő tevékenység vállalkozás keretében való végzésére jogosít. A szakképzettséget tanúsító okiratot a 3. számú mellékletben foglaltaknak megfelelő nyomtatványon kell kiállítani.

AZ EGYES MŰVELŐDÉSI ÁGAZATI SZAKMAI OKTATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

Az ágazati szakmunkásképzés

19. § (1) Az ágazati szakmunkásképzési jegyzékben (ÁSZJ) meghatározott szakmákban az oktatás tanfolyami formában folyik.
(2) Az ágazati szakmunkásvizsga sikeres letételével szerzett ágazati szakmunkás-bizonyítvány a tanult szakmában ágazati szakmunkás-munkakör betöltésére képesít.
(3) A szakmai elméleti ismeretek oktatásához valamennyi ágazati szakmunkásképzési jegyzékben (ÁSZJ) meghatározott szakmában folyó szakmunkásképzés tekintetében megfelelő képesítéssel rendelkezik az a szakember is, aki érettségivel vagy érettségi-képesítő bizonyítvánnyal, továbbá
a) ha az ÁSZJ megjelöli az országos szakmunkásképzési jegyzékben található legközelebb álló szakmát (rokon szakma), a rokon szakmában és az ÁSZJ-szakmában szerzett szakképesítéssel,
b) ha nincs rokon szakma, az ÁSZJ-szakmában szerzett szakképesítéssel
és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) Gyakorlatvezetői tevékenységhez az ÁSZJ-ben meghatározott valamennyi szakmában folyó szakmunkásképzésben megfelelő képesítéssel rendelkezik az is, akinek az ÁSZJ szakmában szerzett képesítése és legalább ötéves szakmai gyakorlata van.
20. § A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője - valamennyi ágazati szakmunkásképzési jegyzékben meghatározott szakma tekintetében - az egyéni felkészülésre való jelentkezését annak fogadhatja el, aki
a) legalább egyévi,
b) rokon szakmában meglevő képesítéssel vagy szakirányú szakközépiskolai vagy szakmunkásképző iskolai végzettséggel legalább hat hónapi
megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.

A munkaköri szakképzés

Közös rendelkezések

21. § (1) A vizsgabizottságot működtető szerv vezetője - ha a rendelet másképp nem rendelkezik - egyéni felkészülésre vonatkozó bejelentést attól fogadhat el, aki legalább kétévi megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(2) A szakképzettséget tanúsító bizonyítványban fel kell tüntetni
a) a szakmai oktatás megnevezését, továbbá azt, hogy a szakképesítés milyen munkakör betöltésére, tevékenység folytatására képesít,
b) a szakképzés fokát, ha a rendelet munkaköri szakképzés tekintetében tartalmaz ilyen rendelkezést.

A művészeti tevékenység folytatásával összefüggő képzésre vonatkozó rendelkezések

22. § (1) A művészeti tevékenység folytatásával összefüggő képzés keretében
a) előadó és gyakorlatvezetői tevékenység ellátásához megfelelő képesítéssel rendelkezik az is, aki művészi tevékenységéért a művelődési és közoktatási minisztertől vagy jogelődjétől kitüntető címet vagy díjat kapott, illetőleg miniszteri vagy annál magasabb kitüntetésben részesült,
b) a vizsgakövetelmények a tudásszinttől függően kategóriát állapíthatnak meg,
c) a vizsgaszabályzatnak a tanulmányokat záró vizsga lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni,
(2) Ha a vizsgakövetelmény a művészeti ág tekintetében a tanulmányokat záró vizsgán nyújtott teljesítmény alapján kategóriát határoz meg, a tanulmányokat záró vizsgán nyújtott teljesítmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg, hogy a vizsgázó milyen kategóriára meghatározott szintet teljesített.

A sportszakember-képzésre vonatkozó külön rendelkezések

23. § (1) A sportszakember-képzésben a vizsgaszabályzatnak a tanulmányokat záró vizsga előkészítésére, a vizsgabizottságra, a tanulmányokat záró vizsga lebonyolítására vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott oktatásban a vizsgabiztos-küldési [10. § (4) bekezdés] jogot az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke gyakorolja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott oktatásban a tanulmányokat záró vizsga időpontjáról és helyéről az országos sportági (testedzési) szakszövetséget is értesíteni kell.
(4) Az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke határozza meg, hogy a sportvezetéssel és az edzői tevékenységgel összefüggésben külföldön szerzett szakképesítés (szakmai minősítés) milyen ágazati szakmai oktatásban szerezhető szakképzettségnek felel meg.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § (1) Ez a rendelet 1991. március 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
- az egyes közművelődési tevékenységet végzők szakképesítéséről és foglalkoztatásáról szóló 5/1976. (X. 26.) KM rendelet,
- a kulturális ágazatba tartozó egyes munkás szakmákra képező munkáltatói (ágazati) tanfolyamokon folyó szakmunkásképzésről szóló 17/1981. (XI. 19.) MM rendelet,
- az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény  módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvénynek a művelődési területen történő alkalmazásáról szóló 21/1981. (XII. 28.) MM rendelet 2. §-a,
- a kulturális ágazatba tartozó egyes munkás szakmákra képesítő munkáltatói (ágazati) tanfolyamokon folyó szakmunkásképzésről szóló 17/1981. (XI. 19.) MM rendelet kiegészítéséről szóló 14/1982. (X. 22.) MM rendelet,
- a népművelő-szervező ügyintézői tanfolyamokról szóló 10/1986. (VII. 27.) MM rendelet,
- az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, valamint a zeneiskolákban a tanulók által fizetett díjakról és költségtérítésekről, továbbá a középfokú iskolákban a vizsgáztatással összefüggő díjazásokról szóló 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 13. §-a és 15. §-a,
- a hivatásos előadóművészi működési engedélyek rendszeresítéséről szóló 11-2-14/1954. (NpK. 8-9.) NpM utasítás,
- a könyvkiadó vállalatoknál a kalkulátori feladatkör betöltésének szakképesítéshez kötéséről szóló 177/1966. (M. K. 24.) MM utasítás,
- a moziüzem-vezetői és mozigépkezelői szakképesítésről szóló 139/1968. (M. K. 13.) MM utasítás,
- a sportedzők és sportszervezők képzéséről és továbbképzéséről szóló 6/1976. (OTSH K. 5.) OTSH utasítás,
- a sportedzők és sportszervezők képzéséről és továbbképzéséről szóló 6/1976. (OTSH K. 5.) OTSH utasítás módosítására kiadott 5/1979. (OTSH K. 4-5.) OTSH utasítás,
- a Magyar Néphadseregben folyó sportedzői, valamint játékvezetői és versenybírói képzésről szóló 34/1979. (OTSH K. 19.) OTSH utasítás,
- a filmgyártás és -forgalmazás területén dolgozók filmszakmai tanfolyami képzéséről szóló 102/1979. (M. K. 6.) KM utasítás,
- a könyvtárkezelői és levéltárkezelői tanfolyamokról és vizsgákról szóló 103/1980. (M. K. 12.) KM utasítás,
- a moziüzem-vezetői és mozigépkezelői szakképesítésről szóló 139/1968. (M. K. 13.) MM utasítás módosításáról rendelkező 145/1981. (M. K. 23.) MM utasítás,
- az általános iskolákban, egyes középiskolákban valamint a gépíró és gyorsíró iskolákban fizetendő vizsgadíjak és vizsgáztatási díjak, továbbá a dolgozók iskoláiban fizetendő egyes díjazások szabályozásáról szóló 126/1972. (M. K. 11.) MM utasítás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt jogszabályokat a már megkezdett művelődési ágazati szakmai oktatásokra továbbra is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a szakképesítést tanúsító bizonyítványt a rendeletben foglaltak szerint kell kiadni.
(3) A rendelet hatálybalépése nem érinti a hatályon kívül helyezett jogszabályok alapján kiadott bizonyítványoknak, sportvezetői és edzői minősítéseknek, valamint azoknak a működési engedélyeknek az érvényességét, amelyeket sikeres vizsga, illetőleg előzetes meghallgatás után állítottak ki. Az ideiglenes működési engedéllyel rendelkező, az ideiglenes működési engedélyben meghatározott időn belül - a tanulmányok beszámítására vonatkozó rendelkezések szerint - tehet vizsgát.
(4) A rendelet hatálybalépése előtt
a) kiadott segédedzői és úszásoktatói szakképesítés sportoktatói szakképesítésnek, a középfokú oktatói szakképesítés pedig középfokú edzői szakképesítésnek,
b) a Központi Múzeumi Igazgatóság által kiadott alapfokú konzervátor és restaurátor, valamint szakosított középfokú restaurátor szakképesítés általános múzeumi tárgyrestaurátori,
c) a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által a könyvkiadó-szerkesztői képzésben kiadott bizonyítvány könyvkiadói szerkesztői szakképesítésnek, a kiadványszerkesztői, szerkesztőségi titkári képzésben kiadott bizonyítvány szerkesztőségi titkári szakképesítésnek, a könyvesbolt-vezetői képzésben kiadott bizonyítvány könyvesbolt-vezetői szakképesítésnek, az antikváriumi szakelőadói képzésben kiadott bizonyítvány antikváriumi szakelőadói szakképesítésnek,
d) a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Oktatási Igazgatósága által a sajtóinformatikus-újságíró képzésben kiadott bizonyítvány sajtóinformatikus-újságíró szakképesítésnek, az újságíró, fotóriporter és tördelőszerkesztői képzésben kiadott bizonyítvány újságíró-szakképesítésnek, a sajtóinformatikus-újságíró képzésben kiadott bizonyítvány pedig a sajtóinformatikus-újságíró szakképesítésnek,
e) a sikeres vizsga, illetőleg előzetes meghallgatás után kiállított működési engedély hivatásos előadóművész szakképesítésnek,
f) az eseményrögzítő videofelvétel-készítő képzésben kiadott bizonyítvány - amennyiben a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága képviselője aláírta - eseményrögzítő videofelvétel-készítői szakképesítésnek, a szerkesztett videofelvétel-képzésben kiadott bizonyítvány - amennyiben a Művelődési Minisztérium Filmfőigazgatósága képviselője aláírta - szerkesztett videofelvétel-készítői szakképesítésnek,
g) az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület és az Eötvös Loránd Tudományegyetem által felsőfokú videotanfolyami képzésben kiadott bizonyítvány videoműsor-gyártó szakképesítésnek
felel meg.
(5) A rendelet hatálybalépésétől a gimnáziumi fakultatív oktatásról szóló - a 11/1988. (V. 26.) MM rendelettel módosított - 4/1987. (V. 23.) MM rendelet mellékletében a munkakör megjelölése
a) a könyvtárkezelői ismeretek tantárgynál könyvtári raktárkezelőre,
b) a levéltári ismeretek tantárgynál levéltári kezelőre,
c) a múzeumi gyűjteménykezelői ismeretek tantárgynál múzeumi gyűjtemény és raktárkezelőre
módosul, rendelkezéseit azonban a már megkezdett fakultatív oktatásra továbbra is alkalmazni kell.
(6) A rendelet hatálybalépésével az egyes munkakörök betöltéséhez és a kulturális szolgáltató tevékenység folytatásához szükséges képesítési előírásokról szóló 24/1989. (VIII. 10.) MM rendelet (a továbbiakban: r.)
a) 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) A művelődési és közoktatási miniszter közvetlen irányítása alá tartozó intézményekben - a felsőoktatási intézmények kivételével -, továbbá a művelődési otthonokban, a közkönyvtárakban (nemzeti könyvtár, közművelődési könyvtár, szakkönyvtár, felsőoktatási könyvtár, iskolai könyvtár), a levéltárakban, a múzeumokban, a művészeti intézményekben (színház, önálló szabadtéri színpad, hivatásos zenekar, énekkar, népitánc- és balettegyüttes, alkotóház; a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: művelődési intézmény) az intézmény alaptevékenységének megfelelő szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett oklevél (a továbbiakban: szakirányú felsőfokú végzettség) vagy az iskolarendszeren kívüli szakmai oktatásban művelődési intézményvezetői munkakör betöltésére képesítő szakképesítés, továbbá a munkakörnek megfelelő szakterületen - művelődési intézményben - szerzett legalább ötévi szakmai gyakorlat,”
b) Az r. 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Vállalkozás keretében hivatásos előadóművészként az foglalkoztatható, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel vagy szakirányú szakképesítéssel rendelkezik.”

[LÁBJEGYZET_1] 6/1986. (VI. 26.) MM rendelet 8. § (1) bekezdés.

[LÁBJEGYZET_2] 5/1989. (I. 15.) PM rendelet.

[LÁBJEGYZET_3] 36/1990. (II. 28.) MT rendelet 1. § (1) bek.

[LÁBJEGYZET_4] 36/1990. (II. 28.) MT rendelet 2. §.

[LÁBJEGYZET_5] 17/1979. (XII. 1.) MüM rendelet 56. §.