3/1990. (VIII. 17.) FM rendelet

a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet módosításáról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény 44. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § A vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló többször módosított 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A vadászterületeket az 500 hektárnál nagyobb ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója véleményének meghallgatásával a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei szakigazgatási szerv) alakítja ki, illetve módosítja.
(5) A megyei szakigazgatási szerv a határozatához erdő esetén az illetékes erdőfelügyelőség, vadásztársaság esetén az érdekvédelmi szerv véleményét is megszerzi. Védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság, honvédelmi rendeltetésű terület esetén a Honvédelmi Minisztérium szakhatóságként működik közre.”
2. § Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„8. § (1) Vadat az ejthet el, akinek vadászatra jogosító hatósági engedélye (vadászjegy, vadászati engedély) van és akinek a vadászatra jogosult a területén a vadászatra engedélyt (területi engedély) adott, illetve akivel bérkilövési szerződést kötött.
(2) Vadászjegyet a megyei szakigazgatási szerv annak a Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező magyar állampolgárnak adhat, aki
a) a vadászlőfegyver tartására szóló érvényes engedéllyel rendelkezik,
b) állami vadászvizsgát tett,
c) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt,
d) érvényes baleseti felelősségi biztosítással rendelkezik.
(3) Vadászjegy nélkül vadászhat a hivatásos vadász szolgálati feladatainak ellátása során.
(4) Vadászvizsgát Állami Vadászvizsga Bizottság előtt kell tenni. Az Állami Vadászvizsga Bizottságot a megyei szakigazgatási szerv hozza létre, legalább három taggal. Elnöke a megyei szakigazgatási szerv képviselője, egy-egy tagja a megyei rendőrfőkapitányság és az érdekképviseleti szerv képviselője.
(5) Az Állami Vadászvizsga anyagát az 1. számú melléklet, az Állami Vadászvizsga szabályait a 2. számú melléklet, a vadászjegy mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(6) Vadászati engedélyt az a 18. életévét betöltött külföldi állampolgár kaphat, aki
a) érvényes baleseti felelősségi biztosítással rendelkezik, és
b) akinek a vadászatra jogosult a vadászatra engedélyt adott, illetve akivel bérkilövési szerződést kötött.
(7) A vadászjegyet a lakóhely szerint illetékes megyei szakigazgatási szerv naptári évre adja ki.
(8) A vadászati engedélyt a minisztérium, illetve hozzájárulásával a megyei szakigazgatási szerv adja ki.”
3. § Az R. 9. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„9. § (1) A vadászjegyet a 8. § (2) bekezdésében megjelölt megyei szakigazgatási szerv visszavonja attól,
a) akinek vadászlőfegyver tartására szolgáló engedélyét bevonták,
b) akivel szemben vadászati vagy védett állat elejtése miatt természetvédelmi szabálysértési eljárás során pénzbírságot szabtak ki, vagy a vadászat, illetve a vadgazdálkodás érdekét sértő bűncselekmény elkövetése, valamint fokozottan védett állat elejtése miatt a bíróság jogerős marasztaló határozatot hozott, illetőleg a nyomozó hatóság megrovást alkalmazott,
c) akit - a fegyveres erők, fegyveres testület, valamint a rendészeti szerv tagjaként - a b) pontban felsorolt cselekménye miatt fegyelmi büntetéssel sújtottak,
d) aki felszólítás ellenére nem tesz eleget trófeabemutatási kötelezettségének.
(2) A vadászjegy visszavonásától számított két éven belül nem kaphat vadászjegyet az, akitől az (1) bekezdés a)-c) pontjával összefüggésben vonták vissza.
(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt ügyekben eljáró szerv a vadászjegy visszavonása céljából értesíti a lakóhely szerint illetékes megyei szakigazgatási szervet.”
4. § Az R. 11. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vadnak minősülő állatfajok felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.”
5. § Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„12. § (1) A földművelésügyi miniszter rendeletében megállapított irányelvek alapján az egyes vadászterületekre hosszú lejáratú - 10 évre szóló - vadgazdálkodási tervet kell készíteni. A terv elkészítéséről a vadászatra jogosult gondoskodik.
(2) Hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervezést csak felsőfokú képesítéssel rendelkező személy végezhet. A tervezéshez szükséges alapadatokat az FM Erdőrendezési Szolgálat szolgáltatás keretében bocsátja a tervező rendelkezésére.
(3) A hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervet a megyei szakigazgatási szerv hagyja jóvá és ellenőrzi a végrehajtását. A hosszú lejáratú vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor erdő esetén az erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság egyetértését be kell szerezni.
(4) Ha a vadállomány súlyosan veszélyezteti az erdő fenntartásához fűződő érdekeket, az illetékes erdőfelügyelőség köteles a megyei szakigazgatási szervet a szükséges intézkedések - kárelhárítás, állományapasztás - megtételére felhívni.”
6. § Az R. 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervvel összhangban a vadászatra jogosult éves vadgazdálkodási tervet készít és azt a megyei szakigazgatási szervnek megküldi.”
7. § Az R. 15. §-ának (2), (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Vadászhatónak minősített vadra vadászni az 5. számú melléklet szerint meghatározott vadászati idényben szabad.
(3) Vadászati idényen kívül (tilalmi időben), továbbá azokra a vadfajokra, amelyekre az FM vadászati idényt nem állapított meg, csak külön engedéllyel szabad vadászni. Az engedélyt a megyei szakigazgatási szerv adja meg. Természetvédelmi védettség alatt álló vadfaj esetén a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.”
„(5) A megyei szakigazgatási szerv bármely vadfajra meghatározott időtartamú vadászati tilalmat rendelhet el, ha ezt a vadfaj állományának kímélése vagy vad-, illetve humán egészségügyi okok indokolttá teszik.”
8. § Az R. 16. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § A vadászterületen nem honos vadfajt a megyei szakigazgatási szerv engedélyével lehet telepíteni. Az engedélyezési eljárásban a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.”
9. § Az R. 20. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„20. § (1) A vadászatra jogosult, illetve a vad elejtője köteles trófeabíráló bizottságnak bemutatni a szarvas, a dám, az őz agancsát, a mufloncsigát és a 12 centiméternél hosszabb vaddisznó agyarat.
(2) A trófeabírálatot az Országos Trófeabíráló Bizottság (a továbbiakban: OTB) és a Megyei Trófeabíráló Bizottság (a továbbiakban: MTB) végzik.
Az OTB elnökét és tagjait a minisztérium, az MTB elnökét és tagjait az OTB elnökével egyetértésben a megyei szakigazgatási szerv jelöli ki. E bizottságokba tagként kell kijelölni a vadászatra jogosultak képviselője által javasolt személyt.
Az OTB az MTB-vel összevont kihelyezett bíráló bizottságokat hozhat létre. A trófeabírálat szakmai irányítását az OTB látja el. Az OTB a minisztérium által kijelölt szerv keretében működik. Az OTB és a kihelyezett bíráló bizottság szervezeti és működési szabályzatát a minisztérium, az MTB szervezeti és működési szabályzatát az OTB egyetértésével a megyei szakigazgatási szerv hagyja jóvá.
(3) Külföldi állampolgár által elejtett trófeás vad trófeáját az OTB-nek, vagy az általa kihelyezett bíráló bizottságnak kell bemutatni, amely megállapítja a bérvadászati díj alapjául szolgáló trófea minőségét.
(4) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezett díjat fizet, amelynek mértékét a 9. számú melléklet állapítja meg. Az OTB kihelyezett részlege a bírálati díj 30 százalékát köteles évente az OTB-nek átutalni az OTB központi költségeinek fedezetére.
(5) A trófeabíráló bizottság a bírálat eredményéről értesíti a vadászatra jogosultat, érmes trófeáról oklevelet állít ki az elejtőnek.
(6) Az OTB a trófeák adatairól és a bírálat eredményéről nyilvántartást vezet, évente értékelést készít, véleményezi a vadászatra jogosultak gazdálkodását és javaslatot tesz a megyei szakigazgatási szervnek a vadállomány védelme érdekében szükséges intézkedésekre.”
10. § Az R. 21. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § A vadászat gyakorlásának részletes szabályait a 6. számú melléklet tartalmazza”.
11. § Az R. 23. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § (1) Vadat a - (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - vadászati célra engedélyezett lőfegyverrel (a továbbiakban: vadászlőfegyver) szabad elejteni.
(2) Íjászni, ragadozó madárral vadászni (solymászni) az erre jogosító megyei szakigazgatási szerv engedélyével szabad. A solymászat engedélyezésénél a természetvédelmi hatóság szakhatóságként működik közre.
(3) Róka, üregi nyúl, vetési varjú, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható. A szelektív hatású vegyszer alkalmazását az FM a KM előzetes szakhatósági állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezi.
(4) Tilos vadászni:
a) önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel,
b) nagyvadra sörétes vadászlőfegyverrel,
c) szarvasra, vaddisznóra, dámra és muflonra kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel,
d) őzre ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőfegyverrel,
e) motoros járműről és mozgásban levő járműről,
f) fényszóró használatával a vaddisznó és az üregi nyúl lesvadászatának kivételével,
g) lesgödörből, vízi járműből a vízivad vadászatának kivételével.
(5) Vaddisznóra sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is szabad vadászni.
(6) Vadbefogásra hálót, kábító- és bénító vegyszert és a vad életét, testi épségét nem veszélyeztető befogó eszközt is szabad alkalmazni.
(7) A hivatásos vadász a (4) bekezdés b)-d) pontjának figyelembevételével munkaköri feladata ellátása során negyven milliméternél kisebb hüvelyhosszúságú, illetve ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú golyós (öntöltő golyós) vadászlőfegyvert is használhat.
(8) A pézsmapockot a vadászatra jogosult hozzájárulásával - a 23. § (6) bekezdésében meghatározott befogó eszközök körén kívül csapdával is - bárki befoghatja.
(9) Ha a vadászatra jogosult felszólítás ellenére sem tett eleget a kárelhárítási kötelezettségnek, az üregi nyulat - vadászlőfegyver használata nélkül - az erdő használója elpusztíthatja.
(10) Lakott helyen vadászni kivételes esetben és rendőrhatósági engedéllyel szabad.
(11) A vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadászati berendezést (leshelyet), etetőt, befogót stb. létesíteni a szomszédos vadászatra jogosulttal kötött megállapodás alapján lehet.”
12. § Az R. 24. §-ának helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„24. § (1) A vadászatra jogosult köteles a vadgazdálkodási feladatok ellátásáról, a vadászterület és a vadállomány őrzéséről megfelelően gondoskodni, annak keretében vadászterületenként, illetve minden megkezdett 4000 hektár után legalább egy hivatásos vadászt alkalmazni.
(2) Hivatásos vadászként csak azt a magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki a vadászlőfegyvertartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek megfelel, és a munkakörre előírt vadászati, vadgazdálkodási szakképzettséggel rendelkezik.
(3) A hivatásos vadászt megilleti az egyenruha viselésének, valamint a szolgálati vadászlőfegyver tartásának és használatának joga.
(4) A munkáltató köteles gondoskodni a hivatásos vadász baleseti felelősségbiztosításáról.
(5) Hivatásos vadásznak minősül
a) a vadászatra jogosultnál vadgazdálkodási, őrzési feladatokat végző és e tevékenység közvetlen irányítását, ellenőrzését ellátó dolgozó,
b) a megyei szakigazgatási szerv vadászati felügyelője,
c) az erdőfelügyelőség vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója,
d) az oktatási intézmény vadászati oktatást végző dolgozója,
e) a vadászati érdekképviseleti szerv vadászati, vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója.”
13. § Az R. 25. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § A hivatásos vadász a vadászterület fekvése szerint illetékes megyei szakigazgatási szerv előtt esküt tesz. A hivatásos vadász szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét a megyei szakigazgatási szerv adja ki.”
14. § Az R. 26. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § A hivatásos vadász alkalmazásának feltételeit, valamint jogait és kötelezettségeit a rendelet 8. számú mellékletében foglalt Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata tartalmazza.”
15. § Az R. 34. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vadgazdálkodás fejlesztése céljára létesült Vadgazdálkodási Alap (a továbbiakban: Alap) bevételi forrása a megyei szakigazgatási szervek éves haszonbérleti díjbevételéből eredő - a megyei szakigazgatási szervek 1989. évi befizetéseinek megfelelő - összeg, továbbá az FM által haszonbérbeadással vagy átengedéssel hasznosított vadászati jog után fizetett díj.”
16. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.
(2) A rendelet kihirdetésének időpontjában érvényben levő üzemtervek érvényességi ideje 1990. december 31-éről 1991. december 31-ére változik.
(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 5. §-a, 10. §-a, 11. §-ának (3)-(4) és (6) bekezdése, 13. §-ának (3)-(4) bekezdése, 14. §-a, 15. §-ának (4) bekezdésében a „hasznos” kifejezés, 18. §-a, 19. §-ának (4) bekezdése, 22. §-ának (2)-(3) bekezdése, 27. §-a, 28. §-a, 29. §-a, 30. §-a (1) bekezdésének második mondata, 31. §-a, 32. §-ának (2)-(3) bekezdése, 33. §-a, 36. §-ának (3) bekezdése, 36/A. §-a, 37. §-a, 38/A. §-a hatályát veszti,
b) az R. 30. §-ának (6) bekezdésében a 2. számú melléklet számozása 7. számra változik,
c) az R. 1-2. számú mellékletei helyébe e rendelet 1-2. számú mellékletei lépnek, valamint kiegészül e rendelet 3-9. számú mellékleteivel,
d) a Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzatáról szóló 14/1971. (XII. 14.) MÉM rendelet és az ezt módosító 21/1977. (VI. 7.) MÉM rendelet, az 5/1979. (IV. 6.) MÉM rendelet 13. §-a, a 24/1981. (XII. 23.) MÉM rendelet, a 12/1987. (XII. 30.) MÉM rendelet és a 13/1988. (XII. 22.) MÉM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti,
e) a 13/1983. (VI. 9.) MÉM rendelet és az azt módosító 6/1989. (V. 7.) MÉM rendelet 7. §-ának b) pontja a hatályát veszti.