7/1990. (XII. 25.) FM rendelet

a szőlő- és gyümölcstermesztésről, valamint a borgazdálkodásról szóló 1970. évi 36. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 40/1977. (XI. 29.) MÉM rendelet módosításáról

Az 1970. évi 36. törvényerejű rendeletben (továbbiakban: Tvr.) foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A szőlőtermesztés termőhelyei - az alföldi, az észak-dunántúli, a dél-dunántúli és az észak-magyarországi szőlőtermő táj területein - a következők:
a) bortermő vidékek (borvidékek), ezen belül körzetek,
b) bortermő helyek (borhelyek),
c) egyéb szőlőtermő helyek.
(2) A borvidékeket és a borhelyeket a 2. számú mellékletben felsorolt településeknek a szőlő termőhelyi katasztere szerint meghatározott osztályú területei képezik. Más településeknek a szőlő termőhelyi katasztere szerint I. és II. osztályú területei egyéb szőlőtermő helynek minősülnek.
(3) A szőlő termőhelyi katasztere az egyes települések földmérési alaptérképének átnézeti térképszelvényéből (szelvényeiből) áll, amelyen (amelyeken) a környezeti tényezők alapján értékelt területek (ökotópok) lehatároltak, és azonosító kódszámmal, valamint római számú osztályjelöléssel ellátottak.
(4) A szőlő termőhelyi kataszterének osztályozása szempontjából
a) I. osztály: szőlőtermesztésre kiválóan alkalmas,
b) II. osztály: szőlőtermesztésre alkalmas,
c) III. osztály: szőlőtermesztésre feltételesen alkalmas,
d) IV. osztály: szőlőtermesztésre alkalmatlan.
(5) A szőlő termőhelyi kataszterét a Földművelésügyi Minisztérium (továbbiakban: minisztérium) adja ki. Kiegészítő vagy módosító termőhely-vizsgálatokat a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettől (továbbiakban: SZBKI) kell kérni. A termőhelyi kataszter kiegészítéséről, módosításáról - az SZBKI javaslata alapján - az FM határozatban dönt.”
2. § A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a R. az alábbi 3/A. §-sal egészül ki:
„3. § (1) Árutermő szőlőültetvény létesítésére és pótlására a termőhelyeken felhasználható szőlőfajtákat a 3. számú melléklet tartalmazza.
(2) Törzsszőlő létesítésére bármely államilag minősített vagy állami minősítésre a Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: MMI) által nyilvántartásba vett fajta szaporítóanyaga felhasználható.
(3) Házikerti szőlő telepítésére bármely államilag minősített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta szaporítóanyaga felhasználható.
3/A. § (1) Gyümölcsös telepítéséhez bármely államilag minősített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett gyümölcsfajta szaporítóanyaga felhasználható.
(2) Azon gyümölcsfajok, amelyekből államilag minősített vagy szaporításra ideiglenesen engedélyezett fajta nincs, gyümölcsös telepítésére fajtakorlátozás nélkül felhasználhatók.”
3. § A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a R. az alábbi 4/A. §-sal egészül ki:
„4. § (1) Árutermő szőlőt engedély alapján, annak előírásai szerint szabad telepíteni, illetőleg kivágni.
(2) Árutermő borszőlő és törzsszőlő telepítését borvidékekre és borhelyekre, árutermő csemegeszőlő telepítését a termőhelyekre szabad engedélyezni.
(3) Kivételesen engedélyezhető
a) árutermő borszőlő telepítése az egyéb szőlőtermő helybe tartozó területen a 3. számú mellékletben felsorolt (államilag minősített) bármely fajta felhasználásával;
b) a 3. számú mellékletben feltüntetett olyan szőlőfajták telepítése, amelyek a melléklet szerint nem alkalmazhatók a betelepítendő területen;
c) a 3. számú mellékletben nem említett, de államilag minősített vagy a MMI által állami minősítésre nyilvántartásba vett szőlőfajták telepítése, kizárólag üzemi kísérleti célból.
(4) A (3) bekezdés b) és c) pontja szerint akkor engedélyezhető a telepítés, ha azzal a telepítő összes szőlőterületén belül a kivételesen engedélyezhető fajták - törzsszőlő nélkül számított - területe nem haladja meg a 10 százalék részarányt. Kutatási, szakoktatási intézményekre ez a korlátozás nem vonatkozik.
4/A. § (1) Árutermő gyümölcsöst engedély alapján, annak előírásai szerint szabad telepíteni.
(2) Árutermő gyümölcsös - kizárólag üzemi kísérlet céljából - a 3/A. § (1) bekezdésében nem említett gyümölcsfajták szaporítóanyagával is létesíthető.”
4. § A R. 5. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A telepítési engedély iránti kérelmet a 4. számú melléklet szerint az ültetés megkezdése előtt legalább 4 hónappal, a kivágási engedély iránti kérelmet pedig az 5. számú melléklet szerint a kivágás megkezdése előtt legalább 2 hónappal kell az engedélyező szervhez két példányban benyújtani.
(3) A 4. § (3) bekezdés c) pontja és a 4/A. § (2) bekezdése szerint fajtakísérletbe vont fajták üzemi kísérleti telepítésének engedélyezése iránti kérelemhez csatolni kell a MMI írásbeli nyilatkozatát az üzemi kísérlet nyilvántartásba vételéről. Nincs szükség ilyen nyilatkozatra a kutatási és szakoktatási intézmények engedély iránti kérelméhez.
(4) Engedélyezés előtt az engedélyező szerv helyszíni szemlét tart, amelyre az érdekelteken kívül
- az illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomást,
- belterületi termőföld betelepítése esetén a föld fekvése szerinti illetékes építésügyi hatóságot,
- természetvédelem alatt álló termőföld esetében a természetvédelmi hatóságot,
- törzsültetvény és üzemi kísérleti célú telepítés esetében a MMI-t
is meghívja. A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni. A meghívott hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha észrevételeit a szemlétől számított nyolc napon belül írásban sem közli.
(5) Az engedély iránti kérelem tárgyában az engedélyező szerv határozatban dönt. A határozatban rögzíteni kell a kérelem tárgyának adatait, valamint az engedélyesnek a 8. § (1) bekezdésében előírt kötelezettségét. A határozatot az érdekelteken kívül a helyszíni szemlére meghívottaknak is meg kell küldeni. A határozatokról az engedélyező szervnek nyilvántartást kell vezetnie.
(6) Az engedélyt legfeljebb 3 éves időszakra is ki lehet adni. Ilyen esetben éves - és évenként őszi, tavaszi - ütemezést kell előírni. A kezdés, illetőleg az egyes ütemek idejét indokolt esetben egy évvel meg lehet hosszabbítani.
(7) El kell utasítani a kérelmet, ha
- a minisztérium az engedély kiadására általános tilalmat rendelt el;
- az engedély megadása ellentétes a terület- és településfejlesztési szempontokkal;
- az engedélyezés ellen a helyszíni szemlén eljáró szakhatósági szervek kifogást emeltek;
- a termőföld talajuntság vagy más talajtani okok miatt telepítésre igazolhatóan alkalmatlan;
- a tervezett telepítés nem felel meg e rendelet előírásainak.”
5. § A R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A szőlőtőkék 25%-ot meghaladó hiányának pótlása vagy átoltása esetén - az 5. § (4) bekezdésében foglalt előírások kivételével - a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell értelemszerűen alkalmazni. Törzsszőlő átoltása esetén a MMI hozzájárulását is meg kell szerezni.
(2) Gyümölcsös átoltása esetén - az 5. § (4) bekezdésében foglalt előírások kivételével - a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.”
6. § A R. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az eredeti (2) és (3) bekezdés számozása (3) és (4) bekezdésre változik:
„(2) Asztali bort asztali bor készítésére alkalmas szőlőből, minőségi bort minőségi bor készítésére alkalmas szőlőből, különleges minőségű bort különleges minőségű bor készítésére alkalmas szőlőből szabad készíteni. Az egyes borminőségek készítésére alkalmas szőlőterméssel szemben támasztott követelményeket szabványok írják elő.”
7. § A R. 12. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az eredeti (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre változik:
„(2) Ismételt házasítás(ok) esetén a korábban házasított mustot vagy bort összetételének arányában kell származási hely, fajta, minőségi kategória és évjárat szerint figyelembe venni, a 28. § (2) bekezdésében előírt arányok betartásával.
(3) Tilos házasítani mustot vagy bort törkölyborral, más gyümölcs levével, gyümölcsborral, szeszipari bormoslékkal, romlott musttal és borral, hamisított musttal és borral, párlási célra és borecet gyártására szolgáló szeszezett borral, aljaborral, a 3. § (1) bekezdésében említett 3. számú mellékletben nem szereplő szőlőfajtákból készült musttal és borral, kivéve a 4. § (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá eső szőlőfajtából készült mustot és bort. Tilos egymással házasítani természetes bort, likőrbort és szénsavas bort.”
8. § A R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a R. az alábbi 13/A. §-sal egészül ki:
„13. § (1) Must vagy szőlőcefre természetes eredetű cukortartalmának kiegészítése sűrített must, töményített must vagy répacukor hozzáadásával történhet akkor, ha a természetes eredetű cukortartalom nem haladja meg a 19,0 tömegszázalékot. Bor természetes eredetű alkoholtartalmának kiegészítésére magasfokú borpárlat, finomszesz vagy töményített bor használható fel akkor, ha a természetes eredetű alkoholtartalom nem haladja meg a 12,0 térfogatszázalékot. A felsorolt kiegészítő anyagok hozzáadásával a must magyar mustfokban kifejezett cukortartalma legfeljebb 3,0 tömegszázalékkal, ill. 19,5 tömegszázalékig, a bor alkoholtartalma legfeljebb 2,0 térfogatszázalékkal, illetve 12,5 térfogatszázalékig növelhető.
(2) A must vagy szőlőcefre cukortartalmának, illetve a bor alkoholtartalmának kiegészítése a minőségi kategória megváltozását nem eredményezheti.
(3) Répacukor - az (1) bekezdés szerint - kizárólag a javítandó mustban feloldva alkalmazható.
(4) A természetes eredetű cukor- illetve alkoholtartalom kiegészítése bejelentési kötelezettség alá esik.
13/A. § (1) A bor cukortartalmának kialakítására - a (2) bekezdésben említett kivétellel - felhasználható a must, a töményített must, a szeszezett must (misztella) és a sűrített must.
(2) Különleges minőségű bor cukortartalmának kialakítására csak a borral azonos termőhelyről és szőlőfajtából származó, azonos minőségű must, vagy ebből készített sűrített must, illetve töményített must használható fel.
(3) A bor cukortartalmának kialakítása során annak cukortartalma legfeljebb 35 gr/l-rel növekedhet.”
9. § A R. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. § (1) Likőrbor az e rendelet előírásainak megfelelő természetes borból engedély alapján állítható elő. Az engedély mindaddig érvényes, amíg a termék összetétele változatlan és megfelel a vonatkozó termékszabvány előírásainak. Ürmös és fűszerezett borok esetében az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet (továbbiakban: OÉTI) szakvéleményét. A szakvélemény kérésekor közölni kell a felhasznált drogok jegyzékét, a kioldás technológiáját, ill. a kivonat elkészítésének gyártástechnológiáját, aromák esetében azt, hogy természetes, természetazonos vagy mesterséges aromaanyagokról van szó, és a bor összetételére vonatkozó adatokat.
(2) Likőrbor cukortartalmának kialakítására sűrített must, töményített must, szeszezett must, továbbá fűszerezett borhoz cukor használható fel úgy, hogy a cukortartalom legfeljebb 300g/l lehet.
(3) Likőrbor alkoholtartalmának kialakítására töményített bor, magasfokú és középfokú borpárlat, finomszesz, valamint szeszezett must használható fel úgy, hogy az alkoholtartalom legfeljebb 22,5 térfogatszázalék lehet.”
10. § A R. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a R. az alábbi 15/A. és 15/B. §-okkal egészül ki:
„15. § (1) Szénsavas bor az e rendelet előírásainak megfelelő természetes borból állítható elő a termékszabvány előírásainak megfelelően.
(2) A gyöngyöző bor kivételével a szénsavas bor cukortartalmának és pezsgő esetében széndioxid tartalmának kialakítása céljából az alapborhoz cukor hozzáadása megengedett.
(3) Habzóbor és pezsgő alapbor alkoholtartalmának kialakítása céljából magasfokú borpárlat és finomszesz használható fel a 13. § (1) bekezdésében szabályozott mértékig.
15/A. § (1) Sűrített must, szeszezett must, töményített must és bor, párlási bor a szabványok előírása szerint és bejelentési kötelezettség mellett állítható elő.
(2) A 14-15. §-ban említett borászati célra cukrot borban feloldva vagy cukorszirupként lehet felhasználni. A cukorszirup a cukornak ivóvízben való feloldásával kizárólag a felhasználó üzemben állítható elő.
15/B. § (1) E rendelet 13. §-ának (1) bekezdésében és a 15/A. § (1) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettséget a 8. számú melléklet szerinti formában kell teljesíteni és az OBÁ-nak kell benyújtani.
(2) E rendelet 14. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedélyt a 8. számú mellékletben előírt kérelem alapján az OBÁ adja ki. Az OBÁ a kiadott engedélyekről nyilvántartást vezet.”
11. § A R. 22. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az R. 22. §-a az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Must és bor tárolóedényzetén - palackozott bor esetében a tárolóhelyen - fel kell tüntetni a fajtát, a származási helyet, az évjáratot, a házasítás tényét, azonosító számát és az 1. számú melléklet II. 7-14. pontja szerinti minőség megjelölését.
(2) Az 1. számú mellékletben a II. 15-21. sorszám alatt felsorolt termékek megjelölését a tároló edényzeten fel kell tüntetni.”
„(6) Hamisított bort birtokban tartani tilos.”
12. § A R. 27. § (3), (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A borok közfogyasztásra csak akkor hozhatók forgalomba, ha azokat az OBÁ e rendelet, valamint a szabvány, ennek hiányában egyéb minőségi előírások alapján előzetesen megvizsgálta, minőségét megállapította és megfelelőnek minősítette. Az OBÁ a minősítésről határozatban dönt.”
„(5) Közfogyasztásra tilos forgalomba hozni olyan mustot és bort, amely a szabvány vagy e rendelet előírásainak nem felel meg, hibás, romlott, beteg, hamisított, vagy amelyet a megengedett anyagoknak meg nem engedett mértékű felhasználásával állítottak elő, illetőleg kezeltek. Nem szabad forgalomba hozni a törköly bort sem, továbbá a 3. számú mellékletben nem szereplő szőlőfajtából készült mustot és bort, kivéve ha az a 4. § (3) bekezdés c) pontjának hatálya alá tartozó vagy a telepítés idején érvényes jogszabály szerint engedélyezhető európai szőlőfajta terméséből készült.
(6) Hamisított mustot, bort és borpárlatot forgalomba hozni tilos.”
13. § A R. 28. § (2)-(3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Különböző termőhelyekről, szőlőfajtákból és évjáratokból származó természetes bor, ezekre külön-külön vagy együttesen utaló elnevezéssel akkor hozható forgalomba, ha
- a különleges minőségű bor	100 százalékban
- a minőségi bor legalább	85 százalékban
- az egyéb természetes bor legalább	70 százalékban
az elnevezésének megfelelő származású, minőségű, fajtájú és évjáratú.
(3) Szőlőfajtára utaló elnevezés csak a 3. számú melléklet szerint telepíthető, valamint a 4. § (3) bekezdése c) pontjának hatálya alá eső fajták esetében lehet alkalmazni.”
„(5) Borvidéken, borhelyen termelt asztali bor származási helyének megjelölésére a borvidék, illetve a 2. számú mellékletben felsorolt települések neve vagy azok határán belüli dűlők, egyéb földrajzi nevek alkalmazása tilos, de alkalmazható a szőlőtermő táj, vagy a szőlőtermő táj földrajzi, gazdaságföldrajzi, közigazgatási egységének borvidékre, borhelyre nem utaló neve.”
14. § A R. 30. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Továbbfeldolgozás céljából mustot forgalomba hozni tilos.”
15. § A R. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, az eredeti (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik, és a R. 32. §-a az alábbi (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Külföldi származású palackozott bor forgalomba hozatal előtti minősítését, hordós bor felhasználás vagy forgalomba hozatal előtti minősítését szállítmányonként a külön jogszabályban  [LÁBJEGYZET_1]  foglalt szervektől, továbbá az OBÁ-tól kell kérni. A minősítést a külkereskedelmet bonyolítónak kell kérnie, a minősítés bizonylatát pedig át kell adnia a forgalomba hozó vagy felhasználó szervnek.”
„(4) Külföldi származású szőlőből készített borra az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.”
16. § A R. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) Az ellenőrző hatóság feladatkörében
a) a termék előállítóját, forgalmazóját figyelmeztetésben részesíti;
b) az előállító üzem, vendéglátóhely, kereskedelmi egység, gép, felszerelés, berendezés működését, csomagolóanyag felhasználását, tárolóhely vagy szállítóeszköz használatát megtilthatja, az újbóli működést, használatbavételt, használatban tartást feltételhez kötheti;
c) nyersanyagot, adalékanyagot, készterméket közfogyasztásra alkalmatlannak, csökkent minőségűnek nyilváníthatja, felhasználását, forgalomba hozatalát korlátozhatja, feltételhez kötheti, illetőleg megtilthatja, megsemmisítését elrendelheti;
d) szabálysértési eljárást kezdeményezhet és külön jogszabályokban meghatározott esetekben helyszíni bírságot szabhat ki;
e) gazdasági bírság kiszabását kezdeményezheti;
f) büntető eljárást kezdeményezhet.
(2) A hatóság az előállítónál vagy kereskedelemben feltárt hiányosságokért való személyi felelősség megállapítása céljából fegyelmi eljárás megindítását indítványozhatja. Az eljárás eredményéről az indítványozó hatóságot tájékoztatni kell.
(3) A hamisított termék forgalomba hozatalát megtiltó határozat, valamint az (1) bekezdés b) és c) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazó határozat fellebbezésére tekintet nélkül végrehajtható.”
17. § A R. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Az ellenőrző hatóság a 44. §-ban meghatározottak tekintetében a következő feladatokat látja el:
a) vizsgálja és ellenőrzi a must és a bor minőségét (összetételi és érzékszervi tulajdonságok, térfogat, csomagolás és jelölés), a minőségcsökkenés mértékét, továbbá a szállítás és a tárolás során a minőséget befolyásoló körülményeket;
b) vizsgálja és ellenőrzi az adalékanyagok minőségét;
c) vizsgálja és ellenőrzi a borászati termékek csomagolása során felhasznált csomagolóanyag minőségét és műszaki alkalmasságát;
d) vizsgálja és ellenőrzi a gyártástechnológia műszaki feltételeit;
e) ellenőrzi a minőségbiztosító intézkedések hatékonyságát;
f) megkeresésre, illetve megbízás alapján vizsgálatot tart, szakvéleményt vagy szaktanácsot ad a borászati termékek minőségét érintő kérdésekben;
g) vizsgálja és ellenőrzi az exportra kerülő borászati termékek minőségét;
h) vizsgálja és ellenőrzi az importált borok minőségét.
(2) A borászati termékek ellenőrzését termék-szabvány alapján a vizsgálati szabványokban előírt módszerek alkalmazásával kell végezni. Szükség esetén a területi felügyelő betekinthet a borászati termékelőállítással összefüggő egyéb iratanyagokba is.”
18. § A R. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a R. az alábbi 48/A-D. §-okkal egészül ki:
„48. § (1) Ha a közfogyasztásra szánt borászati termék - az előállítónál végzett vizsgálat eredménye szerint - hibás, akkor az ellenőrző hatóság köteles
a) a minőségcsökkenés mértékét megállapítani,
b) a hamisított vagy a fogyasztásra alkalmatlanná vált termék forgalomba hozatalát megtiltani.
(2) A forgalomba hozatal megtiltásáról határozatot kell hozni. A határozatban - fellebbezésre tekintet nélkül - el kell rendelni az azonnali végrehajtást. A forgalomba hozatali tilalmat elrendelő szerv köteles lehetővé tenni, hogy a tulajdonos (kezelő) a termék további romlásának megakadályozása céljából a szükséges intézkedéseket megtehesse.
(3) Az ellenőrző hatóság a minőségellenőrzési feladatainak ellátása során szerzett tapasztalatairól, az előállított és forgalomba hozott termékek minőségének alakulásáról az érdekelt szerveket tájékoztatja.
48/A. § A termékre vonatkozó minősítő vizsgálat az engedélyezési eljárás és az ellenőrzés során a hatóságok tudomására jutott adatok üzemi titoknak minősülnek, megőrzésükről gondoskodni kell.
48/B. § (1) Az ellenőrző hatóság területi felügyelői feladatuk teljesítése céljából a vizsgálathoz szükséges mértékben térítésmentes mintát vehetnek és azt elszállíthatják. Az eljárásról jegyzőkönyvet kell felvenni (13. számú melléklet). A mintavétel szabályait szabvány állapítja meg. A kimérő helyiségben (söntésben) levő italból vett mintán felül az azzal azonosnak jelzett, pincében tárolt italból mintát kell venni. Ha az italból a mintavételhez szükséges mennyiség nem áll rendelkezésre, kisebb mennyiségből is lehet mintát venni, ezt a körülményt azonban a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(2) A mintavételhez szükséges italokat, palackokat és egyéb anyagokat a mintaadásra kötelezett díjtalanul köteles rendelkezésre bocsátani. Megfelelő palackok hiányában azok beszerzéséről a mintaadásra kötelezett költségére kell gondoskodni.
(3) A mintavétel során a hatóság ellenőrzést végző munkatársa köteles az ellenőrzöttet figyelmeztetni arra, hogy ellenmintára igényt tarthat. Az ellenmintát - az esetleges többletköltségek megtérítése mellett - a mintára vonatkozó előírások szerint kell lezárni, lepecsételni és az ellenőrzöttnek átadni.
(4) Ha az ellenőrzött ellenmintára nem tart igényt, ezt a körülményt a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
(5) Nem tarthat ellenmintára igényt a helyszínen ellenőrzött, a vele egyetértésben megállapított és jegyzőkönyvbe felvett hiányosság esetén. Az ellenminta mellőzését és ennek indoklását a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.
48/C. § (1) A hatóság köteles az általa vett vagy hozzá beküldött mintát - ha az hatáskörébe tartozik - megvizsgálni és a vizsgálat eredményéről tájékoztatást adni.
(2) A mintát olyan időtartamon belül kell megvizsgálni, hogy az alatt minősége ne változzon.
(3) A vizsgálat eredményéről nyilvántartást kell vezetni és annak alapján - hiba megállapítása esetén - szakvéleményt kell adni
a) az ellenőrzöttnek,
b) más intézkedésre jogosult szervnek, illetve
c) kérelem alapján az egyéb érdekelteknek.
(4) Ha a vizsgálatot megbízás alapján végezték, a szakértői véleményben fel kell tüntetni a kérelmezőt és azt a körülményt, hogy a vizsgálatot az előírásoknak megfelelő ellenminta vagy más minta alapján végezték el. A szakvéleményt kérelem hiányában csak a megbízónak kell kiadni.
48/D. § (1) A hatósági minőségellenőrző tevékenység során kezdeményezett vizsgálatot - feltéve, hogy a termék nem hibás - az ellenőrző szerv díjmentesen végzi el.
(2) Ha az ellenőrző szerv más hatóság megbízása alapján végzett ellenőrzés során laboratóriumi vizsgálatot végez, a költségeket az ellenőrzést elrendelő, megbízó hatóság megtéríti.
(3) A minőségellenőrzés során szükségessé váló laboratóriumi vizsgálatok költségeit a termék előállítója viseli, amennyiben a vizsgálat szabványtól eltérést állapít meg.”
19. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg a R. 5. § (1) bekezdésének utolsó mondata, 7. §-a,  10. § (4) bekezdése, a 17. § (2) bekezdése, a 28. § (7) bekezdése és a 44. § (1) bekezdés c) pontja, továbbá a 9.001/1983. (MÉM. É. 10.) MÉM közlemény és a 9.004/1983. (MÉM. É. 16.) MÉM közlemény hatályát veszti.
(2) Ahol a jogszabályban Országos Borminősítő Intézet (OBI), illetve Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet (SZBKI), valamint egészségügyi miniszter szerepel, ott Országos Borellenőrző Állomás (OBÁ), Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet (SZBKI), illetve népjóléti miniszter értendő.
(3) A R. 1-14. számú mellékletei helyébe e rendelettel közzétett mellékletek lépnek.

[LÁBJEGYZET_1] 1/1987. (I. 15.) EüM-BkM-KkM e. r.