13/1991. (V. 21.) PM rendelet

a települési önkormányzat hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, kezeléséről és elszámolásáról

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 46. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § (1) A települési önkormányzat jegyzője, főjegyzője (a továbbiakban: adóhatóság) a hatáskörébe tartozó adók és adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartását, kezelését és elszámolását az e rendeletben szabályozott módon látja el.
(2) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:
a) a helyi adókkal,
b) a települési önkormányzat költségvetése javára teljesítendő, más jogszabályban megállapított adókkal, adójellegű és egyéb kötelezettségekkel kapcsolatos befizetésekre (a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: adó), valamint
c) azokra az adók módjára behajtandó köztartozásokra, amelyeknek a végrehajtását (beszedését) vagy nyilvántartását jogszabály az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe utalja.

Nyilvántartások létrehozása

2. § (1) Az adóhatóság a fizetési kötelezettség jogcíme, összege, az abban bekövetkezett változás, továbbá a befizetés, az ebből számolt késedelmi pótlék, bírság, végrehajtási költség, valamint a fennálló hátralék vagy túlfizetés megállapításához szükséges adatokról nyilvántartást vezet.
(2) Az adóhatóságnak az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez a következő nyilvántartásokat kell létrehoznia:
a) az adózó törzsadat (állandó adatok) nyilvántartása,
b) az adózó nem állandó jellegű (változó) adatait tartalmazó nyilvántartás,
c) az adózó egyedi adatait tartalmazó - folyamatosan vezetett - adatnyilvántartó lap.

Nyilvántartások tartalma

3. § (1) Az adózó törzsadat nyilvántartás [2. § (2) bek. a) pontja] a következő adatokat (a továbbiakban: törzsadatok) tartalmazza:
a) az adózó azonosító adatait (magánszemélyeknél név, állandó lakcím, azonosító szám; vállalkozóknál név, székhely, telephely, adószám, esetleg technikai szám),
b) az adó azonosító adatait (a kivetett vagy a bevallott adó és az adóelőleg összegét, valamint az adó összegét alakító összes alapadatot).
(2) Az adó (adótartozás) megállapításához szükséges nem állandó (változó) jellegű adatok nyilvántartása [2. § (2) bek. b) pontja] tartalmazza:
a) az évközi adóváltozási tételeket (pótelőírást, törlést stb.), tételenként az adózó azonosító adatát, az adó nemét, a változás forint összegét, azt a megnevezést vagy jelölést, amely egyértelműen meghatározza a változás könyvelési tétel jellegét,
b) az adóbeszedési számlán jóváírt, de véglegesen el nem számolható befizetések (átfutó bevételek) adatait, a befizető nevét, a befizetett összeget és a befizetés dátumát, az átfutó tételként történő kiadás megszüntetéséhez szükséges adatokat.
(3) Az adózó egyedi adatnyilvántartó lapja [2. § (2) bek. c)pontja] tartalmazza:
a) az (1) bekezdés a) pontjában szereplő adatokat,
b) az (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett adó azonosító adatokat, a kivetett vagy a bevallott adó és az adóelőleg összegét,
c) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat,
d) a befizetés összegét, számlakivonat számát, az esetleg felszámolt pótlék, bírság és végrehajtási költség azonosító adatait és az összeget.
(4) A (3) bekezdésben felsorolt adatokat az elszámolás (számfejtés) elvégzéséhez szükséges részletezésben kell nyilvántartani, elkülönítve a saját, illetve az idegen tartozásokat, befizetéseket, változásokat.

Nyilvántartások vezetése, kezelése

4. § (1) Az adózói törzsadatnyilvántartás vezetésének rendje:
a) A 2. § (1) bekezdése és a 3. § (1) bekezdése szerinti törzsadatok nyilvántartásba vételét az adóhatóság ellenőrzi és ennek tényét igazolja. Az ellenőrzött és igazolt törzsadatokról - a személyi számítógépen (PC-n) történő feldolgozás kivételével - évenként adózói törzslistát, illetve a kivetésekről adókivetési összesítőt (lajstromot) kell készíteni.
E listáknak a 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat kell tartalmazniuk.
b) A törzsadatok alapjául szolgáló adóbevallásokat lehetőleg egy helyen, elkülönítetten célszerű tárolni. Ha ez nem oldható meg, a kivetési törzsadatoknál az adóbevallás hivatkozási adatát (iktatószámát) fel kell tüntetni.
c) Személyi számítógépen (PC-n) történő adatnyilvántartás esetén az adóhatóság biztosítja, hogy mind a törzsadatok létrehozását követően, mind ezek esetleges módosítása után valamennyi adat megfelelő (mágneses) adathordozón kimentésre kerüljön, és az állományt elkülönítve a biztonsági-technikai előírásokhoz igazodóan tárolják.
d) Személyi számítógépen történő adatfeldolgozás esetén év végén a teljes évs adattartalomról papírra kinyomtatott listát kell készíteni.
(2) A 3. § (2) bekezdése szerint létrehozott, nem állandó jellegű adatnyilvántartás vezetésének rendje:
a) Az esetenként jelentkező évközi változási tételeket az adóhatóság listába foglalja (könyvelési napló, vagy számítógépi feldolgozás esetén könyvelési lista stb.). Ez a lista tételesen tartalmazza a 3. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat könnyen visszakereshető sorrendben. Az így elkészült listákat folyamatosan növekvő sorszámmal kell ellátni.
b) Személyi számítógépen (PC-n) előállított könyvelési lista - melynek sorszámozását a gépi program biztosítja - az (1) bekezdés c) pontjában előírt módon kerül tárolásra és kimentésre.
c) Az adóelőleget fizetők (önadózók) befizetésének nyilvántartásba vételével egyidejűleg a befizetett összeget önadózásra utaló jelzéssel ellátva is elő kell írni.
(3) A 3. § (3) bekezdés szerinti adatnyilvántartó lap vezetésének rendje:
a) Az egyedi nyilvántartó lap adattartalmát számítógépes feldolgozás esetén félévenként a számítógép állítja elő oly módon, hogy egyben erre a lapra kiírja az előző félév valamennyi (előírás, változás, befizetés stb.) adatát, elvégzi a számszaki adatok összevetését (egyenlegezését), továbbá gépi program biztosítja a szigorú sorszámozást.
b) Személyi számítógépes (PC-s) feldolgozás esetén - az a) pontban leírtaktól eltérően - papírra kiírt egyedi nyilvántartást vezetni nem kell. A gépi programnak biztosítani kell, hogy az adózó az összes adatával együtt mind azonosító szám szerint, mind név szerint azonnal megkereshető legyen.
c) Nem számítógépes módszer alkalmazása esetén az adózó egyedi nyilvántartó lapját, valamint e rendeletben felsorolt nyilvántartásokat az adóhatóság hagyományosan hozza létre. A nyilvántartó lapokat folyamatosan növekvő sorszámmal látja el, és egyben a sorszám és név regisztrálásával számmutató nyilvántartást is vezet. Egy-egy nyilvántartó lap két évig használható.
d) Ha az adózó adófizetési kötelezettségét más személy átvállalja, vagy az adó megfizetéséért kezességet vállal, az adóhatóság gondoskodik az átvállalás, illetve a kezesség vállalás nyilvántartásba vételéről.

A befizetések teljesítése

5. § (1) Az adó befizetése az adóhatóság adóbeszedési számlájára történik.
(2) Az adók módjára behajtandó köztartozások beszedésére és befizetésére az adóhatóságnál az idegen bevételek elszámolási számla szolgál.

A befizetések ellenőrzése

6. § (1) Az adóhatóság a számláit vezető pénzintézettől naponta érkező számlakivonatokat és az ehhez csatolt átutalási utalványok értesítő szelvényeit ellenőrzi, eltérés esetén a különbözetet - rendeltetésének felderítéséig - átfutó összegként tartja nyilván.
(2) Ha a jóváírás több, mint a csekkszelvények ellenőrzése által kimutatott összeg, elszámolni csak a csekkszelvények összegeit szabad.

A befizetések elszámolása (számfejtése)

7. § Az adózó által teljesített befizetések elszámolásánál az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltak szerint kell eljárni. Az adózónak az elszámolási sorrendre vonatkozó rendelkezését nem lehet figyelembe venni.

A befizetések együttes kezelése

8. § Az önkormányzati adóhatósághoz teljesített befizetést - az 5. § (2) bekezdése kivételével - együttesen kell kezelni.

A befizetések nyilvántartása, utalása

9. § (1) Az adóbeszedési számlát vezető pénzintézet napi számlakivonatairól az adóhatóság számlakivonat nyilvántartást vezet, amely egyösszegben tartalmazza a napi - a pénzintézet által megküldött -befizetéseket, a beszedési számláról kiutalt összegeket, valamint ezek egyenlegét. A nyilvántartás adatait a pénzintézet számlakivonatának [6. § (1) bek.] adataival folyamatosan egyeztetni kell.
(2) Az adóbeszedési számláról kiutalt összegekről kiadási naplót kell vezetni, amely tartalmazza a számlakivonat számát, az utalás megnevezését vagy annak jelölését (kódját), az utalt összeget és az utalás dátumát.
(3) A számlakivonat nyilvántartás adatai alapján utalt összegnek zárás idején meg kell egyeznie a kiadási napló utalási összegével. A befizetett összegnek egyezni kell az egyedi nyilvántartó lapokra a bejegyzett befizetések, valamint az átfutó nyilvántartásba vett befizetések együttes összegével.
(4) Pénzügyi zárások során a számlakivonat nyilvántartás ellenőrzött záró összegét az adóhatóság a főkönyvi könyvelés részére adja át.
(5) Az adóbeszedési számláról az utalásokat az önkormányzat által meghatározott időszakonként a költségvetési elszámolási számla javára kell teljesíteni.

Befizetések visszatérítése

10. § (1) Túlfizetés esetén az adózó - az adóhatóság értesítésétől számított 30 napon belül - rendelkezhet az összeg visszatérítéséről. Rendelkezés hiányában az adóhatóság - ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása - a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésre számolja el.
(2) Ha az adózó nem szerepel a nyilvántartásban, az adóhatóság a befizetett összeget átfutó bevételként kezeli és rendeltetésének közlése végett a befizetőt haladéktalanul megkeresi.

Pótlékok, bírságok

11. § A késedelmes befizetés utáni pótlék, az önellenőrzéshez kapcsolódó pótlék számítás rendjét, az adóhiány esetén fizetendő adóbírság és a mulasztási bírság szabályait az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.

Idegen bevételek elszámolása

12. § (1) Az adóhatóság az idegen bevételek elszámolási számlán levő bevételekből utalja át a behajtást kérő szerveket megillető összeget. Az átutalás - melyet a tartozás beszedését követő 15 napon belül kell lebonyolítani - tartalmazza az utalt összegre vonatkozó azonosító (rész)adatokat is.
(2) Az idegen bevételek elszámolási számlájára történt ismeretlen rendeltetésű befizetésekről az adóhatóság átfutó nyilvántartást vezet.
(3) Ha az idegen bevételek elszámolási számlára befizetett összeg végrehajtási költséget is tartalmaz, ezt az adóhatóság az e célra nyitott gyűjtőszámlán tartja nyilván és év végéig a végrehajtási költséget az adóbeszedési számlára utalja át.
(4) Az idegen bevételek elszámolási számlát vezető pénzintézet napi számlakivonatairól az adóhatóság számlakivonat nyilvántartást vezet. Az összegek vezetésére, egyeztetésére a 9. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Az adók és az adók módjára behajtandó köztartozások számítógépes adatfeldolgozásának rendje

13. § Azoknál az adóhatóságoknál, amelyeknél az adatok feldolgozása, nyilvántartása számítógépes rendszerben történik, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben , az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben , valamint az e rendeletben foglaltaknak megfelelően a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott szervezési leírások (dokumentációk) és számítógépi programok felhasználásával lehet a nyilvántartási, kezelési és elszámolási feladatokat végrehajtani.

Az információs szolgáltatás rendje

14. § (1) Az adóhatóság - a Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat, a fővárosban az e célra létrehozott szervezet (továbbiakban: TÁKISZ) közreműködésével - az első félév, valamint az év végén zárási összesítőt készít. A zárási összesítő kötelező adattartalmát az államháztartási információ igényekhez igazodóan a Pénzügyminisztérium határozza meg. Az év végi zárási összesítő a teljes időszak számadatait göngyölítve tartalmazza.
(2) Az adóhatóság zárási összesítőiből a TÁKISZ megyei (fővárosi) szintű zárási összesítőt készít. Az első félévet követően készített megyei (fővárosi) zárási összesítőt és ennek mágneses adathordozóját július 20-áig, az év végi megyei (fővárosi) zárási összesítőt és ennek mágneses adathordozóját január 25-éig köteles a TÁKISZ a Pénzügyi Számítástechnikai Intézet részére (a továbbiakban: PSZTI) megküldeni.
(3) A PSZTI a (2) bekezdés szerinti, megyei (fővárosi) zárási összesítőkből 5 munkanapon belül elkészíti az országos zárási összesítőt, és ezt megküldi a Pénzügyminisztériumnak.
(4) A kivetéssel megállapított és nyilvántartott adók adatairól a TÁKISZ a megyei (fővárosi) összesítőt május 20-áig készíti el és ennek mágneses adathordozóját május 25-éig küldi meg a PSZTI részére.
(5) Az adóhatóság a helyi adókra vonatkozó adatszolgáltatást a féléves és éves zárási összesítővel azonos határidőben és eljárással teljesíti.
(6) A PSZTI a (4) és (5) bekezdés szerint a megyei összesítőkből 5 munkanapon belül elkészíti az országos összesítőt, amelyet a Pénzügyminisztériumnak kell megküldeni.
(7) Ha a települési önkormányzat az adóelőleg (adó) megfizetése időpontjára az adózás rendjéről szóló törvény alapján más szabályokat állapít meg, erről rendeletének közzétételével egyidejűleg a települési önkormányzat jegyzője a TÁKISZ-t tájékoztatja.
(8) A nem számítógépes, valamint a nem TÁKISZ adatfeldolgozási rendszerben dolgozó adóhatóság a kötelező adatszolgáltatást a TÁKISZ részére a (2), (4) és (5) bekezdésben előírt határidőt megelőző 3 munkanappal teljesíti.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet 1991. június 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakossági adók és az adók módjára behajtandó köztartozások nyilvántartásáról, könyveléséről és elszámolásáról szóló 113/1981. (PK. 23.) PM utasítás.