14/1991. (X. 31.) BM rendelet

a kézilőfegyverekről, lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, légfegyverekről, és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A kézilőfegyverekről, lőszerekről, gáz- és riasztófegyverekről, légfegyverekről és a lőterekről szóló 115/1991. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 35. §-ának (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, az 1. számú melléklettekintetében a pénzügyminiszterrel, valamint az országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. § (1) A R-ben meghatározott hatósági ügyekben első fokon - a (2) és (3) bekezdésekben foglalt kivételekkel - a városi rendőrkapitányság jár el.
(2) A megyei rendőr-főkapitányság jár el első fokon:
a) a lőfegyver és a hozzá tartozó lőszer megszerzésével, tartásával kapcsolatos ügyekben a R. 17. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és a R. 18. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetekben;
b) a lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyver és légfegyver (a továbbiakban együtt: fegyver) kereskedelmével, illetve a fegyver kereskedelmi célú behozatalával, kivitelével és az országon történő átszállításával kapcsolatos ügyekben.
(3) A Budapesti Rendőr-főkapitányság jár el első fokon:
a) az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott ügyekben;
b) az ország területére kiterjedő illetékességgel a fegyver gyártásával kapcsolatos ügyekben.
(4) A magyar állampolgár és a Magyar Köztársaság területén állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező külföldi ügyében az ügyfél állandó lakóhelye, a jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (továbbiakban együtt: jogi személy) ügyében a működési hely (az engedélyhez kötött tevékenység helye), változó működési hely esetén a jogi személy székhelye (telephelye) szerint illetékes rendőrhatóság jogosult eljárni.
(5) A (4) bekezdésben nem említett tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a külföldi részvétellel működő jogi személy ügyében a belföldi tartózkodási hely, valamint a jogi személy működési helye, illetőleg székhelye szerint illetékes rendőrhatóság jár el.
(6) A belföldi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi részére az átszállítási engedélyt a határvámhivatal adja ki.
2. § (1) A R-ben előírt hatósági engedélyek és igazolások kiadásával kapcsolatos eljárásért az 1. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - illetékbélyeggel kell leróni az eljárást kezdeményező iraton, vagy az engedélynek (igazolásnak) a hatóságnál maradó példányán.
(3) A fegyver hatósági tárolásáért, letétbe helyezéséért, és a szükséges karbantartás elvégzéséért, valamint a R-ben előírt elméleti és gyakorlati jártasságot igazoló vizsgáért járó díjat átutalási postautalványon a Belügyminisztérium bevételi számlájára kell befizetni.
3. § A rendőrhatóság a R. 4-5. §-ában meghatározott kizáró és korlátozó okok fennállását az érintett hatósági nyilvántartásokból nyert információ alapján a kérelem elbírálásakor, és az engedély érvényességi idején belül hivatalból vizsgálja.
4. § (1) A R 3. §-ának (1) bekezdésében meghatározott engedély visszavonásáról és az engedélyben meghatározott fegyver bevonásáról egy határozatban kell rendelkezni, és a határozat egy példányát csatolni kell a bevont lőfegyverhez.
(2) A fegyver bevonásáról rendelkező határozatnak az általános kellékeken túl tartalmaznia kell:
a) a bevonás időtartamát,
b) a fegyver azonosító adatait, a lőszer mennyiségét;
c) a tulajdonosnak az elidegenítésre, az ajándékozásra vagy a hatástalanításra vonatkozó szándéknyilatkozatát;
d) a tárolás díját.
(3) A leadott fegyver biztonsági tárolásáról, karbantartásáról az illetékes megyei rendőr-főkapitányság, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányság gondoskodik.
(4) A bevonás okának megszűnése esetén gondoskodni kell a fegyver visszaadásáról. A bevonást elrendelő határozat visszavonásáról és a fegyver visszaadásáról a visszavonást elrendelő határozat irattári példányára feljegyzett határozatban kell rendelkezni. A közlés tényét és a fegyver átvételét az ügyfél aláírásával igazolja.
(5) A két évig tárolt és el nem idegeníthető fegyver megsemmisítését határozatban kell elrendelni. A megsemmisítést két hatósági tanú jelenlétében fegyvermester hajtja végre. A megsemmisítésről jegyzőkönyv készül.
(6) Az ügyfél kérelmére történő letétbe helyezésre a Polgári Törvénykönyv letétre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

II.

A fegyver gyártására, kereskedelmére, forgalmára és javítására vonatkozó külön szabályok

5. § (1) A lőfegyver, valamint annak betétcsöve és váltócsöve tartósságát, biztonságos kezelhetőségét és műszaki állapotát a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatal ellenőrzi.
(2) Az (1) bekezdésben említett ellenőrzést nem kell elvégezni a hazai kereskedelmi forgalomban újonnan beszerzett vagy külföldön vásárolt lőfegyvereken, betétcsöveken és váltócsöveken, ha azokon olyan ország ellenőrző jele szerepel, amelyeket az adott országgal kötött megállapodás alapján el kell ismerni - kivéve a rendeletben előírt rendszeres felülvizsgálatot.
6. § (1) A fegyver gyártása, kereskedelme, javítása iránti kérelemnek a 2. számú mellékletben foglalt adatokat kell tartalmaznia.
(2) Az engedélyben - az általános kellékeken túl - fel kell tüntetni:
a) a gyártási, kereskedelmi vagy javítási tevékenység folytatásának helyét;
b) gyártási engedély esetén az egy gyártási folyamatban készíthető fegyverek típusát, valamint a raktári készletet;
c) kereskedelmi engedély esetén a raktári készleten tárolható fegyverek fajtáját és mennyiségét.
(3) Aki fegyvergyártási, kereskedelmi tevékenységet folytat, köteles a 3-8. számú mellékletek szerint az adatokat az országos nyilvántartás részére [27. § (2) bek.] 3 napon belül bejelenteni. Az adatbejelentő lap másolatát a jelentés napjától számított tíz évig meg kell őrizni.
(4) A gyártási, kereskedelmi vagy javítási tevékenységre kiadott engedély a visszavonásig érvényes.
7. § (1) A fegyver gyártását, kereskedelmét vagy javítását végző személy szakképzettségeként előírt képesítésnek kell tekinteni a puskaműves, fémipari technikus, gépészüzemmérnöki, gépészmérnöki oklevelet, a fegyvermesteri szakvizsgát, valamint kereskedelmi tevékenység esetén a rendőrhatóság előtt letett fegyverismereti vizsgát.
(2) A fegyverismereti vizsga eredményéről a rendőrhatóság bizonyítványt ad ki. A vizsgakérdéseket a 10. számú melléklet, a vizsgabizonyítvány formáját és tartalmát a 11. számú melléklet tartalmazza.
(3) A vizsgabizottság tagjait a rendőrhatóság vezetője jelöli ki, egy tagjának puskaművesi, fegyvermesteri szakvizsgával vagy igazságügyi fegyverszakértői képesítéssel kell rendelkeznie.
(4) A vizsgabizonyítványt a vizsga napján kell kiállítani és a vizsgázónak átadni.
8. § (1) Fegyvergyártási tevékenység esetén a gyártó köteles negyedévenként az általa gyártott és raktározott fegyvert leltározni, és erről jegyzőkönyvet felvenni.
(2) Fegyverkereskedelmi tevékenység esetén
a) a bizományi értékesítésre átvett lőfegyverről, gáz- és riasztófegyverről, légfegyverről két példányban a 12. számú mellékletben meghatározott átvételi elismervényt kell adni;
b) az eladott lőfegyver, gáz- és riasztófegyver adatait, az eladás időpontját a megszerzési engedélyben fel kell tüntetni, a vásárlást aláírásával, az üzlet bélyegzőlenyomatával igazolni kell;
c) a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatal, a lőfegyver javítására jogosult személy vagy az igazságügyi fegyverszakértő által balesetveszélyesnek minősített vagy selejtezésre utalt fegyverekről negyedévenként jegyzőkönyvet kell küldeni a tevékenységet engedélyező rendőri szervnek;
d) a nyilvántartásokat naponta le kell zárni és azok adatait a raktárkészlettel egyeztetni.
9. § Fegyverjavítási tevékenység esetén:
a) a javítási engedéllyel rendelkező a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatal által selejtezésre utalt lőfegyvert - a tartásra jogosulttól - az illetékes rendőrhatóság külön engedélyével alkatrészként megvásárolhatja;
b) a javításra leadott lőfegyver, gáz- és riasztófegyver és tartási engedély adatait a 9. számú melléklet szerinti - a rendőrhatóság által hitelesített nyilvántartókönyvbe kell vezetni;
c) a b) pontban említett nyilvántartókönyv elkülönített részében nyilvántartást kell vezetni a selejtként megvásárolt fődarabokról és azok hasznosításáról;
d) lőfegyverfődarab cseréje után a javítást végző a javított lőfegyvert a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatalnál köteles bevizsgáltatni.
10. § (1) A R. 13. §-ának (3) bekezdésében meghatározott behozatal esetén ennek tényét a határvámhivatal a megszerzési engedélyen bélyegzőlenyomattal és aláírással igazolja.
(2) A R. 14. §-ában meghatározott személyes jog esetén a nemzetközi magánjogról szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A R. 15. §-ában meghatározott igazolás formáját és tartalmát a 13. számú melléklet tartalmazza.
(4) A behozott, kivitt vagy átszállított fegyver határidőben történő kivitelének, behozatalának, átszállításának felügyeletét a Vám- és Pénzügyőrség szervei látják el, és ebben - kérelmükre - a rendőrség közreműködik.
(5) A fegyver behozatalához, kiviteléhez és átszállításához szükséges engedély beszerzésére szóló kérelem tartalmára a 14. számú mellékletben foglaltak irányadók. Az engedély a kérelmező részére postai úton is kézbesíthető, az engedély formáját és tartalmát a 15. számú melléklettartalmazza.
(6) A kereskedelmi célból behozott fegyverekről a behozatali engedéllyel rendelkező köteles a 16. számú mellékletszerinti adatokat legkésőbb 3 napon belül az országos nyilvántartás [27. § (2) bek.] részére bejelenteni.

III.

Lőfegyver, lőszer, gáz- és riasztófegyvermegszerzése és tartása

11. § (1) Lőfegyver megszerzése és tartása iránti kérelmet természetes személy esetén a 17. számú melléklettel, jogi személy esetén a 18. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A megszerzési engedélyt a 19. számú melléklettel rendszeresített nyomtatványon kell kiállítani.
(3) Külfölditől történő megszerzés esetén a kérelemhez csatolni kell a behozatali engedélyt vagy a Vám- és Pénzügyőrség szervei által kiállított igazolást és a vámeljárás megtörténtét igazoló okiratot.
(4) A R. 17. §-a (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt munkakörök fogalma alá tartozó személyeket, foglalkozásokat a 20. számú melléklet tartalmazza.
(5) A R. 21. §-a (1) bekezdésének j) pontjában foglalt vizsgálati fegyver bizonyítványt a tartási engedély kiadása előtt be kell mutatni, és azt az engedéllyel együtt kell tartani.
12. § (1) A fegyvertartási engedélynek az általános kellékeken felül tartalmaznia kell a fegyver azonosító adatait, természetes személy esetében az egészségügyi alkalmasság igazolására vonatkozó bejegyzéseket.
(2) A természetes személyek részére a fegyvertartási engedélyt igazolvány formájában kell kiadni.
(3) A tartási engedélyt a rendőrhatóság kicseréli, ha a bejegyzett adatok olvashatatlanná váltak, az engedéllyel rendelkező adatai megváltoztak, vagy a tartási engedélye betelt. A cseréért az 1. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell leróni.
13. § (1) Jogi személy részére az engedély kiadása határozattal történik. Az ebben felsorolt fegyverekre a 21. számú mellékletben meghatározott engedélyt kell kiállítani.
(2) A jogi személy részére kiállított engedélyben fel kell tüntetni azokat a tagokat, alkalmazottakat (a továbbiakban együtt: alkalmazott), akik a lőfegyvert használhatják.
(3) A jogi személy vezetője felelős a fegyver biztonságos tárolásáért és nyilvántartásáért, továbbá azért, hogy a fegyvert csak rendeltetése céljából és csak az engedélyben megnevezett alkalmazottak részére adják ki.
(4) A jogi személy vezetője felelős az alkalmazott személyében, illetve a munkakörében bekövetkezett változás esetén a lőfegyver bevonásáért, és a változásnak a rendőrhatósághoz történő bejelentéséért.
(5) A jogi személy köteles gondoskodni a lőfegyver használatára jogosult alkalmazottak rendszeres, legalább két évenkénti lőkiképzéséről.
14. § (1) A lőfegyver, gáz- és riasztófegyver tartásához a
R. 17. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt elméleti és gyakorlati jártasság az alábbi ismereteket foglalja magában:
a) a fegyver szerkezete, működése, hatásmódja, hatótávolsága és kezelése;
b) a fegyver megszerzésének, tartásának és használatának szabályai;
c) a lőtéren végzett lőgyakorlat.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ismereteket csak arra a lőfegyver-, gáz- és riasztófegyver-fajtára kell igazolni, amelyre a kérelmet benyújtották.
(3) A szakismeretet, illetve szakértelmet igazoltnak kell tekinteni, ha a kérelmező vadászat és vadgazdálkodás tantárgyból legalább középfokú végzettséggel rendelkezik.
(4) Sportlövészek esetében a szakismeret bizonyítására elfogadható a lövészsportegyesület igazolása arra vonatkozóan, hogy a sportlövő rendelkezik a szükséges szakismerettel, és erről az egyesület meggyőződött. Ilyen igazolás akkor adható ki, ha a kérelmező legalább hat hónapja folyamatosan részt vett az egyesület edzésein és minősített versenyző.
(5) A szolgálati lőfegyverre [R. 2. §-a (1) bekezdésének a) és b) pontja] jogosultak nem kötelesek vizsgát tenni.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott ismeretekből a megyei rendőr-főkapitányságon, a fővárosban a Budapesti Rendőr-főkapitányságon kell vizsgát tenni.
(7) A vizsgára jelentkező köteles megjelölni, hogy milyen lőfegyver-, gáz- és riasztófegyver-fajtával kapcsolatban kívánja a jártasság megállapítását. Egyidejűleg több lőfegyver-, gáz- és riasztófegyver-fajtára is lehet vizsgát tenni.
15. § (1) A szolgálati célú vadászlőfegyver megszerzésére és tartására vonatkozó engedély kiadását személyre szólóan kell kérni. A munkáltató szerv vezetője igazolja a munkaviszony fennállását, továbbá az előírt vizsga letételét.
(2) A hivatásos vadász és az erdész szolgálati vadászlőfegyverének a munkaterületén kívüli vadászati célra történő használatát a munkáltató írásban engedélyezheti, ha az engedéllyel rendelkező a vadászat egyéb feltételeinek megfelel.
16. § (1) Lakott területen a kártékony vadak irtásához a területileg illetékes rendőrhatóság által kiállított engedély szükséges.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tevékenységet irányító és a résztvevő nevét, személyi adatait, a fegyvertartási engedélyek adatait;
b) a tevékenység pontos helyét, idejét;
c) az érintett helyi önkormányzat állásfoglalását;
d) a területileg illetékes vadászatra jogosult szerv állásfoglalását;
e) a biztonsági intézkedéseket, a lakosság tájékoztatásának módját.
17. § (1) Ha a fegyver tartására jogosult akadályoztatása miatt a tartásra, tárolásra vonatkozó kötelezettségeit teljesíteni nem képes, akkor azt haladéktalanul írásban köteles bejelenteni a rendőrhatóságnak. A bejelentésben meg kell nevezni azt az engedéllyel rendelkező személyt, akit a fegyver tárolásával megbízott.
(2) Ha a biztonságos tárolásról az (1) bekezdésben meghatározott módon nem tud gondoskodni, a fegyvert költségtérítés ellenében ideiglenesen a megyei rendőr-főkapitányságon, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságon köteles tárolni.
(3) Jogi személy az (1) bekezdésben biztosított lehetőséggel nem élhet.
18. § (1) A R. 25. §-ának (3) bekezdésében foglalt szabvány hatályba lépéséig tilos annak a gáz- és riasztótölténynek a használata, amelynél
a) az izgatóanyag a készülékből nemcsak gáz halmazállapotban juthat ki;
b) a töltény a lövésnél mechanikus sérülést is okozhat;
c) izgatóanyagként arzénvegyületet alkalmaztak.
(2) Fegyver hatástalanítását a tartás engedélyezésére jogosult rendőrhatóság engedélyezi, és azt a 22. számú mellékletben foglaltak szerint kell elvégezni.
(3) Hatástalanítást csak gyártási, javítási engedéllyel rendelkező végezhet.
19. § (1) A lőfegyver-kiállítás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
- a kiállítás pontos helyét, időtartamát;
- a helyiségek alaprajzát;
- a kiállítás szervezéséért felelős személy(ek) személyadatait;
- a biztonsági berendezések leírását;
- a kiállított fegyverek adatait.
(2) A színházi és filmfelvétel célját szolgáló, vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyverek megszerzése és tartása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tárolásért, használatért felelős személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét;
b) a használat helyét és idejét.
(3) A színházi és filmfelvételi célokat szolgáló, vaktölténnyel üzemeltethető lőfegyvereket 5 évenként a Magyar Kézilőfegyver Vizsgáló Hivatalnál meg kell vizsgáltatni.
20. § (1) A rendőrhatóság helyszíni ellenőrzése során megvizsgálja a jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését és a hatósági határozatban foglalt előírások betartását.
(2) A rendőrhatóság a fegyver ellenőrzése céljából elrendelheti a fegyver rendőrhatóságnál történő bemutatását.

IV.

Lőterekre vonatkozó szabályok

21. § (1) A lőtér üzemeltetésére jogosító engedély iránti kérelemnek a 23. számú mellékletben foglaltakat kell tartalmaznia.
(2) A lőtér létesítése előtt be kell szerezni a lőtér tervezett helye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulását is.
(3) Ha a tereplőtér
a) az államhatártól 2 km távolságon belül létesül, az illetékes határőrizeti szerv,
b) fegyveres szerv lőterétől számított 10 km távolságon belül létesül, az illetékes fegyveres szerv,
c) repülőtértől 2 km távolságon belül létesül, a légügyi hatóság
hozzájárulását is csatolni kell a kérelemhez.
(4) A lőtér üzemeltetési engedély visszavonásig érvényes.
22. § (1) A lőtereket a rendőrhatóság biztonságtechnikai szempontból rendszeresen ellenőrzi. Az ellenőrzésnek a lőtér előírásszerű állapotára, a szükséges lőtechnikai berendezések meglétére, valamint a lőtér üzemeltetési engedélyben és a 24. számú melléklet szerinti lőtérszabályzatban foglaltak betartására kell kiterjednie. A lőtér meghatározását a 25. számú melléklet tartalmazza.
(2) Ha az ellenőrzés olyan hiányosságokat tár fel, amely a lőtérhasználók, vagy mások életét, testi épségét veszélyezteti, a hiányosságok megszüntetéséig a rendőrhatóság betilthatja a lőtér további használatát. A betiltott lőtér újbóli használatba vétele csak a rendőrhatóság újabb helyszíni ellenőrzése alapján engedélyezhető.
23. § (1) A tanfolyamokon vagy lőgyakorlatokon - a (2) bekezdés kivételével - csak olyan személyek vehetnek részt, akik a lőfegyver tartására jogosultak.
(2) Az illetékes rendőrhatósághoz 8 nappal előbb be kell jelenteni azt a tanfolyamot, lőgyakorlatot, melyen a résztvevők nem rendelkeznek érvényes hatósági engedéllyel.
(3) A bejelentés tartalmazza:
a) a résztvevők személyi adatait;
b) a lőgyakorlat, tanfolyam helyét, időpontját;
c) a használni tervezett fegyver típusát.
24. § (1) A lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező köteles az alábbi adatokat tartalmazó kimutatást vezetni a lövészetvezetőkről és a résztvevőkről:
a) név, születési hely, idő, lakcím;
b) lőfegyvertartási engedély száma, kiállítás időpontja, kiállító hatóság;
c) a tanfolyam vagy lőgyakorlat időpontja, időtartama.
(2) A kimutatást az ellenőrzéskor be kell mutatni.
(3) A lőtérüzemeltetési engedéllyel rendelkező a kimutatást köteles az utolsó bejegyzés napjától számított öt éven át megőrizni, ezt követően az engedélyező rendőrhatóságnak átadni.

V.

Vegyes rendelkezések

25. § (1) A R. 31. §-ának (1) bekezdése alapján a leadott fegyver átvételéről a rendőrhatóság elismervényt ad, amely tartalmazza annak típusát, mennyiségét, a leadó személy adatait, lakcímét és azt, hogyan került a birtokába.
(2) A megszerzési vagy tartási engedélyhez kötött fegyver, illetőleg a fegyverre vonatkozó engedélyek elvesztését, ellopását vagy megsemmisülését az esemény bekövetkezésétől, vagy ha annak időpontja nem ismert, a felfedezésétől számított 24 órán belül az engedélyező rendőrhatóságnak be kell jelenteni. A bejelentésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek egy példányát aláírás után a BM Bűnügyi Nyilvántartónak, egy példányát a Központi Lőfegyver Nyilvántartónak kell megküldeni, egy példányát az alapanyaghoz kell csatolni. Ha a bejelentés helye nem az engedélyt kiállító rendőrhatóság, a jegyzőkönyv egy példányát e rendőrhatóságnak is meg kell küldeni.
(3) Az elveszett, ellopott, megsemmisült megszerzési vagy tartási engedély pótlása során az új kérelemre és engedélyezésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
26. § (1) A rendőrhatóság a hatáskörébe tartozó illetékességi területén lévő gyártási, kereskedelmi, javítási, megszerzési és tartási engedéllyel rendelkező jogi és természetes személyről, az engedélyezett lőfegyverekről, ezek hatástalanításáról, a gáz- és riasztófegyverekről, a színházi előadás és filmfelvétel célját szolgáló vaktölténnyel üzemeltetett lőfegyverekről, a fegyvertároló helyekről, lőterekről, telephelyekről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás az alapkérelmeken, a kiadott határozatokon és az azok adatain alapuló kartonok kiállításával, nyilvántartó könyv vezetésével történik. A kartonok és nyilvántartókönyvek számítógépes nyilvántartással helyettesíthetők.
(2) Az Országos Rendőr-főkapitányság az (1) bekezdésben említett adatokról országos nyilvántartást vezet.

VI.

Záró rendelkezések

27. § (1) A R. hatályba lépésének napján a rendőrségnél tárolt lőfegyverekre és lőszerekre 1992. március 31-éig a tárolásért és szükséges karbantartásért díj nem számítható fel.
(2) A R. 31. §-ának (2) bekezdése előírt esetben a lőfegyverre kiadott tartási engedély 1992. március 31-éig történő megújításáért 300 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(3) A R. 38. §-ának (2) bekezdése alapján folyamatban lévő el nem bírált ügynek kell tekinteni, ha a kérelmezőnek a R. hatályba lépése előtt a rendőrhatóság csak lőfegyvervásárlási engedélyt adott ki. Ezekben az ügyekben a (2) bekezdésben előírt díjat kell fizetni.
(4) A R. hatályba lépése előtt kiadott lőfegyver és lőszer vásárlási, behozatali, kiviteli, átszállítási engedély az abban feltüntetett érvényességi ideig használható fel.
(5) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azonban rendelkezéseit az 1991. október 1-je után benyújtott kérelmek elbírálásánál alkalmazni kell.
(6) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a pénzőrzést nem hivatásszerűen teljesítő és lőfegyverrel rendelkező személyekről szóló 1/1984. (VII. 17.) BM rendelet és az azt módosító 5/1989. (VII. 25.) BM rendelet.