14/1991. (XI. 26.) IM rendelet

a közjegyzői díjszabásról

A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 183. §-ának e) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. § A közjegyzőt a törvény alapján végzett közjegyzői tevékenységéért munkadíj és költségtérítés illeti meg, amit az eljárást kezdeményező - hivatalból indult eljárás esetén az abban érdekelt - fél köteles megfizetni; több fél esetén a fizetési kötelezettség egyetemleges.
2. § A munkadíjat és a költségtérítést e díjszabás alapján kell megállapítani, és várható összegükről a tevékenység megkezdésekor a felet tájékoztatni kell.
3. § Ha a közjegyző több jogügyletet foglal egy okiratba, az egyes jogügyletek után a munkadíjat külön kell felszámítani.
4. § (1) Ha a közjegyző eljárása a rajta kívül álló okból befejezetlen marad, munkadíjra és költségtérítésre a ténylegesen elvégzett munka arányában tarthat igényt.
(2) A törvényben foglaltak megsértése vagy elmulasztása miatt közokiratnak nem tekinthető okiratért, tanúsítványért [Ktv. 131. § (1) bek.] és kiadmányért [Ktv. 154. § (5) bek.] nem jár munkadíj és költségtérítés.

II. MUNKADÍJ

Közös szabályok

5. § A közjegyzőt a hivatali helyiségében elvégzett, a terjedelem, a jogi megítélés és a felelősség szempontjából átlagos (szokásos mértékű) tevékenység ellátásáért a 8-17. § szerinti munkadíj illeti meg.
6. § Kivételesen a 8-17. § szerinti munkadíjnak legfeljebb a kétszerese számítható fel, ha a közjegyző
a) különösen terjedelmes, bonyolult, nehéz jogi megítélésű ügyet intéz;
b) tevékenységét a fél kérelmére vagy már alapos indokból 18 óra és reggel 8 óra között vagy munkaszüneti napon, illetőleg a hivatali helyiségén kívül végzi el, vagy
c) az okiratot, tanúsítványt a fél kérelmére idegen nyelven készíti el.
7. § A 8-17. § szerinti munkadíj legfeljebb a feléig leszállítható, ha a közjegyző az okirat vagy tanúsítvány elkészítéséhez a fél által rendelkezésre bocsátott írásbeli tervezetet vagy formanyomtatványt tartalmi változtatás vagy kiegészítés nélkül használja fel, vagy ha a munkadíj leszállítása az ügy összes körülményére tekintettel indokolt.

Munkadíj az ügyérték alapján

8. § (1) Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) megállapítható, a közjegyző munkadíját ennek alapján kell megállapítani.
(2) Az ügyértékhez igazodó munkadíj alapja - eltérő rendelkezés hiányában - a közjegyzői tevékenység tárgyának a terhek figyelembevétele nélkül megállapított az az értéke, amely a munkadíj esedékességekor fennállott.
(3) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke eltér egymástól, a munkadíjat a magasabb érték alapján kell megállapítani.
(4) Visszatérő szolgáltatások, vagyoni értékű jogok értékét a szolgáltatás vagy jog egyévi értékének alapulvételével kell meghatározni. Ha ilyen ügyben a szerződést határozatlan időre kötik, az egyévi érték háromszorosa az irányadó.
(5) Közös tulajdon megszüntetése esetén a munkadíj alapja a megosztásra váró közös vagyon értéke.
9. § Az ügyértékhez igazodó munkadíj összege:
20 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén	1000 Ft
20 000 Ft feletti, de 50 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 1000 Ft és a 20 000 Ft feletti rész	4%-a
50 000 Ft feletti, de 100 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 2200 Ft és az 50 000 Ft feletti rész	3%-a
100 000 Ft feletti, de 500 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 3700 Ft és a 100 000 Ft feletti rész	2%-a
500 000 Ft feletti, de 5 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 11 700 Ft és az 500 000 Ft feletti rész	1%-a
5 000 000 Ft feletti, de 10 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 56 700 Ft és az 5 000 000 Ft feletti rész	0,5%-a
10 000 000 Ft feletti ügyérték esetén 81 700 Ft és a 10 000 000 Ft feletti rész	0,25%-a
10. § (1) Két- vagy többoldalú jogügylet okiratba foglalásáért a 9. § szerinti munkadíj teljes összege jár.
(2) Egyoldalú jogügylet vagy jognyilatkozat okiratba foglalásáért a 9. § szerinti munkadíj fele jár.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem említett közjegyzői tevékenységért - eltérő rendelkezés hiányában - a 9. § szerinti munkadíj negyedrésze, de legalább 300 Ft jár.

Munkadíj a tevékenységre fordított idő alapján

11. § Ha a közjegyzői tevékenység tárgyának értéke (az ügyérték) nem állapítható meg, a munkadíjat a közjegyzői tevékenységre fordított idő alapulvételével kell megállapítani, amelyhez hozzá kell számítani az előkészítéshez, lebonyolításhoz, valamint az esetleges utazáshoz szükséges időt is.
12. § (1) A tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj összege minden megkezdett óráért 500 Ft.
(2) Az (1) bekezdés szerint megállapítható munkadíjnak
a) a kétszerese számítható fel, ha a tanúsítvány elkészítésekor, valamint végrendelet és más végintézkedés (a továbbiakban: végrendelet), illetőleg egyéb okirat megőrzéséről jegyzőkönyv készül;
b) a háromszorosa számítható fel testületi ülés és az azon hozott határozat, versenytárgyalás, árverés, sorsolás és egyéb jogi jelentőségű tény tanúsításáért;
c) a négyszerese számítható fel jognyilatkozat, végrendelet okiratba foglalásáért;
d) az ötszöröse számítható fel két- vagy többoldalú szerződés okiratba foglalásáért.

Munkadíj helyszíni eljárás esetén

13. § Ha a tevékenységet a közjegyző hivatali helyiségén kívül, a fél által kért helyen kell elvégezni, a közjegyzőt az ügyérték alapján járó munkadíjon felül az utazásra fordított idő alapján felszámítható munkadíj is megilleti.

Egyéb munkadíjak

14. § (1) Az okiratról készült másolat, kiadmány és kivonat hitelesítésének díja oldalanként 100 Ft. A megkezdett oldal teljes oldalnak számít.
(2) Ha az okirat kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelven készült, az (1) bekezdés szerinti díj kétszerese jár.
(3) Fordítás készítéséért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj, hitelesítésért oldalanként az (1) bekezdés szerinti díj háromszorosa jár.
15. § Váltó, csekk és más értékpapír óvásával kapcsolatos eljárásért a 10. § (3) bekezdésében meghatározott, de legfeljebb 1 000 000 Ft alapján járó munkadíj számítható fel; ugyanabban az ügyben a váltó (csekk, más értékpapír) ismételt bemutatásáért vagy lakcím-tudakozódásért a tevékenységre fordított időhöz igazodó munkadíj jár.
16. § Névaláírás és cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 500 Ft munkadíj jár.
17. § (1) Bizalmi őrzésért a 9. § szerinti munkadíj fele jár.
(2) A végrendelet vagy más okirat megőrzéséért és a bizalmi őrzésért járó munkadíj a megőrzés első 12 hónapjára esedékes munkadíjat foglalja magában; ha az őrzés ideje ezt meghaladja, az említett munkadíj kétszerese jár.

III. KÖLTSÉGTÉRÍTÉS

Készkiadás

18. § A közjegyző költségként számíthatja fel azokat a készkiadásait (utazási, szállás-, étkezési, postaköltség, leírási díj stb.), amelyek az adott ügyben a közjegyzői tevékenység ellátásával kapcsolatban merültek fel.
19. § Ha a közjegyző - illetőleg a közjegyző intézkedése alapján a közjegyzőhelyettes, a közjegyzőjelölt vagy a közjegyző alkalmazottja - a közjegyzői tevékenységgel összefüggésben a közjegyzői irodán kívül végez munkát, a készkiadások körében
a) utazási költségként az igénybe vett tömegközlekedési eszköz első osztályának viteldíjára, indokolt esetben taxi és saját személygépkocsi használatának ellenértékére tarthat igényt;
b) ellátási költség címén a jogszabály szerinti napidíj a 6 órát meghaladó távollét esetén jár [23/1989. (III. 12.) MT r.];
c) szállásköltség az erről szóló számla szerint számolható el.
20. § A közjegyző készkiadás címén igényt tarthat az ügy ellátásával kapcsolatban ténylegesen felmerült és igazolt postai (levél, csomag, telefon, távirat, telex, telefax) díjak és egyéb költségek megtérítésére.
21. § Leírási díjként a közjegyző oldalanként 30 Ft-ot számíthat fel; ha az oldal tartalma kizárólag vagy túlnyomórészt számokból áll, vagy idegen nyelvű, ennek kétszeresét kell fizetni. A megkezdett oldal teljes oldalnak számít.

Költségátalány

22. § A 18-21. §-ok szerinti költségeken felül a közjegyzőt a munkadíj 40%-a költségátalányként illeti meg.

IV. A MUNKADÍJ ÉS A KÖLTSÉGEK MEGTÉRÍTÉSE

23. § A munkadíj és a költségtérítés a közjegyzői tevékenység befejezésekor esedékes.

Előleg

24. § (1) A közjegyző előlegre tarthat igényt
a) a fél kérelmére végzett tevékenység esetén az előrelátható munkadíj és költségtérítés;
b) hivatalból indult eljárás esetén az előrelátható költségtérítés
fedezetéül és összegéig.
(2) A közjegyző a kérelemre indult eljárásban a tevékenység megkezdését az előleg fizetésétől teheti függővé, kivéve ha a késedelem hátránnyal járhat.
(3) Az előleget a munkadíjba, illetőleg a költségtérítés iránti követelésbe be kell számítani.
25. § A közjegyző által készített okiratot, tanúsítványt, kiadmányt, másolatot, kivonatot és bizonyítványt a fél részére a munkadíj és a költségtérítés megfizetése után lehet átadni.

Díjjegyzék

26. § (1) A közjegyző az általa felszámított munkadíjról és költségtérítésről díjjegyzéket állít ki, amelyet általában a tevékenység során keletkezett okiratra vezet rá.
(2) A díjjegyzékben a közjegyző az egyes díjtételeket külön tünteti fel. Ha a közjegyző a munkadíjat a 6. § szerint számította fel, ennek indokát meg kell jelölnie.
(3) A közjegyző a felvett előlegről a díjjegyzékben köteles elszámolni. Ha az előleg a ténylegesen járó munkadíj és költségtérítés összegét meghaladja, a közjegyző a félnek a többletet a díjjegyzék kiállításakor visszafizeti.
(4) Ha a fél a munkadíjat és a költségtérítést a díjjegyzék kiállításakor megfizette, ezt a közjegyző a díjjegyzékben elismeri, egyébként a fizetésről külön elismervényt állít ki.

Egyeztetés

27. § (1) Ha a fél a közjegyző által a díjjegyzékben feltüntetett munkadíj és költségtérítés összegét kifogásolja, egyeztetés végett [Ktv. 49. § b) pont] a közjegyző székhelye szerinti területi közjegyzői kamara elnökségéhez (a továbbiakban: a kamara elnöksége) fordulhat.
(2) Ha az egyeztetés eredményeként a fél és a közjegyző között egyezség jött létre, a kamara elnöksége ezt jegyzőkönyvbe foglalja.

Bírósági út

28. § (1) Ha a kamara elnöksége által lefolytatott egyeztetés eredménytelen maradt, a közjegyző, illetőleg a fél az el nem ismert igényét bírósági úton érvényesítheti.
(2) A közjegyzői munkadíj és költségtérítés felszámításának helyességéről a bíróság felhívása alapján a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jogosult szakvéleményt adni [Ktv. 54. § h) pont].

V. DÍJSZABÁS ALKALMAZÁSA A HAGYATÉKI ÉS

EGYÉB NEMPERES ELJÁRÁSBAN ÉS A KÖZJEGYZŐI IRATTÁRNÁL

29. § A közjegyzőt a hagyatéki és az egyéb nemperes eljárás lefolytatásáért
a) ha az eljárás tárgyának értéke megállapítható, a 9. § szerinti munkadíj fele illeti meg;
b) ha az eljárás tárgyának értéke nem állapítható meg, a munkadíj összege 1000 Ft.
30. § A közjegyzői irattár által kiadott okirat [Ktv. 169. § (3) bek.] elkészítéséért a 21. § szerinti, hitelesítéséért - készkiadás és költségátalány nélkül - a 14. § (1) bekezdése szerinti díjat kell felszámítani.

VI. HATÁLYBALÉPÉS

31. § Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.
32. § (1) E rendeletet a folyamatban levő ügyekben a rendelet hatálybalépése után végzett közjegyzői tevékenységgel felmerült munkadíjra és költségtérítésre kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő nemperes ügyben, ha a fél az eljárási illetéket már megfizette, a közjegyző munkadíjra és költségátalányra nem tarthat igényt, készkiadásait azonban felszámíthatja.