179/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet

a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 94. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a költségvetési szervek gazdálkodásának sajátosságaira a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

(Szt. 2. §-ához)
1. § A rendelet hatálya a Szt. 2. § (2) bekezdés b) pontjában megjelölt szervekre terjed ki.

Beszámolási kötelezettség

(Szt. 4. és 11. §-aihoz)
2. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv beszámolási kötelezettsége a költségvetési előirányzatok alakulásának és azokteljesítésének, a vagyoni, jövedelmi és létszámhelyzetnek, a költségvetési feladatmutatóknak és normatívák alakulásának elszámolására terjed ki.
(2) A beszámolóban a pénzügyi helyzetet a költségvetésben meghatározott bevételek és kiadások teljesítése tükrözi.
A beszámoló az alaptevékenységgel kapcsolatban a pénzmaradványt, a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban az eredményt tartalmazza.
3. § (1) Éves és féléves költségvetési beszámolót készít a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat és az általa alapított intézmény,létrehozott társulás. A Társadalombiztosítási Alap és az elkülönített állami pénzalapok kezelői éves költségvetési beszámolót készítenek.
(2) A zárszámadáshoz a fejezet éves és féléves költségvetési beszámolója magában foglalja a felügyelete alá tartozó költségvetési szervek beszámolóit.
(3) A zárszámadáshoz a helyi önkormányzat éves és féléves költségvetési beszámolója tartalmazza az önkormányzati intézmények beszámolóját.

Könyvvezetési kötelezettség

(Szt. 12., 14. és 15. §-aihoz)
4. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv tevékenysége vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről a kettős könyvvitel rendszerében-e rendeletben rögzített szabályok szerint - pénzforgalmi szemléletű nyilvántartást vezet, amelyet a naptári év végével lezár.
5. § (1) A vállalkozás folytatásának elve a költségvetési gazdálkodásban oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámolóelkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőben pénzügyi tervezéséhez.
(2) A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartás pénzforgalmi szemléletű, illetve a költségvetés naptári évre készül.
(3) A következetesség elvének megvalósítása érdekében az éves(féléves) költségvetési beszámoló szerkezeti felépítése, formája és tartalma azonos az éves költségvetéssel.
(4) Az összemérés elvének alkalmazásához mind az alaptevékenységnél - ezen belül elkülönítetten a társadalombiztosítási egészségügyi szolgáltatásoknál -, mind a vállalkozási tevékenységnél a pénzmaradvány,illetve az eredmény megállapításakor a tárgyévben ténylegesen befolyt(beszedett) bevételeket és a tárgyévben ténylegesen teljesített kiadásokat kell figyelembe venni. Ennek megfelelően az időszak ráfordításaként a tényleges kiadásokat, bevételként a ténylegesen befolyt (beszedett)bevételeket kell a könyvvitelben elszámolni.
(5) Az óvatosság elve a vállalkozási tevékenység eredményének meghatározásánál oly módon érvényesül, hogy a tevékenységhez kapcsolódó értékcsökkenési leírást abban az esetben is el kell számolni, ha emiatt a tevékenység eredménye veszteséget mutat. Az értékvesztést a vállalkozási tevékenység eszközeinek - a mérleg elkészítésénél alkalmazott - értékelésénél kell megállapítani.
(6) A bruttó elszámolás elvét mind az alaptevékenység, mind a vállalkozási tevékenység könyvviteli elszámolásánál alkalmazni kell.
(7) Az időbeli elhatárolás elve a naptári évre készülő költségvetés teljesítéséről összeállított beszámoló miatt a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél nem alkalmazandó.
(8) A valódiság, a világosság, a folytonosság és az egyedi értékeléselvét a költségvetés alapján gazdálkodó szervek a törvényben foglalt általános előírások szerint alkalmazzák.

A költségvetési beszámolóra vonatkozó általános szabályok

(Szt. 16-19. §-aihoz)
6. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv az éves költségvetési beszámolót a naptári évről december 31-i forduló nappal köteles elkészíteni és megküldeni a felügyeleti szervének, legkésőbb a következő év február 28-ig.
(2) A központi és önkormányzati költségvetési szerv a féléves költségvetési beszámolót június 30-i fordulónappal köteles elkészíteni és legkésőbb július 31-ig a felügyeleti szervének megküldeni.
(3) A költségvetés alapján a gazdálkodó szervezet a költségvetési beszámolót az e rendelet mellékleteiben meghatározott formában (központilag előírt nyomtatványon) készíti el.
(4) A központi fejezeteknek a saját és a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóit a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtaniuk a Pénzügyminisztérium kijelölt szervének számítógépes feldolgozásra.
(5) A helyi önkormányzatnak a saját és intézményei, valamint társulásai felülvizsgált éves és féléves költségvetési beszámolóját a beszámoló elkészítését követő nyolc munkanapon belül kell benyújtania a Területi Államháztartási és Közigazgatási Informatikai Szolgálathoz (a továbbiakban: TÁKISZ).
(6) A TÁKISZ-ok a megyei összesített beszámolókat tizenöt munkanapon belül kötelesek megküldeni további számítógépes feldolgozásra a Pénzügyminisztérium kijelölt szervének.
7. § (1) Az éves költségvetési beszámoló részei
a) a mérleg;
b) a pénzforgalmi jelentés;
c) az eredmény- és pénzmaradvány-kimutatás;
d) a kiegészítő melléklet.
(2) A féléves költségvetési beszámoló pénzforgalmi jelentést tartalmaz.
(3) A naptári évek költségvetési beszámolóinak összehasonlíthatósága mellett biztosítani kell az azonos időszakok költségvetésének és pénzforgalmi jelentésének összehasonlíthatóságát is. Ezt a költségvetés és a pénzforgalmi jelentés szerkezeti felépítésének, tagolásának és tartalmának azonossága szolgálja.
8. § (1) A mérlegben az eszközöket és forrásokat, a pénzforgalmi jelentésben a bevételeket és kiadásokat bruttó módon kell kimutatni.
(2) A kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 28. § (2)bekezdésében felsorolt adatokat.
9. § Az éves (féléves) költségvetési beszámolót a költségvetésalapján gazdálkodó szerv vezetője és a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy köteles aláírni.

A mérleg tételeinek tartalma

(Szt. 20-23. és 25-28. §-aihoz)
10. § A mérleg tagolását és tételeinek részletezését e rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.
11. § (1) A mérlegben eszközként kell kimutatni a befektetett eszközöket és a forgóeszközöket.
(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv feladatkörébe tartozik a vagyonát képező eszközök besorolása a befektetett eszközök vagy forgóeszközök közé annak figyelembevételével, hogy az eszközt tartósan-egy éven túl- vagy egy évben belül használja-e működéséhez.
(3) Befektetett eszközként csak olyan eszközt szabad kimutatni,amelynek az a rendeltetése, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szervtevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
12. § (1) Az immateriális javak között kell kimutatni a nem anyagi eszközöket, így a vagyonértékű jogokat, a szellemi termékeket és az egyéb immateriális javakat.
(2) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv működését egy éven túlszolgáló földterület, telek, eredő, épület, egyéb építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű - függetlenül attól, hogy üzembe helyezésük megtörtént vagy nem - a mérlegben tárgyi eszközként mutatandó ki. A 20ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti tárgyi eszközök beszerzési vagy előállítási költsége - a költségvetés alapján gazdálkodószerv döntésétől függően - folyó kiadásként egy összegben elszámolható.
(3) Vállalkozásokban tartósan (egy évnél hosszabb időre szólóan)jövedelemszerzés céljából befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a részesedéseket, értékpapírokat, valamint - az éven túli - adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket.
(4) Az immateriális javak, tárgyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározásakor a megszerzésért fizetett ellenértékből,beszerzési, illetve előállítási költségből le kell vonni e rendelet szerintelszámolt értékcsökkenés összegét.
(5) A befektetett pénzügyi eszközök mérlegben kimutatott értékének meghatározása előtt kell a Szt. 39. § (3) és (4) bekezdése szerinti értékvesztést elszámolni.
13. § (1) A mérlegben készletként csak az új (raktáron levő)készleteket kell kimutatni.
(2) Követelésként kell kimutatni a külön jogszabályokban meghatározott és a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által előírt befizetéseket,valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által teljesített és az igénybe vevő által jogszerűen elismert termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó - általános fogalmi adót nem tartalmazó - fizetési igényeket.
(3) Értékpapírok között kell kimutatni az átmeneti jelleggel - egy évnél nem hosszabb lejárattal - vásárolt kötvényeket, kincstárjegyeket,részvényeket.
(4) A pénzeszközök között kell kimutatni a pénztárban és a betétkönyvben levő készpénzállományt, valamint a pénzintézeteknél vezetett bankszámlákon levő követelések értékét függetlenül attól, hogy az a költségvetés szerint gazdálkodó szerv saját (pl. költségvetési támogatás,pénzellátás célját szolgáló) vagy idegen (pl. letéti elhelyezés), illetve forintban vagy devizában megjelenő pénzeszköz.
(5) Egyéb aktív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a mérlegben azokat a kiadásokat, amelyek az adott időszakban nem számolhatók el véglegesen a költségvetési előirányzat terhére kiadásként.
(6) Az egyéb aktív pénzügyi elszámolások között kell szerepeltetni a mérleg fordulónapján fennálló kiadásként el nem számolt pénzellátásból származó pénzeszközök maradványát, a költségvetési gazdálkodáshoz általában nem kapcsolódó, de a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eseti feladatával összefüggő átfutó kiadást, a kiegyenlítő, valamint a tisztázatlan és rendezetlen függő kiadást.
14. § A mérlegben forrásként kell kimutatni a saját tőkét, a tartalékokat, kötelezettségeket.
15. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját tőkeként mutatja ki azt a tőkerészt, amely - korábbi költségvetési, illetve egyébfelhalmozásból, juttatásból - eszközeinek tartós forrásaként képződik.
(2) A saját forrás induló tőkéből és tőkeváltozásból tevődik össze.
(3) Induló tőkeként kell a mérlegben kimutatni a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeinek forrásául szolgáló 1992. január 1-jén meglévőtartós források állományát.
Az 1992. január 1-je után alapított költségvetés alapján gazdálkodószerv induló tőkéje az alapító által rendelkezésre bocsátott forrás.
Az induló tőke csak megszűnéskor, átszervezéskor (összevonás,beolvasztás, egyesülés, megosztás, szétválás) változhat.
(4) A mérlegben negatív előjelű induló tőke nem mutatható ki.
(5) Tőkeváltozásként kell kimutatni az eszközök finanszírozására szolgáló 1992. január 1-je, illetve az alapítás után képződött tartósforrásokat, valamint forráscsökkenéseket. A mérlegben a pozitív előjelű tőkeváltozás a megállapított saját tőkéhez viszonyított növekedést, negatív előjelű tőkeváltozás pedig a saját tőke csökkenését mutatja.
(6) A saját tőke növekedhet:
a) az alaptevékenység bevételéből;
b) a pénzmaradvány felhasználásából;
c) a külön (beruházási) juttatásból;
d) az eredmény felhasználásából;
e) az eszközök tartós forrásának növelésére felhasznált egyéb pénzeszközből;
f) a készletek, követelések és kötelezettségek év végi állományának változásából;
g) a saját kivitelezésű beruházás, felújítás miatt;
h) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződésszerinti értékéből származó rendkívüli növekményből.
(7) A tőke növekedéseként kell kimutatni az előző bekezdésben foglaltakon kívül a költségvetési feladatok ellátása érdekében, illetve az alaptevékenység célját szolgáló térítésmentesen átvett eszközök és térítésmentes (társadalmi) munkával létrehozott javak tartós forrását,valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv által vállaltkötelezettségek leírását (törlését).
(8) A saját tőke csökkenhet:
a) a befektetett eszközök értékcsökkenése, értékvesztése,selejtezése, más gazdálkodó szerv részére történő térítésmentes átadása;
b) a készletek felhasználása, selejtezése, gazdálkodó szervrészére történő térítésmentes átadása, kötelezettségek állományváltozása;
c) a befektetett eszközök és készletek értékesítése;
d) a költségvetés alapján gazdálkodó szerv másokkal szembentámasztott követelésének állományváltozása, továbbá leírása (törlése, a követelés jogcímére vonatkozó külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével;
e) a devizakövetelések, értékpapírok árfolyamkülönbözete;
f) a gazdasági társaságba bevitt vagyontárgyak szerződésszerinti értékéből származó rendkívüli csökkenés miatt.
16. § (1) Tartalék képezhető a pénzmaradványból és vállalkozási tevékenység eredményéből.
(2) Költségvetési tartalékként kell kimutatni az alaptevékenység tárgyévi bevételének, valamint az alaptevékenység tárgyévi tőkekiadásainak és folyó kiadásainak a mérleg fordulónapján fennálló különbözetét(pénzmaradványt).
(3) Vállalkozási tartalékként kell kimutatni a vállalkozási tevékenység összes tárgyévi befolyt bevételének és a bevételek teljesítése érdekében felmerült valamennyi tárgyévi kiadásnak - ideértve a befektetett eszközökre fordított kiadásokat is - a különbözetét(pénzforgalmi eredményt).
17. § (1) Kötelezettségként kell a mérlegben kimutatni a hosszú és rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint az egyéb passzív pénzügyi elszámolásokat.
(2) Hosszú lejáratú kötelezettség az egy évnél hosszabb lejáratra kapott fejlesztési célú hitel, valamint a fejlesztési és működési célú kötvénykibocsátás.
(3) A hosszú lejáratú kötelezettségeket a mérlegben úgy kell szerepeltetni, hogy a tárgyévet követő évben (a mérleg fordulónapját követőévben) esedékes törlesztő részletekkel a kötelezettség összegét csökkenteni kell.
(4) Rövid lejáratú kötelezettség az áruszállításból és szolgáltatásteljesítéséből származó - általános forgalmi adót nem tartalmazó - kötelezettség, s az egy évet meg nem haladó lejáratra kapott működési célú és egyéb hitel.
(5) A hosszú lejáratú kötelezettségből a mérleg fordulónapját követő egy éven belül visszafizetendő törlesztéseket a rövid lejáratú egyébkötelezettségek között kell kimutatni.
(6) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a mérlegben váltótartozást nem mutathat ki.
(7) Egyéb passzív pénzügyi elszámolásként kell kimutatni a függő és átfutó, a letéti, a kiegyenlítő, továbbá az adó- és illetékbeszedési elszámolásokból származó kötelezettségeket.

A mérlegtételek értékelésének szabályai

(Szt. 30-40. §-aihoz)
18. § A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését a költségvetés alapján gazdálkodó szerveknél.
19. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv ajándékba kapott,pályázaton elnyert valutakészletére és devizabetét számlán elhelyezett devizájára a Szt. 32. §-ának (1)-(3) bekezdésében foglalt előírások vonatkoznak.
20. § A vásárolt készletek a mérlegben tényleges beszerzési áron,átlagos (súlyozott) beszerzési áron, folyamatosan karbantartott elszámolóáron, a hozzákapcsolódó árkülönbözettel együtt értékelhetők.
21. § (1) Az alaptevékenység szerinti feladat teljesítéséhez térítésmentesen átvett eszközöket ugyanazzal az értékkel kell a mérlegben kimutatni, mint az az átadó mérlegében szerepelt, ennek hiányában forgalmiértéken.
(2) A mérlegben értékben nem mutathatók ki a térítésmentesen átvett használt készletek.
(3) Az alaptevékenység szerinti feladat teljesítéséhez térítésmentes(társadalmi) munkával létrehozott eszközök értékét a mérlegben forgalmiértéken kell kimutatni.
22. § (1) Az immateriális javak és a tárgyi eszközök üzembehelyezését (használatbavételét) követően értékcsökkenést a (2) és (3)bekezdésben foglaltak szerint kell elszámolni.
(2) Az értékcsökkenést évenként a beszerzési vagy előállítási költségalapján számítva a következők szerint kell megállapítani:
a)	vagyonértékű jogok	16%
b)	szellemi termékek	33%
c)	egyéb immateriális javak	20%
d)	épületek	2%
e)	építmények	3%
f)	ültetvények	10%
g)	gépek, berendezések és felszerelések	12%
kivéve
h)	számítástechnikai és ügyviteltechnikai	33%
i)	járművek	20%
(3) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a (2) bekezdésben foglaltleírási normáktól a vállalkozási tevékenysége tekintetében eltérhet, azt meghaladó mértékű leírást alkalmazhat a Szt. előírásai szerint.
23. § Terven felüli értékcsökkenési leírást csak az a költségvetésalapján gazdálkodó szerv alkalmazhat, aki vállalkozási tevékenysége tekintetében értékcsökkenését a Szt. 37.§-a alapján határozza meg.
24. § A vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése a saját tőkét csökkenti.

A mérlegtételek alátámasztása leltárral

(Szt. 42. §-ához)
25. § (1) A mérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek értékét - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - leltárral kell alátámasztani. A leltározás alapján készített leltárnak tartalmaznia kell tételesen a költségvetés alapján gazdálkodó szerv eszközeit és kötelezettségeit mennyiségben és értékben.
(2) Az eszközök leltározását mennyiségi felvétellel, a kötelezettségek leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.
(3) Amennyiben a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött, valamint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv az eszközökről és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben, akkor a leltárt helyettesítheti a részletező nyilvántartás.
(4) A leltározás és selejtezés részletes szabályait a költségvetésalapján gazdálkodó szerv saját hatáskörben állapítja meg.
(5) A mérlegben értékben nem szereplő használt és használatban levőkészleteket a költségvetés alapján gazdálkodó szerv saját döntése alapján meghatározott módon leltározza.

A pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás,az eredménykimutatás tagolása és tartalma

(Szt. 43. és 45-50. §-aihoz)
26. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv pénzforgalmi jelentést és annak kiegészítéseként alaptevékenységéről a 2. számú melléklet szerinti pénzmaradvány-kimutatást, a vállalkozási tevékenységről a 3. számú melléklet szerinti eredménykimutatást készít.
(2) A pénzforgalmi jelentés - a költségvetéssel azonos formában és szerkezetben - tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt (beszedett) bevételeket, a pénzforgalom nélküli bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, továbbá a pénzforgalmat szakfeladatonként és azon belül főbb jogcímenként is.
(3) Ténylegesen teljesített bevételként, illetve kiadásként a pénzügyileg realizált összegeket kell figyelembe venni.
(4) Pénzforgalom nélküli bevétel a tárgyévet megelőző évben (években)teljesített bevétel maradványából tárgyévben igénybe vett összeg, amely származhat költségvetési tartalékból vagy vállalkozási tevékenységtartalékából.
(5) Pénzmaradvány az alaptevékenység pénzeszközeinek maradványa. A pénzmaradvány kimutatás a mérlegben kimutatott költségvetési tartalék kialakulását mutatja be.
(6) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység jövedelme. Az eredménykimutatás a mérlegben kimutatott vállalkozási tartalék levezetését tartalmazza.
27. § (1) A pénzmaradvány-kimutatás tartalmazza azokat a módosító tételeket, amelyek figyelembevétele után állapítható meg az a költségvetési tartalék, amelyet a tárgyidőszakot követő évben (években) a költségvetésalapján gazdálkodó szerv a gazdálkodására vonatkozó előírásokat betartva saját döntése alapján használhat fel kiadásai fedezésére.
(2) A záró pénzkészlet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv valamennyi pénzeszközeinek - a Szt-ben lévő értékelésre vonatkozószabályoknak megfelelő - állományát tartalmazó összeg.
(3) Az egyéb aktív és passzív pénzügyi elszámolások nem jelentik a költségvetési pénzeszközök végleges felhasználását, illetve növekedését,ezért a záró pénzkészletet módosítják.
(4) A tárgyidőszakot megelőző időszakokban képzett tartalék fel nem használt része a záró pénzkészletben szerepel. A tárgyévi pénzmaradvány megállapításánál az előző évekből származó tartalékot le kell vonni.
(5) A költségvetési támogatások miatti befizetési kötelezettségek,elvonások és kiutalási igények tartalmát a költségvetés alapján gazdálkodószervek gazdálkodására vonatkozó jogszabály tartalmazza.
(6) A vállalkozási tevékenység bevételeként kell kimutatni - s gazdálkodásra vonatkozó előírások figyelembevételével - a termékértékesítésből és szolgáltatás teljesítéséből származó,árkiegészítéssel és felárral növelt, fogyasztási adóval, engedményekkel csökkentett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - pénzügyileg rendezett ellenértéket.
(7) Vállalkozási tevékenység kiadása a tárgyévben pénzügyileg rendezett folyó és tőkekiadás, valamint felhalmozási és folyó támogatások,átutalások.
(8) A pénzforgalmi eredmény a vállalkozási tevékenység bevételeinek,pénzforgalom nélküli bevételeinek, valamint kiadásainak és a tevékenységet terhelő hitelvisszafizetéseknek, a felhalmozási és folyó támogatásoknak,átutalásoknak a különbözete.

Kiegészítő melléklet

(Szt. 51-55. §-aihoz)
28. § (1) A kiegészítő melléklet elkészítésének célja - a Szt-ben foglaltakon túlmenően -, hogy a költségvetés alapján gazdálkodó szerv alaptevékenységeként meghatározott feladatok ellátásáról az államháztartás részére az állami pénzek felhasználását, valamint az eszközök nagyságát és összetételét részletesen, a valóságos helyzetet tükrözően bemutassa. A kiegészítő melléklet számszaki részből és szöveges indokolásból áll.
(2) A kiegészítő melléklet számszerű kimutatásai:
a) a költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése;
b) az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása;
c) a bérkiadások összetételének és a munkavállalók átlagos statisztikai létszámának alakulása;
d) a feladatmutatók állományának alakulása;
e) a normatív állami hozzájárulás, céltámogatás elszámolása és a mutatószámok, feladatmutatók állományának alakulása.
(3) A szöveges magyarázatban kell ismertetni azokat a tényezőket,amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását. Be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismertek, illetve pénzügyileg nem kerültek rendezésre.
(4) A szöveges magyarázatok között kell bemutatni azt az eljárást,amely szerint a költségvetés alapján gazdálkodó szerv a vegyes rendeltetésű eszközei értékcsökkenését megosztja alaptevékenység és vállalkozási tevékenység között. Itt kell továbbá ismertetni az értékcsökkenés elszámolásának módszerét abban az esetben, ha nem e rendelet 22. § (2)bekezdésében foglalt leírási kulcsokat választották.
29. § (1) A költségvetési előirányzatok és a pénzforgalom egyeztetése kimutatás tagolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) A mellékletben kell bemutatni a költségvetésben jóváhagyott előirányzatokat, az előirányzatokban bekövetkezett változásokat a módosításra jogosult hatásköri tagolásban, a módosított előirányzatokat és az előirányzatok teljesítését. A kiadási előirányzat kiemelt jogcímei a bérkiadás, a társadalombiztosítási járulék, a felhalmozási és tőke, illetve a felújítási kiadás. A bevételi előirányzat kiemelt jogcímei, a költségvetési támogatás, a Társadalombiztosítási Alaptól átvett pénzeszköz,a támogatásértékű és egyéb bevételek, a vállalkozási bevételek, a felhalmozási és tőke jellegű bevétel.
(3) A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzeszközök állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni.
30. § (1) Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományának alakulása kimutatás tagolását az 5. számú melléklet tartalmazza.
(2) A mellékletben kell bemutatni a vagyonértékű jogok, szellemi termékek, egyéb immateriális javak, ingatlanok, gépek, berendezések és felszerelések, valamint járművek bruttó értékének és értékcsökkenésének változását a (3) bekezdésben részletezett jogcímek szerint.
(3)a) Bruttó érték állománynövekedés: beszerzés, létesítés,alaptevékenységhez térítésmentes átvétel, átsorolás, egyéb növekedés.
b) Bruttó érték állománycsökkenés: selejtezés,megsemmisülés, alaptevékenységhez térítésmentes átadás, átsorolás, egyébcsökkenés.
c) Értékcsökkenés: tárgyévi növekedés, tárgyévi csökkenés,átsorolás.
31. § (1) A ténylegesen teljesített bérkiadások összetételének és a munkavállalók átlagos statisztikai létszámának alakulása kimutatás tagolását a 6. számú melléklet tartalmazza.
(2) A mellékletben együtt kell bemutatni a bérkiadásokat, a kapcsolódó létszámadatokkal munkaköri besorolási csoportonként. A munkavállalói létszám az átlagos statisztikai létszám alapján határozandó meg.
(3) A mellékletben a bérjellegű kiadásokból, a költségvetési pénzmaradványból és a vállalkozási tevékenység eredményéből kifizetett jutalmat, és a jutalomban részesültek létszámát is elkülönítetten be kell mutatni munkaköri besorolási csoportonként.
32. § (1) A feladatmutatók állományának alakulása kimutatás tagolását a 7. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben feladatmutatónként kell bemutatni a záró- és átlagállományi adatokat.
(2) A normatív hozzájárulások alapját képező mutatószámok,feladatmutatók állományának alakulását és az ezzel összefüggésben az állami hozzájárulás, továbbá céltámogatások elszámolását a8. számú melléklettartalmazza.

A költségvetési szervek számlakerete

(Szt. 77-78. §-aihoz)
33. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a kezelésében,illetve a tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásáról kettőskönyvvitelt vezet. Könyvviteli nyilvántartás a pénzforgalmi gazdasági műveleteket és ezeknek az eszközökre és forrásokra gyakorolt hatását a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően, zárt rendszerben mutatja be. Az egyéb gazdasági műveletek eszközökben és forrásokban bekövetkezett hatását a könyvviteli nyilvántartásban időszakonként - a mérleg fordulónapján teljeskörűen - kell rögzíteni.
(2) A kettős könyvviteli nyilvántartásokban a gazdasági műveleteket idősoros és számlasoros elszámolásban kell feljegyezni.
34. § Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát a költségvetési szervek számlakerete biztosítja.
35. § A költségvetési szervek számlakerete a 9. számú mellékletben foglaltak szerint a könyvviteli számlák számát és megnevezését(számlakeret-tükör), valamint a számlaosztályok tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza.

Számlarend

(Szt. 79. §-hoz)
36. § (1) A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a költségvetési szervek számlakerete alapján számlarendet köteles készíteni. A 9. számú melléklet szerinti könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza.
(2) Az analitikus nyilvántartások - ideértve az egyéb kiegészítő és részletező számviteli nyilvántartásokat is - formáját, tartalmát, azokvezetésének módját a költségvetés alapján gazdálkodó szerv sajáthatáskörben szabályozza.
(3) A számlarendnek a törvényben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a szabályozásokat, amelyeket e rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv hatáskörébe utalt.

Könyvviteli zárlat

(Szt. 82. §-ához)
37. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv főkönyvi kivonatot az éves (féléves) költségvetési beszámoló összeállítását megelőzően köteles készíteni.

Bizonylati elv, bizonylati fegyelem

(Szt. 83. §-ához)
38. § A költségvetés alapján gazdálkodó szerv a pénzforgalmi gazdasági műveletek adatait a pénzintézeti értesítés alapján, annak megérkezésekor késedelem nélkül köteles könyvviteli számláin feljegyezni.

Értelmező rendelkezés

39. § Ahol e rendelet a költségvetés alapján gazdálkodó szerv sajáthatáskörében való eljárást ír elő, ott a fegyveres erők, fegyveres testületek és a rendészeti szervek vonatkozásában az illetékes minisztert kell érteni.

Hatálybalépés

40. § E rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.