182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet

a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól

A Számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden, az 56/1986. (XII. 10.) MT rendelet alapján működő biztosító intézetre és egyesületre (a továbbiakban: biztosító), valamint a nyugdíjalapra, amennyiben az alap saját nevében, de harmadik fél javára biztosítási tevékenységet végez.
(2) A biztosító a Tv. előírásait e rendeletben meghatározott kiegészítésekkel köteles alkalmazni.

Beszámolási kötelezettség

2. § (1) A biztosító kettős könyvvitelen alapuló, éves beszámolót köteles készíteni.
(2) Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a - csak biztosítási tevékenységet végző - biztosítási egyesület, ha két egymást követő évben a mérleg fordulónapján a következő három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértékeket:
a) a mérleg főösszeg az 50 millió forintot;
b) az éves árbevétel (díjbevétel) az 50 millió forintot;
c) a biztosítási szerződések száma az 1000 darabot.

A biztosító éves beszámoló készítésének sajátosságai

3. § (1) A biztosítónak az éves beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15. §-ában meghatározott alapelveket a (2)-(5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell érvényesítenie.
(2) A teljesség elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosítónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, illetve azoknak a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását az éves beszámolóban ki kell mutatni, amelyek a naptári évben eredményben levő, továbbá a mérleg fordulónapján meglevő, a mérlegkészítés időpontjában is a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva érvényben levő biztosítási, a kockázatokat elsődlegesen vállaló (ún. közvetlen) szerződésekre vonatkoznak.
b) A biztosító az elsődleges kockázatvállalását megoszthatja más biztosítóval viszontbiztosítási szerződéssel (viszontbiztosításba adás), és részt vállalhat más biztosító kockázataiból (viszontbiztosításba vétel). A biztosító tárgyévi éves beszámolójának tartalmaznia kell az a) pont szerint elszámolt biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adása esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi elszámolásai a következő gazdasági évben is elszámolhatók, ha az elszámolás időbeli elhúzódásából adódó veszteségekre a tartalék képzése megtörtént, e rendelet 5. §-a (2) bekezdésének f) pontja szerint.
(3) Az összemérés elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosítónak az adott időszak eredménye meghatározásakor a biztosítási időszaknak a naptári évre jutó bevételeit, a mérlegkészítés napjáig a naptári időszakra vonatkozó bejelentett eseményeinek kifizetett, és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
b) A biztosító a naptári év bevételeit a szerződések szerinti, a biztosítási időszakra várható díjak alapján - a naptári évre várható összegben - állapítja meg oly módon, hogy az új szerződések díját a biztosítási időszakra előírja, és bármely okból megszűnt szerződések várható díját a megszűnés időpontjára törli.
c) A biztosító a naptári év bevételét megállapítja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján.
d) A biztosító ráfordításait számba veheti csoportosan is, statisztikai adatokra alapozva.
e) A biztosítónak az eredmény meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérlegkészítés napjáig be nem jelentett biztosítási eseményeinek 3 év tapasztalati adatai alapján számított éves átlagos összegét is.
(4) Az óvatosság elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosító szerződéses kötelezettségei teljesítése során harmadik féllel (károkozó) szemben követeléssel léphet fel. A biztosítónak a mérlegben szerepeltetnie kell a mérleg fordulónapja előtt esedékes és a mérlegkészítés napjáig befolyt követelést.
b) Megszűnt szerződésekkel kapcsolatos perelt vagy behajtás alatt levő díjkövetelések az eredménykimutatásban csak az esetben szerepeltethetők, ha azt a be nem fizetett díjak tartalékánál [5. § (1) e) pont] számba veszik, egyébként a díjkövetelés csak a pénzügyi realizálás időpontjában könyvelhető.
c) A biztosító speciális céltartalékai a biztosítástechnikai tartalékok, amelyeket biztosítási szerződései alapján a jövőbeni kifizetésekre képez. A biztosítástechnikai tartalékok összegének mindenkor elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító teljesíteni tudja a biztosítási szerződésekből előreláthatóan várható kötelezettségeit.
(5) Az időbeli elhatárolás elvének érvényesüléséhez:
A biztosító az életbiztosítások egyszeri szerzési költségei elszámolását a matematikai tartalékokból történő levonással, biztosításmatematikai módszer alkalmazásával későbbi évekre halaszthatja. A nem életbiztosításoknál a szerzési költségek elszámolásának halasztására csak akkor kerülhet sor, ha azt az üzletterv tartalmazza.

A biztosító mérlege, tagolása, tételeinek tartalma

4. § (1) Az éves beszámolót készítő biztosító mérlegének tagolását, az egyes tételekre vonatkozó további előírásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosítási egyesület mérlegének az 1. számú melléklet szerinti mérleg nagybetűvel, római számmal jelölt sorait kell tartalmazni.
5. § (1) A biztosító az alapítás, átszervezés aktivált értékében kimutathatja az üzletág beindítását, vagy jelentős piaci részesedés megszerzését célzó üzleti akciói érdekében felmerült egyszeri költségeit (beleértve a nem életbiztosítási szerzési költségeket is).
(2) A biztosító a következő biztosítástechnikai céltartalékokat képezheti:
a) Matematikai tartalék (életbiztosítás tartaléka)
A matematikai tartalék azon biztosítások alapján képzett tartalékokat foglalja magában, amelyeket az üzletterv szerint a biztosításmatematikai tartalék számítási elv alapján kell számítani. A matematikai tartalékok ún. nevesített, egyedi biztosításokra vonatkozó tartalékok.
b) Függőkárok tartaléka
A függőkárok tartaléka a mérleg elkészítéséig bejelentett a tárgyévben vagy megelőző években bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig pénzügyileg nem rendezett károk tartaléka. A tartalék magában foglalja a tárgyévben bekövetkezett be nem jelentett károk fedezetét is.
c) Részesedések és díjkedvezmények tartaléka
Ez a tartalék tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket a biztosító a biztosítási kötvények tulajdonosainak, az egyéb biztosítottaknak, vagy a biztosítási kötvények kedvezményezettjeinek szánt részesedés vagy díjkedvezmény formájában.
d) Káringadozási tartalék
A káringadozási tartalék a károk gyakoriságának időbeli, szélsőséges ingadozásainak évek közötti kiegyenlítésére szolgáló tartalék. Számítása biztosítási szerződés típusokra, statisztikai adatokon alapul.
e) Be nem fizetett díjak tartaléka
A tárgyévre szerződés szerint elszámolt díj és a pénzügyileg realizált díj különbsége alapján képzett tartalék.
f) A viszontbiztosításba vétel elszámolásának időbeli elhúzódásából adódó veszteségekre képzett tartalék.
A viszontbiztosításba vétel díjbevételként a tárgyévben megjelenik, az ezt terhelő károk elszámolása egy évet késhet, ezért arra tartalékot lehet képezni.
g) Nagy kockázatok tartaléka
Ez a tartalék a nagy kockázatok káringadozási tartaléka, számítása az egyedi szerződések alapján történik, nem része a d) pontban foglalt tartaléknak.
(3) A biztosító biztosítástechnikai tartalékai csak a saját kockázatok fedezetére szolgáló tartalékokat tartalmazhatják.

A biztosító eredménykimutatásának tartalma

6. § (1) Az éves beszámolót készítő biztosító eredménykimutatásának tagolását, az egyes tételekre vonatkozó előírásokat a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő biztosítási egyesület eredménykimutatását a 3. számú melléklet tartalmazza.
7. § (1) A biztosító eredményét forgalmi költség eljárással állapítja meg.
(2) A biztosítónak a biztosítástechnikai eredményt élet- és nem életbiztosításra külön-külön kell kimutatni.
8. § A biztosító teljesítési (kockázatvállalási) időszakát a biztosítási szerződés határozza meg. Éven belüli tartamú az a szerződés, amelynek kockázatviselési tartama egy naptári évnél nem hosszabb, a biztosítási díjat a tartam egészére a biztosítás kötésekor befizetik. Ezen szerződések díjbevétele a biztosításkötés évében számolandó el. Amennyiben a biztosítási szerződés teljesítési, kockázatvállalási időszaka meghaladja az egy naptári évet (lehet határozott időpontban megszűnő, vagy határozatlan időtartamra szóló), a díjbevételt (biztosítási díjat) a naptári évre arányosított biztosítási teljesítési időszakra kell elszámolni.
9. § (1) A biztosítónál a befektetési eredmény a pénzügyi műveletek eredményéből és a befektetett tárgyi eszközök eredményéből áll.
(2) A befektetett tárgyi eszközök bevételénél és a biztosítási üzemviteli költségek között korrekciós tételként számításba kell venni a biztosító által használt saját tulajdonú ingatlanok bérbeadása esetén elérhető bérleti díjat.
(3) A befektetési eredmény felosztását a biztosítási szerződések üzemtervének kalkulációival, matematikai számításokkal kell alátámasztani.

Kiegészítő melléklet

10. § A biztosítónak a kiegészítő mellékletben - a Tv. 51-55. §-aiban foglaltakon túlmenően - be kell mutatnia:
a) a biztosítástechnikai eredményt élet- és nem életbiztosítás bontásban;
b) az életbiztosítási tartalékokból levont szerzési költségeket;
c) az életbiztosítási kötvénytulajdonosoknak nyújtott kölcsönöket;
d) a mérleg II. 1., 2., 3., 4. sorából a biztosító saját tevékenysége érdekében hasznosított tárgyi eszközöket.

Üzleti jelentés

11. § A biztosító az üzleti jelentésben az éves beszámoló adatainak értékelésén túlmenően, legalább élet- és nem életbiztosítási tevékenység bontásban mutatja be a biztosítástechnikai eredmény alakulását, tovább a befektetési eredmény felosztásának főbb üzleti és számítási módszerét.

Átmeneti rendelkezések

12. § (1) A biztosítónak a rendelet hatályba lépését követően, 1992. január 1-jével rendező mérleget és rendező eredménykimutatást kell készíteni.
(2) A biztosítókra vonatkozó sajátosságokat a Tv. 93. § (1) bekezdése alapján kiadott pénzügyminiszteri rendelet tartalmazza.
13. § Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba.