183/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet

az értékpapírforgalmazók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdérőlszóló 1990. évi VI. törvény 11. §-a alapján megszerzett jogosultsággal rendelkező értékpapírforgalmazó társaságokra, kivéve a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységekről szóló 1991. évi LXIX. törvény hatálya alá tartozó szervezeteket.

Éves beszámoló

2. § (1) Az értékpapírforgalmazó társaság működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről a naptári év lezárását követően a Tv-ben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni az e rendeletben foglaltak figyelembevételével.
(2) A Tv. 1. számú mellékletében előírt mérlegben a forgóeszközökön belül a „II. Követelések”-et, a kötelezettségeken belül a „II. Rövid lejáratú kötelezettségek”-et a következők szerint kell tagolni:
a)	„B. Forgóeszközök” mérlegfőcsoporton belül:
II.	Követelések
1.	Követelések az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásokból (vevők)
2.	Követelések értékpapír-, tőzsdei értékpapírügyletek elszámolásaiból
3.	Követelések az értékpapírtőzsdén kívül kötött ügyletek elszámolásaiból
4.	Váltókövetelések
5.	Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
6.	Alapítókkal szembeni követelések
7.	Egyéb követelések
b)	„F. Kötelezettségek” mérlegfőcsoporton belül:
II.	Rövid lejáratú kötelezettségek
1.	Vevőtől kapott előlegek
2.	Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók)
3.	Kötelezettségek értékpapírtőzsdével szembeni értékpapírügyletek elszámolásaiból
4.	Kötelezettségek az értékpapírtőzsdén kívüli ügyletek elszámolásaiból
5.	Váltótartozások
6.	Rövid lejáratú hitelek
7.	Rövid lejáratú kölcsönök
8.	Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
(3) Az eredménykimutatást az e rendelet melléklete szerinti tagolásban kell elkészíteni.

A mérlegtételek értékelése

3. § (1) A mérlegtételek értékelésére a Tv-ben előírt általános szabályokat kell alkalmazni a (2)-(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az értékpapírtőzsdével szemben a tárgyévi üzletkötésekből fennálló követelések, illetve kötelezettségek egyenlegét kell a mérlegben kimutatni.
(3) A belföldi értékpapírtőzsdén jegyzett értékpapírokat a mérlegfordulónapi tőzsdei árfolyamlistában közölt átlagáron (átlagárfolyamon) kell értékelni.  [LÁBJEGYZET_1]
(4) Ha a mérleg fordulónapja az értékpapírtőzsdén nem forgalmi nap, akkor a mérleg fordulónapját megelőző utolsó forgalmi nap tőzsdei átlagárait (átlagárfolyamait) kell alkalmazni az értékelés során.
(5) Ha valamely értékpapírnak a (3), illetve (4) bekezdésben meghatározott napokon nem volt tőzsdei forgalma, akkor annak a tőzsdei napnak az átlagárát (átlagárfolyamát) kell alkalmazni, amely napon legutoljára adott értékpapírra volt tőzsdei üzletkötés.
(6) A külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírokat az alábbiak szerint kell értékelni:
a) Külföldi tőzsdén vagy más intézményes keretek között forgalmazott értékpapíroknál a helyi súlyozott átlagárat (átlagárfolyamot) vagy - ahol ez nincs - a legnagyobb megajánlott árat (árfolyamot) kell figyelembe venni a megfelelő hivatalos tőzsdei jegyzékből, illetve meghirdetett árfolyamlistából. A külföldi pénzértékre szóló értékpapírokat a mérlegben a Magyar Nemzeti Bank által, az év utolsó napján érvényes devizavételi árfolyamon átszámított forintértéken kell kimutatni.
b) Azoknál az értékpapíroknál, amelyek külföldi tőzsdei vagy más intézményes keretek között nem forognak, a beszerzéskori devizaértéket kell figyelembe venni. A devizaértéket az a) pontban foglaltak szerint kell forintra átszámítani.
(7) Ha a (3)-(6) bekezdés szerint számított érték magasabb a könyvekben szereplő értéknél, akkor a különbözetből céltartalékot kell képezni. Amennyiben a (3)-(6) bekezdés szerint számított érték alacsonyabb a könyvekben szereplő értéknél, akkor a különbözetet az eredmény terhére az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
(8) Azokat a tőzsdén nem jegyzett értékpapírokat, amelyek piaci megítélése a mérlegkészítés napját megelőzően legalább 1 éven keresztül a nyilvántartási értéke alá csökkent, a mérlegben a mérlegkészítéskor ismert piaci értéken kell szerepeltetni.

Az eredménykimutatás tételeinek tartalma

4. § (1) Az eredménykimutatás egyes tételeinek tartalmára a Tv-ben és annak 2. számú mellékletében meghatározottak érvényesek a (2)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(2) Az a)-d), valamint az f)-i)tételeknél meghatározott tevékenységek alatt az 1990. évi VI. törvény 3. § g)-h) pontjaiban részletezett tevékenységeket kell érteni. Az e) és j) tételeknél pedig azokat az értékpapírforgalmazási tevékenységeket, amelyek nem tartoznak az előbbiekhez.
(3) Az eredménykimutatásban az értékpapír-kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos osztalék- és kamatbevételek, valamint ráfordítások az értékpapír-forgalmazás bevételei, illetve ráfordításai közé tartoznak, ilyen címen a 07., 08. és 10. tételek adatot nem tartalmazhatnak.
(4) Az anyagjellegű ráfordítások csak az értékpapír-forgalmazási tevékenységgel összefüggő - továbbszámlázott - alvállalkozói teljesítményeket tartalmazzák, ezért az anyag-, illetve az anyagjellegű költségeket az egyéb költségek között kell szerepeltetni.

Kiegészítő melléklet

5. § (1) A kiegészítő mellékletben - a Tv-ben foglaltakon túlmenően - szerepeltetni kell a mérleg fordulónapján tulajdonban levő értékapírokat is a következő bontásban:
a)	belföldön kibocsátott értékpapírok:
aa) tőzsdén jegyzett értékpapírok
ab) egyéb értékpapírok
b)	külföldi pénznemben kibocsátott értékpapírok:
ba) tőzsdén jegyzett értékpapírok
bb) egyéb értékpapírok
A fenti bontáson belül részletezni kell értékpapírtípusonként (kötvény, részvény, állampapír stb.) a névértéket, a beszerzési árat, valamint a mérlegben szerepeltetett értéket.
(2) A kiegészítő mellékletben részletezni kell az 1) bekezdés a)-b) pontja szerint a mérleg fordulónapján érvényben levő határidős és opciós ügyleteket is. További bontásként fel kell tüntetni értékpapírtípusonként a kötési árfolyamot, a fizetett vagy kapott opciós díjat, a lejárat időpontját s az üzletkötés típusát (opciós jog vétele, eladása vételre vagy eladásra, illetőleg határidős).

Könyvvezetés

6. § (1) Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapírállományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.
(2) A mérleg fordulónapján tételes leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartások helyességét.

Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet 1992. január 1-jén lép hatályba. A Tv. 8. §-a alapján meghatározott konszolidált éves beszámolót 1993. évtől kell először készíteni.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/14.