20/1991. (XI. 5.) FM-PM együttes rendelet

a lóversenyfogadás szabályairól

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 38. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendeljük:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden olyan ló- és lovasversenyre, amelyeken fogadás köthető (a továbbiakban: lóversenyek).
(2) Lóversenynek minősül:
a) galopp;
b) ügető;
c) gát;
d) akadály;
e) poroszka;
f) kocsi (egyes-, kettesfogatban);
g) díjlovagló;
h) díjugrató;
i) militari (háromnapos verseny);
j) öttusa lovaglószám;
k) kettes és négyes fogathajtó verseny;
l) magasugró verseny;
m) rodeó;
n) lovastorna;
o) bemutató jellegű egyéb versenyek
[a)-f)-ig hagyományosan lóversenyek, g)-o)-ig nem hagyományos lóversenyek.]
(3) Lóverseny fogadásnak minősül a (2) bekezdés szerinti versenyben részt vevőkre és eseményekre történő fogadás.
(4) A (2) bekezdés g), h), i), j) és k) pontjaiban foglalt versenyekre csak a Magyar Lovas Szövetség, illetve a Magyar Öttusa Szövetség előzetes írásbeli beleegyezésével - térítés ellenében -szervezhető fogadás.
2. § (1) Lóversenyfogadás szervezésére a földművelésügyi miniszter - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - államigazgatási felügyelet alatt álló állami vállalatot (a továbbiakban: vállalat) hoz létre.
(2) Lóversenyfogadás esetén az államot - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a földművelésügyi miniszter képviseli.
3. § (1) A lóversenyek nyilvánosak. A versenyeken minden nagykorú személy fogadást köthet. A versenyben részt vevők (zsoké, hajtó, idomár) a fogadást szervező vállalat alkalmazottai és a verseny lebonyolításában közvetlenül részt vevő személyek, valamint mindezek közvetlen hozzátartozói, továbbá a 12. § (4) és a 13. § (4) bekezdésében meghatározott személyek fogadást nem köthetnek.
(2) A fogadás akkor tekinthető érvényesen megkötöttnek, ha a fogadó megjelöli az általa kívánt fogadási formát és az általa kiválasztott versenyzőket, a vállalat rendelkezésére bocsátja a fogadásra szánt pénzösszeget és ennek ellenében bizonylatot (fogadószelvényt) kap. A fogadó a fogadást maga vagy megbízottja által szóban vagy írásban is megkötheti.
4. § A Tv.-ben foglaltak alapján lóversenyfogadásnak minősülő szerencsejátékok a következők:
a) totalizatőr rendszerű fogadás;
b) bukmékeri rendszerű fogadás;
c) az a) és a b) pontban megjelölt fogadások kombinált változatai.
5. § (1) A totalizatőr rendszerű lóversenyfogadásoknál az alábbi alap fogadási formákat kell üzemeltetni:
a) tétfogadás;
b) helyfogadás;
c) befutó fogadás;
d) hármas befutó fogadás;
e) halmozott fogadás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott fogadási formákon kívül a vállalat az alábbi fogadási formákat is üzemeltetheti:
a) befutási sorrend fogadás;
b) lótotó;
c) lólottó.
(3) A fogadási formák részletes szabályait a részvételi szabályzatok (totalizatőri szabályzatok) tartalmazzák.
(4) A fogadást szervező vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi szabályzat a fogadásfelvételi helyeken a fogadók rendelkezésére álljon.
6. § (1) Bukmékeri rendszerű fogadásnál a vállalatnak joga van arra, hogy a versenyekre előzetesen nyeremény fizetési arányt (odds) állapítson meg. A nyereményfizetési arány (odds) az az esélyszám, szorzószám, amelyet a vállalat előre megállapítva a nyertes részére a nyeremény kifizetésekor figyelembe vesz.
(2) Bukmékeri rendszerű fogadásnál a vállalat a totalizatőri rendszerű fogadási formákat is alkalmazhatja.
(3) A bukmékeri rendszerű fogadás részletes szabályait a részvételi szabályzat (bukmékeri szabályzat) tartalmazza.
(4) A fogadást szervező vállalat köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi szabályzat a fogadásfelvételi helyeken a fogadók rendelkezésére álljon.
7. § (1) Kombinált fogadási formák esetében a totalizatőri és a bukmékeri rendszerű fogadási formák egymással összefüggésben vannak.
(2) Kombinált fogadási forma esetében a fogadó és a vállalat abban állapodik meg, hogy a vállalat és általa kiadott nyereményfizetési aránynak megfelelő összeget akkor is megfizeti, ha a totalizatőri rendszerben egyébként ebben a fogadásban elérhető nyeremény ezt nem érné el. Ilyen fogadás csak a szervező által meghatározott fogadási formában alkalmazható, a fogadó, ha a vállalat ezt előre nem tette lehetővé, ilyen irányú igénnyel nem léphet fel.
(3) Kombinált fogadási formának minősül az is, amikor a bukmékeri rendszerben a nyereményfizetési arányok a fogadások számával és a felvett összeggel összhangban változnak. A nyereményfizetési arány változások nem visszamenő hatályúak, a már megkötött fogadásokra nem érvényesek. Ez az odds adási eljárás a feltett összegek és az elnyerhető pénzösszeg arányait totalizatőri módon szabályozza.
(4) A fogadónak halmozott fogadás esetén módjában áll egy fogadáson belül a bukmékeri és a totalizatőri fogadásokat kombinálni. Ez esetben a vállalat a bukmékeri fogadás oddsait még akkor sem változtathatja meg, ha az a vállalat számára előnyös lenne.
8. § (1) Totalizatőri rendszerű fogadásoknál a vállalat versenyenként és fogadási formánként feltett tételeket (pénzt) összesíti és a teljes összegből - a (2) bekezdés szerinti, a Tv. 30. § (2) bekezdésében előírt költség levonásának figyelembe vételével -nyereményalapot képez, amelynek 95%-át nyereményekre köteles fordítani.
(2) A Tv. 30. § (2) bekezdése szerinti költség a fogadásra feltett tételek teljes összegének 30%-a. Ebből a vállalat 20%-ot versenydíjak, 5%-ot tenyésztési prémium biztosításra, 5%-ot a működéshez szükséges költségekre von le.
(3) Az (1) bekezdés alapján megállapított nyereményekre fordítható összeg 10%-át a vállalat a Szerencsejáték Alapba köteles befizetni.
9. § A bukmékeri rendszerű fogadások tiszta játékbavételét - a játékadó kivételével - 80%-ban versenydíjakra kell fordítani.
10. § A kombinált fogadásoknál a 8-9. § szerinti elszámolást a fogadási formában meghatározó fogadási elem alapján kell elvégezni.
11. § A földművelésügyi miniszter a versenyek tisztaságának ellenőrzésére, felügyeletére létrehozza a Lóversenyzést Felügyelő Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) és a versenyzsűrit (versenyintézőséget).
12. § (1) A Bizottság 5 főből áll, elnöke a földművelésügyi miniszter megbízottja, tagjait a földművelésügyi miniszter kéri fel.
(2) A Bizottság tevékenysége a rendelet 1. §-ának (2) bekezdése a)-e) pontjában foglaltakra terjed ki.
A Bizottság e feladatkörében:
a) kijelöli a versenyzsűri tagjait;
b) ellenőrzi a versenyzsűri tevékenységét;
c) kiadja a versenyek részvételi szabályzatait;
d) kiadja a működési, versenyzési engedélyeket (zsokék, hajtók, idomárok stb.).
(3) A Bizottság a versenyzsűri döntéseit nem változtathatja meg.
(4) A Bizottság tagjai és közvetlen hozzátartozói nem köthetnek fogadást.
13. § (1) A versenyzsűri (versenyintézőség) 10 tagból áll. A verseny megkezdéséhez a 10 fő zsüritag közül egyidejűleg legalább 7 főnek jelen kell lennie. Egy-egy versenyen vagy versenynapon az egyidőben ítélkező 5 zsüritagot sorshúzással kell kiválasztani. Az ítélkező zsűri egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A versenyzsűri feladata és hatásköre:
a) a versenyek szabályos lebonyolításának ellenőrzése;
b) a versenyek lefolyásának vizsgálata a verseny tisztasága szempontjából;
c) az óvások elbírálása;
d) a versenyek végeredményének (bírói ítélet) jóváhagyása és közzététele.
(3) A zsűri eljárást folytathat le, ha a vállalat valamely gyanús eredmény miatt ezt kéri.
(4) A zsűrinek nem lehet tagja olyan személy, aki bármilyen módon érdekelt a versenyek befolyásolásában, vagy a fogadásban, a zsűri tagjai és közvetlen hozzátartozóik nem köthetnek fogadást.
14. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.