28/1991. (II. 21.) Korm. rendelet  [LÁBJEGYZET_1]

az Egzisztencia Hitelről és Részletfizetési Kedvezményről

1. § A Kormány az állami tulajdonban levő vagyon privatizálásának, vállalkozásba adásának elősegítése, az új magánvállalkozások létrejöttének támogatása érdekében egzisztencia hitel (a továbbiakban: hitel) és részletfizetési kedvezmény konstrukciót hoz létre.
2. § A hitel forrása a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott refinanszírozási hitel.
3. § (1) A hitel az állami tulajdonban álló vagyon, vagyonrészek (továbbiakban: vagyonrész) értékesítése esetén - kivéve az értékpapírt - vehető igénybe.
(2) Az állami tulajdonban álló vagyonrész értékesítése esetén a hitel olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték - az Állami Vagyonügynökség vagy megbízottja (továbbiakban: Vagyonügynökség) nyilatkozata alapján - az államadósság törlesztésére szolgál.
(3) A vagyonrész értékesítése során felmerülő és az értékesítés előtt meghirdetett, egyébként a vevőt terhelő fizetési kötelezettségek (privatizációs költségek) fedezetére ez a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.
4. § (1) Ha a törvény alapján a befolyt vételárnak -a 3. § (3) bekezdés szerint csökkentett összeggel - a fele az alapítói jogokat gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg, akkor a vevőt az igénybe vett hitellel azonos összegű részletfizetési kedvezmény illeti meg. A részletfizetés feltételei a hitelfeltételekkel azonosak (kamat, futamidő, türelmi idő, saját forrás). A késedelmi kamat mértéke a részletfizetési kedvezmény esetében is megegyezik a pénzintézet által érvényesíthető késedelmi kamat mértékével.
(2) A hitelkonstrukcióban részt vevő pénzintézetek évi 4% kamatnak megfelelő kezelési költség ellenében látják el az (1) bekezdés szerinti részletfizetési kedvezmény bonyolítását, ideértve a részletfizetéseknek az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzathoz juttatását.
5. § (1) Hitelt és részletfizetési kedvezményt azok a devizajogszabályok alkalmazása szempontjából belföldinek minősülő magánszemélyek vehetik igénybe, akik
a) a pénzintézetek hitelbírálati követelményeinek megfelelnek, és
b) rendelkeznek vásárláshoz szükséges saját pénzforrással, és
c) vállalják, hogy a hitelből megvásárolt vagyonrész működtetésére egyéni vállalkozói igazolványt váltanak ki, gazdasági társaságot, szövetkezetet alapítanak, illetve állami termőföld, vagy gazdasági társaság üzletrészének megvásárlásához igényelnek hitelt.
(2) A hitel és részletfizetési kedvezmény több alkalommal is igénybe vehető. Az igénybe vett hitelek és részletfizetési kedvezmény együttes összege az 50 millió forintot nem haladhatja meg. Új hitel, illetve részletfizetési kedvezmény igénybevétele esetén a korábban felvett hitel(ek) és részletfizetési kedvezmény együttes összegét figyelembe kell venni, és az így kiszámított hitel és részletfizetési kedvezménynek megfelelő, a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel vehető igénybe az újabb hitel, illetve részletfizetési kedvezmény.
(3) Az Egzisztencia Hitel igénybevételével megvásárolt vagyontárgyat a hiteltartozás fennállása alatt csak a hitelnyújtó pénzintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni, ideértve annak gazdasági társaságba nem pénzbeli betétként történő bevitelét is.
6. § (1) A hitel működtetése érdekében a Vagyonügynökség a Magyar Nemzeti Bank, a pénzintézetek és az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda feladatait külön eljárási rend szabályozza.
(2) Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda a hitel működtetésével kapcsolatban:
a) együttműködik az állami vagyon privatizációja során a Vagyonügynökséggel,
b) a hitelfolyósító pénzintézetek tájékoztatása alapján nyilvántartja hitel- és részletállományt, az igénybe vevőket és az igénybevétel feltételeit. A pénzintézeteknek egyedi megállapodás alapján a szükséges tájékoztatást megadja.
7. § (1) A pénzintézetek az értékesítésre kerülő állami vagyonrész kikiáltási árához viszonyítva meghatározhatják azt az összeget, amely felett a vagyonrész megvásárlására a hitel és részletfizetési kedvezmény nem vehető igénybe.
(2) A 4. § (1) bekezdés szerinti értékesítés esetén a hitelt igénybe vevők készpénzben történő befizetéseit - kivéve a 3. § (3) bekezdés szerinti összeget - 50-50%-ban kell megosztani a Vagyonügynökség és az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzat között.
(3) Az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illető összeg erejéig az AVÜ köteles zálogjogot kikötni az állam javára. A pénzintézetek által és javára kikötött zálogjog megelőzi az állam zálogjogát.
(4) A Vagyonügynökség az 1990. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó üzletek bérleti jogának értékesítése esetén az egyébként az államadósság törlesztésére fordítható készpénz befizetésből származó bevételből garanciális tartalékot képez az esetleges vállalkozói fizetésképtelenségből adódó hitelezési veszteségek fedezésére.
8. § (1) A hitel, illetve a részletfizetés iránti kérelem előterjesztésekor az igénylőnek igazolnia kell, hogy a vagyonrész megvásárlásához szükséges, a jogszabályban meghatározott összeg erejéig saját pénzforrással rendelkezik.
(2) A hitelhez és a részletfizetéshez szükséges saját pénzforrás mértéke, a törlesztés maximális futamideje és türelmi ideje:
Az igényelt hitel és részletfizetés együt-tes összege	Saját pénzforrás azigényelt hitel és rész-letfizetés %-ában	Futamidő (év)	Türelmi idő (év)
5 millió Ft-ig	2	6	1
10 millió Ft-ig	15	8	1
50 millió Ft-ig	25	10	2
(3) A 4. § (1) bekezdés szerinti esetben is egy törlesztő részletet állapít meg a pénzintézet.
9. § (1) A hitel kamata a mindenkori jegybanki alapkamatláb 75%-a, amelynél a pénzintézetek által felszámított kamat 4 százalékponttal lehet magasabb.
(2) A részletfizetés után a kamat - a 4. § (2) bekezdés szerinti kezelési költség kivételével - az alapítói jogot gyakorló helyi önkormányzatot illeti meg.
10. § (1) Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési iroda hatásköréről, szervezetéről és működéséről szóló 78/1990. (XI. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda (továbbiakban: iroda) ellátja a kis- és közepes vállalkozásokkal kapcsolatos állami feladatok koordinálását, előmozdítja működésüket.”
(2) A Rendelet 4. §-a hatályát veszti.
11. § Ez a rendelet 1991. március 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az Egzisztencia Alapról szóló 97/1990. (XI. 27.) Korm. rendelet hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1991/27.