36/1991. (II. 28.) Korm. rendelet  [LÁBJEGYZET_1]

a külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos devizafizetések lebonyolításának rendjéről szóló 52/1990. (III. 21.) MT rendelet módosításáról

A Kormány a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
1. § A külkereskedelmi szerződésekkel kapcsolatos devizafizetések lebonyolításának rendjéről szóló 52/1990. (III. 21.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E rendelet hatálya kiterjed az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok (a továbbiakban együtt: áruk) kivitelére, illetőleg behozatalára jogosult jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, szakcsoportokra, egyéni vállalkozókra és más természetes személyekre (a továbbiakban együtt: külkereskedelmi joggal rendelkező személy), továbbá a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetekre a (továbbiakban: felhatalmazott pénzintézet).”
2. § A R. 4. §-ának (1) bekezdése a következőkkel egészül ki:
„A külkereskedelmi joggal rendelkező személy jogosult a vele konvertibilis elszámolású külkereskedelmi importszerződést kötő külföldi féllel halasztott fizetésben (áruhitel) is megállapodni. A külkereskedelmi joggal rendelkező személy külföldinek ténylegesen (effektíve) külföldi fizetőeszközben 250 000 forintot meg nem haladó összegben tejesíthet készpénzfizetést, amelynek kiszámításánál a Bank által közzétett, a fizetés napján érvényben lévő valutaeladási árfolyam az irányadó.”
3. § A R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi importszerződés értéke - forintra átszámítva - a 10 000 000 forintot meghaladja, fizetési módként okmányos meghitelezést kell kikötni. Amennyiben az okmányos meghitelezés külföldi kifizetésű, a felhatalmazott  pénzintézet csak a külföldi fizető banknak a fizetési kötelezettség beálltáról szóló értesítése kézhezvételétől számított harmadik napon történő fizetésre vállalhat kötelezettséget. A külföldön felmerülő bankköltségek viselését sem a külkereskedelmi joggal rendelkező személy, sem a felhatalmazott pénzintézet nem vállalhatja magára. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak arra az esetre, ha külkereskedelmi importszerződésben meghatározott devizaérték kiegyenlítése a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Világbank), az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Európabank), az Európai Beruházási Bank, vagy valamely külföldi pénzintézet által nyújtott hitelkeret, illetve hitel terhére történik.”
4. § A R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a konvertibilis elszámolású pénznemben kötött külkereskedelmi exportszerződés értéke a 4 000 000 forintot meghaladja, a külkereskedelmi joggal rendelkező személy köteles az ellenérték beszedésére felhatalmazott pénzintézetnek megbízást adni (kötelező bankinkasszó), kivéve, ha a fizetés módja okmányos meghitelezés, vagy a fizetés teljesítését bankkezesség vagy bankgarancia biztosítja.”
5. § A R. 10. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá e bekezdés a következő f), g), h) és i) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdésben előírt kötelezettség nem terheli a felhatalmazott pénzintézetet:]
„a) a Világbank, a Nemzetközi Pénzügyi Társaság, az Európabank, az Európai Beruházási Bank, vagy más külföldi pénzintézet által finanszírozott importbeszerzések;
b) az 1986. év óta az exportfejlesztő pályázati rendszerben résztvevő jogi személyek (mindaddig, amíg az általa kötött megállapodás hatályban van) anyag-, alkatrész- és gépimportjának;"
„f) a mezőgazdaság alapanyag importjának - így különösen a takarmány, a műtrágya, a növényvédőszer, a vetőmag, továbbá a tenyészállat és tenyészanyag importjának - valamint az élelmiszeripari csomagolóanyag és egyéb segéd-, adalékanyag importjának;
g) a külföldivel szemben vállalt - hatvan napon túl beálló - fizetési kötelezettség;
h) energiahordozók;
i) külföldi kormánynak nyújtott - lejárt -hitelből származó követelés kiegyenlítése céljából történő áruvásárlás”
(esetében)
6. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a R. 9. §-ának (2) bekezdése, valamint 10. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata hatályát veszti.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1991/27.