47/1991. (III. 27.) Korm. rendelet

a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről

A tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. tvr. 16. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli:
1. § E rendelet hatálya kiterjed az áruk, szolgáltatások és anyagi értékeket képviselő jogok (a továbbiakban együtt: áru) kivitelét, illetőleg behozatalát folytatókra (a továbbiakban együtt: külkereskedelmi tevékenységet folytató személy).
2. § A külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban devizahatóságként a Magyar Nemzeti Banknak (a továbbiakban: MNB) a külkereskedelmi tevékenységet folytató személy székhelye (telephelye, ennek hiányában lakóhelye) szerint illetékes megyei igazgatósága, budapesti és pest megyei székhelyű (telephelyű, lakóhelyű) személy esetében az MNB Központja jár el.
3. § Az MNB devizahatósági engedélyével szabad
a) vételre felajánlási kötelezettség alá eső devizaértéket más módon felhasználni vagy afelett rendelkezni (devizaárbevételt külföldön közvetlenül felhasználni, exportból eredő követelés terhére árut behozni vagy szolgáltatást igénybe venni, exportból eredő követelést importtartozásba beszámítani);
b) konvertibilis devizában nyilvántartott követelést nem konvertibilis pénznemben beszedni;
c) külkereskedelmi ügyletből eredő devizatartozást forintban kiegyenlíteni. Ez alól a rendelkezés alól kivételt képez a külkereskedelmi szerződés alapján külföldinek munkavégzés, betanítás miatt magyarországi tartózkodási költségei fedezésére napidíj-, szállás és helyi utazási költség címen történő forintfizetés, ideértve a külföldi üzletfelek vendégül látásával kapcsolatos forintfizetést is;
d) behajthatatlan devizakövetelést leírni;
e) devizában olyan költséget kiegyenlíteni, amelyet a 28/1990. (XII. 27.) PM  rendelet 2. számú melléklete nem tartalmaz.
4. § (1) A külkereskedelmi tevékenységből eredő összes külföldi követelést - a szerződés szerinti devizaértékben - a számviteli előírások szerint nyilvántartásba kell venni; export esetében a számla vagy a terhelő levél keltétől, import ügylettel kapcsolatban felmerülő követelés esetében a külföldi fél elismerő levelének kézhezvételétől számított 15 napon belül.
(2) A devizakövetelés vételre felajánlása bejelentés útján történik. A bejelentésnek a 6. § (1) bekezdésében meghatározott módon kell eleget tenni
(3) A vételre felajánlási kötelezettség akkor szűnik meg, amikor a külkereskedelmi tevékenységet folytató személy a devizaértéket a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézet útján rendelkezésre bocsátotta, vagy ha az MNB a kötelezettség alól felmentést adott.
(4) A devizaérték megvásárlása devizavételi árfolyamon történik.
5. § (1) Az MNB biztosíték címén forintfizetési kötelezettséget írhat elő, ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató személy
a) a devizaérték vételre felajánlási, illetőleg bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, a birtokába került, illetőleg engedély nélkül visszatartott devizaérték tekintetében az MNB rendelkezési jogát meghiúsítja;
b) a devizaérték beszedését elmulasztja vagy késedelmesen teljesíti, a beszedést - akár saját, akár megbízója vagy egyéb közreműködői - súlyos gondatlanságával, az ésszerű kockázatvállalással össze nem egyeztethető magatartásával részben vagy egészben lehetetlenné teszi;
c) a szerződésben meghatározott vételárból, vállalkozási összegből a külföldi félnek a szerződéstől eltérő minőségű vagy késedelmes teljesítés miatt árengedmény, kártérítés fizetésére kényszerül, és ezért a befolyt követelést vagy annak egy részét visszafizeti;
d) az importszerződésben kikötött értéken felül a külföldi fél részére egyébként elkerülhető kiadás miatt fizetést teljesít;
e) a kiutalt devizaértéket nem a fizetési megbízásban meghatározott vagy engedélyezett célra használja fel, s ezáltal devizaveszteséget okoz.
(2) A biztosíték mértéke a veszteség devizában megállapított összegének a hivatalos devizaárfolyammal számított forintellenértéke 100 százalékig terjedhet.
(3) Az MNB az (1) bekezdésben említett fizetési kötelezettséget a devizaérték vételre felajánlására kötelezettel, illetőleg a deviza igénybevételére jogosult személlyel szemben írja elő. A biztosíték esetleges áthárítására a polgári jog szabályai az irányadók.
6. § (1) A külkereskedelmi tevékenységet folytató személy köteles a külkereskedelmi tevékenységéből eredő devizaköveteléseivel - ideértve a külföldön tárolt áru, illetőleg kiviteli vámelőjegyzésben külföldre kiszállított (kivitt) áru és a külföldön történő munkavégzéshez használt gépek, munkaeszközök devizaértékét is - az MNB-nél az 1. számú mellékletben meghatározott módon elszámolni.
(2) Ha a külkereskedelmi tevékenységet folytató személy nem tud eleget tenni a külkereskedelmi tevékenységéből eredő vagy egyébként elszámolási kötelezettség alá eső devizaértékre vonatkozó vételre felajánlási kötelezettségének, a 2. számú mellékletben meghatározott módon felmentési kérelmet kell az MNB-hez benyújtania.
7. § A külkereskedelmi tevékenységet folytató személy köteles a külkereskedelmi importszerződésből eredő devizafizetési kötelezettségének teljesítéséhez rendelkezésre bocsátott devizaérték rendeltetésszerű felhasználásáról a 3. számú mellékletben meghatározott módon elszámolni.
8. § A külkereskedelmi tevékenységgel együttjáró, devizában felmerült költségek és az árbevételt csökkentő devizatartozások kiegyenlítéséhez igénybe vett devizaértékkel a 4. számú mellékletben meghatározott módon kell elszámolni.
9. § A külkereskedelmi tevékenységet folytató személy köteles a külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatos okmányokat megőrizni, olyan ügyviteli rendet kialakítani és nyilvántartását úgy megszervezni, hogy a devizagazdálkodási szabályok megtarthatók legyenek, továbbá köteles az okmányokat és nyilvántartását a devizahatóság rendelkezésére bocsátani, illetőleg a devizahatósági ellenőrzés akadálytalanságát biztosítani.
10. § Ha a devizahatósági ellenőrzés során az MNB azt állapítja meg, hogy a külkereskedelmi tevékenységet folytató személy figyelmeztetés ellenére a devizakövetelését nem jelenti be, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az MNB a devizakövetelés tételes bejelentését és a vételre felajánlási kötelezettség teljesítésének igazolását írhatja elő.
11. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a külkereskedelmi tevékenységgel kapcsolatban a devizahatósággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről szóló 1/1976. (V. 8.) MNB  rendelkezés, valamint a magánszemélyek külkereskedelmi tevékenységével kapcsolatban a devizahatósággal szemben fennálló kötelezettségekről és a devizahatósági ellenőrzésről szóló 2/1988. (VII. 15.) MNB  rendelkezés, továbbá az ezt módosító 12/1988. (XII. 31.) MNB  rendelkezés és 3/1989. (IV. 1.) MNB  rendelkezés hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésének napjától a külkereskedelmi tevékenység devizahatósági ellenőrzéséről szóló 5/1987. (PK. 26.) MNB  körlevél, valamint a biztosíték elvonásáról és illeték kirovásáról a gazdálkodó szervezetek külföldiekkel kötött szerződéseivel kapcsolatban tárgyú 408/1979. (PK. 5.) MNB  közlemény nem alkalmazható.