5/1991. (IV. 4.) IM rendelet

a jogi szakvizsgáról

Az igazságügyminiszter feladat és hatásköréről szóló 41/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet  10. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § (1) A bírósági és az ügyészségi fogalmazó, az ügyvédjelölt, a jogi előadó és más jogi munkakörben dolgozó jogász (a továbbiakban: jelölt) jogi szakvizsgát tehet.
(2) A jogi szakvizsga célja, hogy a jelölt - a joggyakorlati idő eltelte után - számot adjon gyakorlati szaktudásáról és jogalkalmazási készségéről.
(3) A jogi szakvizsga egységes, bármely jogterületen és jogi munkakörben önálló jogi munka végzésére jogosít.
(4) A jogi szakvizsgát az Igazságügyi Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottsága (a továbbiakban: Szakvizsga Bizottság) tagjaiból kijelölt vizsgabizottság előtt kell tenni.
(5) Az igazságügyminiszter a Szakvizsga Bizottság tagjait az elméleti és a gyakorlati jogászok közül, az elnökét, elnökhelyettesét és titkárát pedig a Szakvizsga Bizottság tagjai közül öt évre nevezi ki.
(6) A Szakvizsga Bizottság elnöke vagy titkára a vizsgabizottság tagjai részére a vizsga tárgyainak megfelelő szakági értekezletet tarthat.
2. § (1) A jogi szakvizsgát megelőző joggyakorlat ideje legalább két év. A joggyakorlat idejébe csak a jogi végzettséget igazoló doktori oklevél megszerzése után jogi képesítéshez kötött főállású munkakörben töltött idő számítható be. A különböző jogi munkaterületen szerzett joggyakorlat idejét össze kell adni.
(2) A joggyakorlat ideje alatt a jelölt a munkáltatója által szervezett vagy más jogi szakmai oktatásban vehet részt. A munkáltató a szakmai oktatásban való részvételt kötelezővé teheti.
(3) A joggyakorlat megkezdése után a fizetés nélküli és a rendkívüli szabadság, a munkaviszony szünetelése, a katonai szolgálat, a szülési szabadság, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély és a táppénz, valamint az ösztöndíj folyósításának idejét összesen legfeljebb három hónap tartamáig lehet a joggyakorlat idejébe beszámítani.
3. § A joggyakorlat tartamára vonatkozó adatokat
- a bírósági fogalmazó esetében a Legfelsőbb Bíróság, illetve a megyei (fővárosi) bíróság elnöke,
- ügyészségi fogalmazó esetében a legfőbb ügyész, illetve a megyei (fővárosi) főügyész,
- ügyvédjelölt esetében az illetékes megyei ügyvédi kamara,
- jogi előadó és más jogi munkakörben foglalkoztatott jogász esetében az őt foglalkoztató szerv vezetője tanúsítja.
4. § (1) A jogi szakvizsgára bocsátás iránti kérelmet a vizsga időpontjának megjelölésével -legalább két hónappal korábban - a Szakvizsga Bizottsághoz kell benyújtani.
(2) A vizsgára bocsátás iránti kérelemhez csatolni kell
a) a jogi végzettséget igazoló doktori oklevelet a közjegyző által hitelesített másolatban,
b) a joggyakorlat, illetőleg az abba beszámítható működés teljesítését igazoló tanúsítványt,
c) a vizsgadíj befizetéséről szóló igazolást.
(3) A jelöltnek a kérelemben meg kell jelölnie, hogy elsőként a vizsga melyik részéből (a továbbiakban: részvizsga) kíván vizsgát tenni, illetve, hogy a részvizsga tárgyai közül melyikből tesz írásbeli vizsgát.
(4) A kérelemről a Szakvizsga Bizottság titkára dönt. A vizsgára bocsátás iránti kérelmet elutasító határozat ellen nyolc napon belül felülvizsgálatra irányuló kérelmet lehet benyújtani. A kérelemről a Szakvizsga Bizottság elnöke harminc nap alatt dönt.
5. § (1) A jogi szakvizsga három részvizsgából áll. A részvizsgák vizsgatárgyai a következők:
a) polgári jog és családjog, a gazdasággal kapcsolatos joganyag, polgári eljárási jog,
b) büntetőjog, büntető eljárási jog, büntetésvégrehajtási jog,
c) munkajog, társadalombiztosítási jog, közigazgatási jog.
(2) A jelölt egy, általa választott vizsgatárgyból írásbeli, illetve valamennyi vizsgatárgyból szóbeli vizsgát tesz. Az írásbeli vizsga a szóbeli vizsgát megelőzi.
(3) A részvizsgák sorrendjét a jelölt választja meg:
elsőként azt a részvizsgát kell letennie, amelynek vizsgatárgyából írásbeli vizsgát is tesz. A következő részvizsgára csak az előző részvizsga sikeres letétele után lehet jelentkezni. A jelentkezést a részvizsga időpontjának megjelölésével - legalább két hónappal korábban - kell benyújtani. A jelentkezéshez csatolni kell az ideiglenes bizonyítványt.
(4) A vizsgák joganyagának részletes meghatározására a Szakvizsga Bizottság ismertetőt ad ki.
6. § A Szakvizsga Bizottság titkára az írásbeli és a szóbeli vizsga időpontját kitűzi, és erről a jelöltet írásban értesíti. A vizsgákat február 1-jétől június 15-éig, és szeptember 1-jétől december 15-éig terjedő időszakra kell kitűzni.
7. § (1) Az írásbeli vizsgán a jelölt beadványt vagy határozatot készít, illetőleg jogkérdésben véleményt nyilvánít.
(2) Az írásbeli feladat megoldására és kidolgozására négy óra időtartamot kell biztosítani. A jelölt az írásbeli feladat megoldásához jogszabályszöveget használhat.
(3) Az írásbeli vizsgán a rendfenntartás a Szakvizsga Bizottság titkára által kijelölt vizsgabiztos feladata. A jelölt az írásbeli feladat megoldását - aláírásával ellátva - a feladatlappal együtt a vizsgabiztosnak adja át.
(4) Ha a jelölt az írásbeli vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. Súlyos szabálytalanság esetén, vagy ismételt eredménytelen figyelmeztetés után a vizsgabiztos a jelölt vizsgáját felfüggesztheti, és erről jelentést tesz a Szakvizsga Bizottság titkárának.
(5) Felfüggesztés esetén az írásbeli vizsgát meg kell ismételni.
8. § A Szakvizsga Bizottság titkára gondoskodik arról, hogy az írásbeli feladat megoldását és a feladatlapot a vizsgabizottság tagjai - jelöltenként külön zárt borítékban - megkapják. A feladat megoldását a tárgykör szerint illetékes vizsgabizottsági tag értékeli. Ha az írásbeli vizsga nem megfelelő, a vizsgabizottság dönt, hogy a jelölt a részvizsga tárgyaiból szóbeli vizsgát tehet-e, vagy az írásbeli vizsgát meg kell ismételnie.
9. § (1) A szóbeli vizsga a Szakvizsga Bizottság titkára által kijelölt három tagú vizsgabizottság előtt történik. A vizsgabizottság tagjai közül a Szakvizsga Bizottság titkára által esetenként felkért személy egyúttal a vizsgabizottság elnöke is. A vizsga nyilvános.
(2) A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját akkor fogadja el, ha meggyőződött a jelölt rendszerező- és ítélőképességéről, valamint arról, hogy a vizsga joganyagát a gyakorlatban megfelelően alkalmazni tudja.
(3) A vizsgabizottság a jelölt vizsgáját zárt tanácskozásban értékeli, és a döntését nyilvánosan hirdeti ki.
(4) A szóbeli vizsgáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a jelölt személyi adatait, a vizsga tárgyait, időpontját és értékelését. A jegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai aláírják.
10. § (1) Az írásbeli és a szóbeli vizsga értékelése: jeles (5), jó (4), közepes (3), megfelelő (2), nem megfelelő (1) érdemjeggyel történik. Az írásbeli vizsgát egy érdemjeggyel, a szóbeli vizsgát vizsgatárgyanként egy-egy érdemjeggyel kell értékelni.
(2) Mindhárom részvizsga letétele után az írásbeli vizsga és a szóbeli vizsgák érdemjegyeit együttesen kell értékelni. Az írásbeli vizsgára adott érdemjegyet kétszeresen kell számításba venni. A jogi szakvizsgán elérhető eredmények az érdemjegyek átlaga alapján
- kitűnő, ha az érdemjegyek összege 55,
- jeles, ha az érdemjegyek összege 50-54 között van,
- jó, ha az érdemjegyek összege 39-49 között van,
- közepes, ha az érdemjegyek összege 28-38 között van,
- megfelelő, ha az érdemjegyek összege 28 alatt van.
11. § (1) Ha a szóbeli vizsgán a jelölt egy vizsgatárgyból nem felelt meg, a vizsgabizottság e vizsgatárgyól pótvizsgára utasítja. A második pótvizsga sikertelensége esetén újabb pótvizsgának nincs helye, a részvizsgát meg kell ismételni. A részvizsgát meg kell ismételni akkor is, ha a jelölt több vizsgatárgyból nem felelt meg.
(2) A megismételt írásbeli vizsgára, illetve a pótvizsgára utasított jelölt legkorábban a sikertelen vizsgától számított két hónap eltelte után, de legkésőbb hat hónapon belül tehet újabb vizsgát. Ha ezt elmulasztja, és a mulasztását elfogadható indokkal nem igazolja, a részvizsgát meg kell ismételnie.
12. § (1) A vizsgabizottság a részvizsga letételéről ideiglenes bizonyítványt, a jogi szakvizsga letételéről oklevelet ad ki (1. és 2. melléklet). Az oklevélen a jogi szakvizsga eredményét a 10. § szerinti értékelésnek megfelelően fel kell tüntetni.
(2) Az elveszett vagy megsemmisült oklevél vagy ideiglenes bizonyítvány pótlására a Szakvizsga Bizottság titkára tanúsítványt állít ki.
13. § (1) A jogi szakvizsga díja részvizsgánként 2000 forint. A megismételt írásbeli vizsga és pótvizsga díja 1000 forint, a megismételt részvizsga díja 2000 forint.
(2) A jelölt a vizsgadíjat az Igazságügyi Minisztérium költségvetési elszámolási számlájára fizeti be.
(3) Ha a jelölt a vizsgán nem jelent meg, de távolmaradását a szóbeli vizsga időpontjától számított nyolc napon belül kimentette és 300 forint kezelési díjat befizetett, újabb vizsgaidőpont kitűzését kérheti. Ha a távolmaradását nem menti ki vagy a kezelési díjat nem fizeti be, a vizsgadíjat elveszíti.
(4) Ha a jelölt a távolmaradását a (3) bekezdésben megjelölt időpontig kimenti, de újabb vizsgaidőpont kitűzését nem kéri, kérelmére a vizsgadíjat - 300 forint kezelési díj levonásával - vissza kell utalni.
14. § (1) A vizsgabizottság tagjait jelöltenként 300 forint vizsgáztatói díj illeti meg.
(2) Az írásbeli vizsga biztosát vizsganaponként 400 forint, a jegyzőkönyvvezetőt 300 forint illeti meg.
15. § (1) A Szakvizsga Bizottság hivatalos pecsétje a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körpecsét, számmal ellátva a következő felirattal: „Igazságügyi Minisztérium, Jogi Szakvizsga Bizottság, Budapest”.
(2) A Szakvizsga Bizottsághoz érkező kérelem és beadvány nyilvántartásba vétele az érkezés sorrendjében történik.
(3) Az ideiglenes bizonyítványon és az oklevélen, valamint más iraton a vizsgára bocsátás iránti kérelem ügyszámát kell feltüntetni.
(4) Az iratok kézbesítésére, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
16. § (1) A korábbi jogszabályok alapján tett jogi szakvizsga az e rendeletben szabályozott jogi szakvizsgával egyenértékű.
(2) A vizsga alól a korábbi jogszabályok alapján szerzett mentesítést a rendelet nem érinti.
17. § (1) Ez a rendelet 1991. október 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Szakvizsga Bizottság jelenlegi elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak kinevezése megszűnik.
(2) Ha a jelölt a rendelet hatályba lépéséig az elővizsgát letette, a jogi szakvizsgát 1992. december 15. napjáig a korábbi rendelkezések szerint teheti le; a vizsgadíjra e rendeletet kell alkalmazni.
(3) Az e rendelet szerinti jogi szakvizsgára való jelentkezést 1991. július 1. napjától lehet a Szakvizsga Bizottsághoz benyújtani.
(4) E rendelet hatálybalépésével a jogi szakvizsgáról szóló 12/1976. (XI. 6.) IM rendelet, az ezt módosító 8/1983. (IX. 1.) IM rendelet  és a 9/1989. (IX. 12.) IM rendelet ; a jogi szakvizsga díjáról szóló 1/1987. (II. 7.) IM  rendelet és az ezt módosító 19/1988. (XII. 24.) IM  rendelet, a bírósági fogalmazók joggyakorlatáról, képzéséről és elővizsgájáról szóló 14/1989. (XII. 20.) IM  rendelet 9-11. §-a, a 12. §-ában „és elővizsgájával” szövegrész, valamint a rendelet 2. számú melléklete; a Jogi Szakvizsga Bizottság ügyrendjéről szóló 109/1977. (IK. 5.) IM  utasítás, az ezt módosító 111/1982. (IK. 9.) IM  utasítás és a 102/1987. (IK. 3.) IM utasítás; a jogi szakvizsga módszertani irányelveiről szóló 104/1979. (IK. 4.) IM utasítás, az ezt módosító 105/1985. (IK. 4.) IM utasítás, a 8/1989. (IK. 10.) IM utasítás a hatályát veszti.

1. számú mellékletaz 5/1991. (IV. 4.) IM rendelethez

................… sz.

IDEIGLENES BIZONYÍTVÁNY

A Jogi Szakvizsga Bizottság bizonyítja, hogy
aki
........................… 19...… évi   hó
...........… napján született, a jogi szakvizsga
............................… részének tárgyaiból a mai napon a vizsgát letette.
Ennek az ideiglenes bizonyítványnak képesítő hatálya nincs és csak arra a célra szolgál, hogy a jelölt a vizsgája másik részére jelentkezés alkalmával a vizsga …...........................részének letételét igazolja.
Budapest, 19....… évi.................… hó  napján
...........................
a bizottság elnöke
P.H.
............................…	…........................
a bizottság tagja	a bizottság tagja