6/1991. (III. 26.) IKM rendelet

az egyes távhőszolgáltató művek által termelői és lakossági jellegű célra szolgáltatott hőenergia díjának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján az egyes távhőszolgáltató művek által szolgáltatott hőenergia legmagasabb díját - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt, lakossági távhőszolgáltatást is végző, hőenergiát termelő és/vagy továbbadás céljáról átvevő szolgáltató szervre (a továbbiakban: távhőszolgáltató mű) és e szolgáltatás termelési és termelési jellegű, továbbá lakossági jellegű fogyasztóira (a továbbiakban: fogyasztó).

Alkalmazható árszabások

2. § (1) A távhőszolgáltató mű a szolgáltatott hőenergiáért a fogyasztóval megkötött
a) összevont díjas,
b) teljesítménydíjas, vagy
c) átalánydíjas
szerződésben legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti díjat kötheti ki.
(2) A szolgáltatott hő mennyiségét a 2. számú melléklet szerint kell meghatározni.

Áralkalmazási feltételek

3. § (1) Az összevont díjas árszabást akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a fogyasztó átvevő állomásán, fogyasztói hőközpontban, hőfogadó állomáson (a továbbiakban együtt: átvevő állomáson) mérik.
(2) Az összevont díjas árszabást kell alkalmazni, ha:
a) egy távhővezetékről több fogyasztó hőigénye kerül kielégítésre és az elszámolás alapja a fogyasztó átvevő állomásán végzett mérés, vagy
b) a távhőszolgáltató mű vagy a lakossági jellegű fogyasztó hitelesített hőmennyiségmérőt szereltet be az átvevő állomáson. Ekkor a mérés helye a szolgáltatott hőmennyiség tekintetében kizárólag az átvevő állomás lehet.
(3) Az összevont díj rendelkezésre állás díjából (Ft/MW/év) és hődíjból (Ft/GJ) áll.
(4) A rendelkezésre állás díja:
a) a távhőszolgáltató mű által vásárolt hőenergia teljesítménydíjából,
b) a távhőszolgáltató mű saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből (saját teljesítménydíjából),
c) a távhőszolgáltató mű kezelésében lévő távhővezetékek és tartozékok, valamint a lakossági jellegű fogyasztók tekintetében az általa üzemeltetett hőközpontok üzemeltetési és fenntartási költségéből (elosztási díj),
d) az üzemeltetés és fenntartás során szükségszerűen elfolyt víz árából áll.
(5) A hődíj:
a) a távhőszolgáltató mű által vásárolt hőenergia hődíjából,
b) az általa előállított hőenergia tüzelőanyag árából,
c) a számítással meghatározott hálózati hőveszteségből,
d) az elfolyt víz hőtartalmának ellenértékéből áll.
4. § (1) A teljesítménydíjas árszabást a termelési vagy termelési jellegű fogyasztónál akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatott hőmennyiség megállapítása nem az átvevő állomáson történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díj:
a) az éves szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítményért a hőtermelő létesítmények tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és fenntartási költségéből képzett teljesítménydíjból (Ft/MW/év),
b) a szolgáltatott hőmennyiségért a hőenergia előállításához felhasznált tüzelőanyag költségéből számított hődíjból (Ft/GJ),
c) a távhőszolgáltató mű kezelésében lévő távhővezeték és tartozékai üzemeltetési és fenntartási költségét, valamint az üzemeltetés és fenntartás során elfolyt víz árát magában foglaló elosztási díjból (Ft/MW/év) áll.
(3) A díjtételeknél a fogyasztó igénye szerinti gőznyomást kell figyelembe venni. Ha a hőhordozó gőz nyomása ennél nagyobb, a legnagyobb igényelt gőznyomás az irányadó akkor, ha a távvezetéken több fogyasztó vételez.
5. § (1) Az átalánydíjas árszabást kell alkalmazni abban az esetben, ha a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a lakossági jellegű fogyasztó átvevő állomásán nem mérik.
(2) Az átalánydíjat a 3. §-ban megállapított díjak alapján kell kiszámítani és megfizetni:
a) a fűtött helyiség térfogategységére (légköbméter) vetített fűtési díjként (Ft/1 m3/év),
b) a szolgáltatott használati meleg vízért a felhasznált meleg víz térfogategységére (vízköbméter) vetített melegvíz-díjként (Ft/m3/év).
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott díj számításához a helyiségek fűtési hőmérsékletének megállapításakor a szabványok, vagy a megkötött szerződés előírásait kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdés b) pontja szerinti díj a felmelegítésre kerülő hideg víz víz- és csatornahasználati díját nem tartalmazza.
(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti használati meleg víz hőmérséklete az átvevő állomáson 40 °C-nál kevesebb nem lehet. A távhőszolgáltató mű és a fogyasztó szerződésben más értéket is kiköthet.

A díj nyereségtartalma

6. § A távhőszolgáltató mű a 3. § (4) bekezdés b), c) és a 4. § (2) bekezdés a), c) pontjai által meghatározott díjban - kivéve a távhőszolgáltató mű által vásárolt hőenergia teljesítmény díját - legfeljebb 10% nyereséget számíthat fel.

Pótdíj és árengedmény

7. § A távhőszolgáltató mű és a fogyasztó szerződésben pótdíjat és árengedményt köthetnek ki. Pótdíjat fizet a fogyasztó, ha a lekötött teljesítményt meghaladóan veszi igénybe a távhőszolgáltató mű kapacitását. Árengedményt kap a fogyasztó, ha a távhőszolgáltató mű a szerződésben vállalt hőteljesítmény határáig a hőmennyiséget nem biztosítja.

Hőenergiaszolgáltatási különdíj

8. § (1) A távhőszolgáltató mű a fogyasztóval kötött szerződés alapján a fogyasztó részére fenntartott kapacitásért - az arra jutó amortizációs és fenntartási költséget magába foglaló - hőenergiaszolgáltatási különdíjat számít fel.
(2) A hőenergiaszolgáltatási különdíj
a) 3. § (4) bekezdés a) pontja szerinti díjba, vagy
b) 3. § (4) bekezdés b) pontja szerinti díjba, vagy
c) 3. § (4) bekezdés c) pontja szerinti díjba is beépíthető.

Csapadékvíz- és pótvízdíj

9. § A fogyasztó a távhőszolgáltató művel a szolgáltatásra kötött szerződés szerint a 3. § (4) bekezdés és a 4. § (2) bekezdés c) pontja szerinti díjban meg nem térülő csapadékvíz hiányért és pótvízért díjat köteles fizetni.

Hatálybaléptető és értelmező rendelkezések

10. § E rendelet alkalmazása szempontjából
a) Lakossági jellegű az a fogyasztó, amelynek a fogyasztói hőközpontját a távhőszolgáltató mű üzemelteti.
b) Külön-külön fogyasztónak minősül mérőhelyenként (vételezési helyenként):
ba) a különböző hőtermelő létesítményekből vételező fogyasztó, vagy
bb) az egy hőtermelő létesítményből üzemegységei részére külön-külön vételező fogyasztó.
c) A rendelkezésre állás díja éves díj, amelyet a szerződésben egy évre lekötött legnagyobb hőteljesítmény után kell fizetni.
d) A hődíj az a díj, amelyet a szolgáltatott hőmennyiség után kell fizetni.
11. § (1) Ez a rendelet 1991. április 15-én lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
- a Hajdú-Bihar megyei Tanács V. B. 1990. november 21-én kelt 15123-7/1990. számú, a Debreceni Hőszolgáltató Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása,
- a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tanács V. B. 1990. augusztus 29-én kelt 582/1990. számú, a Jászberényi Városgazdálkodási Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása,
- a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Tanács V. B. 1990. november 20-án kelt 390-2/1990. számú, a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása, valamint
- a Heves megyei Tanács V. B. 1990. szeptember 27-én kelt 580-2/1990. számú, a Gyöngyösi Ingatlankezelő Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása,
- a Zala megyei Tanács V. B. 1983. január 26-án kelt, a Keszthelyi Városgazdálkodási Vállalat által alkalmazandó termelői távhőárakra vonatkozó ármegállapítása
hatályát veszti.
1. számú melléklet a 6/1991. (III. 26.) IKM rendelethez

A távhőszolgáltató művek által szolgáltatott hőenergia legmagasabb díjai

Összevont díjas árszabás	Teljesítménydíjas árszabás	Átalánydíjas árszabás
Vállalat és ellátott terület	Rendelk. állási díjFt/MW/év	Hődíj Ft/GJ	Teljesítm. díj* Ft/MW/év	Elosztási díj Ft/MW/év	Hődíj Ft/GJ *	Fűtési díjFt/légm3	Melegvíz díj Ft/m3	Garázsfűtési díj Ft/légm3
Debreceni Hőszolgáltató Vállalat
Debrecen, ipari ág	940 400	235	-	-	-	-	-	-
Debrecen, kommunális ág
gőz hőhordozó	1 113 900	258	-	-	-	-	-	-
víz hőhordozó	1 621 800	258	-	-	-	113,40	66,30	73,80
Hajdúszoboszló	990 900	447	-	-	-	180,-	108,-	124,20
Püspökladány
víz hőhordozó	1 639 200	498	-	-	-	-	-	-
lakossági jellegű	2 239 900	498	-	-	-	221,40	126,-	160,20
Berettyóújfalu	-	-	-	-	-	356,40	230,40	214,20
Hajdúnánás	1 350 800	459	-	-	-	180,-	110,70	122,40
Hajdúböszörmény	-	-	-	-	-	255,60	126,30	196,20
Városgazdálkodási Vállalat,
Jászberény	-	-	-	-	-	450,-	-	-
Szolnoki IKV	2 043 900	490	1 596 100	-	-	199,80	89,40	50,40
Gyöngyösi IKV	-	-	-	-	-	149,40	103,20	-
Keszthelyi Városgazd. Váll.	-	-	-	-	-	183,60	153,30	-
* Saját hőtermelő létesítményre
2. számú melléklet a 6/1991. (III. 26.) IKM rendelethez

A szolgáltatott hőenergia mennyiségénekmegállapítása

A) Ha a szolgáltatott hőmennyiség mérése a fogyasztó átvevő állomásán (fogyasztó hőközpontban) történik:
1. Víz hőhordozó közeg esetén a szolgáltatott hőenergia mennyiségét hőmennyiségmérővel kell mérni.
2. Gőz hőhordozó közeg esetén a vételezett hőenergia mennyiségét a gőz mennyiségének és a szerződésben meghatározott hőtartalma szorzatának, valamint a visszaadott csapadékvíz mennyisége és a szerződésben meghatározott hőtartama szorzatának különbségéből kell megállapítani.
B) Ha a szolgáltatott hőmennyiség megállapítása nem a fogyasztónál történik:
1. A távhőszolgáltató műből kiadott hőenergia mennyiségének az elosztónál mért hőenergia mennyisége és a visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz hőenergia mennyisége közötti különbség tekintendő.
2. Ha a hőenergia-mennyiség megállapítása nem hőmennyiségmérővel történik, a szolgáltatott hőenergia mennyiségét a 3-6. pontok szerint kell megállapítani.
3. A szolgáltatott hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-szolgáltatás
a) gőz energiahordozóval történik:
- kiadott gőz mennyisége (t), valamint fajlagos hőtartalma szorzatának és
- a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint a fajlagos hőtartalma szorzatának;
b) forró víz (meleg víz) energiahordozóval történik:
- az előre menő víz mennyisége, valamint a fajlagos hőtartalma szorzatának és
- a visszatérő víz mennyisége, valamint a fajlagos hőtartalma szorzatának
különbségéből kell megállapítani.
4. A kiadott hőenergiahordozó
- mennyiségét az elosztónál elhelyezett mennyiségmérő alapján,
- a fajlagos hőtartalmát az elosztónál mért nyomás és hőmérséklet alapján a „Víz-gőz-táblázat”-ból
kell megállapítani.
5. A csapadékvíz (kondenzvíz) mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni.
6. A visszatérő forró víz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani.