10/1992. (III. 4.) FM rendelet

a növény és állatfajták állami minősítéséről szóló 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet módosításáról

A növény és állatfajták állami minősítéséről szóló 19/1980. (VI. 6.) MT rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
1. § A növény és állatfajták állami minősítéséről szóló 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.)1. §-ának (1) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Állami minősítésben az a növény és állatfajta - ideértve a hibrideket, vonalakat, klónt, illetőleg a meghatározott fafajokból álló magtermő ültetvényt és magtermő állományt - részesíthető, amely más fajtáktól megkülönböztethető, egynemű és állandó, gazdasági értékkel és bejegyezhető fajtanévvel rendelkezik.”
„(4) Állandó a fajta, ha akár a természetes, akár a mesterséges szaporítás vagy szaporítási ciklus végén a lényeges fajtajellemzők megegyeznek a végleges fajtaleírásban foglaltakkal.”
2. § (1) A Vhr. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami minősítésre bejelentett fajtajelöltet az Intézet kísérleti vizsgálatnak veti alá. A növényfajonként előírt kísérleti vizsgálatok körét a Fajtaminősítési Szabályzat 4. függeléke tartalmazza. Az Intézet növényfajták esetében - a 4. számú melléklet 20. pontjában foglalt kivétellel - a kísérlet vagy egy részének elvégzésével más, arra alkalmas, az adott növényfaj nemesítésével, honosításával nem foglalkozó, állatfajták esetében pedig a 4. számú melléklet 38. pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező gazdálkodó szervezetet is megbízhat.”
(2) A Vhr. 6. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bejelentett növényfajtajelöltek megkülönböztethetőségének, egyneműségének és állandóságának vizsgálatát (DUS vizsgálat) a gazdasági értékvizsgálattal egy időben kell megkezdeni. A DUS vizsgálatok időtartama két értékelhető termőév, a gazdasági értékvizsgálatok időtartama legalább két értékelhető, de legfeljebb öt termőév, illetve egy termelési ciklus. Állatfajta jelölt esetében a vizsgálati idő legalább három termelési ciklus, amelyet hazai fajtajelölt esetében a bejelentésben meghatározott genotípusú szülőktől született utódokon, illetve külföldi fajtajelölt esetében hazai születésű nemzedéken kell végezni.”
3. § A Vhr. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami minősítésben részesített, illetőleg ideiglenes engedély alapján szaporított hazai, továbbá a hazai fajta fenntartásban részesülő külföldi növényfajta belföldön forgalomba hozott vetőmagja, szaporítóanyaga után a felhasználó a vételáron felül fajtahasználati díjat fizet a fajtát bejelentő gazdálkodó szervezet részére a forgalmazó útján. A fajtahasználati díj mértékéről a fajta bejelentője a felhasználóval és a forgalmazóval szabadon állapodik meg. A fajtahasználati díj mértéke nem lehet alacsonyabb a 2. számú mellékletben meghatározott mértéknél.”
4. § A Vhr. 16. §-ának (8) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A fajtahasználati díj fajtajutalékkal csökkentett hányadából származó bevétel alaptevékenységi bevételnek minősül, azt az alapfeladatok ellátására a nemesítői és fajtafenntartói alapok továbbfejlesztésére kell fordítani.”
5. § A Vhr. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép. A Vhr. 4. számú melléklete kiegészül az e rendelet 2. számú mellékletében foglalt 4. függelékkel.
6. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő kísérleti vizsgálatokra is alkalmazni kell.