138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben

A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatok és az állami költségvetési szervek által fenntartott
a) óvodák;
b) általános iskolák;
c) gimnáziumok,
d) szakközépiskolák,
e) szakmunkásképző iskolák,
f) szakiskolák,
g) alapfokú művészetoktatási intézmények (a továbbiakban a c)-f) pont alattiak: középfokú iskolák);
h) diákotthonok és kollégiumok (a továbbiakban: kollégiumok; a továbbiakban az a)-h) pont alattiak: nevelési-oktatási intézmények);
i) a pedagógiai szakszolgálat intézményei
- fogyatékos gyermekek, tanulók szakértői vizsgálatát végző szakértői bizottság,
- nevelési tanácsadó,
- beszédjavító intézet,
- pályaválasztási tanácsadó;
j) a területi  [LÁBJEGYZET_1]  és országos pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmények;
k) a központi műhelyek (a továbbiakban az a)-k) pont alattiak együtt: közoktatási intézmények)
közalkalmazottaira, függetlenül attól, hogy a közoktatási intézmény önálló intézményként, vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, illetőleg szervezetileg összevonva működik.

[A Kjt. 20. §-ának (2) bekezdéséhez]

2. § (1) A közoktatási intézmény alapfeladatára létesített munkakörben a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele a büntetlen előélet.
(2) E rendeletben foglaltak alkalmazásában alapfeladat minden olyan feladat, amely a közoktatási intézmény alapító okiratában meghatározott tevékenység ellátását szolgálja. Nevelési-oktatási intézmény alapfeladata a gyermek, tanuló óvodai nevelésével, iskolai oktatásával összefüggő minden olyan feladat, amelynek ellátása pedagógiai szakértelmet igényel, továbbá minden, a nevelő és oktató munkát segítő, a gyermek, tanuló szociális és egészségügyi ellátásával összefüggő feladat.

[A Kjt. 21. §-ának (2) bekezdéséhez]

3. § A közoktatási intézményben a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 79. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időnél hosszabb ideig kinevezhető
a) az a pedagógus, aki a gyermek gondozása céljából, illetőleg a gyermek otthoni ápolása érdekében fizetés nélküli szabadságon lévő pedagógust helyettesít;
b) akit olyan pedagógus-munkakörbe neveznek ki, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, feltéve, hogy az ily módon kinevezett közalkalmazott kötelező órája nem éri el a munkakörre megállapított kötelező óra 50%-át (óraadó tanár);
c) az a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben kinevezett közalkalmazott, akit a teljes munkaidő 50%-ánál kevesebb munkaidőre neveznek ki.

[A Kjt. 22. §-ának (1) bekezdéséhez]

4. § (1) Az első alkalommal - határozatlan időre - a pedagógus-munkakörbe történő kinevezésnél három hónap gyakornoki időt kell kitölteni. A gyakornoki időt követően gyakornoki vizsga nem tartható, a pedagógus munkájáról a szakmai munkaközösség, ennek hiányában a nevelőtestület véleményt nyilvánít.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha a felsőfokú végzettség megszerzésének feltétele legalább egy év gyakorlati oktatásban való részvétel, vagy a pedagógust a nevelési-oktatási intézmény korábban legalább három hónapig határozott időre már alkalmazta.

[A Kjt. 23. §-ának (2)-(4) bekezdéséhez]

5. § (1) A közoktatási intézményben magasabb vezető beosztásnak minősül a helyi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése, illetve az állami költségvetési szerv vezetője által adott intézményvezetői megbízás, vezető beosztás a nem önálló intézmény, intézményegység, tagintézmény vezetői, az önálló intézmény vezetőhelyettesi, továbbá a gazdasági vezetői, a gyakorlati oktatásvezetői és a gyakorlati oktatásvezető-helyettesi beosztás.  [LÁBJEGYZET_2]
(2) Az önálló nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltétele:
a) a jogszabályban előírt pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai pedagógus-szakképesítés;
b) a jogszabályban meghatározott munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat;
c) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus munkakörben fennálló, illetve a megbízással egyidejűleg adott határozatlan időre szóló kinevezés.
(3) Az önálló közoktatási intézmény vezetőjének megbízása öt évre, illetve tanévre (nevelési évre) szól, a megbízás legfeljebb öt évre, tanévre (nevelési évre) több alkalommal meghosszabbítható.
(4) A magasabb vezetői beosztást - beleértve a megbízás meghosszabbítását is - nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat - a megbízó ellenkező rendelkezésének hiányában - a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője, más fenntartó esetén a munkáltató megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.
(5) A magasabb vezetői beosztásra vonatkozó pályázati felhívást a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(6) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a munkahely és a beosztás megjelölését;
b) a megbízás feltételeit;
c) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat (pl. pótlék, szolgálati lakás);
d) a megbízás kezdő időpontját;
e) a pályázat benyújtásának határidejét és helyét;
f) a pályázat elbírálásának határidejét.
(7) A pályázat benyújtására meghatározott idő harminc napnál rövidebb nem lehet.
(8) A pályáztatónak biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatuk elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, továbbá, hogy az intézményt megismerhessék.
(9) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai életrajzát, az intézmény vezetésére vonatkozó programot, a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléssel (a továbbiakban: vezetési program).
(10) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátására létesített munkakörben foglalkoztatottak közössége, nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület, továbbá a szakszervezet munkahelyi szerve a vezetési programról véleményt nyilvánítson. Nevelési-oktatási intézményben a szülők közössége, középfokú iskolában az iskolai diákönkormányzati szerv, továbbá a pedagógus szakmai szervezet igényelheti, hogy a vezetési programról véleményt alkothasson.
(11) Ha a pályázati eljárás nem vezetett eredményre (nem volt pályázó, illetve egyik pályázó sem kapott megbízást), a közoktatási intézmény vezetői munkakörének ellátásáról - a pályázati eljárás megismétlése nélkül - az intézményvezető-helyettes vagy más intézményi dolgozó által történő helyettesítéssel gondoskodhat a munkáltatói jogkör gyakorlója. A vezetői feladatokat ily módon legfeljebb egy évig, illetve egy tanévig (nevelési évig) lehet elláttatni.
(12) Új közoktatási intézmény kialakításakor a szervezési teendők ellátására, legfeljebb egy évre, illetve tanévre (nevelési évre) - pályázati eljárás nélkül - intézményvezető-helyettes bízható meg. Az intézményvezető-helyettes - a (11) bekezdésben foglaltak szerint - egy évre, illetve egy tanévre (nevelési évre) megbízható a vezetői feladatok ellátásával is.

[A Kjt. 54. §-ának (2) bekezdéséhez]

6. § (1) Ha az e célra adott támogatás terhére vagy az iskola költségvetéséből a szükséges fedezet biztosítható a foglalkoztatást elősegítő képzésben, illetve a munkáltató által elrendelt képzésben, továbbképzésben résztvevő pedagógus kötelező óraszámába öt órát be kell számítani. A pedagógus kérésére a tanulmányok idejére jutó órakedvezmény egy vagy több részletben összevontan is kiadható.
(2) A pedagógusnak - kérésére, a nevelőtestület egyetértésével, átlagkeresetének folyósításával - szabadság adható tudományos fokozat megszerzésére, továbbá abban az esetben, ha a pályázat eredményeként kutatómunkában vesz részt, tanulmányútra megy vagy tankönyvet ír, ha a fenntartó a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében erre a célra a szükséges fedezetet - elkülönítetten - biztosítja. A szabadság az egy évet nem haladhatja meg.
(3) A felek közötti megállapodásban kiköthető, hogy a pedagógus köteles az átlagkeresetet visszafizetni, ha önhibájából a tudományos fokozat megszerzéséhez szükséges vizsgán nem jelenik meg, a kutatómunkába nem kapcsolódik be, a tanulmányútra nem megy el, a tankönyvet nem írja meg.

(A Kjt. 55. §-ához)

7. § (1) A pedagógus a kizárólag a nevelési-oktatási intézményben ellátható feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles a nevelési-oktatási intézményben tartózkodni. A nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül egyiküknek - az intézmény munkarendjében meghatározottak szerint - a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia.
(2) Azokban a pedagógus-munkakörökben, amelyekre jogszabály kötelező óraszámot állapít meg, a pedagógus teljes munkaideje a kötelező órából, valamint a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással (a továbbiakban együtt: nevelő-oktató munka) összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
(3) A pedagógus kötelező óráját a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, illetőleg a tanítási óra keretében való nevelésre, oktatásra (a továbbiakban együtt: tanítás) kell fordítani.
(4) A pedagógus-munkakörbe tartozik továbbá a foglalkozásra, tanítási órára való felkészülés, a tanulók munkájának értékelése, az iskola kulturális és sportéletének szervezésével összefüggő feladatokban való részvétel, továbbá a foglalkozás előkészítésével szorosan összefüggő olyan feladatok ellátása, amelyek pedagógiai szakértelmet igényelnek.
(5) A pedagógus megbízás alapján alacsonyabb kötelező óraszámmal vagy a feladatnak a kötelező óraszámba való beszámításával, illetőleg pótlékért pedagógiai vezetési, szervezési feladatokat is elláthat.
(6) A pedagógus megállapodás alapján elláthat a nevelési-oktatási intézmény tevékenységével, működésével összefüggő egyéb feladatokat.
(7) A nevelési-oktatási intézmény kollektív szerződésében, vagy a közalkalmazotti szabályzatában (a továbbiakban: kollektív szerződés) kell meghatározni, melyek azok
a) a nevelő-oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal összefüggő pedagógiai feladatok, amelyeket munkakörbe tartozó feladatként kell ellátni;
b) amelyek ellátását a kötelező óraszámba be lehet számítani.
8. § Pedagógus-munkakörben rendkívüli munkaidőben tanítást akkor lehet elrendelni, ha
a) a munkakör nincs betöltve a pályázati eljárás idejére;
b) a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, továbbá a fővárosi, megyei munkaügyi központ munkaerő-közvetítése is sikertelen maradt;
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása váratlanul lehetetlenné vált;
d) a tantárgyfelosztás alapján ellátatlanul maradt tanítási órák nem teszik lehetővé pedagógus foglalkoztatását.
9. § (1) A nem felsőoktatási intézmény által fenntartott óvodában és iskolában a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójának óvodai gyakorlati foglalkozásával, iskolai tanítási órájával kapcsolatos feladatok ellátásában a pedagógus részt vehet
a) a felsőoktatási intézmény és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása;
b) az a) pontban említett megállapodás hiányában a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás;
c) a nevelési-oktatási intézmény fenntartójával kötött megállapodás
alapján.
(2) A pedagógusok továbbképzésében a pedagógus részt vehet
a) a továbbképzésben érdekelt és a nevelési-oktatási intézmény megállapodása;
b) az a) pontban említett megállapodás hiányában a továbbképzésben érdekelttel kötött megállapodás
alapján.
(3) A szaktanácsadói feladatok ellátásában a pedagógus a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézménnyel kötött megállapodás alapján vehet részt.

[A Kjt. 57. §-ának (3) bekezdéséhez]

10. § (1) A nevelési-oktatási intézményben dolgozó közalkalmazottak közül a rendelet mellékletében felsorolt pedagógus-munkakörökben foglalkoztatottak jogosultak az oktató és nevelő munkát végzőket megillető pótszabadságra.
(2) A pedagógust az évi szabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés;
b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás;
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvónő esetében - a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.
11. § (1) A pedagógusoknak az iskolában a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok.
(2) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a június 1-jétől augusztus 31-ig tartó időszakban kell kiadni. Ha a dolgozó szabadsága a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt a tavaszi vagy a téli szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, a nevelési év többi részében kell kiadni.

[A Kjt. 61. §-ának (2) bekezdéséhez]

12. § Az egyes közalkalmazotti osztályhoz tartozó munkaköröket e rendelet melléklete határozza meg.

[A Kjt. 61. §-ának (4) bekezdéséhez]

13. § A közalkalmazotti besorolásnál főiskolai végzettségként kell figyelembe venni a felsőfokú intézményként alapított oktatási intézményben szerzett végzettséget, az óvónőképzőben és a tanítóképzőben, az állami zenekonzervatóriumban, valamint a szaktanárképzőben szerzett végzettséget.

[A Kjt. 65. §-ának (5) bekezdéséhez]

14. § A közoktatási intézmény dolgozójának a fizetési fokozatok közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, illetve miniszter által alapított díjat kapott.

[A Kjt. 75. §-ához és 76. §-ának (2) bekezdéséhez]

15. § (1) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a közalkalmazotti törvényben és a Munka Törvénykönyvében meghatározottak mellett a (2)-(6) bekezdésben foglaltak szerint illetménypótlék jár, illetve illetménypótlék adható.
(2) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok járnak:
a) osztályfőnöki pótlék annak, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, vagy alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői, kollégiumban önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el;
b) diák-önkormányzatot segítő pedagóguspótlék annak, aki a nevelési-oktatási intézményben működő iskolai diákönkormányzati szerv munkáját segíti;
c) munkaközösség-vezetői pótlék annak, aki intézményi vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői feladatot lát el;
d) gyógypedagógiai pótlék annak, aki testi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását vagy fejlesztő felkészítését, logopédiai ellátását - a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - végzi;
e) gyakorló óvodai és gyakorló iskolai pótlék annak, aki óvodában, iskolában munkaköri feladatként részt vesz a pedagógusképző felsőoktatási intézmény hallgatói felkészítésében, illetve a pedagógusok továbbképzésében;
f) nemzetiségi pótlék annak, aki kisebbségi nyelvű óvodában, iskolában állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában kisebbségi anyanyelven nevelő, illetve nevelő és oktató munkát végez;
g) területi pótlék annak, aki olyan községben lévő nevelési-oktatási intézményben dolgozik, amelyik szerepel az elmaradott területek felzárkóztatását és munkahely-teremtését szolgáló területfejlesztési támogatásban részesíthető települések jegyzékében.  [LÁBJEGYZET_3]
(3) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok mértéke a közalkalmazotti fizetés A1. fokozatának
a) 10-25%-a, a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben;
b) 15-35%-a, a (2) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott esetben.
(4) A pedagógus-munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott pedagógusnak a következő illetménypótlékok adhatók:
a) felzárkóztatási pótlék annak, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekek óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását végzi;
b) kollégiumi pótlék annak, aki kollégiumban nevelő és oktató munkát végez;
c) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között végez nevelő és oktató munkát;
d) gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi pótlék annak, aki a nevelési-oktatási intézményben gyermekvédelmi vagy ifjúságvédelmi feladatot lát el;
e) összevont osztályban, csoportban nevelő és oktató pótlék annak, aki állandó jelleggel, kötelező órájának legalább ötven százalékában összevont óvodai csoportban, illetve összevont iskolai osztályban végez nevelő, illetőleg nevelő és oktató munkát.
(5) A (2) bekezdés d) pontjában és a (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott pótlék jár, illetve adható a nevelési-oktatási intézményben a nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatott dolgozónak is.
(6) A (2) bekezdésben szabályozott pótlékok - e rendeletben meghatározott keretek közötti - mértékét a kollektív szerződés határozza meg. A (4) bekezdésben szabályozott pótlékok bevezetését a nevelési-oktatási intézmény fenntartója - ha többletköltségvetési támogatás nélkül a szükséges költségvetési fedezetet biztosítja - engedélyezi és a Kjt. 71. §-ának (3) bekezdésében meghatározott keretek között meghatározza a pótlék mértékét.
(7) A Kjt. 70. §-a alapján járó magasabb  [LÁBJEGYZET_4]  vezetői pótlék mértékét - a Kjt. által meghatározott keretek között - a fenntartó határozza meg.
(8) A közalkalmazott valamennyi pótlékra jogosult, amely feltételeinek megfelel, azzal a megkötéssel, hogy az e § (2) bekezdése alapján kifizetett illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a közalkalmazotti fizetés A1. fokozatának 75%-át.
16. § (1) Túlmunkadíj jár annak a pedagógusnak, aki olyan munkakörben dolgozik, amelyre jogszabály kötelező órát állapít meg, ha a kötelező órájánál többet tanít. A túlmunkadíj megilleti a magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazottat is.
(2) A túlmunkadíj - a rendes díjazást és a pótlékot magában foglaló - egy órára eső összege (a továbbiakban: óradíj) a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot a rendkívüli munkaidőben ellátott pedagógus-munkakörre megállapított kötelező óraszámnak 4,33-mal történő szorzata adja. A túlmunkadíj számításánál a pedagógusnak járó besorolás szerinti illetményét, továbbá a 15. § (2) bekezdésének d) és f)-g) pontjában, valamint a (4) bekezdésének a)-c) és e) pontjában meghatározott pótlékokat kell figyelembe venni.
(3) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját túlmunkában a sajátjával együtt tanítja, az óradíját harminc százalékkal meg kell növelni.
(4) Ha a pedagógus a heti pihenőnapján tanít és
a) kap másik pihenőnapot, az óradíját ötven százalékkal;
b) nem kap másik pihenőnapot, az óradíját száz százalékkal
meg kell növelni.
(5) Ha a pedagógus más pedagógus osztályát, tanulócsoportját, foglalkozási csoportját - kötelező óraszámának keretében - a sajátjával együtt tanítja, helyettesítési díj illeti meg, melynek egy órára eső összege az óradíj ötven százaléka.
(6) A pedagógus, ha a napi teljes munkaidején felül a pedagógiai programban előírt tanulmányi kiránduláson vesz részt, ügyeletet teljesít, melyért ügyeleti díj illeti meg. Megilleti az ügyeleti díj a pedagógust abban az esetben is, ha a kollektív szerződésben meghatározott módon teljesít ügyeletet. Az ügyeleti díj mértéke az óradíj ötven százaléka.

[Az Mt. 80. §-ának (1) bekezdéséhez]

17. § (1) Nyilvános pályázat útján kell betölteni a közoktatási intézmény alapfeladatának ellátására létesített munkaköröket. A nyilvános pályázatokat a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. A pályázati felhívásra és a pályázat benyújtásának határidejére a vezetői állásokra vonatkozó pályázati eljárás szabályait kell alkalmazni.
(2) Az üres munkakörre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni. Nem kell pályázatot kiírni abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak.
18. § (1) A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Bányaipari Aknászképző Technikum, az Artistaképző Intézet, továbbá - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény (GYIVI), nevelőotthon, nevelőintézet (a továbbiakban együtt: gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény) pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozóira.
(2) A gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény pedagógusmunkakörben foglalkoztatott dolgozói közalkalmazotti jogviszonyára a rendelet 5. §-ának (2)-(12) bekezdését, 7. §-át, 10. §-ának (1) bekezdését, 12. §-át, 15. §-a (2) bekezdésének c)-e) pontját, (3) bekezdését, (4) bekezdésének a)-c) pontját, (6) bekezdését és (8) bekezdését, 16. §-ának (1)-(5) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a) az 5. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott szakképesítésen az e rendelet mellékletének I-II. részében felsorolt pedagógus-munkakörök ellátására jogosító, felsőoktatási intézményben szerzett szakképesítést, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény tevékenységének megfelelő, felsőoktatási intézményben szerzett, szakirányú szakképesítést kell érteni;
b) a pályázati felhívást a Népjóléti Minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell tenni [5. § (5) bekezdés];
c) a 15. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott pótlék: gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék annak, aki gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben nevelő és oktató munkát végez.
(3) Az általános művelődési központ
a) önálló intézmény vezetőjének és a nem önálló intézményegység vezetőjének a megbízására e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni;
b) dolgozójának a közalkalmazotti jogviszonyára arra az intézményre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amelyben munkaidejének nagyobb részét teljesíti, ha ez nem állapítható meg a közalkalmazott és a munkáltató megállapodása dönt.
19. § (1) A rendelet hatálybalépésének napján
a) a pedagógusok kötelező órájáról szóló - a 17/1988. (VIII. 16.) MM rendelettel, a 2/1990. (VI. 13.) MKM rendelettel és a 15/1991. (X. 3.) MKM rendelettel módosított - 22/1987. (XI. 21.) MM rendelet (a továbbiakban: R.)
- 1. §-ának h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„h) a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben (nevelési tanácsadó, beszédjavító intézet, pályaválasztási tanácsadó, fogyatékos gyermekek, tanulók szakértői vizsgálatát végző szakértői bizottság),”
- a R. 1. §-ának záró bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra (a továbbiakban: pedagógusok).”
- a R. melléklete címében „a heti törvényes munkaidő” szöveg helyébe „a teljes munkaidő” szöveg lép,
- a R. melléklete I. fejezetének „2. Alapfokú nevelési-oktatási intézményben” rész d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„d) beosztott pedagógusi
szaktanítást végző pedagógus	18
gyakorlóiskolában gyakorlótanítást vezető,
szaktanítást végző pedagógus	12
nem szaktanítást végző pedagógus, osztálytanító az
egésznapos (iskolaotthonos) osztályban	21
gyakorlóiskolában gyakorlótanítást vezető, nem
szaktanítást végző pedagógus	16
napköziotthonban működő pedagógus	23
gyakorlóiskolában gyakorlótanítást vezetőpedagógus napköziotthonban	18
pszichológus	26
diákotthoni nevelő	30”
- az R. melléklete I. fejezetének „4. Középfokú nevelési-oktatási intézményben” rész c) pontjában a „szakmunkásképző iskolai szakoktató” kifejezés helyébe a „szakmunkásképző iskolai szakoktató és a speciális szakiskolai szakoktató” szöveg lép,
- az R. melléklete I. fejezetének 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. A pedagógiai szakszolgáltatást végző intézményekben

az intézményben dolgozó és az utazó  [LÁBJEGYZET_5]
logopédus	19
pszichológus	26
konduktor	19
gyógypedagógus	19”
- az R. melléklete II. fejezetének 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. A szakszervezetek tisztségviselőit (Munka Törvénykönyve 25. §), továbbá a közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét [Munka Törvénykönyve 62. § (2) bekezdés] megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötelező órájának arányos csökkentésével kell kiadni.”
- az R. melléklete II. fejezete a következő 11-12. ponttal egészül ki:
„11. Az óvodapedagógus kötelező óraszáma 30-ra, a napköziotthonban működő pedagógus kötelező óraszáma 21-re, a nem szaktanítást végző pedagógus, osztálytanító kötelező óraszáma 18-ra, a diákotthoni nevelőtanár kötelező óraszáma 28-ra, a szakmunkásképző iskolai és a speciális szakiskolai szakoktató kötelező óraszáma 23-ra, a három vagy annál kevesebb csoporttal működő óvoda vezetőjének kötelező óraszáma kettő órával csökkenthető, ha ennek feltételei a nevelési-oktatási intézményben munkaszervezéssel, az intézmény költségvetésének terhére, központi költségvetési többlettámogatás nélkül megoldható.
12. A külön jogszabályban meghatározott túlmunkadíj számításánál a munkakörre megállapított kötelező óraszámot kell alkalmazni, figyelmen kívül hagyva - a 11. pontban meghatározottak kivételével - az e rendelet alapján történő óraszámcsökkentéseket, a vezetői és helyettesi megbízás alapján járó csökkentést. A gyakorlótanítást vezető pedagógus túlmunkapótlékát a nem gyakorlótanítást végző pedagógus-munkakörre megállapított kötelező órák alapján kell számítani. Ha a pedagógust több különböző pedagógus-munkakörben foglalkoztatják a munkaszerződésben kell meghatározni, hogy az egyes munkakörökben hány kötelező órát köteles teljesíteni. A túlmunkát az egyes munkakörök szerint kell számítani”;
b) az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízása és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 2/1992. (III. 4.) MKM rendelet (a továbbiakban: r.) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pályázati eljárás e rendeletben meghatározott szabályait a helyi önkormányzatok és állami költségvetési szervek által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben kell alkalmazni.”
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba, a pótlékokra és a rendkívüli munkaidőben végzett munka díjazására vonatkozó rendelkezéseket (15-16. §) azonban 1992. szeptember 1-jétől kell alkalmazni. A kötelező óraszámok csökkentésére vonatkozó rendelkezések alkalmazása 1993. szeptember 1-jétől kötelező.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt megkezdett vezetői megbízásokkal kapcsolatos pályázati eljárásokra e rendeletet nem kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépése előtt az önálló közoktatási intézmény vezetésére adott határozatlan idejű megbízást 1992. december 31-ig egy-három évig, illetve tanévig (nevelési évig) szóló határozott idejű megbízássá kell átalakítani. A döntéshez az 5. § (10) bekezdésének első mondatában meghatározottak véleményét be kell szerezni.
(4) Az e rendeletben szabályozott illetménypótlék mértékének meghatározására szolgáló százalékszámokat 1994. január 1-jéig az illetménypótlék mértékének felső határaként kell alkalmazni, azonban az 1992. július 1-je előtti hatályos jogszabályok alapján járó illetménypótlék összege az 1991/92. tanévben kifizetett pótléknál nem lehet kevesebb.
(5) A vezetői pótlék összege az 1991/92. tanévben e jogcímen kifizetett pótléknál nem lehet kevesebb.
(6) A közalkalmazottak besorolását e rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül kell elvégezni. A besorolásoknál az iskolarendszeren kívüli oktatás keretében az iskolai oktatásnak megfelelő szakmai oktatásban és az ágazati szakmunkásképzésben szerzett szakképesítést középfokú szakképesítésként kell figyelembe venni.
(7) A Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség által fenntartott nevelési-oktatási intézmények közalkalmazottaira vonatkozó szabályokat a honvédelmi miniszter - a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg.
(8) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a neveléssel-oktatással kapcsolatos egyes feladatokról és hatáskörökről szóló 113/1991. (IX. 4.) Korm. rendelet 2. §-ának c) pontja;
b) a R. 1. §-ának j) és k) pontja, 3-4. §-a, 6. §-ának b) pontja, 7. §-ának (2)-(3) bekezdése, melléklete I. részének 6. és 11. pontja, melléklete II. része 2. pontjának b) pontja és 5. pontja;
c) a r.  [LÁBJEGYZET_6]  6-8. §-a, 13. §-a és 15. §-a;
d) a R. módosítására kiadott 17/1988. (VIII. 16.) MM rendelet 4. §-a, valamint a 2/1990. (VI. 13.) MKM rendelet 1. §-a és 4. §-ának (2) bekezdése;
e) az alsó- és középfokú nevelési-oktatási intézmények dolgozói munkabéréről szóló 13/1984. (VIII. 22.) ÁBMH rendelkezés, a 2. és 4. számú melléklettel megállapított bértételek kivételével.

[LÁBJEGYZET_1] 1991. évi XX. törvény 98. § d) pont.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/107.

[LÁBJEGYZET_3] 97/1992. (VI. 16.) Korm. rendelet.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/107.

[LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/107.

[LÁBJEGYZET_6] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/107.