150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezésére

A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) kapott felhatalmazás alapján - a Kjt. 4. §-ára és 85. §-ának (1) és (4) bekezdésére figyelemmel, a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsával egyeztetve - a következőket rendeli:

(A Kjt. 1. §-ához)

1. § (1) A rendelet hatálya az állami és a helyi önkormányzati kulturális költségvetési intézmények közalkalmazottaira terjed ki.
(2) E rendelet szabályait kell alkalmazni az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó költségvetési szerveknél - a közoktatási intézményeket kivéve - foglalkoztatott azon közalkalmazottra is, aki az e rendelet 1. számú mellékletében felsorolt művészeti, közgyűjteményi, közművelődési munkakörök valamelyikét tölti ki.
(3) A honvédelmi miniszter - a művelődési és közoktatási miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítja meg a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség kulturális intézményeinek közalkalmazottaira vonatkozó szabályokat.

[A Kjt. 20. § (2) bekezdéséhez]

2. § (1) Közművelődési és közgyűjteményi intézményben közalkalmazotti jogviszony csak a 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személlyel létesíthető.
(2) Levéltárban közalkalmazotti jogviszony, illetve közgyűjteményben vagyonvédelmi-biztonsági tevékenység ellátására irányuló közalkalmazotti jogviszony csak magyar állampolgárral létesíthető. E korlátozás alól a művelődési és közoktatási miniszter kivételesen felmentést adhat.
(3) A kulturális intézményeknél a gazdasági, műszaki, igazgatási területen foglalkoztatott, valamint vagyonkezeléssel megbízott közalkalmazott csak 18. életévét betöltött, büntetlen előéletű személy lehet.

[A Kjt. 21. § (2) bekezdéséhez]

3. § A kulturális intézményekben, illetve az 1. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó munkakörökben a Kjt. 21. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben öt évet meghaladó időre is létesíthető határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony az 1. számú mellékletben felsorolt munkakörökben.

[A Kjt. 22. § (1) bekezdéséhez]

4. § (1) Könyvtárban és közművelődési intézményben tudományos munkatársi közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén a kötelező gyakornoki idő egy év.
(2) A gyakornoki idő letelte után az (1) bekezdés szerinti közalkalmazott köteles gyakornoki vizsgát tenni kutatásmódszertanból, az általa választott szakterület ismereteiből, továbbá el kell készítenie első tudományos dolgozatát.
(3) A gyakornok vizsgájának megszervezéséről az őt foglalkoztató könyvtári és közművelődési intézmény gondoskodik.
(4) A könyvtári és közművelődési tudományos munkatársak körét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

[A Kjt. 23. § (2) bekezdéséhez]

5. § A magasabb vezető, valamint a vezető beosztások körét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

[A Kjt. 23. § (3) bekezdéséhez]

6. § (1) Nem bízható meg magasabb vezető vagy vezető beosztás ellátásával kulturális intézményben az a személy, aki - illetőleg, akinek közeli hozzátartozója - az intézmény fő tevékenységével azonos, illetve hasonló vállalkozói tevékenységet végez, tagja az ilyen tevékenységet végző és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.
(2) Nem bízható meg magasabb vezetői és vezetői megbízás ellátásával az a személy, aki közeli hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), elszámolási vagy ellenőrzési kapcsolatba kerülne. E tilalom alól - indokolt esetben - a munkáltató felmentést adhat.
(3) Nem bízható meg a magasabb vezetői és vezetői megbízatás ellátásával az a személy, akinek a közeli hozzátartozója magasabb vezetőként vagy vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az intézménnyel azonos vagy hasonló tevékenységet folytató és az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló munkáltatóval.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feltétel magasabb vezető és vezető beosztású közalkalmazott esetében a megbízás egész időtartamára vonatkozik.
(5) A magasabb vezető, valamint a vezető beosztással történő megbízatás feltétele előadóművészeti intézményben az intézmény tevékenységének megfelelő felsőfokú oktatási intézményben szerzett oklevél, továbbá a munkakörnek megfelelő szakterületen a szakképesítés megszerzése után eltöltött legalább ötéves szakmai gyakorlat. Előadóművészeti intézményben magasabb vezető és vezető beosztással történő megbízás esetén a művelődési és közoktatási miniszter a szakképesítés megszerzése vagy a szakmai gyakorlati idő követelménye alól indokolt esetben felmentést adhat, amennyiben a közalkalmazott nem szakirányú felsőfokú intézményben szerzett oklevéllel rendelkezik.
(6) Könyvtári és közművelődési intézményben magasabb vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki
a) szakirányú egyetemi végzettséggel, vagy
- nem szakirányú egyetemi végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával,
- főiskolai könyvtárosi, közművelődési képzettséggel és
b) legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, továbbá
c) kiemelkedő szakmai vagy tudományos tevékenységet végez.
(7) Főiskolai könyvtárosi képesítéssel rendelkező közalkalmazott esetén a munkáltató tíz év szakmai gyakorlati időt is kiköthet.
(8) Könyvtári és közművelődési intézményben vezető beosztás ellátásával csak olyan közalkalmazott bízható meg, aki
- szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, vagy
- nem szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel és felsőfokú szakirányú munkaköri szakvizsgával rendelkezik, és
- legalább hároméves szakmai gyakorlatot szerzett.
(9) Levéltári és múzeumi intézményben magasabb vezető beosztás ellátásával csak szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkező, legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett és kiemelkedő tudományos tevékenységet folytató közalkalmazott bízható meg.
(10) Alkotóművészeti intézményben a magasabb vezető és vezető beosztás ellátásával csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező, legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett közalkalmazott bízható meg.
(11) Levéltári és múzeumi intézményben vezető beosztás ellátásával csak szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, tudományos tevékenységet folytató és legalább ötéves szakmai gyakorlatot szerzett közalkalmazott bízható meg.
(12) Az (5)-(11) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki a magasabb vezető és vezető beosztású gazdasági, műszaki és igazgatási közalkalmazotti munkakörökre.
(13) A rendelet hatálya alá tartozó kulturális intézményeknél gazdasági, műszaki, igazgatási magasabb vezető beosztás ellátásával csak szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, vezetői beosztás ellátásával, szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, ezek hiányában középiskolai végzettséggel és szakirányú felsőfokú szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott bízható meg.
(14) Magasabb vezetői beosztás esetén szakmai gyakorlati időnek minősül az intézmény alaptevékenységének megfelelő munkakörben korábban eltöltött valamennyi jogviszony.

[A Kjt. 23. § (4) bekezdéséhez]

7. § (1) Közgyűjteményi és közművelődési intézményben magasabb vezetői és önálló intézményvezetői beosztás ellátására történő megbízás a pályázat elnyerését követően öt év határozott időre szól.
(2) Művészeti intézményben magasabb vezető és vezető beosztás ellátására történő megbízás 3-5 évig terjedő, határozott időre szólhat.
(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései nem terjednek ki a gazdasági, műszaki, igazgatási magasabb vezető és vezető beosztásokra.
(4) A magasabb vezetői és az önálló intézményvezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni. A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki, és köteles azt a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzétenni.
(5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell: a vezetői megbízatás feltételeit és a kapcsolódó juttatásokat, a megbízás kezdő időpontját, a pályázat benyújtásának helyét és határidejét, ami 30 napnál rövidebb nem lehet. A pályáztatónak biztosítania kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, az intézményt megismerhessék.
(6) A pályázatot a munkáltatói jogkör gyakorlója által felkért szakmai-szakértői bizottság véleményezi, melynek tagja egy-egy a Közalkalmazotti Tanács, illetve a reprezentatív szakszervezet által delegált tag is.
(7) A pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető a megbízón és az elbíráló bizottság tagjain kívül más személlyel. A bíráló bizottság üléséről készült jegyzőkönyvre (hangfelvételre) a szolgálati titok védelmére vonatkozó előírások az irányadóak.
(8) A magasabb vezetői és az önálló intézményvezetői beosztásra megbízást a munkáltatói jogkör gyakorlója ad a bizottság javaslatának figyelembevételével.
(9) Magasabb vezető megbízásához és annak visszavonásához - amennyiben nem a fenntartó a munkáltatói jogkör gyakorlója - szükséges a fenntartó egyetértése is.
(10) A pályázatokat a benyújtási határidőt követően 30 napon belül kell elbírálni. Amennyiben a pályázat eredménytelen, a pályázatot 90 napon belül meg kell ismételni.

[A Kjt. 39. § (4) bekezdéséhez]

8. § (1) Kulturális intézmény főigazgatójának vagy igazgatójának és helyetteseiknek vezetői megbízása megszűnésekor - a szakmai alkalmatlanság esetét kivéve -, illetve kiemelkedő munkát végző közalkalmazottaknak a munkáltató „címzetes főigazgató”, illetőleg „címzetes igazgató” címet adományozhat.
(2) Szólista feladatokat is ellátó énekkari tag részére „címzetes magánénekes”, illetve tánckari tag részére „címzetes magántáncos” címet adományozhat a munkáltató.

[A Kjt. 40. § (1) bekezdéséhez]

9. § (1) Minősíteni kell a Kjt. 40. §-ában foglaltakon túlmenően a közgyűjteményi és közművelődési intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottat, aki
a) az F, az E és a D fizetési osztályba került besorolásra - a c)-e) pontokban foglaltak figyelembevételével - első alkalommal legalább háromévi, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő után, ezt követően pedig minden további hat, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött év után;
b) a Kjt. 63. § (5) bekezdése alapján az F fizetési osztályba lép az átsorolás időpontjában;
c) a Kjt. 65. § (3) bekezdése alapján bármely fizetési osztályban - az e) pontot kivéve - az egyik fizetési osztályból az előírt várakozási idő csökkentésével a következő fizetési osztályba lép az átsorolás időpontjában;
d) magasabb vezetői vagy vezetői beosztást töltött be a megbízás lejártakor;
e) a Kjt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével meghatározott címet kap a cím odaítélését megelőzően.
(2) Nem kell minősíteni azt a közalkalmazottat - a Kjt. 40. § (2) bekezdés kivételével -, akinek az öregségi nyugdíjra szóló jogosultság eléréséhez, kevesebb mint öt év ideje van hátra.
(3) A minősítő - a Kjt. 40. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a munkaköri követelményekhez igazodó szempontok szerint köteles a közalkalmazott szakmai tevékenységét értékelni, továbbá, a minősített kérésére a minősítési eljárásban a Közalkalmazotti Tanács képviselőjét be kell vonni, véleményét a minősítés elkészítésekor ki kell kérni.
(4) A minősítés kötelező elemeit e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(5) A minősítési iratokat bizalmasan kell kezelni.

[A Kjt. 41. § (2) bekezdéséhez]

10. § (1) A magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazott az általa irányított intézmény tevékenységi körébe eső munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet művészeti, tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően munkavégzésre irányuló további jogviszony nem engedélyezhető, illetőleg a jogviszony létesítését meg kell tiltani, ha az a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését veszélyezteti.
(3) A magasabb vezető és a vezető beosztású közalkalmazott nem lehet vezető tisztségviselője az intézmény tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak.
(4) Közalkalmazott az őt foglalkoztató levéltár, múzeum és alkotóművészeti intézmény tevékenységi körét érintő vállalkozásnál, illetőleg levéltárban foglalkoztatott közalkalmazott az őt foglalkoztató levéltári illetékességi és gyűjtőkörébe tartozó, az 1969. évi 27. tvr. 4. § (1) bekezdésben meghatározott szervnél munkaviszonyt, illetőleg munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet művészeti, tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

[A Kjt. 54. § (2) bekezdéséhez]

11. § (1) Ha az e célra adott támogatás terhére vagy az intézmény költségvetéséből a szükséges fedezet biztosítható, tanulmányi szerződés alapján vagy az intézmény érdekében álló képzésben, továbbképzésben részt vevő közalkalmazott részére a munkaidőbe eső tanulmányi időre és a vizsgázás idejére fizetett szabadidőt kell biztosítani. A vizsgára való felkészülési időből félévenként legfeljebb összesen tíz munkanap szabadidő biztosítható. A közalkalmazott kérésére a vizsgaidőszakra eső munkaidő-kedvezmény egy vagy több részletben, illetve összevontan is kiadható.
(2) A közalkalmazott kérésére - átlagkeresetének folyósítása mellett - szabadság adható tudományos fokozat megszerzésére, továbbá abban az esetben, ha pályázat eredményeként kutatómunkában vesz részt, tanulmányi útra utazik vagy tankönyvet (szakkönyvet) ír, ha a fenntartó vagy egyéb szerv az intézmény költségvetésében erre a célra a szükséges fedezetet biztosítja, illetve annak költségeit az intézmény saját forrású bevételei terhére adja meg a közalkalmazottnak. Az e címen adott szabadság ideje az egy évet nem haladhatja meg.
(3) Az intézményi kollektív szerződésben vagy a felek közötti megállapodásban kiköthető, hogy a közalkalmazott köteles az átlagkeresetet visszafizetni, ha - önhibájából - a tudományos fokozat megszerzéséhez vizsgán nem jelenik meg, a kutatómunkába nem kapcsolódik be, a tanulmányútra nem utazik el, a tankönyvet (szakkönyvet) nem írja meg.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott kedvezmény megadása kötelező abban az esetben, ha a tudományos fokozat megszerzését, a tankönyv vagy szakkönyv megírását, a kutatómunkában való részvételt, vagy a tanulmányutat a munkáltató rendeli el.

[A Kjt. 55. §-ához]

12. § (1) Előadóművészeti intézmények az 1. számú mellékletben felsorolt művészi és egyéb művészeti munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottja a próbák és előadások ideje alatt, továbbá az intézmény alaptevékenységének megvalósításához szükséges időtartamban köteles munkahelyén tartózkodni.
(2) A szimfonikus zenekarok, valamint a Magyar Állami Operaház zenekara tagjának éves szolgálatszáma (próbák és előadások száma) legfeljebb 308, a havi szolgálatok száma legfeljebb 32 lehet. Egy szolgálat időtartama legfeljebb 3 óra, operaelőadás, színpadi zenekari próba esetén 4 óra. A harmadik - operaelőadás esetén a negyedik - órát követően óránként fél szolgálatot kell elszámolni.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szereplő előadóművészeti dolgozó szolgálatszámában - kollektív szerződés keretei között - a munkáltatói jogkör gyakorlója és az érintett közalkalmazott állapodik meg.
(4) Közgyűjteményi és közművelődési intézmény:
a) tudományos munkatársnak minősülő közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 80%-ának,
b) kandidátusi fokozattal rendelkező közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 70%-ának,
c) tudományok doktora fokozattal rendelkező közalkalmazottja a heti munkaidőkeret 60%-ának
megfelelő időtartamban köteles a munkavégzés helyén tartózkodni.
(5) A teljes napi munkaidőből 6 órát kell a munkahelyen eltölteni a közalkalmazottnak, ha legalább napi 3 órán át egészségre ártalmas munkakörben, sugárártalomnak, vegyi vagy légszennyezési ártalomnak kitett munkahelyen dolgozik.

[A Kjt. 57. § (4) bekezdéséhez]

13. § A pótszabadságra jogosult tudományos munkatársak és ennél magasabb munkakörű közalkalmazottak jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

[A Kjt. 61. § (2) bekezdéséhez]

14. § Az egyes közalkalmazotti osztályba tartozó munkaköröket és megnevezésüket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

[A Kjt. 61. § (3) bekezdéséhez]

15. § (1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól - határozott időre - felmentés adható, ha
- az érintett személy képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy
- nem áll rendelkezésre olyan - képesítési előírásoknak megfelelő személy -, aki az adott munkakörbe kinevezhető lenne, és
- mindkét esetben a kinevezésre kerülő személy vállalja a hiányzó képesítés megszerzését.
(2) A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges tanulmányi idő másfélszeresét, de legfeljebb öt évet.
(3) Könyvtáros, levéltáros, muzeológus, népművelő munkakörű dolgozó részére az (1) bekezdésben meghatározott felmentés csak abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik.
(4) Közgyűjteményi és közművelődési magasabb vezető és vezető beosztást betöltő közalkalmazott részére nem adható felmentés, kivéve, ha az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében a rendelet hatálybalépésekor már oktatásban vesz részt.
(5) Felmentés legfeljebb egy ízben adható.

[A Kjt. 61. § (4) bekezdéséhez]

16. § (1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés alól véglegesen mentesítendő:
- az az előadóművészeti közalkalmazott, aki hivatásos előadóművészi bizonyítvánnyal vagy működési engedéllyel rendelkezik;
- az a közgyűjteményi és közművelődési dolgozó, aki bármelyik szakterületen tudományos fokozatot szerzett;
- az a közgyűjteményi és közművelődési intézményben foglalkoztatott közalkalmazott, aki legalább tizenöt éves szakmai gyakorlatot szerzett, és az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséhez kevesebb mint öt éve van hátra e rendelet hatálybalépésekor;
- az a gazdasági magasabb vezető, vezető beosztást betöltő közalkalmazott, aki középfokú iskolai végzettséggel és felsőfokú államháztartási vagy mérlegképes könyvelői tanfolyami végzettséggel rendelkezik, és legalább tízéves szakmai gyakorlatot szerzett.
(2) A mentesítés megadásáról a közalkalmazottat a munkáltató írásban értesíti.

[A Kjt. 65. § (5) bekezdéséhez]

17. § A kötelező várakozási időt egy évvel csökkenteni kell annál a közalkalmazottnál, aki miniszteri vagy annál magasabb állami kitüntetésben részesült, illetőleg tudományos fokozatot szerzett.

[A Kjt. 68. § (3) bekezdéséhez]

18. § A tizenharmadik havi illetményt a közalkalmazott részére legkésőbb a tárgyévet követő év januárjában, a december havi illetmény kifizetésével együtt kell folyósítani.

[A Kjt. 70. § (3) bekezdéséhez]

19. § Az egyes magasabb vezető, illetőleg vezető beosztású közalkalmazottak pótlékának mértékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

(A Kjt. 75. §-ához)

20. § (1) A 8. § (1) bekezdésében meghatározott „címzetes főigazgató”, illetve „címzetes igazgató” címet viselő személy pótlékra jogosult. A pótlék mértéke
- „címzetes főigazgató” cím esetén az A/1. illetmény 100%-a,
- „címzetes igazgató” cím esetén az A/1. illetmény 50%-a.
(2) A 8. § (2) bekezdésében meghatározott „címzetes magánénekes”, illetve „címzetes magántáncos” címet viselő személy pótlékra jogosult. A pótlék mértéke az A/1. fokozat illetményének legfeljebb 25%-a.
(3) Eredményességi pótlék adható annak a közalkalmazottnak, aki tevékenységével az őt foglalkoztató kulturális intézmény működésének minőségét, eredményességét jelentős mértékben, közvetlenül befolyásolja. A pótlék mértéke az A/1. fokozat illetményének 25-50%-a lehet.
(4) Az eredményességi pótlékra jogosító munkaköröket, a pótlék mértékét és a jogosultság további feltételeit - a (3) bekezdésben foglalt keretek között - a kollektív szerződés állapítja meg.
(5) Fokozott fizikai vagy idegi megterheléssel járó, illetve különlegesen nehéz körülmények között ellátandó munkakört betöltött közalkalmazott részére munkaköri pótlékot lehet megállapítani. A pótlék mértéke az A/1. fokozat illetményének 100%-áig terjedhet.
(6) Területi pótlék adható annak a közgyűjteményi és közművelődési intézményben foglalkoztatott közalkalmazottnak, aki olyan községben dolgozik, amelyik szerepel a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott települések jegyzékében. A pótlék mértéke az A/1. fokozat illetményének 15-35%-a, melynek konkrét megállapításánál a fenntartó köteles a település valamennyi Kjt. hatálya alá tartozó intézményben azonos mértékű pótlékot megállapítani.
(7) Pótlék állapítható meg annak a közalkalmazottnak, aki munkaköri feladatainak ellátása mellett egyetemi vagy főiskolai hallgatók, szakközépiskolások, szakmunkástanulók, vagy szakmai gyakorlatot végzők betanításával, gyakorlatának vezetésével foglalkozik. A pótlék mértéke legfeljebb az A/1. fokozat 35%-a lehet.
(8) Az (5)-(7) bekezdésben foglalt pótlékok fizetésére jogosító munkaköröket és a pótlék konkrét mértékét kollektív szerződés állapíthatja meg. A pótlékok bevezetéséről, ha annak finanszírozása részben vagy egészben a fenntartóra hárul, a munkahelyi szakszervezet és a fenntartó állapodhat meg.

[A Kjt. 76. § (2) bekezdéséhez]

21. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó intézmény műszaki munkakört betöltő közalkalmazottja részére a túlmunka díja az Mt. 147. §-ban meghatározottnál magasabb mértékben, a (3) bekezdésben meghatározott díjalap legfeljebb 170%-ában is megállapítható.
(2) Az a közalkalmazott, aki napi munkaidején felül az intézmény munkatervében, programjában előírt feladat ellátása vagy a kollektív szerződésben előírt módon ügyeletet teljesít, ügyeleti díjra jogosult. A díj mértéke a (3) bekezdésben meghatározott díjalap legalább 50%-a.
(3) A túlmunkadíj és az ügyeleti díj alapja a közalkalmazott illetménye, és valamennyi pótlékainak együttes összegeinek a kötelező munkaidővel való osztásából eredő szám.
22. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) kulturális intézmény: a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi költségvetési szerv;
b) művészeti intézmény: az előadóművészeti és az alkotóművészeti intézmény;
c) előadóművészeti intézmény: a Magyar Állami Operaház, a Nemzeti Filharmónia, a színház, a hivatásos szimfonikus zenekar, a hivatásos énekkar, a hivatásos művészeti együttes, a Táncfórum és az Interart Fesztiváliroda;
d) alkotóművészeti intézmény: a képző, ipar- és fotóművészeti galéria, a kiállító intézmény, az alkotótelep, illetve az alkotóház, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus;
e) közgyűjteményi intézmény: a múzeum, a levéltár és a könyvtár, amely alapító okirata szerint könyvtári, információs, illetve dokumentációs feladatot lát el;
f) közművelődési intézmény: a Magyar Művelődési Intézet, a megyei művelődési központ (a megyei módszertani központ), a művelődési otthon (így különösen központ, ház, klubkönyvtár), az ifjúsági és gyermekház, a szabadidőközpont, az állat- és növénykert és a szabadidőpark.
(2) A határozatlan időre adott intézményvezetői megbízásokat 1992. december 31-ig hat hónapra szóló, határozott idejű megbízatássá kell átalakítani. Az egyéb, határozatlan időre szóló magasabb vezetői megbízásokat 1992. december 31-ig egy évre szóló, határozott idejű megbízatássá kell átalakítani, ami egy ízben, legfeljebb egy évre meghosszabbítható.
(3) Az egyes közalkalmazotti munkakörök betöltéséhez szükséges képesítési feltételeket és az egyes fizetési osztályokba történő besoroláshoz kapcsolódó követelményeket a művelődési és közoktatási miniszter külön rendeletben állapítja meg.
(4) A közalkalmazottakat a kihirdetést követő 60 napon belül be kell sorolni.
(5) A rendelet közművelődési intézményre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni - a 3. §, a 15. § és a 16. § kivételével - a Szerzői Jogvédő Hivatal közalkalmazottaira is.
23. § (1)  [LÁBJEGYZET_1]  A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. A rendelet 5., 9., 12., 13., 15., 16., 17., 19., 20., 21. §-aiban, és a 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezéseket 1992. július 1. napjától kell alkalmazni.
(2) Az e rendeletben szabályozott illetménypótlék mértékének meghatározására szolgáló százalékszámot 1994. január 1-jéig felső határként kell alkalmazni, azonban a Kjt. hatálybalépése után megállapított pótlékok összege nem lehet kevesebb az 1992. július 1-je előtt hatályos jogszabályok alapján azonos jogcímeken folyósított pótlékok összegénél.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/124.