21/1992. (VII. 23.) IKM rendelet

a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei által szolgáltatott hőenergia árának megállapításáról

Az árak megállapításáról szóló, az 1992. évi V. törvénnyel módosított 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Villamos Művek Rt. erőművei (hőtermelő létesítményei) által szolgáltatott hőenergia árát és annak alkalmazási feltételeit - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következők szerint állapítom meg:
1. § (1) A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt erőművekre és fogyasztóikra terjed ki.
(2) A rendelet alkalmazása szempontjából
a) a különböző hőtermelő létesítményekből vételező - egy jogi személyt alkotó - fogyasztót mérőhelyenként (vételezési helyenként) külön-külön fogyasztónak,
b) egy hőtermelő létesítményből vételező (egy jogi személyt alkotó) fogyasztó üzemegységeit (gyáregységeit) mérőhelyenként (vételezési helyenként) külön-külön fogyasztónak
kell tekinteni.
2. § (1) A fogyasztó a hőenergia-szolgáltatásért
- teljesítménydíjat,
- hődíjat,
- csapadékvíz és pótvízdíjat,
- hőenergia-szolgáltatási különdíjat
fizet.
A hőenergia-szolgáltatási különdíj kivételével a fizetendő legmagasabb díjakat az 1. számú melléklet tartalmazza. A hőenergia-szolgáltatási különdíjat a 6. §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.
3. § (1) A teljesítménydíjat a fogyasztó a szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény arányában fizeti, Ft/MW/év mértékegységben. (A hőteljesítmény az elosztóból egy óra alatt kiadott, a szerződésben foglalt hőenergia.)
(2) A teljesítménydíj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni.
(3) A teljesítménydíjat az 1. számú mellékletben meghatározott nyomásfokozatokra, hőmérsékletekre a szerződésben külön-külön lekötött naptári évi legnagyobb hőteljesítmény után kell megállapítani.
(4) Ha a fogyasztó a teljesítőképesség fenntartására kötött szerződést és teljesítményigénye az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, a teljesítménydíjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani.
(5) Ha a hőtermelő a hő-energiaellátást neki felróható okból szünetelteti, a (3) bekezdésben meghatározott teljesítménydíjnak a szüneteltetés időtartamával arányos része  [LÁBJEGYZET_1]  kétszeresét köteles a fogyasztó részére visszatéríteni. Ez a visszafizetés a hőtermelőt a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti.
(6) Ha a fogyasztó a szerződésben meghatározott nyomásfokozatok, illetve hőmérsékletek szerint lekötött hőteljesítmény értékét naponta folyamatosan 30 percnél hosszabb időn keresztül túllépi, a vételezett teljesítménytöbblet után annyiszor kell teljesítménypótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött teljesítményt túllépi. A teljesítménypótdíj összege megkezdett MW-onként az éves teljesítménydíj 1/6-od része.
4. § (1) A szolgáltatott hőenergiáért a fogyasztó hődíjat fizet.
(2) A hőenergia mennyiségének megállapítása e rendelet 2. számú melléklete szerint történik.
(3) Ha a hőhordozó gőz nyomása nagyobb, mint amekkorát a fogyasztó igényel, a fogyasztó igénye szerinti gőznyomásfokozatot, ha az elosztónál több fogyasztó vételez, a legnagyobb gőznyomásigényt kell figyelembe venni.
(4) Ha egy vezetékről több fogyasztó hőigényét elégítik ki, akkor az egyes fogyasztók részére szolgáltatott hőenergia-mennyiséget az elosztónál, valamint a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül a fogyasztók átvevő állomásain (fogyasztói hőközpontokban, hőfogadó állomásokon) is mérni kell. Az elosztónál, valamint a fogyasztó átvevő állomásán megállapított (mért) hőenergia mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában a fogyasztók között kell elosztani.
5. § (1) Csapadék és pótvízdíjat kell fizetni:
a) a szolgáltatott gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz mennyisége közötti különbözet után (csapadékvíz);
b) a forróvízrendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz).
(2) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvizet ad vissza és az eltérés
- 25%-nál nem több, akkor 100%-kal,
- 25 és 50% között van, akkor 200%-kal,
- 50% felett van, akkor 300%-kal
kell a csapadékvíz díját növelni.
(3) Ha a fogyasztó az (1) bekezdésben meghatározottnál több pótvizet vesz igénybe, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni.
(4) Az a csapadékvíz-mennyiség, amelyet a fogyasztó nem a szerződésben foglalt minőségben ad vissza, vissza nem adott csapadékvíznek minősül.
(5) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nkř-ot meghaladja, akkor a hőtermelő vízüzeme kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani.
6. § (1) A hőtermelő hőenergia-szolgáltatási különdíjként jogosult felszámítani
a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit;
b) a fogyasztó kívánságára a növekvő hőenergia igényének későbbi kielégítésére, részére fenntartott - de ki nem használt -teljesítőképességért az arányos amortizációs és fenntartási költségeket.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti különdíjat több fogyasztó esetén a lekötött hőteljesítménnyel és a vezeték  [LÁBJEGYZET_2]  hosszával arányosan kell a fogyasztók között felosztani.
7. § E rendelet 1992. augusztus 1-jén lép hatályba.
Ettől az időponttól kezdődően a pénzügyminiszternek a hőenergia díjra vonatkozó 109/1990. (ÁSz 26.) ÁH ármegállapításának még hatályos részei nem alkalmazhatók.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/92.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1992/92.