32/1992. (XII. 23.) NM rendelet

a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

A magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: tv.) 10. §-ának (6) bekezdésében, 12. §-ának (3) bekezdésében, 13. §-ának (1) bekezdésében és 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendelem:

A terhességmegszakítással kapcsolatos szakmai felülvizsgálat rendjéről

1. § Amennyiben a terhességet megállapító szakorvos véleménye szerint a terhesség meghaladta a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, vagy a beavatkozás végrehajtásának egészségi akadálya van és emiatt a terhességmegszakítás elvégzését nem javasolja, vagy a beavatkozást az egészségügyi intézmény szakorvosa megtagadja, az állapotos nőt tájékoztatni kell a szakmai felülvizsgálat lehetőségéről és az azt végző intézményekről.
2. § (1) A szakmai felülvizsgálat során a felmerült kérdések eldöntésére a beavatkozást megtagadó egészségügyi intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályának vezető főorvosa jogosult.
(2) A felülvizsgálat során az (1) bekezdésben foglalt intézményben, illetve, ha ott nem adottak a feltételek, a beutalási rend szerinti intézményben fotó- vagy videó-felvételen rögzített ultrahangvizsgálatot kell végezni.
3. § (1) Amennyiben az osztályvezető főorvos a felülvizsgálati eljárás során megállapítja, hogy a terhesség nem haladta meg a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, illetve a terhesség megszakításának nincs egészségi akadálya, a beavatkozást a felülvizsgálatot végző egészségügyi intézményben el kell végezni.
(2) Amennyiben az osztályvezető főorvos azt állapítja meg, hogy a terhesség meghaladta a tv. 6. §-ában foglalt időtartamot, illetve a terhesség megszakításának egészségi akadálya van, az állapotos nőt - kérésére - a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes orvostudományi egyetem vagy az Orvostovábbképző Egyetem szülészeti-nőgyógyászati klinikájának vezetőjéhez, illetve a rendelet 1. számú mellékletében foglalt szülészeti-nőgyógyászati osztályainak vezetőjéhez utalja felülvizsgálatra.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt felülvizsgálat eredményeként az a szakmai álláspont alakul ki, hogy a terhesség megszakításának nincs akadálya, a beavatkozást a szakvéleményt adó intézményben kell elvégezni.
4. § (1) Az állapotos nőnél fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a szakmai szempontból illetékes osztályvezető főorvosokból vagy megbízott helyetteseikből, illetve a szakmai szempontból illetékes egyetemi vagy országos intézet adjunktusaiból álló konzílium állapítja meg, az azonnali sürgős beavatkozások kivételével.
(2) A konzílium munkájában tanácskozási joggal a kezelőorvos vagy az érintett szakterületek képviselője, valamint az állapotos nő beleegyezése esetén hozzátartozója is részt vehet.
(3) Amennyiben az állapotos nő nem fogadja el a terhesség megszakítására tett szakmai javaslatot, veszélyeztetett terhesként kell gondozásba venni.
(4) Amennyiben a konzílium résztvevői között véleményeltérés alakul ki a terhesség megszakítását indokoló egészségi ok tekintetében, az állapotos nő kérésére, a véleményeltéréseket írásba foglalva a szülész-nőgyógyász osztályvezető főorvos a 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(5) Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként az a szakmai álláspont alakul ki, hogy a terhesség megszakításának nincs akadálya, a beavatkozást a felülvizsgálatot végző intézményben kell elvégezni.
5. § (1) A magzatnál fennálló, a terhesség megszakítását megalapozó egészségi okot a genetikai tanácsadó vagy a prenatális diagnosztikai központ szakorvosa állapítja meg, a műtétet végző intézmény szülészeti-nőgyógyászati osztályvezető főorvosának vagy helyettesének egyetértésével.
(2) Véleményeltérés esetén a rendelet 2. számú mellékletében foglalt intézmények végzik a szakmai felülvizsgálatot.
6. § A szakmai felülvizsgálatra a felülvizsgálatot megalapozó döntést követő két munkanapon belül kerül sor.

A terhesség megszakítását végzőegészségügyi intézmények

7. § (1) Terhességmegszakítás csak olyan egészségügyi intézményben végezhető, amely megfelel a rendelet 3. számú mellékletében foglalt követelményeknek.
(2) A 12. hetet meghaladó terhesség csak a megyei kórházak szülészeti-nőgyógyászati osztályain, az orvostudományi egyetemek és az Orvostovábbképző Egyetem szülészeti-nőgyógyászati klinikáin, valamint az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet által kijelölt intézményekben szakítható meg.
(3) A terhesség a betöltött 18. hét után csak az orvostudományi egyetemek és az Orvostovábbképző Egyetem szülészeti-nőgyógyászati klinikáján, valamint a rendelet 1. számú mellékletében foglalt intézményekben szakítható meg.
8. § A tv. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, valamint (3) és (4) bekezdésében foglalt esetekben a terhesség megszakításához elegendő önmagában az állapotos nő beleegyezése, a Családvédelmi Szolgálat felkeresése és a kérőlap kiállítása nem szükséges.

A Családvédelmi Szolgálat feladatai a terhesség megszakításával kapcsolatban

9. § (1) A Családvédelmi Szolgálatnak az Egészségügyi Főiskola védőnői szakán oklevelet szerzett munkatársa (a továbbiakban: munkatárs) a tv. 6. §-ában foglalt feltételek fennállását a tv. 12. §-ában foglaltak alapján állapítja meg.
(2) A terhesség megszakításának feltételeit a tv. 12. § (1)-(5) bekezdéseiben foglalt iratokon túl nem vizsgálhatja.
(3) A tv. 12. § (6) bekezdésében foglalt feltétel fennállását a terhessége megszakítását kérő nő nyilatkozatával igazolja, a nyilatkozat tartalmával, illetőleg valódiságával kapcsolatban a munkatársnak mérlegelési joga nincs.
(4) Amennyiben az állapotos nő terhessége megszakítását a 8. §-ban foglaltak alapján kéri, a munkatárs tájékoztatja, hogy a tv. 12. §-ában foglalt dokumentumokkal közvetlenül keresse fel a terhességmegszakítást végző intézményt.
10. § (1) Amennyiben a kérelmező a terhesség megszakítása iránti kérelmét a tv. 9. §-ának (1) bekezdésében foglalt tájékoztatást követően is fenntartja, a munkatárs a rendelkezésre álló adatok és iratok alapján kitölti a rendelet 4. számú mellékletét képező, „A” jelű nyomtatvány „1. kérőlap” részét, valamint a „B” jelű „statisztikai adatszolgáltató lap” 1-12. pontját.
(2) Amennyiben a kérelmező korlátozottan cselekvőképes, a kérőlap kitöltésének nem feltétele, hogy törvényes képviselője és a kérelmező egyidejűleg legyen jelen a Családvédelmi Szolgálatnál. A törvényes képviselő a kérőlapot a kérelmező felvilágosítását követően is aláírhatja, illetve akadályoztatása esetén tudomásul vevő nyilatkozatát teljes bizonyító erejű magánokirat formájában is eljuttathatja.
(3) A kitöltött és a kérelmező, illetőleg a munkatárs által aláírt kérőlapot a munkatárs a kérelem előterjesztését követő munkanapon megküldi a terhességmegszakítás elvégzésére a kérelmező által választott intézménynek. A kérőlap másolatát átadja a kérelmező részére. A kérőlap kiállításáról, illetve a tanácsadás megtörténtéről a munkatárs nyilvántartást vezet.
(4) A kérőlap kiállításával egyidejűleg a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díj befizetésére szolgáló utalványt, illetve igazolást állít ki a térítési díj fizetési kötelezettség alóli mentességről.

A terhességmegszakítás térítési díja

11. § A terhességmegszakítás térítési díja 5000 Ft.
12. § (1) A terhességmegszakítás térítési díjának befizetésére szolgáló „átutalási postautalványt” (a továbbiakban: utalvány) a munkatárs a terhességmegszakítási kérőlap kitöltésével egyidejűleg átadja a terhessége megszakítását kérő nő részére.
(2) Az (1) bekezdés szerint befizetendő térítési díj az Egészségbiztosítási Alap számlájára folyik be.
13. § (1) A terhességmegszakítás térítési díjának 50%-át kell megfizetni, ha a terhessége megszakítását kérő személlyel közös háztartásban életvitelszerűen együttlakó személyek (a továbbiakban: család) egy főre jutó jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér másfélszeresét.
(2) A térítési díj 20%-át kell megfizetni, ha a terhessége megszakítását kérő személynek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori minimálbér 50%-át.
(3) Nem kell a terhességmegszakításért térítési díjat fizetni a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint szociális intézményben lakó, továbbá az intézeti elhelyezett, az intézeti és állami nevelt kiskorú személynek, illetve a rendszeres szociális segélyben részesülő személyeknek.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak tekintetében jövedelemnek minősül a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényben jövedelemként meghatározott vagyoni érték (bevétel) függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül.
14. § A munkatárs a terhességmegszakítási kérelem bejelentését követően, a kérőlap kiállítása során a 13. §-ban foglaltakkal kapcsolatban nyilatkoztatja a terhessége megszakítását kérő személyt. A büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat alapján a munkatárs kiállítja a terhességmegszakításért fizetendő térítési díjat tartalmazó átutalási postautalványt és átadja a kérelmező részére. A nyilatkozatot a rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint 2 példányban kell kiállítani.
15. § (1) A munkatárs a nyilatkozat 1 példányát megküldi a kérelmező lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes területi (körzeti) védőnőnek, aki a nyilatkozatban foglaltakat ellenőrizheti. Amennyiben az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a 13. §-ban foglalt adatok tekintetében a kérelmező nem a valóságnak megfelelő adatokat szolgáltatta, a kérelmezőt a befizetett és a 11. § szerinti térítési díj különbözetének megfizetésére szólítja fel.
(2) A különbözetet, amennyiben azt a felszólítást követő 15 napon belül nem fizetik be, a társadalombiztosítási jogszabályokban foglaltak szerint lehet behajtani.
16. § A terhességmegszakítás elvégzésének feltétele - a 17. §-ban foglaltak kivételével - a térítési díj befizetésének igazolása.
17. § (1) A tv. 16. §-ának (1) bekezdésén túl a munkatárs igazolást állít ki a térítési díj befizetése alóli mentességről a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben.
(2) Amennyiben a terhesség bűncselekmény következménye, a munkatárs a 14. § szerint kiállított utalványt annak a büntetőügyben eljáró szervnek küldi meg, amely a bűncselekmény elkövetéséről, illetőleg annak alapos gyanújáról igazolást állított ki. A büntetőügyben eljáró szerv a számlát az ügy irataihoz csatolja, annak megtérítésére a perköltség viselésének szabályai vonatkoznak.
(3) A szociális rászorultság figyelembevételével megállapított térítési díjat, illetve annak elengedését, a munkatárs a kérőlapon igazolja.
18. § Ez a rendelet 1993. január 1-jén lép hatályba.