51/1992. (III. 18.) Korm. rendelet

a volt nyugati hadifoglyok hitelutalványaival kapcsolatos pénzkövetelésekről és nyugdíjuk kiegészítéséről

1. § (1) Az a volt nyugati hadifogoly (a továbbiakban: hadifogoly), aki a hadifogságban végzett munkájának ellenértékeként kapott devizakövetelésre vonatkozó hitelutalványt (a továbbiakban: utalvány) a külföldi fizetési eszközök és követelések, a külföldi értékpapírok és az arany forgalmának, valamint a fizetési eszközök kivitelének újabb szabályozása tárgyában kiadott 8400/1946. (VII. 28.) ME rendelet alapján a rendeletben megjelölt pénzintézetnél vagy  annak jogutódjánál letétbe helyezte, vagy az utalványt a birtokában tartja, választása szerint:
a) az utalvány ellenértékének a kifizetését, vagy
b) a letéti követeléséről való lemondása ellenében a 4. §-ban foglaltak alkalmazását kérheti.
(2) A hadifogoly halála esetén örökösét (örököseit) csak az (1) bekezdés a) pontjában biztosított lehetőség illeti meg.
2. § (1) Az utalványt letétbe helyező személy vagy örököse (a továbbiakban: jogosult) az igényt 1992. december 31-ig az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnál (a továbbiakban: OKKH) jelentheti be. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
(2) Örökösnek azt a személyt kell tekinteni, aki e minőségét közokirattal igazolja.
(3) Az igénybejelentéshez az utalványok banki átvételi elismervényét is csatolni kell. Ennek hiányában - és vita esetén - a Pénzintézeti Központ (a továbbiakban: PK) letéti nyilvántartását kell irányadónak tekinteni.
(4) A kérelemről az OKKH három hónapon belül határozattal dönt. Az elintézési határidőt az OKKH elnöke egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.
(5) Az OKKH a kérelemnek helyt adó jogerős határozatot a jogerőre emelkedést követő harminc napon belül megküldi a PK-nak.
3. § (1) Az utalvány forint ellenértékét a jogosultnak a PK fizeti ki, a kifizetés napján érvényes hivatalos vételi valutaárfolyam 160%-ának megfelelő forintösszegben.
(2) Több örökös esetén az utalvány ellenértéke közöttük örökrészük arányában oszlik meg.
(3) A kifizetett összeg a személyi jövedelemadó szempontjából a kárpótlással esik egy tekintet alá.
(4) Külföldön élő jogosult részére a kifizetés a külföldinek a PK-nál vezetett forintszámlájára történik, amely felett az érdekeltek a tervszerű devizagazdálkodásról szóló 1974. évi 1. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 1/1974. (I. 14.) PM rendeletben meghatározottak szerint rendelkezhetnek.
4. § (1) Annak a hadifogolynak, aki devizakövetelésre szóló hitelutalvánnyal nem rendelkezett vagy annak meglétét nem tudja bizonyítani, a nyugellátását, baleseti nyugellátását (kivéve a baleseti járadékot, hacsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik), továbbá a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkenés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ában foglaltak megfelelő alkalmazásával fel kell emelni.
(2) E rendelet alkalmazásában nyugati hadifogoly, aki nem szovjet vagy jugoszláv katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó hadifogolytáborban volt.
(3) Az emelés összegének szempontjából az 1944. október 1-je után hadifogságban töltött idő hat hónapot meghaladó idejét kell figyelembe venni.
(4) Az e rendelettel nem szabályozott kérdésekben a R.-ben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
5. § (1) E rendelet 1992. április 1-jén lép hatályba.
(2) A 4. § alapján megállapított nyugdíjemelés 1992. április 1-jétől jár. E rendelet hatálybalépését követő hat hónapon túli igénybejelentés esetén a nyugdíjemelés legkorábban az igénybejelentés napját megelőző hatodik hónap első napjától jár.
(3) Az R.-nek az e rendelet 5. §-a (4) bekezdésével módosított rendelkezései alapján megállapított nyugdíjemelés 1992. január 1-jétől jár abban az esetben, ha az igénybejelentés az OKKH-hoz e rendelet hatálybalépésétől számított hat hónapon belül beérkezett.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a R. 1. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze a következőképpen módosul:
„Annak a személynek a nyugellátását, baleseti nyugellátását (kivéve a baleseti járadékot, hacsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik), továbbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását, akinek elítélése”;
b) a R. 1. §-ának (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki, egyben a jelenlegi c) pont megjelölése d) pontra változik:
[Annak a személynek a nyugellátását, baleseti nyugellátását (kivéve a baleseti járadékot, hacsak a nyugdíjkorhatárt betöltött személy más ellátással nem rendelkezik), továbbá nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátását, akinek elítélése]
„c) az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény alapján semmis,”;
c) a R. 1. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személy az, akit)
„d) 1944. október 1-je után a II. világháborúval összefüggésben munkavégzés céljából a szovjet szervek Magyarországról más országba elhurcoltak, illetve szovjet katonai parancsnokság alárendeltségébe tartozó alakulat, vagy jugoszláv katonai alakulat hadifogságába esett; a nyugdíjemelés szempontjából a Magyarország területén hadifogolytáborban eltöltött idő 6 hónapot meghaladó idejét kell számításba venni,”;
d) a R. 1. §-a (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személy az, akit)
„g) az 1989. évi XXXVI. törvény 1. §-ában, az 1990. évi XXVI. törvény 1. §-ában, valamint az 1992. évi XI. törvény 1. §-ában megjelölt okból előzetes letartóztatásba helyeztek; akinek ideiglenes kényszergyógykezelését rendelték el, de bíróság előtti eljárásra nem került sor; akire nézve az eljárás felmentő ítélettel zárult vagy azt megszüntették, vagy nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték; akinek kényszergyógykezelését rendelték el; továbbá akit törvényességi óvás vagy perújítás folytán mentettek fel.”;
e) a R. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a bíróság előtti eljárásra nem került sor, az előzetes letartóztatás, továbbá az ideiglenes kényszergyógykezelés tényét és időtartamát kérelemre - hivatkozással az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 1989. évi XXXVI. törvényre, az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1990. évi XXVI. törvényre, valamint az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvényre - a fővárosi (megyei) főügyészség, ha pedig felmentő ítéletet hoztak, az eljárást megszüntették, az érintett személyt nem végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, vagy kényszergyógykezelését rendelték el, az első fokon eljárt bíróság igazolja.”;
f) a R. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából hozzátartozónak minősül az, aki az 1. § (1) bekezdésében megjelölt személy után hozzátartozói nyugellátásban vagy hozzátartozói baleseti nyugellátásban részesül. Hozzátartozó a túlélő házastárs, illetve élettárs, feltéve, ha a házasság a sérelmet szenvedett halálakor is fennállt. Élettárs esetén az életközösségnek a jogosult halálát megelőző egy éven keresztül folyamatosan fenn kellett állnia.”;
g) a R. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) E rendeletet arra az 1. § (1) bekezdésének, valamint a 4. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, az öregségi korhatárt betöltött vagy rokkant személyre is alkalmazni kell, aki nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő hiányában nem részesül, és utána házastársi pótlékot, házastársi jövedelempótlékot nem folyósítanak. Ebben az esetben a szabadságvesztés, illetve a szabadságkorlátozásának idejére járó összeget az OKKH által kiállított hatósági bizonyítvány alapján a jogosult lakhelye szerint illetékes önkormányzat folyósítja. Az e rendelet szerinti emelés a rendszeres szociális ellátás megállapított összegén felül jár.”
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1938-1945 közötti időszakban faji vagy nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a nácizmus elleni magatartásuk miatt deportált, munkaszolgálatot teljesített vagy egyéb személyes szabadság korlátozása alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 74/1991. (VI. 10.) Korm. rendelet 1. §-a (1) bekezdésének e) pontja, valamint a (2) bekezdése hatályát veszti.