125/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet

a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény végrehajtásáról

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 24. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az állampolgársági eljárás részletes szabályairól a Kormány a következő rendeletet alkotja:

Az állampolgársági kérelem

1. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. §-ának (1) bekezdésében meghatározott állampolgársági kérelmeket az e rendelet mellékleteiben meghatározott nyomtatványon kell előterjeszteni:
a) a honosítási - visszahonosítási - kérelmet az 1. számú mellékleten;
b) az állampolgárságról lemondó nyilatkozatot a 2. számú mellékleten;
c) az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelmet a 3. számú mellékleten.
2. § (1) Az állampolgársági kérelem átvételekor az anyakönyvvezető, illetőleg a konzul a kérelmező személyazonosságát ellenőrzi és aláírását hitelesíti.
(2) Külföldön élő kérelmező a lakóhelyén az arra feljogosított hatósággal is igazoltathatja személyazonosságát és hitelesíttetheti aláírását. A kérelmet az illetékes magyar konzulnak kell megküldeni. A konzul igazolja, hogy a hitelesítést arra jogosult személy végezte.
(3) Az anyakönyvvezető, illetőleg a konzul a kérelmet - az Ápt. 13. §-ának (2) bekezdésében megállapított határidőn belül - a mellékletekkel együtt felterjeszti a belügyminiszterhez. A kérelem továbbítását nem tagadhatja meg amiatt, hogy a törvényben vagy e rendeletben meghatározott okmányokat az ügyfél nem csatolta. A hiányosságokra és azok pótlásának elmulasztásából származó következményekre azonban fel kell hívnia a kérelmező figyelmét.

A honosítási és visszahonosítási kérelem

3. § (1) A magyarországi lakcímet és az ittlakás időtartamát az idegenrendészeti hatóság igazolja.
(2) A büntetlen előélet erkölcsi bizonyítvánnyal - illetve a belügyminiszter külön felhívására a külföldi lakóhely szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító bizonyítványával - igazolható.
(3) A megélhetést és a lakóhelyet megfelelően bizonyítani kell, erre különösen alkalmas a munkáltató ilyen célú igazolása; az állami, illetve önkormányzati adóhatóság igazolása arról, hogy a kérelmező adóköteles jövedelemmel rendelkezik; a nyugdíjigazolás; a lakásvásárlási, lakásbérleti szerződés; valamint a lakást, illetőleg eltartást biztosító befogadó nyilatkozat.
(4) A kedvezményes honosítási és a visszahonosítási kérelemhez az (1)-(3) bekezdésben meghatározott okiratokon túl mellékelni kell
a) az Ápt. 4. §-ának (2) bekezdése c) pontjára alapozott honosítási kérelemhez a magyar gyámhatóság jogerős határozatát;
b) az Ápt. 4. §-ának (2) bekezdése d) pontjára alapozott honosítási kérelemhez a menekültügyi hatóság határozatát;
c) az Ápt. 4. §-ának (3) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez és a visszahonosítási kérelemhez (Ápt. 5. §) a kérelmező, illetve felmenői egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokat.
(5) Az Ápt. 4. §-ának (2) bekezdése a), b) és c) pontjaira alapozott honosítási kérelem előterjesztésekor igazolni kell a házastárs, a kiskorú gyermek, illetve az örökbefogadó magyar állampolgárságát.
(6) Az Ápt. 4. §-ának (1)-(3) bekezdésére alapozott honosítási kérelemhez mellékelni kell az alkotmányos alapismeretekből tett sikeres vizsgáról szóló igazolást.
4. § A köztársasági elnök döntése után a honosítási, visszahonosítási okiratot vagy a kérelem elutasításáról szóló értesítést a belügyminiszter továbbítja a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek.

Állampolgársági eskü és fogadalom

5. § (1) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételére a lakóhely szerint illetékes polgármester hívja fel a honosított, visszahonosított személyt, és gondoskodik az ünnepélyes eskü- vagy fogadalomtételről.
(2) Az eskü- vagy fogadalomtételről a polgármester két példányban jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv első példányát megküldi a belügyminiszterhez, másodpéldányát
irattározza, és őrzi az anyakönyvi alapiratokra vonatkozó szabályok szerint.
(3) Az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének tényét és időpontját a honosítási, visszahonosítási okiraton a polgármester igazolja, és az okiratot átadja a honosított, visszahonosított személynek.
(4) Az anyakönyvvezető gondoskodik a magyar állampolgárrá vált személy külföldön történt anyakönyvi eseményeinek hazai anyakönyvezéséről, valamint a magyar anyakönyvben külföldi állampolgárként bejegyzett személy esetében a magyar állampolgárság megszerzésének anyakönyvi bejegyzéséről.

Lemondás a magyar állampolgárságról

6. § (1) A magyar állampolgárságról való lemondást tartalmazó nyilatkozathoz a kérelmezőnek mellékelnie kell
a) a születési anyakönyvi kivonatát, a családi állapotát igazoló iratokat;
b) a külföldi állampolgárság igazolására az illetékes külföldi hatóság által kiadott bizonyítványt vagy olyan igazolást, mely a külföldi állampolgárság megszerzését valószínűsíti (ígérvény);
c) az utolsó magyarországi lakóhely szerint illetékes állami és önkormányzati adóhatóság igazolását arról, hogy a kérelmezőnek Magyarországon adótartozása vagy más köztartozása nincs.
(2) Aki Magyarországon lakóhellyel nem rendelkezett, nyilatkozni köteles arról, hogy Magyarországon adó- vagy egyéb köztartozása nincs.
7. § A belügyminiszter hivatalból ellenőrzi, hogy a magyar állampolgárságáról lemondó személy ellen Magyarországon nem folyik büntetőeljárás, illetve a magyar bíróság által kiszabott büntetésének végrehajthatósága megszűnt.
8. § (1) A lemondás elfogadásáról kiállított okiratot vagy a kérelem elutasításáról szóló határozatot a belügyminiszter az illetékes magyar konzulnak küldi meg, aki továbbítja a kérelmezőnek.
(2) Az okirat kézbesítése előtt a konzul köteles a kérelmező magyar állampolgárságát tanúsító okiratokat bevonni.

Az állampolgársági bizonyítvány és megkeresés

9. § Az állampolgársági bizonyítvány iránti kérelemben a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy a bizonyítványt milyen célból kéri, vagy mely hatóságnál kívánja felhasználni.
10. § Az állampolgárság megállapítása iránti megkeresést (Ápt. 12. §) a hatóság közvetlenül a belügyminiszterhez küldi meg. A hatóságnak a megkeresésben közölnie kell az állampolgárság igazolásához szükséges adatokat [Ápt. 14. § (1) bekezdés].
11. § (1) Az állampolgársági bizonyítvány kiadásához szükséges személyi adatokat az Ápt. 21. §-ának (1) bekezdése alapján tett nyilatkozatnak tartalmaznia kell.
(2) Aki magyar állampolgárságát elbocsátás következtében vesztette el, nyilatkozatához az elbocsátási okiratot is mellékelnie kell.
(3) Aki magyar állampolgárságát, mint Németországba áttelepülésre kötelezett személy vesztette el, e tényt köteles okirattal igazolni, vagy más, hitelt érdemlő módon valószínűsíteni.

Határozat

12. § Az állampolgársági eljárásban a belügyminiszter által hozott határozat tartalmazza
a) a határozatot hozó szerv megnevezését, az ügy számát, a kérelmező nevét és lakóhelyét;
b) az állampolgársági ügyben hozott döntést, valamint a jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást;
c) a döntés alapjául szolgáló tényeket, bizonyítékokat és jogszabályi rendelkezéseket;
d) a határozat hozatalának helyét, idejét, aláírójának nevét, a határozatot hozó szerv bélyegzőjét.

Vizsga

13. § (1) Az Ápt. 4. §-ának (1) bekezdése e) pontjában meghatározott vizsgára a kérelmező a lakóhelye szerint illetékes köztársasági megbízott hivatalában jelentkezhet.
(2) A vizsga megszervezése a köztársasági megbízott feladata, aki
a) meghatározza a vizsga letételének módját;
b) megállapítja a vizsga időpontját;
c) megbízza a vizsgabizottság elnökét és két tagját;
d) törzslapot állít ki a vizsgára jelentkezőről;
e) dönt méltányosságból a vizsgadíj mérsékléséről vagy elengedéséről.
(3) A vizsgabizottság elnöke és tagja lehet
a) az a köztisztviselő, aki állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel vagy igazgatásszervezői képesítéssel rendelkezik;
b) az a felsőfokú képesítéssel rendelkező tanár, aki általános iskolában állampolgári ismeretek tantárgyat oktat.
(4) A vizsgakövetelményeket a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
(5) A vizsgázó teljesítményét „megfelelt”, illetve „nem felelt meg” minősítéssel kell értékelni. A vizsgáról a vizsgabizottság jegyzőkönyvet készít, az eredményes vizsgáról a vizsgázó részére igazolást ad ki.
(6) A vizsgáért a kérelmező díjat köteles fizetni. A díj mértéke a mindenkori kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) ötven százaléka. A köztársasági megbízott a díj összegéről tájékoztatja a jelentkezőt. A díj a köztársasági megbízott hivatalát illeti meg, melyet a vizsgáztatás költségeire kell fordítania.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. § (1) Akit a magyar állampolgársági kötelékből 1947. szeptember 15-től 1990. május 2-ig eltelt időszak alatt bocsátottak el, továbbá, akinek magyar állampolgársága Németországba történt áttelepítéssel szűnt meg és visszahonosítási kérelme még elbírálásra nem került, annak a kérelmét az Ápt. 21. §-a szerint kell lezárni. A magyar állampolgárság megszerzésének időpontja a rendelet hatálybalépésének napja.
(2) Az Ápt. hatálybalépésekor még el nem bírált elbocsátási ügyekben a törvény 8. §-ának (2) bekezdése előírásai szerint kell eljárni.
15. § E rendelet 1993. október 1. napján lép hatályba.