169/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet

a Területfejlesztési Alap felhasználásának részletes szabályairól

Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló 1992. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 70. §-ának (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a területfejlesztési támogatások irányelveiről és a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 84/1993. (XI. 11.) OGY határozat (a továbbiakban: OGY határozat) figyelembevételével a Kormány a következőket rendeli el:

A kedvezményezett területek

1. § (1) A Területfejlesztési Alapból (a továbbiakban: Alap) támogatás adható a Tv. 51. §-ának (1) és (2) bekezdésében meghatározott területeken (a továbbiakban: kedvezményezett területek), amelyek jegyzékét a területfejlesztés kedvezményezett területeiről szóló 161/1993. (XI. 17.) Korm. rendelet melléklete tartalmazza (a továbbiakban: jegyzék):  [LÁBJEGYZET_1]
a) a gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott (a jegyzék 2., illetve 3. oszlopában felsorolt) településeken és térségekbe tartozó településeken;
b) azon foglalkoztatási körzethez tartozó településeken, ahol 1993. június 20-án a nyilvántartott munkanélküliségi ráta elérte, illetve meghaladta az országos átlag másfélszeresét (jegyzék 4. oszlopa);
c) kiemelt támogatás nyújtható azokon a településeken, amelyek a jegyzék 2. és 4. vagy 3. és 4. oszlopaiban együttesen szerepelnek.
(2) Az OGY határozat II. fejezetének 4. pontja alapján a Kormány programjaiban rögzített, a kedvezményezett területek érdekében megvalósuló fejlesztések esetén a támogatás kiterjeszthető a program által érintett településekre.

A területfejlesztési támogatás

2. § (1) Az Alapból támogatás pályázati rendszer keretén belül adható, kivéve a Tv. 52. §-ának (2) bekezdésében meghatározott célokat.
(2) A pályázati rendszerben történő támogatás igénybevételi céljait és mértékének felső határát a rendelet melléklete (a továbbiakban: melléklet) tartalmazza.
(3) A munkahelyteremtő beruházáshoz adható támogatás mértékének felső határa nem haladhatja meg az 500 ezer forintot munkavállalónként. Kivételesen magas technológiai színvonalat képviselő beruházások esetében e korlát alól a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben felmentést adhat.
(4) A kamattámogatás mértéke a felvett hitel kamatösszegének legfeljebb 40%-a, más területfejlesztési támogatási formák igénybevétele esetén legfeljebb 30%-a.
(5) A visszatérítendő támogatást a beruházás befejezését követően, 1 éves türelmi idő után, legfeljebb 4 év alatt kell visszafizetni.
(6) A térségi összefogással megvalósuló, illetve térségi kihatású fejlesztések az elbírálás során előnyt élveznek.
3. § A támogatás feltételei:
(1) Munkahelyteremtő és a meglévő foglalkoztatott létszám megőrzését szolgáló beruházások esetén
a) a beruházásnak a megkezdéstől számított két éven belül meg kell valósulnia;
b) a foglalkoztatás tervezett bővítését a beruházás befejezésétől számított hat hónapon belül el kell érni, és ettől az időponttól számítva a támogatással létrehozott, illetve megtartani vállalt foglalkoztatott létszámot az üzembe helyezéstől számított öt évig foglalkoztatni kell;
c) a támogatandó vállalkozás életképességét üzleti tervben kell alátámasztani. A beruházásnak tízéves időszakra reálértéken legalább 12%-os belső megtérülési rátát kell biztosítania.
(2) A falusi idegenforgalmi fejlesztéseknél a támogatással létrehozott szálláshelyeket öt évig vendégfogadás céljára meg kell hirdetni a falusi vendégfogadók szövetségei és az Országos Idegenforgalmi Hivatal által meghatározott követelmények szerint.
(3) A termelő infrastrukturális beruházások esetén a beruházásnak a beruházás megkezdésétől számított 3 éven belül meg kell valósulnia, és a szolgáltatást 10 éven keresztül biztosítani kell, kivéve, ha magasabb szintű jogszabály másképp rendelkezik.
(4) A visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő támogatások esetén nyújtandó biztosítékokról a pályázati felhívás rendelkezik.
4. § A támogatás szempontjából elismerhető költségek:
a) a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti, a beruházás körébe tartozó tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésének, előállításának kiadásai, kiegészítve a tárgyi eszközök üzembe helyezéséhez szükséges első beszerzésű készletek költségeivel, a tárgyi eszközök költségeinek 20%-át meg nem haladó mértékig;
b) a fejlesztések beindításához szükséges munkaerő betanításával kapcsolatos egyszeri képzési költségek;
c) a mezőgazdasági célú földhasznosítás ráfordításai.
5. § (1) A támogatás igénybevétele - a kamattámogatás, továbbá a 4. § c) pontjának kivételével - a saját forrás (és más források) felhasználásával arányosan történhet.
(2) A rendelet hatálybalépését követően ugyanazon önkormányzat egy évben legfeljebb csak két, helyi igényeket kielégítő infrastrukturális pályázatra kaphat támogatást. E korlátozás alól kivételt képeznek a munkahelyteremtéssel és megőrzéssel összefüggő, valamint a több önkormányzatot érintő térségi infrastrukturális beruházások.
(3) A támogatási kérelem benyújtásának időpontjában folyamatban lévő beruházáshoz támogatás nem adható.

A pályázati rendszer

6. § (1) A pályázati felhívást a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter teszi közzé a minisztérium hivatalos lapjában (a Környezetvédelmi és Építésügyi Értesítőben).
(2) A pályázathoz csatolni kell
a) a munkahelyteremtő beruházásnál az önkormányzat véleményét, ha a pályázó nem a beruházás helye szerint illetékes települési önkormányzat;
b) a pályázat tartalmától függően a hatáskörrel rendelkező, területileg illetékes hatóságok előzetes nyilatkozatát (felsorolásukat a pályázati felhívás tartalmazza);
c) a beruházáshoz hitelt nyújtó, illetve számlavezető pénzintézet nyilatkozatát
1. a saját erő meglétéről,
2. a hitelnyújtási szándékról;
d) környezeti hatásvizsgálatokhoz kötött tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt;
e) a pályázati felhívásban előírt egyéb iratokat.
(3) A (2) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt szervek véleményüket az állásfoglalás-kérés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kötelesek megadni.
(4) Abban az esetben, ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti önkormányzat a megkereséstől számított nyolc napon belül nem nyilatkozik, akkor azt beleegyezésnek kell tekinteni.
(5) A pályázatok benyújtási határideje folyamatos. A tárgyévi támogatásra - a mezőgazdasági földhasznosítást célzó pályázatok kivételével -
a) legfeljebb a tárgyév szeptember 1-jéig;
b) a jegyzék 4. oszlopában szereplő településekről a tárgyévet követő év március 31-ig
lehet pályázni.

A Területfejlesztési Tárcaközi Bizottság feladatai

7. § (1) A területfejlesztési támogatásra benyújtott pályázatokat a Tv. 55. §-a szerinti Területfejlesztési Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: bizottság) bírálja el, és tesz javaslatot a döntésre.
(2) A bizottság szükség szerint, de legalább kéthavonta ülésezik és a pályázat beérkezésétől számított 60 napon belül foglal állást.
(3) A bizottság szótöbbséggel alkotja meg állásfoglalását.
(4) Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
(5) A bizottság az egyes pályázatok tárgyának megfelelően más államigazgatási szerv vagy szakértő véleményét is kikérheti.
(6) Azon térségekben, ahol Regionális Fejlesztési Tanács működik, a bizottság az elbírálás során kikéri a Tanács véleményét.
(7) A bizottság elnöke a bizottság állásfoglalását 15 napon belül felterjeszti döntésre. A miniszterek a törvény 55. §-ának (1) bekezdése eljárásának alapján a felterjesztést követő 15 napon belül hozzák meg döntésüket.
(8) A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye.
(9) A döntés érvényét veszti, ha - a pályázó hibájából - a támogatás megítélésétől számított három hónapon belül nem jön létre a támogatási szerződés.
(10) A szerződés módosítását a bizottság a módosítási igény felmerülését követő legközelebbi ülésén tárgyalja meg és alakítja ki állásfoglalását.
(11) A Tv. 52. §-ának (2) bekezdése szerinti, a pályázati rendszeren kívül adható támogatásokkal kapcsolatban, azok odaítélése előtt, a bizottság állásfoglalását ki kell kérni.

Az Állami Fejlesztési Intézet feladatai

8. § (1) A pályázatokat az Alap kezelőjéhez, az Állami Fejlesztési Intézethez (a továbbiakban: ÁFI) kell benyújtani.
(2) Az ÁFI - az egységes kidolgozás érdekében - a pályázatok összeállításának tartalmi és formai követelményeit meghatározó útmutatót és segédletet készít, és azt a pályázók rendelkezésére bocsátja.
(3) Az ÁFI ellenőrzi a pályázati felhívás követelményeinek teljesítését, és a követelményeknek megfelelő pályázatokat a benyújtásától számított 30 napon belül megküldi a bizottságnak.
(4) A hiányos pályázatok esetében az ÁFI hiánypótlásra szólít fel, és a pályázatot a hiány pótlásától számított 30 napon belül küldi meg a bizottságnak.
(5) Az odaítélt támogatás összegéről, illetve a pályázat elutasításáról az ÁFI értesíti a pályázókat, a támogatásban részesülőkkel szerződést köt.
(6) A pályázati döntések előkészítésével, a támogatási szerződések megkötésével, módosításával, továbbá a szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésével, és a pályázatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat az ÁFI látja el.
(7) Az Alap pénzügyi forrásairól és felhasználási üteméről az Alap kezelője havonta tájékoztatja a környezetvédelmi és területfejlesztési minisztert.
9. § (1) Szerződésszegésnek minősül és a támogatás arányos része késedelmi kamattal növelt összegének visszavonásával jár, ha a beruházás során
a) a foglalkoztatási kötelezettség, vagy
b) a jóváhagyott célkitűzés csak részben valósul meg.
(2) Súlyos szerződésszegésnek minősül és a támogatás teljes, késedelmi kamattal növelt visszavonásával jár, ha
a) a beruházást nem helyezték üzembe, vagy elkészülte után úgy értékesítik, vagy adják bérbe, hogy az új tulajdonos (bérlő) nem vállalja át a foglalkoztatási, szolgáltatási kötelezettségeket;
b) az elfogadott céltól eltérő rendeltetésű beruházást valósítanak meg;
c) a szerződésben vállalt foglalkoztatási, illetve visszafizetési kötelezettség a megállapodott határidőkig nem teljesül.
(3) A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

10. § (1) Az Alap forráshiánya esetén a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter a pályázatok elbírálását felfüggesztheti.
(2) 1994. évtől a Céltámogatási Kiegészítő Keretből támogatásban részesülő önkormányzati fejlesztések az Alapból nem támogathatók.
11. § Felhatalmazást kap a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel együtt kialakítsa a mezőgazdasági földhasznosításhoz kapcsolódó támogatás 1994. évre vonatkozó pályázati feltételeit, és azokat a jogosultak körével együtt pályázati felhívásban tegye közzé.

Értelmező és záró rendelkezések

12. § E rendelet alkalmazásában
a) visszatérítendő támogatásnak minősül a visszafizetési kötelezettség mellett kihelyezett, kamatmentes forráskiegészítés;
b) kamattámogatás az a támogatási forma, amely az éven túli lejáratú, fejlesztési célú pénzintézeti hitelek után fizetendő kamat meghatározott hányadának törlesztését vállalja át, a fennálló hitel lejártáig;
c) munkahelyteremtő beruházásnak minősül az a beruházás, amely az adott térségben új munkahelyteremtő tevékenység indítását, illetve meglévő tevékenység esetében - a beruházás előkészítő dokumentációja szerint - létszámnövekedéssel járó bővítést eredményez;
d) a munkahelyek megtartását célzó beruházásnak minősül az a beruházás, amely a meglévő tevékenységnél korszerűbb, termékváltást segítő, piacképes tevékenységet hoz létre a meglévő munkahelyek megtartásával;
e) termelő infrastrukturális beruházásnak minősül a gáz, az elektromos szolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízépítmények, a közlekedési, a távközlési és a tárolóépítmények létesítése, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépbeszerzés;
f) közhasznú munkával összefüggő gépbeszerzésnek minősül a közhasznú munkához szükséges technológiai és egyéb gép, gépi beszerzés, járműbeszerzés, ha legalább 4 évig közhasznú munkavégzést szolgál;
g) nem mezőgazdasági célú racionális földhasznosításnak minősül a mezőgazdasági (szántó, rét, legelő, szőlő, gyümölcsös és kert) művelési ágú földterületeken a rendeltetésszerű használat helyett végzett vadgazdálkodás, sport és turisztikai célú földhasznosítás, talajvédelmi gyeptelepítés, halastó-létesítés, gyorsan növekvő ültetvényerdő-telepítés, illetőleg a védett és védelemre tervezett, mezőgazdaságilag is hasznosítható területeken a természeti értékek védelmét elősegítő beruházás;
h) falusi idegenforgalmi fejlesztésnek minősül az a komplex fejlesztés, amely állandó szálláshelyek kialakítását és/vagy szolgáltatásbővítést eredményez.
13. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

[LÁBJEGYZET_1] A településjegyzék összeállítása a 84/1993. (XI. 11.) OGY határozat mellékletében meghatározott mutatórendszer alapján történt.