16/1993. (I. 27.) Korm. rendelet

a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 94. §-a c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosítására a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A biztosítóknak az éves beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Tv. 15. §-ában meghatározott alapelveket a (2)-(5) bekezdésekben foglaltak figyelembevételével kell érvényesítenie.
(2) A teljesség elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosítónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, illetve azoknak a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását az éves beszámolóban ki kell mutatni, amelyek a naptári évben érvényben lévő, továbbá a mérleg fordulónapján meglévő, a mérlegkészítés időpontjában is a mérleg fordulónapjára vonatkoztatva érvényben lévő biztosítási, a kockázatokat elsődlegesen vállaló (ún. közvetlen) szerződésekre vonatkoznak.
b) A biztosító az elsődleges kockázatvállalását megoszthatja más biztosítóval viszontbiztosítási szerződéssel (viszontbiztosításba adás) és részt vállalhat más biztosító kockázataiból (viszontbiztosításba vétel). A biztosító tárgyévi éves beszámolójának tartalmaznia kell az a) pont szerint elszámolt biztosítási szerződések, kockázati események viszontbiztosításba adás esetén azok teljes körű viszontbiztosítási elszámolásait. A viszontbiztosításba vétel tárgyévi teljes elszámolását a következő évben is el lehet végezni, ha a szerződéses partnerekkel történő elszámolás a mérlegkészítés időpontjáig nem ismert.
(3) Az összemérés elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosítónak az adott időszak eredményének meghatározásakor a biztosítási időszaknak a naptári évre jutó bevételeit, a mérlegkészítés napjáig a naptári időszakra vonatkozó bejelentett eseményeinek kifizetett és felmért költségeit (ráfordításait) kell számba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől.
b) A biztosító a naptári év bevételét megállapíthatja csoportosan is a fizetési gyakoriság, a biztosítási időszak és a díj alapján.
c)  [LÁBJEGYZET_1]  A biztosító ráfordításait számba veheti csoportosan is, statisztikai adatokra alapozva.
d) A biztosítónak az eredmény meghatározásánál figyelembe kell vennie a biztosítottak kárbejelentéseinek késedelmei miatt a tárgyidőszakban bekövetkezett, a mérleg fordulónapjáig be nem jelentett biztosítási események várható ráfordításának összegét is.
(4) Az óvatosság elvének érvényesüléséhez:
a) A biztosító szerződéses kötelezettségei teljesítése során a szerződővel, vagy a biztosítottal, vagy a harmadik féllel szemben követeléssel léphet fel.
b) A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos perelt és behajtás alatt lévő díjkövetelések a tárgyévi eredménykimutatásban csak az esetben szerepeltethetők, ha a követeléseket a biztosító behajthatónak minősíti. Ellenkező esetben ezeket a díjelőírásokat a pénzügyi realizálás időpontjában kell számba venni.
c) A biztosító speciális céltartalékai a biztosítástechnikai tartalékok, amelyeket biztosítási szerződései alapján a jövőbeni kifizetésekre képez. A biztosítástechnikai tartalékok összegének mindenkor elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító teljesíteni tudja a biztosítási szerződésekből előreláthatóan várható kötelezettségeit.
(5) A biztosító azon módozatok egyszeri szerzési költségei elszámolását, amelyekre matematikai tartalékot képez, a módozattervben foglaltak mértékéig, a biztosításmatematikai módszer alkalmazásával a matematikai tartalékból történő levonással későbbi évekre halaszthatja.
(6) A biztosítónak a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 32. §-ának (1) és (2) bekezdését, valamint a 33. §-ának (2)-(5) bekezdését és a 40. §-ának (2)-(5) bekezdését e rendelet 3. §-ának (7)-(10) bekezdése szerinti sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.
(7) A biztosító a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénznemben fennálló követeléseket és tartozásokat a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az elszámolás napján érvényes deviza középárfolyamon köteles a könyvekben szerepeltetni.
(8) A viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezésekor jelentkező árfolyamkülönbözetet az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
(9) Ha a viszontbiztosítási ügyletekhez kapcsolódó, külföldi pénzértékben fennálló követelések, illetve kötelezettségek pénzügyi rendezése a mérleg fordulónapjáig nem történt meg, akkor a könyvekben szereplő értéket az MNB által közzétett, az év utolsó napján érvényes deviza középárfolyamra kell helyesbíteni az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások közötti elszámolással.
(10) Ha a (9) bekezdés szerinti árfolyamkülönbözet nyereség, annak összegéből céltartalékot kell képezni, és azt a viszontbiztosítási ügyletek árfolyamváltozásából adódó veszteségek fedezetére lehet felhasználni.”
2. § (1) A R. 5. §-ának (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A biztosító a következő biztosítástechnikai céltartalékokat képezheti:
a) Meg nem szolgált díjak tartaléka
A tárgyévi, illetve az azt megelőző évek díjköveteléseiből a felmerült költségek figyelembevételével a tárgyévet követő időszakot megillető, képzett tartalék.
b) Matematikai tartalék
A matematikai tartalék azon biztosítások alapján képzett tartalékokat foglalja magában, amelyeket a módozatterv szerint biztosításmatematikai tartalékszámítási elv alapján kell számolni.
c) Függőkárok tartaléka
A függőkárok tartaléka a mérleg fordulónapjáig bekövetkezett és pénzügyileg nem rendezett károk várható ráfordításainak fedezete.
d)  [LÁBJEGYZET_2]  Eredménytől függő és eredménytől független díjvisszatérítési tartalék
Ez a tartalék tartalmazza azokat az összegeket, amelyeket a biztosító a biztosítási kötvények tulajdonosainak, az egyéb biztosítottaknak, vagy a biztosítási kötvények kedvezményezettjeinek nyújt részesedés, díjkedvezmény vagy díjvisszatérítés formájában.
e) Káringadozási tartalék
A káringadozási tartalék a károk időbeni, szélsőséges ingadozásainak évek közötti kiegyenlítésére szolgáló tartalék.
f) Nagy károk tartaléka
A nagy károk tartalékát, azon szerződésekre kell képezni, amelyeknél a lehetséges legnagyobb kár különlegesen magas a nagy értékek koncentrációja vagy a kockázat jellege miatt. Az ilyen címen számított tartalékok az e) pont szerinti tartalékban nem szerepeltethetők.
g) Egyéb biztosítástechnikai tartalékok
- Céltartalék a várható biztosítási veszteségekre
A mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált, a biztosítási üzletmenetből előrelátható, a szerződésállomány lehetséges módosításáig felmerülő veszteségekre képzett tartalék.
- Törlési tartalék
A biztosító mérlegében követelésként kimutatott díjelőírásból a kockázat szüneteltetése, illetve megszűnése miatt a biztosítottaknak visszajáró díjrészre, illetve követelésre képzett tartalék.
- Egyéb biztosítástechnikai tartalék
Minden egyéb, jogszabályban előírt biztosítástechnikai tartalék.”
(2) A rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosítástechnikai tartalékokat külön jogszabályban előírtak szerint kell képezni, felhasználni.”
3. § A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„A biztosító teljesítési (kockázatvállalási) időszakát a biztosítási szerződés határozza meg. Éven belüli tartamú a szerződés, amelynek a kockázatviselési tartama - az aláírástól számítva - naptári évnél nem hosszabb, a biztosítási díjat a tartam egészére a biztosítás kötésekor megfizetik. Azon éven belüli tartamú szerződéseknél, ahol a biztosítási tartam a 60 napot nem haladja meg, a díjbevétel a biztosítás kötése, előírása évében számolható el. Amennyiben a biztosítási szerződés teljesítési, kockázatvállalási időszaka meghaladja a 60 napot, a díjbevételt, a díjelőírást a tárgyévre arányosan (számított biztosítási teljesítési időszakra) lehet elszámolni.”
4. § A R. 10. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(A biztosítónak a kiegészítő mellékletben - Tv. 51-55. §-aiban foglaltakon túlmenően - be kell mutatnia:)
„e) a biztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékait, tartalékfajtánként, a saját megtartású és a viszontbiztosításba adott kockázatok fedezetének kiemelésével, élet- és nem életbiztosítás bontásban.”
5. § A R. 12. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
„(3) Az 1986-ban alakult biztosítók jogutódai azon szerződések esetében, amelynél a rendelet hatálybalépése időpontjában a naptári évre vonatkozó pénzügyileg realizált díjbevétellel számoltak, a teljes körű díjelőíráson alapuló elszámolásra az 1994. évre vonatkozó éves beszámoló készítésénél kötelesek átállni úgy, hogy az 1994. évi éves beszámoló már ennek megfelelően készüljön.”
6. § A R. 1. és 2. számú melléklete e rendelet 1. és 2. számú melléklete szerint módosul.
7. § Ez a rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. Rendelkezéseit első alkalommal az 1992. éves beszámoló elkészítése során kell alkalmazni.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/20.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/20.