1/1993. (I. 22.) NM rendelet

a szanatóriumi beutalás rendjéről

A népjóléti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 49/1990. (IX. 15.) Korm. rendelet 4. § a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § A rendelet hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt szanatóriumokba és szanatóriumi ellátást nyújtó egészségügyi intézményekbe történő beutalásra terjed ki.
2. § A szanatóriumi ellátás gyógyhelyen történő, megfelelő időben és megfelelő ideig alkalmazott orvosi rehabilitáció, amelynek célja a károsodott funkciók minél teljesebb helyreállítása, további romlás megakadályozása, illetve a rehabilitációra szorulók társadalmi beilleszkedésének elősegítése azoknál, akik járóbetegként lakóhelyükön nem rehabilitálhatók.
3. § A korai, akut esemény utáni rehabilitációra szoruló beteg szanatóriumi elhelyezését az utókezelés optimális időpontjában az akut ellátást végző kórházi osztály közvetlenül kezdeményezi az ellátására szakmailag illetékes szanatóriumnál.
4. § (1) A krónikus beteg szanatóriumi ellátását a háziorvos az erre a célra rendszeresített nyomtatványon  [LÁBJEGYZET_1]  tett beutalási javaslattal kezdeményezi a krónikus betegséget kezelő - szakmailag illetékes - szakambulancia vagy szakrendelés szakorvosánál, illetve a gondozó intézet szakorvosánál. A szakorvos a beteg vizsgálatát követően javasolja a beteg beutalását a megfelelő szanatóriumba.
(2) A gyermek szanatóriumi elhelyezését a gyermekosztály közvetlenül, illetve a házi gyermekorvos vagy a gyermeket kezelő háziorvos az erre a célra rendszeresített nyomtatványon  [LÁBJEGYZET_2]  tett beutalási javaslattal kezdeményezi a speciális gyermek-szakrendelésnél vagy szakrendelésnél. A szakorvos a gyermek vizsgálata után javasolja a beutalást a megfelelő szanatóriumba.
5. § (1) A beutaló javaslatot, a beteg orvosi iratait (röntgen felvételeit) és a szakorvosi véleményt a szakambulancia vagy szakrendelő, illetve a gondozó továbbítja a szanatóriumba. A beutaló javaslaton fel kell tüntetni, hogy a szanatóriumi kezelés a térítési díj ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokról és térítésük módjáról szóló 107/1992. (VI. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a), illetve 2. § (1) bekezdés g) pontja alapján térítésköteles-e. A szanatórium a közölt orvosi adatok és az érkezési sorrend figyelembevételével dönt a felvétel szükségességéről és a felvétel idejéről.
(2) A szanatórium a beteget, illetve törvényes képviselőjét a felvétel idejét megelőzően legalább egy héttel értesíti a felvétel időpontjáról, és tájékoztatja a határidő elmulasztásának következményéről, valamint térítésköteles szanatóriumi ellátás esetén a várható költségekről.
(3) A szanatóriumi helyet legkésőbb az értesítésben meghatározott időpontot követő napon kell elfoglalni, e határidő elmulasztása esetén a beutaló érvényét veszti. Amennyiben a beteg - esetleges akadályoztatása miatt - a szanatóriumi helyet elfoglalni nem tudja, erről ő, illetve törvényes képviselője haladéktalanul értesíti a szanatóriumot. Ebben az esetben az akadályoztatás indokának figyelembevételével a szanatórium dönt a beutaló érvényességéről.
(4) Az elutasított felvételi kérelemről a szanatórium - szakmailag alátámasztott indokolással együtt - értesíti az elhelyezést kezdeményező szakorvost és a beteget, illetve törvényes képviselőjét.
6. § Az egyes szanatóriumokba történő beutalás javallatait és ellenjavallatait a 2. és 3. számú melléklet tartalmazza.
7. § Ez a rendelet 1993. március 1-jén lép hatályba. Egyidejűleg a szanatóriumokba történő beutalás és felvétel rendjéről szóló 28/1980. (Eü. K. 22.) EüM utasítás hatályát veszti, valamint a 40.029/1981. (Eü. K. 2. 1981.) EüM közlemény visszavonásra kerül.

[LÁBJEGYZET_1] A nyomtatvány száma: A 3510-89/új r. sz.

[LÁBJEGYZET_2] A nyomtatvány száma: C. 3321-20. r. sz.