26/1993. (IX. 27.) PM-NGKM együttes rendelet

a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet módosításáról

A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról rendelkező 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 18. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük el:
1. § (1) A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló - többször módosított - 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelet (a továbbiakban: R.) 6. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„(1) ... Vámbiztosítéknak minősülő biztosítékot köteles nyújtani továbbá a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: jövedéki törvény) hatálya alá tartozó, kiviteli célból továbbított termékekre az áru szállítója vagy birtokosa a törvényben meghatározott, a belföldi forgalomba kerülés esetén az árut terhelő adók együttes összegéig.”
(2) Az R. 6. § (3) bekezdés d) pontjának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Mentes a vám biztosítása alól...]
„d) a bérmunka céljából behozott vámáru (anyagok és termelőeszközök) - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk kivételével - a beléptetéstől az elszámolás, illetőleg a visszaviteli határidő lejárta napjáig, ha a bérmunka célú behozatal a vámkezelési kérelem benyújtásakor igazolt...”
2. § Az R. 7. §-a a következő (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3)-(4) bekezdések számozása (4)-(5) bekezdésre módosul, az (1) bekezdésben a (2) bekezdésre való hivatkozás pedig (3) bekezdésre változik:
„(2) Amennyiben külön jogszabály alapján kiadott államigazgatási határozat meghatározott mértékű vámpótlék, vagy ezzel azonos hatású fizetési kötelezettség megállapítását rendeli el, azt a Kereskedelmi Vámtarifa vámtételei mellett kell a vámkiszabásnál alkalmazni. A vámpótlékra és ezzel azonos hatású fizetési kötelezettségre a vámeljárás általános szabályait kell alkalmazni.”
„(3) A szeszes ital, a dohánygyártmány és a kávé kivételével egységes 15%-os vámtétellel kell a vámot kiszabni az utas- és ajándékforgalomban beérkezett vámáru után, ha a vámáru egyedi értéke a 8000 forintot nem haladja meg. Az utas- és ajándékforgalomban beérkező vámáru vámkezelése során az 1. számú mellékletben foglaltakat is figyelembe kell venni.”
3. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A nemzetközi közforgalmú repülőtéren létesített tranzit terület - ideértve a tranzit területen működő létesítményeket is -, valamint a nemzetközi személyszállítást végző vízijármű fedélzete a beléptetés előtt, illetve a hazai kikötőből történő kiléptetés után a vám- és a devizajogszabályok rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából külföldnek minősül (a továbbiakban együtt: tranzit terület).”
4. § Az R. 31. §-ának (3) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(Az 1. §-ban foglaltaktól eltérően:)
„m) a jövedéki törvény előírásai szerint jövedéki terméknek minősülő áruk, vámáruk vámkezelésére - az árutovábbítás és a kiléptetés kivételével - a jövedéki tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező székhelye vagy telephelye szerint illetékes vámhivatal;
n) a külkereskedelmi áruforgalomban behozott nemesfémtárgyak belföldi forgalom számára történő vámkezelésére a budapesti 1. számú vámhivatal illetékes.”
5. § Az R. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a paragrafus további (7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vámáru - vámhivatali ellenőrzés mellett - a (2) bekezdésben meghatározott helyeken kívül is raktározható a (6) bekezdésben foglaltak esetében, továbbá kivételesen akkor, ha a vámáru vámraktárba való felvételére nincs lehetőség vagy a vámárut vámraktárba felvenni nem szabad (vámraktáron kívüli raktározás). A gyorsan romló áruk - a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetnek (a továbbiakban: KERMI) a belföldi forgalom számára történő vámkezeléshez szükséges szakvéleménye beszerzéséig - megfelelő helyen (hűtőházban), vámraktáron kívül is raktározhatók. A raktározást ilyen esetben a vámhivatal engedélyezheti. A vámhivatal - erre irányuló kérelem nélkül is - elrendelheti a vámáru vámraktáron kívüli raktározását, ha az árunyilatkozatot a 33. § (5) bekezdése alapján visszautasította és a vámáru vámraktárba történő beraktározására nincs lehetőség.”
„(7) A vámraktárban vagy vámraktáron kívül raktározott olyan vámáruból, amely csak a KERMI szakvéleményével hozható forgalomba, a vizsgálathoz szükséges mennyiség a vámhivatal engedélyével kiadható, de azzal a szakvélemény kiadását vagy megtagadását követő 10 napon belül a raktározást kérőnek el kell számolnia. Elszámoltnak kell tekinteni a mintát akkor is, ha a minőségvizsgáló szerv igazolja, hogy a minőségvizsgálat során azt felhasználta.”
6. § Az R. 38/A. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a paragrafus a következő (2)-(3) bekezdésekkel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (2)-(4) bekezdések számozása (4)-(6) bekezdésekre módosul:
„(1) Konszignációs raktár - a jövedéki törvény hatálya alá tartozó vámáruk kivételével - bizományi vagy vevőszolgálati szerződés keretében behozott vámáruk raktározására létesíthető a megyei (fővárosi) parancsnokság engedélye alapján. Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell a raktárengedélyt kérő, az üzemeltető nevét, telephelyét, a raktár címét, alapterületét. A kérelemhez mellékelni kell a külkereskedelmi szerződés egy példányát.”
„(2) Konszignációs raktár létesíthető továbbá az exportra termelő gazdálkodó szervezet kérelmére a részére beérkező és az exportáruba beépítésre kerülő vámáruk raktározására.
(3) A raktározás feltételeit - az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelemben foglaltak figyelembevételével - a megyei (fővárosi) parancsnokság állapítja meg.”
7. § Az R. 41. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Vámárunak vámraktárban történő felvétele elrendelhető, ha:]
„d) a vámfizetésre kötelezett az esedékes vámot határidőre nem fizette meg.”
8. § Az R. 53. § (2), (3) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az előjegyzett vámárut a vámhatóság elszámolja, ha a vámfizetésre kötelezett a visszaviteli határidő lejártáig igazolja, hogy
a) azt változatlan, kijavított vagy feldolgozott állapotban külföldre kiszállította; vagy
b) a jogszabályban meghatározott mentességek eseteit kivéve az előjegyzésbe vételkor kiszabott vám, valamint a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor fizetendő adók megfizetésével a belföldi forgalom számára vámkezeltette; vagy
c) vámraktárba, illetve előjegyzései (konszignációs) raktárba beraktározta.
(3) Az elszámoláshoz be kell mutatni
a) nem külkereskedelmi áruforgalomban az előjegyzésre vonatkozó árunyilatkozatot és a kiléptetés megtörténtét igazoló árunyilatkozatot;
b) külkereskedelmi áruforgalomban az előjegyzési okmányt, valamint a kiléptetés megtörténtét és vámáru azonosságát igazoló Árunyilatkozat 3. példányát;
c) bérmunka esetén - a fentieken kívül - az anyagfelhasználási kimutatást;
d) vámraktárba, előjegyzési (konszignációs) raktárba beraktározás esetén a raktározási igazolást.”
„(5) Az előjegyzett vámárut a vám megfizetése nélkül kell elszámolni, ha az előjegyzési jogcím vagy a vámfizetésre kötelezett (a belföldi szerződő fél) személye a visszaviteli határidőn belül megváltozik. Az elszámolást a vámfizetésre kötelezettnek kell kérnie. A kérelemhez mellékelni kell a bekövetkezett változást igazoló okmányokat. Az elszámolással egyidejűleg az eredeti vagy az új intézkedésre jogosultnak kérnie kell a vámáru újbóli behozatali előjegyzésbe vételét is. A bérleti, haszonbérleti vagy haszonkölcsön szerződés esetén azonban az elszámolásnál az 54. § (4) bekezdésében, valamint a 92. § (5) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell. A kiléptetés napjának ez esetben a vámfizetésre kötelezett személyében vagy az előjegyzési jogcímben történő változás bejelentésének napját kell tekinteni.”
9. § Az R. 55. §-a (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép és a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Konszignációs raktárból kitárolt és egy naptári hónap alatt belföldi forgalomba hozott, vagy az exportáruba beépítés céljából felhasznált vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelését - a gépjármű kivételével - a raktárengedélyes vagy a raktárkezelő vállalat legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles kérni. Gépjármű vámkezelését a kitárolás előtt kell kérni.
(5) A (4) bekezdésben írt, exportáruba beépítés céljából felhasznált áru külföldre történő kiszállítását a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napját követő 6. hónap utolsó napjáig kell a vámfizetésre kötelezettnek igazolnia.”
10. § Az R. 56. §-a (4) bekezdésének első mondata az alábbiak szerint módosul és a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Vámáru - a (6) bekezdésben foglaltak, illetve a jövedéki törvény előírásai szerint jövedék alól elvont jövedéki terméknek minősülő vámáru kivételével - csak abban az esetben semmisíthető meg, ha azt már sem eredeti rendeltetésére, sem más célra nem lehet felhasználni.”
„(6) A minőségvizsgálatra kötelezett és az előírásoknak nem megfelelő vámáru belföldi forgalom számára nem vámkezelhető, ezért azt az importőr külföldre kiviheti vagy vámszabadterületre betárolhatja. Ellenkező esetben a vámárut az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően meg kell semmisíteni.”
11. § (1) Az R. 68. §-ának (10)-(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi (11) bekezdés számozása (12) bekezdésre módosul:
„(10) Külkereskedelmi áruforgalomban a hat évnél régebbi gyártású személygépkocsi és a nyolc évnél régebbi évjáratú haszongépjármű, valamint a sérülés miatt üzemképtelen gépjármű csak a Közlekedési Főfelügyelet - erre vonatkozó külön jogszabály szerinti - és a Környezetvédelmi Felügyelőség engedélye alapján vámkezelhető a 48. § (1) bekezdés d) és e)  [LÁBJEGYZET_1]  pontja alapján behozatali előjegyzésben, valamint a belföldi forgalom számára közúti forgalomba helyezés céljából. Amennyiben az említett szervek ilyen engedélyt nem adnak ki, úgy a szóban forgó járművek csak alkatrészként történő hasznosításra vámkezelhetők.
(11) Nem külkereskedelmi forgalomban hat évnél régebbi gyártású személygépkocsi, nyolc évnél régebbi évjáratú haszongépjármű a belföldi forgalom számára nem vámkezelhető. Amennyiben az említett évjáraton belül behozott gépjármű sérülés miatt üzemképtelen, a vámkezeléshez szükséges a (10) bekezdésben említett szakhatósági engedély megszerzése.”
(2) Az R. 68. §-a a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 2/1981. (I. 23.) BkM rendeletet módosító és kiegészítő 15/1993. (IX. 27.) IkM rendelet mellékletében felsorolt vámtarifaszámok alá tartozó vámáruk külkereskedelmi áruforgalomban a belföldi forgalom számára és vámkedvezményes (engedélyjegyes) eljárásban csak a termék magyarországi forgalomba hozatalára jogosító hatósági engedély (KERMI-szakvélemény) bemutatása mellett vámkezelhetők. Ennek hiányában a vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozatot az R. 33. § (5) bekezdés c) pontja alapján vissza kell utasítani. Nem kell hatósági engedély az előzetes minőségvizsgálatra behozott áruminták vámkezeléséhez. (A KERMI-szakvélemény mintáját a 9. számú melléklet tartalmazza.)
(14) A vámhatóság által kezelt vagy birtokában levő vámáru értékesítésére ugyancsak a KERMI szakvéleményének megléte esetén kerülhet sor.
(15) A behozott kőolaj- és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 1993. évi IL. törvény mellékletében meghatározott vámtarifaszámok alá tartozó kőolaj- és kőolajtermékek belföldi forgalom számára történő vámkezeléséhez a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség igazolása szükséges.”
12. § A R. 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Vámmentes a külön jogszabály által a vámkezeléshez kötelezően előírt szakhatósági vizsgálat során igazoltan megsemmisült vámáru. A vámmentes vámkezelés feltétele a minőségvizsgáló szerv igazolásának bemutatása.”
13. § Az R. 79. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Vámmentesek az MNB részére a devizahatósági jogkör gyakorlásával vagy a devizagazdálkodási teendők és jegybanki feladatok ellátásával kapcsolatban érkező küldemények, továbbá a devizaműveletek végzésére felhatalmazott pénzintézetek részére érkező intézvények  [LÁBJEGYZET_2]  (csekkek, váltók), forgalomban lévő érmék és bankjegyek.”
14. § Az R. 83. § (1) bekezdésének bevezető mondata az
alábbiak szerint módosul és a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Vámmentes a bevándoroltak, a honosítottak és a visszahonosítottak, a menekültként elismertek, valamint a Magyarországon ideiglenes menedéket élvezők, a humanitárius okból befogadottak és az említettekhez családegyesítés címén érkezők által”
„(4) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések alapján behozott személygépkocsit és tehergépkocsit a vámkezelés napjától számított 3 éven belül csak a vám megfizetése mellett lehet elidegeníteni, lízingbe, bérbe vagy ellenérték fejében használatba adni.”
15. § Az R. 98. §-a (1) bekezdésének második mondata az alábbiak szerint módosul és a paragrafus a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:
„(1) ... A fizetési határidő elmulasztása esetén a vámhivatal a 41. § (1) bekezdés d) pontja alapján intézkedik a vámáru vámraktárba való felvételéről.”
„(9) Az exportfejlesztő pályázati rendszerben kötött megállapodás alapján engedélyezett részletfizetés esetén, ha a megállapodásban vállalt kötelezettség teljesítése
a) nem éri el az 51%-ot, a részletfizetés kamatmentessége visszamenőleges hatállyal megszűnik;
b) meghaladja az 51%-ot, a teljesítés arányában módosítani kell az engedélyezett kamatmentességet, amit a vámhivatal a kamatkülönbözet utólagos kivetésével érvényesít.
(10) Az exportfejlesztő pályázati rendszerben kötött megállapodás teljesítéséről a vámfizetésre kötelezettnek a részletfizetési határidő lejártát követő 5. napig a vámkezelést végző vámhivatalnál nyilatkoznia kell. Ennek hiányában a vámhivatal a (9) bekezdés a) pontja szerint jár el.”
16. § Az R. 98/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„98/A. § Az esedékes vám megfizetésének elmulasztása esetén a számlavezető vámszerv azonnali beszedési megbízást akkor bocsát ki, ha a vámáru után esedékes vám, illetőleg a vámtartozás a törvényes zálogjog érvényesítésével nem biztosítható.”
17. § Az R. 99. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárunak a vám kiszabásakor elfogadott vámértéke nem felel meg a vámkiszabás céljából tartott vámvizsgálatkor fennállott valóságos vámértéknek, a vámot, a vámmal együtt fizetendő adót, kamatot, vámpótlékot, vámkezelési díjat a vám visszatérítésére vonatkozó igény, illetőleg a nem közölt vám követelési jogának elévülési határidején belül kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni kell.”
18. § Az R. 103. §-ának (5) és (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a paragrafus további (15)-(16) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott és behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáru után - az előjegyzett vámáru hulladéka, mellékterméke kivételével -
a) az előjegyzésbe vétel napjától a belföldi forgalom számára történő vámkezelés napjáig; vagy
b) az 54. § (3) bekezdésének alkalmazása esetén az előjegyzésbe vétel napjától a visszaviteli határidő lejártáig
az esedékessé vált vám alapulvételével a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő napi kamatot kell fizetni.”
„(14) Az exportőrnek a kiszállított áru értéke 1%-át, legalább 50 000 Ft, de legfeljebb 250 000 Ft bírságot kell okmányonként fizetnie, ha az EUR. 1 szállítási bizonyítványt, vagy az EUR. 2 okmányt a külföldi vámhatóság reklamációs céllal visszaküldi Magyarországra, és utólagos ellenőrzés során a felszólamlás jogosnak bizonyul.
(15) Ha a vámfizetésre kötelezett az 55. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az ott meghatározott határidő lejártát követő 6. napon a vám alapulvételével a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszerese 365-öd részének megfelelő napi kamatot kell hivatalból kiszabni a beraktározás napjától az elmulasztott határidő napjáig.
(16) A (15) bekezdés szerint kiszabott kamat 50%-át vissza kell téríteni, ha a kamat kiszabását követő 3 hónapon belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy az exportárut a határidő lejártáig kiszállította.”
19. § Az R. 104. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(2) Nem kell vámkezelési díjat kiszabni és beszedni, ha a vámkezelés jogszabályban meghatározott vámmentesség alkalmazásával történik, illetőleg, ha a vámáru Finnországból származik, továbbá a 7. § (2) bekezdése szerint 15%-os vámtétellel vámkezelendő vámáru esetében.”
20. § Az R. 105. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és paragrafus további (13) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A vámkezeléskor felmerült szakértői és más vizsgálati díjat a vámkezelést kérőnek akkor kell megfizetni, ha a vizsgálat elvégzésére kifejezett kívánságára vagy jogszabály rendelkezése alapján került sor, vagy ha a jogorvoslati eljárás során kért szakértői vizsgálat a vámhatóság megállapításával szemben az ügyfél állítását nem támasztja alá.”
„(13) A jövedéki törvény előírása szerint zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adóvisszatérítéshez szükséges hivatali eljárás (zárjegyeltávolítás ellenőrzése, megsemmisítése) esetén az ellenőrzést kérő a (4) bekezdés szerint kiszállási díjat köteles fizetni. Vámkezelési bejelentésnek ilyen esetben a benyújtott kérelmet kell tekinteni.”
21. § Az R. e rendelet melléklete szerint a 9. számú melléklettel egészül ki.
22. § Az R. módosításáról szóló 34/1991. (XII. 18.) PM-NGKM együttes rendelet 39. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A vámfizetésre kötelezett módosítható, a pályázati rendszerben engedélyezett lízingszerződés alapján behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáru esetén, az eredeti feltételrendszer vállalása mellett, ha a visszaviteli határidő lejárta előtt - az Exportfejlesztő Tárcaközi Bizottság egyetértésével - annak személye változott.”
23. § Az R. módosításáról szóló 31/1992. (XII. 30.) PM-NGKM együttes rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Azok az ipari vámszabadterületek, amelyek az R. 9. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek nem felelnek meg, tevékenységüket 1994. december 31-ig a részükre kiadott engedélyben meghatározott feltételekkel folytathatják.”
24. § (1) E rendelet - a (2)-(4) bekezdésekben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés napja után beérkező/kiszállításra kerülő áruk vámkezelésénél kell alkalmazni.
(2) E rendelet 11. § (1) bekezdésének rendelkezései 1993. október 1-jén lépnek hatályba, előírásaikat a hatálybalépés után beérkező gépjárművek vámkezelésénél kell alkalmazni.
(3) E rendelet 5., 10. és 11. § (2) bekezdése, valamint a 12., 21. §-ának rendelkezéseit a 2/1981. (I. 23.) BkM rendeletet módosító és kiegészítő 15/1993. (IX. 27.) IKM rendelet hatályba lépésével, illetőleg a Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség Alapszabályának a Magyar Közlönyben történő közzétételével egyidejűleg kell alkalmazni.  [LÁBJEGYZET_3]
(4) E rendelet 22. §-ának rendelkezéseit 1992. január 1-jétől kell alkalmazni.
(5) Az R. 30. § (2) bekezdése hatályát veszti.
(6) Az 1993. október 1-je előtt vásárolt vagy előleg fizetése mellett megrendelt, nem külkereskedelmi áruforgalomban behozott gépjárművek vámkezelése a korábbi [az R. 68. § (10) bekezdésben foglalt] rendelkezések szerint történik, amennyiben azok vámkezelését a rendelet hatálybalépését követő 15. napon belül kérik, és a vásárlást vagy a megrendelést hitelt érdemlően igazolják.
Melléklet a 26/1993. (IX. 27.) PM-NGKM együttes rendelethez
„9. számú melléklet a 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendelethez  [LÁBJEGYZET_4]

[KÉP_HELYE]

KERESKEDELMI MINŐSÉGELLENŐRZŐINTÉZET	INSTITUTE OF COMMERCIAL QUALITYCONTROL
1088 Budapest, József krt. 6.	Budapest, József krt. 6.
Levélcím: 1428 Bp., Pf. 20.	H-1088, Hungary
Szám:	Kelt:
SZAKVÉLEMÉNYa 15/1993. (IX. 27.) IKM rendelettel módosított 2/1981. (I. 23.) BkM rendelet alapján végzett vizsgálatról
Termék neve:
Vizsgált termék(ek) típusa, azonosító adatai:
Gyártó:
Vizsgálatot kérő:
Az Intézet a ........................... számú vizsgálati jelentésben foglalt eredmények és a benyújtott dokumentációk alapján megállapítja, hogy a vizsgált mintával jellemzett minőségű termék
kereskedelmi forgalomba hozható.
Érvényes:
Kiadmány hiteléül:
P. H.
dr. Huszay Gábor s. k.,
főtanácsos	igazgató
Telefon: (36-1) 210-0370 Fax: (36-1) 114-3820, (36-1) 210-0737”

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/180.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/180.

[LÁBJEGYZET_3] 1993. X. 1-től.

[LÁBJEGYZET_4] A Szakvélemény fehér színű „KERMI” szövegű vízjellel ellátott A/4-es formátumú nyomtatvány. Azon a Köztársaság címere, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet magyar és angol megnevezése, székhelye és levélcíme, a telefon és telefax számok nyomdailag kék, az egyéb nyomdai szövegek fekete színnyomással szerepelnek. A nyomtatvány középső harmadában kékesszürke színű, a vízjellel azonos tartalmú és formátumú háttérnyomat látható!