29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet

a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. §-ának (1) bekezdése e) pontjában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendeletet a helyi önkormányzatok, illetve a Népjóléti Minisztérium által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátásokért (a továbbiakban: intézményi ellátás) fizetendő térítési díjak megállapítására kell alkalmazni. E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha nem állami szerv a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosítását az önkormányzattól az Szt. VI. fejezetében meghatározottak szerint ellátási szerződésben átvállalja, vagy normatív állami támogatást vesz igénybe.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a bentlakásos gyermekintézményekre, a nevelési-oktatási intézményekre, valamint a bíróság által javítóintézeti nevelésre utalt fiatalkorúakat ellátó intézményekre.

Általános szabályok

2. § (1) A térítési díj fizetésére kötelezettet a szociális intézményi ellátásért az intézményi térítési díj összegével azonos térítési díj megfizetésére kell kötelezni az Szt.-ben, e rendeletben és a helyi önkormányzatok rendeletében foglaltak szerint.
(2) A jogosult vagy tartására, gondozására kötelezett hozzátartozója (a továbbiakban: kötelezett) az ellátásért térítési díjat fizet (a továbbiakban: személyi térítési díj), amelyet a kötelezett szociális helyzete, valamint az intézményi térítési díj figyelembevételével kell megállapítani.
(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást szerződésben vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.
(4) A külön jogszabályban meghatározott alapfeladatot meghaladó, az intézmény által szervezett programokért, szolgáltatásokért az intézmény házirendjében foglaltak szerint külön térítés kérhető.
3. § (1) Az Szt. 115. § (1) bekezdésében szabályozott intézményi térítési díjat minden év március 31-ig
a) helyi önkormányzati intézmény esetén a képviselőtestület,
b) a Népjóléti Minisztérium fenntartásában működő intézmények esetében a népjóléti miniszter (a továbbiakban: miniszter),
c) nem állami szerv által fenntartott intézmény esetén a tulajdonos,
mint az intézményt fenntartó [a továbbiakban a)-c) pont alattiak együtt: fenntartó] állapítja meg.
(2) Ha az önkormányzat az (1) bekezdésben szabályozott határidőig jóváhagyott költségvetés hiánya miatt az e rendeletben foglaltak szerint az intézményi térítési díjat nem tudja megállapítani, akkor az intézményi térítési díjat az előző évi tényadatok figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az intézményi térítési díjat konkrét összegben, forintra kerekítve kell megállapítani.
(4) Az új intézményi térítési díj alapján fizetendő személyi térítési díjat minden év április 1-jétől lehet első ízben alkalmazni.
(5) Az intézményi térítési díjat - a házi segítségnyújtás kivételével - ellátási napra vetítve kell megállapítani.
(6) A rehabilitációs (Szt. 72-74. §) és ápolást-gondozást nyújtó intézményekben (Szt. 67-71. §) (a továbbiakban: tartós bentlakásos intézmény), valamint az átmeneti intézmények esetén a napi intézményi térítési díj mellett havi intézményi térítési díjat is meg kell határozni úgy, hogy a havi intézményi térítési díj a napi intézményi térítési díjnak a harmincszorosa. Ha az intézményi elhelyezett az intézményi ellátást egész hónapban igénybe veszi, a havi térítési díjat az adott hónap naptári napjainak számától függetlenül kell megállapítani.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott intézmények intézményi térítési díját a fenntartó intézményenként és telephelyenként is meghatározhatja.
4. § (1) Az intézményi térítési díj összegéről az intézmény ellátási területén élő lakosságot tájékoztatni kell.
(2) Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe csak a fenntartó székhelye szerinti település lakosságára terjed ki, a térítési díjról szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon minden év április 20-ig a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző közzéteszi. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha az intézményt intézményfenntartó társulás tartja fent.
(3) Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe több települési önkormányzat működési területére terjed ki, az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzője minden év április 10-ig az intézményi térítési díjról értesíti a megyei (fővárosi) önkormányzat főjegyzőjét, aki a (2) bekezdésben foglaltak szerint gondoskodik a lakosság, valamint az érintett önkormányzatok tájékoztatásáról. Ha az önkormányzati intézmény ellátási területe több megyére vagy az ország egész területére kiterjed, az intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjének kezdeményezésére az intézményi térítési díj összegét a Népjóléti Közlönyben közzé kell tenni.
(4) A (2) és (3) bekezdés rendelkezései értelemszerűen irányadók akkor is, ha az intézményt ellátási szerződés alapján nem állami szerv tartja fenn.
(5) A Népjóléti Minisztérium által fenntartott intézmények intézményi térítési díját minden év április 20-ig a miniszter a Népjóléti Közlönyben közleményként közzéteszi.
5. § (1) A személyi térítési díj megállapításához vizsgálni kell a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelmi, valamint - átmeneti, illetve tartós bentlakásos intézmény esetén - vagyoni viszonyait.
(2) A személyi térítési díjat
a) a beutaló határozat [Szt. 94. § (1) bekezdés a)-c) pont]; vagy
b) az intézményvezető írásbeli értesítése
tartalmazza.
(3) Ha a beutaló határozat meghozatala és a jogosult intézménybe való felvétele közötti időszakban a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelmi-vagyoni viszonyai, illetve az intézményi térítési díj összege megváltozott, a beutaló a személyi térítési díjat újra megállapítja. A személyi térítési díj újbóli megállapítását az elhelyezést biztosító intézményvezető is kezdeményezheti.
6. § Ha az ellátást a jogosult a hónap nem mindegyik napján veszi igénybe, akkor - a házi segítségnyújtás kivételével - a személyi térítési díj megállapításánál figyelembe vehető havi jövedelmet naptári napra kell átszámolni, úgy, hogy a rendszeres havi jövedelem összegét harminccal kell osztani. Ebben az esetben az ellátásért fizetendő napi személyi térítési díj a napi jövedelemnek az Szt. 116. § (2) bekezdésében és a 117. § (2) bekezdésében meghatározott mértékét nem haladhatja meg.
7. § (1) A személyi térítési díj összegét évente, minden év május 31-ig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatra az ellátásban részesülő állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzat illetékes. A felülvizsgálathoz szükséges iratokat az intézmény vezetője a felülvizsgálatot végző önkormányzat részére megküldi.
(2) A nem állami szerv által fenntartott intézményben lakó személyi térítési díját - ha az ellátási szerződés eltérően nem rendelkezik - a fenntartó vizsgálja felül.
(3) Ha a személyes gondoskodásban részesülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a személyi térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik.

Gyermekek napközbeni ellátása

8. § A gyermekek napközbeni ellátásában részesülők esetén az étkeztetésért fizetendő térítési díj megállapításának szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Étkeztetés

9. § (1) Az étkeztetés népkonyha, szociális konyha vagy egyéb főzőhely keretében is megszervezhető.
(2) Az étkeztetés esetén az étkeztetés intézményi térítési díja nem haladhatja meg az élelmezés nyersanyagköltségére, az étkeztetés megszervezésére, valamint az üzemeltetésre az adott évre betervezett éves kiadásoknak a tervezett ellátotti létszámra jutó napi összegét (a továbbiakban: élelmezési térítés). Az étkeztetés megszervezésére, illetve az üzemeltetésre betervezett kiadások körébe csak az étel előállításának és a kiosztóhelyre történő szállításának költségei számíthatók be.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a napok számaként csak a tervezett étkezési napok száma vehető figyelembe.
(4) Ha az étkeztetésben részesülőnek a kiszolgáltatott ételt a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítják, az így felmerülő költségek csak a házi segítségnyújtásért fizetendő személyi térítési díj megállapításánál vehetők figyelembe.
(5) A havonta fizetendő személyi térítési díj a napi személyi térítési díj és az adott hónapban igénybe vett étkezési napok szorzata.
10. § A 9. § (2) bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók a népkonyhán történő étkeztetésre.
11. § Ha a települési önkormányzat az étkeztetést több főzőhelyről biztosítja, az intézményi térítési díjat főzőhelyenként akkor indokolt eltérően meghatározni, ha az ellátásban részesülő választhat, hogy az étkezést melyik főzőhelyről veszi igénybe.

Házi segítségnyújtás

12. § (1) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja az ellátásra tervezett költségek alapján megállapított házi gondozási óradíj (a továbbiakban: óradíj). Az óradíj nem haladhatja meg az adott évben a házi segítségnyújtásra betervezett éves kiadásoknak az évi munkaórákra és egy gondozóra jutó összegét. E bekezdés alkalmazásában az évi munkaórák száma a munkanapok és a napi teljes munkaidő [1992. évi XXII. tv. 117. § (1) bekezdése] szorzata.
(2) Az óradíj meghatározásánál csak a hivatásos és a díjazásban részesülő társadalmi gondozók száma vehető figyelembe.
13. § (1) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani, úgy hogy annak összege ne haladja meg az Szt. 116. §-ának (3) bekezdésében meghatározott mértéket. A gondozásra fordított időt a gondozási napló (1. számú melléklet) alapján kell megállapítani.
(2) Gondozásra fordított időnek a gondozott lakásán töltött idő minősül. Ha a gondozás az ebédkihordást is magában foglalja, az ebédkihordásra alkalmanként maximum 30 perc gondozási idő vehető figyelembe.
14. § (1) Ha házi segítségnyújtásban gyermekes család részesül, a gondozásért fizetendő személyi térítési díj megállapításánál a családnak az Szt. 4. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamennyi jövedelmét figyelembe kell venni.
(2) Amennyiben egy családon belül nyugdíjkorhatárt betöltött (a továbbiakban: idős személy), illetve rokkant személyek részesülnek házi segítségnyújtásban, a fizetendő személyi térítési díjat külön-külön, az idős, illetve a rokkant személy jövedelmének figyelembevételével kell meghatározni.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben szabályozott esetekben az ebédkihordásért számítható gondozási időt úgy kell figyelembe venni, mintha házi segítségnyújtásban csak egy személy részesülne.

Nappali ellátást nyújtó intézmények

15. § (1) Nappali ellátást nyújtó intézményben térítési díj csak az étkezésért állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdésben szabályozott esetben az intézményi térítési díjat a 9. § (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A személyi térítési díj megállapítására a 9. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Ha a jogosult az ellátást meghatározott ideig nem kívánja igénybe venni, azt a házirendben foglaltak szerint be kell jelenteni.

Átmeneti és tartós bentlakásos intézményekre vonatkozó általános szabályok

16. § (1) A tartós bentlakásos intézményekben, valamint az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben történő beutalás, illetve elhelyezés előtt vizsgálni kell, hogy az ellátást kérő vagy tartására kötelezett személy képes-e a térítési díj fizetésére.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha az ellátásra jogosult életét, testi épségét veszélyeztető körülmény az azonnali elhelyezést teszi szükségessé. Ilyen esetben a térítési díjat az elhelyezéstől számított 30 napon belül
meg kell állapítani, illetve a veszélyeztető körülmények megszűnését követően az ellátást meg kell szüntetni.
(3) Az (1) bekezdés rendelkezései akkor sem alkalmazhatók, ha az elhelyezést igénylő vagy helyette más személy a beutalás vagy az elhelyezés iránti kérelemmel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy szerződésben vállal kötelezettséget az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére.
17. § (1) A tartós bentlakásos intézmények esetén a készpénzvagyonnak a térítési díj fedezetéül leköthető részét a 2. számú mellékletben foglalt iránytáblázat szerint a térítési díjat megállapító határozatban úgy kell meghatározni, hogy a készpénzvagyonnak az intézményi térítési díj egyévi öszszegét figyelmen kívül kell hagyni. A térítési díj fedezetéül szolgáló összeget külön betétkönyvben kell elhelyezni, amelyet - a gondnokság alatt álló személyek kivételével - az ellátást nyújtó intézmény kezelésébe kell adni. A gondnokság alatt álló személyek esetében a fedezetül szolgáló összeget gyámi fenntartású betétkönyvben kell elkülöníteni. A térítési díj fedezetéül lekötött készpénzvagyon után járó kamat az ellátásban részesülőt illeti meg.
(2) Ha a tartós bentlakásos intézményben fizetendő térítési díjat jelzálogjog biztosítja, a jelzálogjogot megállapító határozatban a jelzálogjog értékét a 2. számú mellékletben foglalt iránytáblázat szerint kell megállapítani.
(3) Átmeneti intézményben történő elhelyezésnél a jelzálog összegét, illetve a készpénzvagyonnak a térítési díj fedezetéül leköthető részét az elhelyezés várható időtartama és a napi intézményi térítési díj szorzata alapján kell megállapítani. Az elhelyezés várható időtartama alatt az az időszak vehető figyelembe, amelyre a jogosult az elhelyezést kérte.
18. § (1) Ha az ellátásra jogosult a térítési díjat egészben vagy részben nem képes megfizetni, a tartására kötelezett hozzátartozó által fizetendő térítési díjat az alábbiak szerint kell megállapítani:
a) ha a család összjövedelméből levonva a térítési díjat, az egy főre jutó jövedelem meghaladja az Szt. 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott értékhatárt, a térítési díjat teljes összegben kell megállapítani;
b) ha a családnak az a) pont szerint meghatározott egy főre jutó jövedelme az Szt. 4. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott értékhatár alatt van, akkor részösszegű térítési díjat kell megállapítani.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a részösszegű térítési díj megegyezik a család összjövedelmének és az Szt. 4. § (1) bekezdése e) pontjában meghatározott értékhatár családtagok számával szorzott összege különbözetével.
(3) Több egy sorban kötelezhető hozzátartozó esetén a térítési díjat vagy annak hiányzó részét a hozzátartozók jövedelmi viszonyai alapján - arányosan megosztva - kell megállapítani.
19. § Az Szt. 20. §-ának b)-c) pontjában meghatározott nyilvántartást a 3. számú melléklet tartalmazza.
20. § (1) Az átmeneti és tartós bentlakásos intézményekben - a hajléktalanok átmeneti szállása kivételével - az intézményi térítési díjak megállapításához szűkített önköltségként az élelmezésre, a gyógyszerre és vegyszerre, az ellátottak ruházatára és textíliával való ellátására, valamint a béralapból az ellátottakkal közvetlenül foglalkozó szakszemélyzet béralapjára az adott évben betervezett éves kiadásokat kell figyelembe venni.
(2) Az intézményi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdésben meghatározott szűkített önköltségnek a működő férőhelyekre és a tervezett nyilvántartási napokra jutó
a) 50%-át a gyermekek átmeneti otthonánál, a fogyatékosok gondozóházánál, a fogyatékosok ápolását-gondozását nyújtó intézményeknél,
b) 100%-át az idősek gondozóházánál, a rehabilitációs intézményeknél, valamint az a) pontban nem szereplő ápolást-gondozást nyújtó intézményeknél.
(3) A hajléktalanok átmeneti szállásánál szűkített önköltségként a bér- és bérjellegű kiadásokra betervezett éves összeg vehető figyelembe. Az intézményi térítési díj nem haladhatja meg a szűkített önköltségnek a működő férőhelyekre és a tervezett nyilvántartási napokra jutó összegét.
21. § (1) A havi személyi térítési díjat a napi személyi térítési díj és a gondozási napok száma alapján kell meghatározni.
(2) A gondozási napokról a 4. számú melléklet szerinti nyilvántartást kell vezetni.)

Hajléktalanok átmeneti szállása

22. § (1) A hajléktalanok átmeneti szállására szolgáló intézményekben - a rehabilitációs célú intézmények kivételével - a gondozás első 30 napjára személyi térítési díj nem kérhető.
(2) Az átmeneti szálláson elhelyezett kiskorú esetén az intézményi térítési díj az adott intézményre meghatározott térítési díjnak az 50%-a.
23. § Ha a hajléktalanok átmeneti szállásán elhelyezett étkeztetésben is részesül, az étkezésért a 9-10. § szerinti térítési díjat kell fizetni.

Tartós bentlakásos intézmények

24. § A rehabilitációs intézményben elhelyezett kérésére a fenntartó a személyi térítési díj 50%-át előtakarékossági címen elkülönítetten kezelheti. Az előtakarékosság címén befizetett összeget a gondozott által meghatározott elkülönített betétkönyvben kell elhelyezni, és a gondozás megszűnésekor ki kell adni.
25. § A népjóléti miniszter által rendeletben meghatározott, az átlagot jóval meghaladó minőségű elhelyezési körülményeket és szolgáltatásokat biztosító tartós bentlakásos intézményben a személyi térítési díj mellett az intézményi elhelyezéskor egyszeri hozzájárulás, vagy személyi térítési díj pótlék is kérhető. Az egyszeri hozzájárulás összege az intézményi térítési díj ötvenszeresét, a személyi térítési díj pótlék az intézményi térítési díj 50%-át nem haladhatja meg.
26. § (1) Az intézményben elhelyezett foglalkoztatásából származó munkajutalom, a tanulmányi ösztöndíj és a zsebpénz a személyi térítési díj szempontjából nem vehető figyelembe.
(2) Az ideiglenesen beutalt gondozott esetén az ideiglenes beutalás tartamára a térítési díj alapjául szolgáló jövedelmet az önálló lakás (ingatlan) fenntartásával kapcsolatos igazolt költségekkel (lakbér, hiteltörlesztés, közös költség stb.) csökkenteni lehet.
27. § (1) Az ingyenes ellátásban részesített gondozott számára, személyes szükségletei kielégítése érdekében az intézmény zsebpénzt biztosít.
(2) Zsebpénzt kell adni annak a jövedelemmel nem rendelkező gondozottnak is, aki helyett a térítési díjat kizárólag más fizeti, illetve a térítési díjat ingatlana terhére állapították meg.
(3) A zsebpénz havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-a. A zsebpénz összegére kell kiegészíteni a gondozottnak ezt az összeget el nem érő jövedelmét.
(4) Ha a gondozott gondnokság alatt áll, gondnoka - amennyiben a gondnokolt megfelelő jövedelemmel vagy készpénzvagyonnal rendelkezik - köteles legalább a 27. § (2) bekezdésében meghatározott összegű zsebpénzt a gondnokolt személyes szükségleteire rendelkezésére bocsátani.
28. § (1) A gondozott kórházi (gyógyintézeti) ellátása tartamára térítési díjként a gondozottra megállapított személyes térítési díj 20%-át kell fizetni.
(2) Ha az ellátásban részesülő az intézmény vezetőjének engedélye alapján egybefüggő, 6 napnál hosszabb időre az intézményből eltávozik, a távollét idejére a megállapított személyi térítési díj 20%-át fizeti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben az egy napra jutó térítési díj megállapítása az intézmény vezetőjének a feladata.
29. § (1) A felnőttkorban megvakultak rahabilitációját biztosító intézményben a vak személy önálló életre való felkészítése idejére csak az élelmezési költség megfizetésére kötelezhető.
(2) Nem kell térítési díjat fizetni az intézményből próbaidőre elbocsátott gondozott próbaideje tartamára, valamint a látás- és mozgássérült fogyatékosok intézetében a hivatalos iskolai szünet alatti távollét idejére.
(3) A fogyatékosok rehabilitációs intézményében a térítési díjat az élelmezésre fordított költségekkel csökkenteni kell, ha a gondozott munkaköri vagy tanulmányi beosztása miatt az intézményi étkezést nem veszi igénybe.
30. § Az intézményvezető döntésével az intézménybe vizsgálat vagy megfigyelés céljából felvett személy a személyi térítési díj 50%-át fizeti a vizsgálat vagy megfigyelés időtartamára.

A térítési díj befizetése és ellenőrzése

31. § (1) A térítési díjat a beköltözés napjától havonként, a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell befizetni az ellátást nyújtó intézmény elszámolási számlájára.
(2) Az intézmény vezetője köteles ellenőrizni, hogy a megállapított térítési díj befizetése havonként megtörténik-e. A hátralékos nevét, lakcímét és a fennálló hátralékot negyedévenként, a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig nyilvántartásba kell venni és a behajtásáról intézkedni kell.
(3) A behajtás megindítása előtt az intézmény vezetőjének a fizetésre kötelezett személyt írásban fel kell hívnia a fizetési kötelezettségének teljesítésére.
(4) A személyi térítési díj és a befolyt térítési díj különbözetét az intézmény vezetője nyilvántartja és a gondozott halála esetén hagyatéki teherként az eljáró közjegyzőnek bejelenti.
32. § (1) Ez a rendelet 1993. február 26-án lép hatályba azzal, hogy ha a személyes gondoskodásra való jogosultságot a rendelet hatálybalépését követően állapítják meg vagy a jogosult intézményi elhelyezésére a rendelet hatálybalépését követően kerül sor a személyi térítési díjat az adott intézményben a rendelet hatálybalépése előtt megállapított térítési díj felső határa figyelembevételével kell megállapítani mindaddig, amíg a helyi önkormányzat az intézményi térítési díj összegéről nem határozott. Azoknál a személyes gondoskodást nyújtó intézményeknél, ahol térítési díj felső határa nincs meghatározva, az intézményi térítési díj megállapításáig a jogosult az ellátásban részesülők által fizetett térítési díj átlagának megfelelő térítési díjat fizet.
(2) Az (1) bekezdés alapján fizetett térítési díj összeg nem haladhatja meg az Szt. 116. §-ában és a 117. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott mértéket.