39/1993. (II. 27.) Korm. rendelet

a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény végrehajtására kiadott 89/1990. (V. 1.) MT rendelet módosításáról

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény (a továbbiakban: T.) 124. §-ában, valamint a T. módosításáról és kiegészítéséről szóló 1992. évi IX. törvény 49. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:
1. § A többször módosított 89/1990. (V. 1.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § A T. 10. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál a szerzői jogvédelem alá tartozó esetekben kifizetett szerzői díjat, valamint a megbízási jogviszony keretében előadóművészi tevékenységet folytatók díjazását figyelmen kívül kell hagyni.”
2. § A R. 7. §-a (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) Igazoltan nem végez munkát az a bedolgozó, aki]
„a) keresőképtelen, legfeljebb azonban a T. 19. §-ában meghatározott időtartamig.”
3. § A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A T. 10. §-a (3) bekezdésében említett megbízási és vállalkozási jellegű jogviszony keretében díjazás ellenében személyesen munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni. A biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a munkáltatónál (megbízónál, megrendelőnél) a naptári hónapban elért - járulékalapot képező - személyi jellegű kifizetéseket (juttatásokat) össze kell számítani.”
4. § A R. 19/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A biztosított a T. 16/A. §-a (3) bekezdésének ib) pontjában említett betegszállításra abban az esetben jogosult, ha szakorvosi vizsgálatra, fekvőbeteg-gyógyintézménybe, illetve onnan otthonába:
a) csak fekvő helyzetben szállítható,
b) betegsége miatt szállítás közben szakfelügyelet szükséges,
c) járóképtelen, vagy egészségi állapota nem teszi lehetővé a tömegközlekedési eszközök biztonságos igénybevételét,
d) fertőzésveszély vagy kóros magatartása miatt közforgalmi járművet nem vehet igénybe
és a beteg szakellátásra történő szállítása másként nem oldható meg.”
5. § A R. 19/B. §-ának (4) bekezdése a következőkkel egészül ki:
[(4) A T. 16/B. § és az (1) bekezdés alkalmazásánál alapellátás orvosának kell tekinteni]
„f) a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek orvosát,
g) a nemzetbiztonsági szolgálatok orvosát,
h) a sorozó orvost,
i) a büntetésvégrehajtás orvosát,”
6. § A R. 19/F. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a (2) bekezdés a következőkkel egészül ki:
(1) „19/F. § (1) A járóbeteg-szakellátásra, illetőleg fekvőbeteg-gyógyintézetbe beutalt biztosítottat az utazási költséghez nyújtott társadalombiztosítási támogatás akkor illeti meg, ha az egészségügyi szolgáltatást a T. 16/B. §-ában említett és a lakóhelye, illetőleg tartózkodási helye szerint illetékes, vagy - szakmailag indokolt esetben - a tartózkodási helyéhez legközelebb eső és megfelelő feltételekkel rendelkező egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe.”
(2) „Nem jár társadalombiztosítási támogatás a gyógyászati segédeszköz átvétele miatt felmerülő utazási költséghez, ha a biztosított személyes megjelenését a segédeszköz rendelésére jogosult orvos nem tartja indokoltnak.”
7. § A R. 19/G. §-a (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A T. 16/C. §-a (1) bekezdésének alkalmazásánál az egészségügyi ellátás költségét a VII. számú mellékletben foglaltak szerint kell megállapítani.”
8. § A R. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Ha a biztosított betegség, terhesség vagy szülés miatt vált keresőképtelenné, és ennek első napját közvetlenül megelőző egy éven belül betegség, terhesség vagy szülés miatt táppénzben részesült, ezt az időt (előzmény) a táppénzre jogosultság újabb időtartamába be kell számítani. Előzményként kell figyelembe venni a T. 19. §-ának (5) bekezdése szerinti táppénzfolyósítás időtartamát is.
(2) Nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosított beteg gyermek ápolása címén részesült táppénzben.
(3) Ha a folyamatos biztosítás időtartama egy évnél rövidebb, a táppénzre való jogosultság időtartamának megállapításánál előzményként csak a folyamatos biztosítás ideje alatti táppénzfolyósítás időtartamát lehet figyelembe venni.”
9. § A R. a következő 32/A. §-sal egészül ki:
„32/A. § (1) A T. 19. §-a (5) bekezdésének alkalmazásánál a keresőképtelenséget megállapító orvos a táppénzfolyósítás időtartamát a Főorvosi Bizottság jóváhagyásával hosszabbíthatja meg.
(2) Ha a keresőképtelenséget megállapító orvos által meghosszabbított táppénzfolyósítás kimerítésekor a biztosított még várhatóan keresőképtelen, a táppénz további folyósítását a keresőképtelenséget megállapító orvos a táppénzfolyósítás időtartamának lejárta előtt 30 nappal az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: Orvosszakértői Intézet) elsőfokú Bizottságánál kezdeményezheti. Az Orvosszakértői Intézet a döntésről a kezdeményező orvost írásban értesíti.
(3) Ha a folyamatos biztosításban töltött idő két évnél rövidebb, a keresőképtelenséget megállapító orvos, illetőleg az Orvosszakértői Intézet a táppénzfolyósítás időtartamát csak a folyamatos biztosítás idejének megfelelő időtartamra hosszabbíthatja meg.”
10. § A R. 40/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„40/A. § (1) Az egyéni vállalkozó táppénzét a keresőképtelenség kezdő napját közvetlenül megelőző naptári hónapban egészségbiztosítási járulék alapjaként figyelembe vehető havi jövedelem; ennek hiányában a keresőképtelenség kezdetét magában foglaló naptári év első napján érvényes minimális bér hatvan százalékának harmincad része alapján kell megállapítani.”
11. § A R. a következő 59/A. §-sal egészül ki:
„59/A. § (1) A T. 25. §-ának (3) bekezdésében említett 180 naptári nap alatt elért kereset kiszámításánál csak azt a keresetet - ide nem értve a jutalmat, a havi munkabér szerves részét nem képező prémiumot és az év végi részesedést - lehet figyelembe venni, amely után a biztosított egészségbiztosítási járulékot (1992. március 1. napja előtt nyugdíjjárulékot) fizetett. A terhességi-gyermekágyi segély kiszámításának alapja a 180 naptári napi kereset egy naptári napi átlaga.
(2) A T. 25. §-a (3) bekezdésének alkalmazásánál az egymást követő különböző biztosítási jogviszonyokban elért kereseteket, illetőleg az ellátás alapjaként figyelembe vehető jövedelmeket össze kell számítani.”
12. § A R. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. § (1) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha eltérő rendelkezés nincs, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(2) A terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapításánál a 44. § rendelkezése nem alkalmazható.”
13. § A R. 66. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„66. § (1) A gyermekgondozási díjra, ha eltérő rendelkezés nincs, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
14. § A R. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) A gyermekgondozási díj napi összege a terhességi-gyermekágyi segély alapját képező - ennek hiányában a T. 25. §-a (2)-(3) bekezdésének alkalmazásával megállapított - naptári napi átlagkeresetnek a 49. § figyelembevételével megállapított hatvanöt vagy hetvenöt százaléka, de az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [85. § (1) bekezdés] harmincad részénél kevesebb nem lehet. Ha azonban a kereset napi átlaga az öregségi nyugdíj legkisebb összege harmincad részénél kevesebb, gyermekgondozási díj címén ez az összeg jár.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyermekgondozási díj napi összege a naptári napi átlagkereset hatvanöt százaléka, ha a biztosított ilyen mértékű terhességi-gyermekágyi segélyben részesült.
(3) Annak, aki a gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, a szülés napjától - a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója kivételével - gyermekgondozási díj jár. Ebben az esetben a gyermekgondozási díj napi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegének [85. § (1) bekezdés] a harmincad része.
(4) Az 58. §-ban foglalt rendelkezést a gyermekgondozási díjra is alkalmazni kell.”
15. § A R. 78. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, jelenlegi (2)-(3) bekezdésének számozása (3)-(4) bekezdésre változik:
„(2) Azokat, akik 1992. március 1-je előtt egyéb utazó és forgalmi munkakörben tengelyen eltöltött idővel korkedvezményre jogot szereztek, az továbbra is megilleti, de az említett időpont után ezen munkakörökben további korkedvezményt nem szerezhetnek.”
16. § A R. 85. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki, a jelenlegi (4) bekezdés számozása (6) bekezdésre változik:
(1) „(4) Ha a (3) bekezdés alapján megállapított öregségi nyugdíj, illetőleg a T. 43. §-ának (2) bekezdése alapján megállapított öregségi résznyugdíj a rendszeres szociális járadék összegét sem éri el, öregségi teljes vagy résznyugdíj címén a rendszeres szociális járadéknak azon a napon érvényes összegével azonos összeg jár, amely naptól e nyugdíjat megállapítják. A rendszeres szociális járadék összegével azonos összegű öregségi teljes vagy résznyugdíjat a megállapítást követően az öregségi nyugdíj emelésére vonatkozó rendelkezések alapján kell emelni.”
(2) „(5) Az (1) és (3) bekezdés rendelkezései az öregségi résznyugdíj megállapításánál nem alkalmazhatók.”
17. § A R. 96. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a (4) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(1) „96. § (1) Keresetként az 1992. április 1-jét megelőző időre havi 3500 forint, az 1992. március 31-ét követő időre az 1992. január 1-jén érvényes minimális bér összege, havi 8000 forint, 1993. február 28. napját követően pedig a nyugdíj megállapításának napját megelőző naptári hónapban érvényes - külön jogszabályban általánosan meghatározott - minimális bér összege képez nyugdíjalapot a háztartási alkalmazottként töltött időre. A minimális bért az átlagkereset meghatározásánál a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni nem kell.”
(2) „c) az 1993-ban elért kereset alapján kiszámított adó összegéből 2400 forintot” [le kell vonni.]
18. § A R. 97. §-ának (1) bekezdése, (2) bekezdésének a)-b), d) és h)-i) pontja, valamint (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a (2) bekezdés a következő j) ponttal egészül ki:
(1) „97. § (1) A havi átlagkereset kiszámításánál az 1987. december 31-ét követő időre a 96. § (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával kell a keresetet naptári évenként meghatározni. Az így kiszámított összeghez kell naptári évenként hozzáadni az adóalapot nem képező, de nyugdíjjárulék-köteles egyéb keresetet és az 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadékot. Az 1990. elé eső keresetre a T. 44. §-ának (2)-(3) bekezdését alkalmazni kell.
(2) Ha a biztosítottnak nem volt naptári évenként 365 (szökőévben 366) napi keresete, a naptári évre eső keresetet a következők szerint kell megállapítani:
a) a naptári évben elért (az ebben az évben kifizetett adóköteles jutalom és adóköteles év végi részesedés nélküli) kereset, továbbá a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti időre járó és 1987. december 31-e utáni időponttól megállapított baleseti járadék, valamint a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló rendelkezések alapján járó keresetkiegészítés, a betegszabadság tartamára folyósított összeg alapjául szolgáló átlagkereset és az 1991. évi IV. törvényben biztosított juttatások közvetlen vagy közvetett alapjául szolgáló átlagkereset összegét el kell osztani a biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a biztosítottnak keresete volt, majd
b) az egy napra eső keresetet meg kell szorozni 365-tel (szökőévben 366-tal) és a szorzathoz hozzá kell adni a naptári évben kifizetett adóköteles jutalom (jutalomrész) és év végi részesedés összegét,”
(2) „d) majd meg kell határozni az így kiszámított összegre eső - képzett - adóösszeget (az 1991. évben elért keresetre képzett adót 3000 forinttal, az 1993. évre képzett adót pedig 2400 forinttal csökkenteni kell), amelyet el kell osztani 365-tel (szökőévben 366-tal);”
(3) „h) az a)-g) pontok szerint megállapított naptári évi keresetekhez hozzá kell adni az átlagszámítási időszak alatt folyósított és 1988. január 1-je előtti időponttól megállapított baleseti járadék naptári évre szóló összegét, majd
i) az a)-h) pontok alapján meghatározott 1988. évi keresetek együttes összegét 1,8-del, az 1989. évi keresetek együttes összegét 1,54-dal kell megszorozni,
j) ha az igénylőnek a T. 44. §-a (1) bekezdésében meghatározott időszak alatt nem volt legalább 900 napra keresete, az a)-i) pontok alapján meghatározott keresetet a T. 44. §-ának (4) bekezdése szerint kell kiegészíteni. A kiegészítés alapját, illetőleg összegét a magánszemélyek jövedelemadójával csökkenteni és az i) pont szerint növelni nem kell.
(3) Ha a nyugdíjazás évében (a továbbiakban: töredékév) elért keresetet is figyelembe kell venni, az erre az időre eső és nyugdíjalapot képező keresetet a (2) bekezdés a)-i) pontjában foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani.
(4) Az öregségi nyugdíj alapját képező átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a T. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti átlagszámítási időszak alatt elért keresetet és ez alatt az időszak alatt kifizetett év végi részesedés, jutalom, jutalék, prémium együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak alatt biztosításban töltött azoknak a napoknak a számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete volt. Az így kapott napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel és el kell osztani 12-vel.”
19. § A R. 99. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) „99. § (1) A 96-97. §-ok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni a mezőgazdasági szövetkezeti tag átlagkeresetének kiszámításánál is az 1993. január 1-je előtti naptári évekre vonatkozóan azzal az eltéréssel, hogy az osztószám megállapításánál a 151. § (6) bekezdésében felsorolt, továbbá - ha munkanap jóváírás nem történt - azok a napok nem vehetők figyelembe, amelyeken a tag
a) gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesült,
b) keresőképtelen volt, de betegségi segélyt, táppénzt nem kapott,
c) jogszabály alapján kötelezően engedélyezett fizetés nélküli szabadságon volt,
d) hatósági idézés alapján állampolgári kötelezettségét teljesítette,
e) házastársa, szülője, gyermeke temetése miatt volt távol.”
(2) „(3) A mezőgazdasági szövetkezeti tag 1988. január 1-je és 1992. december 31-e közötti keresetére vonatkozó adóösszeg kiszámításánál a 151. § (4) bekezdése alapján elismert szolgálati idő minden 30 napjára eső keresetet egyhavi keresetnek kell tekinteni. Ha azonban az átlagkereset szempontjából irányadó osztószámot az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell meghatározni, a 97. § (2)-(3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”
20. § A R. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § A T. 44/A. §-át akkor is alkalmazni kell, ha az egyéni vállalkozónak vagy a társas vállalkozás tagjának figyelembe vehető havi jövedelméből kell megállapítani az öregségi nyugdíjat.”
21. § A R. 110. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg.
(3) Ha az igénylő az (1), illetőleg (2) bekezdésben meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől
a) munkaviszonyban már nem áll és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy
b) munkát rendszeresen nem végez [107. § (1) bekezdés] és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy
c) lényegesen kisebb keresetet [107. § (2) bekezdés] biztosító munkakörben dolgozik.”
22. § A R. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„114. § (1) Ha az igénylő a harmincötödik életévének betöltése után, de negyvenötödik életéve betöltését megelőzően rokkant meg, és a 108. § (2) bekezdés szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra, ennek összegét tízévi, illetőleg korkedvezményes munkával szerzett jogosultság esetén nyolcévi szolgálati idő alapján kell megállapítani. A negyvenötödik életév betöltésétől a T. 49. §-ának (1) bekezdésében meghatározott szolgálati idő (korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő) figyelembevételével kell a rokkantsági nyugdíj összegét meghatározni.
(2) Ha az igénylő a 108. § (3) bekezdése szerint jogosult rokkantsági nyugdíjra és
a) a harmincötödik életéve betöltése után, de a negyvenötödik életéve betöltése előtt rokkant meg, tízévi,
b) a negyvenötödik életéve betöltése után, de az ötvenötödik életéve betöltése előtt rokkant meg, tizenöt évi,
c) ötvenötödik életéve betöltése után rokkant meg, húszévi szolgálati idő alapján kell a nyugdíjat megállapítani.”
23. § A R. a következő 118/A. §-sal egészül ki:
„118/A. § A T. 51. §-a (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál, ha a rokkantsági nyugdíjat igénylő legalább 30 napra rendelkezik keresettel, ennek átlaga azonban a minimális bért nem éri el, a rokkantsági nyugdíjat a minimális bér alapulvételével kell megállapítani. A számítás során a 97. § (2) bekezdésének j) pontját megfelelően alkalmazni kell.”
24. § A R. 126. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„126. § (1) Szolgálati időnek számít a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, a bedolgozóként, a megbízás alapján, vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként és a szövetkezeti tagként biztosításban töltött idő, a hivatásos állományúak szolgálati viszonya, továbbá az az idő, amelyre nézve az igénylő a T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja alapján megállapodást kötött és a T. 119/D. §-a (6) bekezdésének a)-c) pontjában előírt mértékű járulékot fizetett.”
25. § A R. 131. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Szolgálati időként kell figyelembe venni az átképzési támogatás, a munkanélküli segély és az átmeneti munkanélküli járadék folyósításának idejét, továbbá azt az időt, amely alatt a nyugdíjigénylő ápolási díjban részesült, illetőleg gyermeknevelési támogatást kapott, feltéve, hogy a díj vagy a támogatás után a T. 103/B. §-ának (9) bekezdése alapján nyugdíjjárulékot fizetett. 1991. március 1-jétől szolgálati időnek számít a munkanélküli járadék, a képzési támogatás és pályakezdők munkanélküli segélye folyósításának ideje, valamint az az időtartam is, amelyre a Szolidaritási Alap a T. 103/C. §-nak (5) bekezdése alapján nyugdíjjárulékot fizetett.”
26. § A R. 151. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) 1992. február 29-ét követően szolgálati időként kell figyelembe venni a szövetkezeti tagként biztosításban töltött időt.”
27. § A R. 188. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Iskolai tanulmányok címén azt az árvát is megilleti árvaellátás, aki)
„b) huszonöt évesnél fiatalabb és a dolgozók általános vagy középiskolájában tanul,”
28. § A R. 207. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Növelt összegű járadékra jogosító időként kell figyelembe venni a szolgálati idő 1992. február 29-e utáni tartamát.”
29. § A R. 224. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„224. § (1) A baleseti táppénzre - ha eltérő rendelkezés nincs - a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
30. § A R. 255. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az igényelbíráló szervnek határozatot kell hoznia)
„b) a betegségi és anyasági ellátás iránti igény
elutasításáról, illetőleg akkor, ha az igény teljesítését az igénylő részben sérelmesnek tartja.”
31. § A R. 257. §-ának (1)-(2) és (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) „257. § (1) A betegségi és anyasági ellátás iránti igényt a biztosítottnak a biztosítás fennállása alatt és megszűnése után a munkáltatójánál kell bejelentenie.
(2) A betegségi és anyasági ellátás iránti igény előterjesztésekor
a) a keresőképtelenséget külön jogszabály rendelkezései szerint kiállított igazolással,
b) a kórházi (klinikai) ápolást a kórház által kiállított igazolással,
c) a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot a terhesgondozási könyvvel, a szülést születési anyakönyvi kivonattal vagy kórházi igazolással
kell igazolnia.”
(2) „(5) A vasutak dolgozóinak az (1) bekezdésben említett ellátások iránti igényét a vasutak illetékes szervénél kell bejelenteniük.
(6) Ha a biztosított munkáltatója jogutód nélkül megszűnt, a betegségi és anyasági ellátás iránti igényt a biztosítottnak a lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál (kirendeltségnél) kell bejelentenie.”
32. § A R. 258. §-ának (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját megelőzően két éven belül más munkáltatónál is biztosítási jogviszonyban állt, a munkáltatói szövetkezeti igazolványra e munkáltatónál fennállott biztosítási időt és a keresőképtelenség kezdetét megelőző egy éven belül a táppénzelőzményt a 455. §-ban említett igazolvány adatai alapján kell feljegyezni.”
33. § A R. a következő 262/A. §-sal egészül ki:
„262/A. § (1) Baleseti egészségügyi szolgáltatás keretében gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő ellátás térítésmentesen akkor rendelhető, ha az üzemi baleset tényét jogerősen megállapították.
(2) Az (1) bekezdésben említett időpontig társadalombiztosítási támogatással rendelt gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdő ellátás árához biztosított által kifizetett térítési díjat az üzemi baleset jogerős megállapítását követően a biztosított kérelmére a lakóhely szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) soron kívül téríti meg. A kérelemhez csatolni kell a kezelő orvos igazolását az üzemi balesettel összefüggésben rendelt ellátásokról és a gyógyszertár, gyógyfürdő vagy gyógyászati segédeszközt kiszolgáltató igazolását a térítési díj összegéről.
(3) A vasutak biztosítottjai részére a (2) bekezdésben említett térítési díjat a Vasutas Társadalombiztosítási Igazgatóság téríti meg.”
34. § A R. a következő 263/A. §-sal egészül ki:
„263/A. § A T. 79/A. §-ában említett baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételéhez a baleseti táppénzt folyósító szerv köteles igazolni az üzemi baleset (foglalkozási megbetegedés) tényét. A baleseti járadékban, illetőleg baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy a baleseti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát az ellátást megállapító határozattal igazolja.”
35. § A R. 266. §-a (3) bekezdésének és (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
(1) „(3) A szövetkezet tagja részére az öregségi nyugdíj legkorábban attól a naptól állapítható meg, amelytől munkát már nem végez és díjazásban, táppénzben vagy baleseti táppénzben nem részesül.”
(2) „(5) Az öregségi, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj
a) az egyéni vállalkozónak és a társas vállalkozás tagjának és
b) az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagja segítő családtagjának
attól a naptól állapítható meg, amelyben a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek.”
36. § A R. 294. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„294. § Az ösztöndíjas szakmunkástanuló után fizetendő havi 450 forint (napi 15 forint) összegű társadalombiztosítási járulék az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulékot is magában foglalja.”
37. § A R. 295. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„295. § A T. 103/B. §-ának (6) bekezdésében említett biztosított a naptári év folyamán mindaddig köteles egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni, amíg nem igazolja, hogy a járulékalapot képező juttatása együttesen elérte a napi 2500 forint naptári évre számított összegét.”
38. § A R. 296. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„296. § (1) A T. 103/B. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásánál a biztosítási jogviszony megszűnését követő hó 10. napjáig az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék különbözetet el kell számolni.”
39. § A R. a következő 313/A. §-sal egészül ki:
„313/A. § (1) Az egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettség kezdetének napjától [T. 103/D. § (7) bekezdése] ez év december 31. napjáig tevékenységet kezdőnek minősül.
(2) Tevékenységet kezdőnek minősül az egyéni vállalkozói tevékenységet özvegyi jogon folytató személy is a tevékenység folytatására irányuló szándék bejelentésének napjától a bejelentés napját magában foglaló naptári év december 31. napjáig.
(3) Nem minősül tevékenységet kezdőnek az az egyéni vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenység megszűnésének napját követően ugyanazon a jogcímen [T. 103/D. § (1) bekezdése a), b), c), d), e) pontja] ismét egyéni vállalkozóként tevékenykedik, feltéve, hogy a két időpont között egy teljes naptári év nem telt el.
(4) Amennyiben az egyéni vállalkozó [T. 103/D. § (1) bekezdése] egy teljes naptári éven át táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben részesül, katonai szolgálatot teljesít, szabadságvesztés büntetést tölt, illetőleg külföldön munkát vállalóként vagy külföldi ösztöndíjasként a T. 119/D. §-ának (6) bekezdése szerint járulékot fizet - ezt követően az (1) bekezdésben meghatározott időpontig - tevékenységet kezdőnek minősül.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, ha az egyéni ügyvéd kamarai tagsága egy teljes naptári éven át szünetelt.”
40. § A R. a következő 319/A. §-sal egészül ki:
„319/A. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató illetékes társadalombiztosítási igazgatási szerv határozattal törli a társadalombiztosítási tartozást, ha a tartozásért helytállni köteles személyek mindegyikével szemben lefolytatták a végrehajtási eljárást, de az nem vezetett eredményre.
(2) Ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a  társadalombiztosítási tartozás végrehajthatóvá válik, a végrehajthatatlanság címén törölt tartozást újból elő kell írni.
(3) Az (1) bekezdésben említett társadalombiztosítási igazgatási szerv a 100 000 forintot meghaladó behajthatatlan tartozásokat csak az illetékes felügyeleti szerv engedélye alapján törölheti.”
41. § A R. 325. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„325. § A rendbírság összege 50 000 forintig terjedhet. Ha azonban a mulasztással kapcsolatban társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, baleseti járulékot, szakszövetkezeti járulékot kell kiróni, a rendbírság a bevallani, illetőleg bejelenteni elmulasztott járulék huszonöt, a mulasztás önkéntes pótlása esetén tíz százaléka.”
42. § A R. a következő 338/A. §-sal egészül ki:
„338/A. § A 336. §-ban, valamint a 338-339. §-ban megjelölt hatáskört a vezető helyettesére átruházhatja.”
43. § A R. 350/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„350/B. § A T. 118. §-a (1) bekezdésének k) pontjában említett hallgató a tanulói (hallgatói) jogviszony szünetelésének ideje alatt is jogosult egészségügyi szolgáltatásra.”
44. § A R. 439. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„439. § (1) A gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyről a nyilvántartó lapot a támogatást, illetőleg a díjat folyósító szerv - a folyósítás megszüntetésekor - köteles kiállítani.
(2) A nyilvántartó lapra - a személyi adatokon kívül - „A biztosítási időtartam tól-ig” rovatba a támogatás, illetőleg a díj folyósításának kezdő napját és megszüntetésének napját kell feltüntetni, a „Megjegyzés” rovatba pedig „gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósítása” bejegyzést kell tenni.
(3) A lezárt nyilvántartó lapot a támogatás, illetőleg a díj folyósításának megszüntetését követő 15 napon belül az említett juttatásban részesülő állandó lakóhelye szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) részére meg kell küldeni.”
45. § A R. 442. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) és a (3) bekezdésben említett munkáltatók a „Járulékelszámolási lap”-ot, illetőleg a „Járulékelszámolási nyilvántartó lap”-ot kötelesek megőrizni és a munkáltató megszűnésekor a megszűnést követő 15 napon belül, a biztosítás megszűnése esetén a következő év április 30-ig az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) jegyzékbe foglalva megküldeni. Ha a biztosított, illetőleg halála esetén hozzátartozója nyugdíjigényt terjesztett elő, ennek előterjesztésekor a „Járulékelszámolási lap”-ot, illetőleg a „Járulékelszámolási nyilvántartó lap”-ot a munkáltató köteles a székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) megküldeni.
(6) A munkáltató a tárgyévet követő év március 31. napjáig köteles igazolást adni a biztosított részére a tárgyévi egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapot képező személyi jellegű kifizetés (juttatás) és a levont egészségbiztosítási, illetőleg nyugdíjjárulék összegéről.
(7) A (6) bekezdésben előírt igazolást a biztosítás megszűnésekor a munkáltató soron kívül köteles kiadni.”
46. § A R. 446. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni arra a magánszemélyre is, aki a 113/1989. (XI. 15.) MT rendelet, valamint a 30/1989. (XI. 15.) SZEM rendelet alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, a 9/1990. (III. 28.) SZEM rendelet alapján gyógyszerészi magántevékenységet folytat, továbbá a 6/1981. (IV. 12.) MÉM rendelet alapján engedélyezett, illetőleg a 21/1992. (VIII. 3.) FM rendelet szerint kiváltott vállalkozói igazolvány alapján állatorvosi magángyakorlatot folytat.”
47. § A R. 455. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„455. § (1) Annak, akinek a főfoglalkozású munkaviszonya, munkaviszony jellegű jogviszonya és egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya megszűnt (a továbbiakban: biztosítási jogviszony), a munkáltató, ennek hiányában az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (kirendeltség) köteles az „Igazolvány a társadalombiztosítási szolgáltatásokról” elnevezésű (a továbbiakban: igazolvány) igazolást kiadni.
(2) Az a biztosított, aki az (1) bekezdésben említett igazolvánnyal rendelkezik, köteles azt az újabb munkáltatójának átadni.
(3) A kifizetőhellyel rendelkező munkáltató az (1) bekezdésben említett jogviszony megszűnésekor köteles az igazolványban a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, illetőleg a biztosítás szünetelésének időtartamát feltüntetni, továbbá azt, hogy a biztosított a jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző egy éven belül mikortól meddig részesült táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, továbbá várandóssági pótlékban, illetőleg családi pótlékban. (A gyermekápolási táppénz időtartamát külön kell feltüntetni.)
(4) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató az igazolványba a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony időtartamát köteles bejegyezni, továbbá azt, hogy a járulékot melyik társadalombiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), milyen törzsszám alatt fizeti.
(5) Ha az igazolvány betelt, új igazolványt kell kiállítani, és azt a korábbihoz csatolva az (1)-(4) bekezdésben foglaltak szerint vezetni.
(6) Ha a biztosított az újabb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyának kezdetekor az igazolványt nem adja át, a munkáltató köteles a biztosítottat felkérni, hogy az igazolványt az előző munkáltatótól szerezze be. Ha az előző munkáltató a biztosítási igazolványt már korábban kiadta, az újonnan kiállított igazolványon jelezni kell, hogy másolat.
(7) Ha a biztosított előző munkáltatója a biztosítási igazolványba a kiállítást megelőző legalább kétévi biztosítási időre vonatkozó, és a (3)-(4) bekezdésben megjelölt adatokat nem tudja bejegyezni, úgy a két évből még hátralévő időre vonatkozó igazolványt attól a munkáltatótól kell beszerezni, aki a biztosítottat abban az időben foglalkoztatta.”
48. § A R. 484. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a jelenlegi e) pontja f) pontra változik:
(A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásánál munkáltatónak kell tekinteni)
„e) a gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesülő személyek esetében a támogatást, illetőleg a díjat folyósító szervet;”
49. § Az egyes művészeti tevékenységeket folytatók öregségi nyugdíjra jogosultságáról szóló 5/1992. (I. 13.) Korm. rendelet 2. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Az 1. § hatálya alá tartozó személy részére a T. 39. §-ának (1) bekezdésében meghatározott korhatár elérése előtt öregségi nyugdíj állapítható meg, ha]
„b) legalább huszonöt évi szolgálati időt szerzett, vagy ennek hiányában szolgálati ideje 1975. július 1-jétől a nyugdíj megállapításáig folyamatos.”
50. § (1) Ez a rendelet 1993. március hó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a R. 4. §-a, a R. 12. §-ának második mondata, a R. 19. §-ának (2) bekezdése, a R. 39. §-ának (3) bekezdéséből az „és (4)” szövegrész, a R. 45. §-ának (6) bekezdése, a R. 47. §-ának (4) és (6) bekezdése, a R. 47/A. §-a, a R. 50. §-a azzal, hogy az 1993. március 1-jét megelőzően kezdődött megszakítás nélküli táppénzfolyósítás esetén még alkalmazni kell, a R. 84. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, a R. 110. §-ának (4) bekezdése, a R. 182. §-ának (2)-(3) bekezdése, a R. 217. §-a, a R. 267-268. §-a, a R. 291. §-a, a R. 315. §-ának (1) bekezdése, a R. 364. §-a, a R. 417. §-ának e) pontja, a R. 434/A-B. §-a, a R. 438. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, a R. 453. §-a és a R. 461. §-a hatályát veszti; a R. 1. §-a (2) bekezdésében a T. 103/E. §-a (5) bekezdésének e) pontjára való hivatkozás T. 103/E. §-a (6) bekezdésének e) pontjára, a R. 31. §-a b) pontjában a T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontjaira való hivatkozás T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a) és d) pontjaira változik, a R. 103. § (1) bekezdésének a) pontjában a T. 44. § (1)-(2) bekezdésére való hivatkozás T. 44. § (1)-(3) bekezdésre, a R. 118. §-ának (3) bekezdésében a 85. § (3) bekezdésére hivatkozás a 85. § (3) és (5) bekezdésére, a R. 258. §-ának (2) bekezdésében a „257. § (2)-(4) bekezdésében” szövegrész „257. § (2) bekezdésében” szövegre, a R. 290. §-ának (1) bekezdésében a 288. §-ra hivatkozás 287. §-ra, a R. 323. §-a c) pontjában a T. 103/B. §-ának (3) bekezdésére hivatkozás T. 103/B. §-ának (2) és (4)-(5) bekezdésére, a R. 436. §-a (1) bekezdésében a T. 119/D. §-a (3) bekezdése a)-c) pontjára való hivatkozás T. 119/D. §-a (2) bekezdése a)-c) pontjára, a R. 437. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a T. 10. § (1) bekezdésének a)-d) pontjára hivatkozás a T. 10. § (1) bekezdésének a)-b) és d) pontjára, a (2) bekezdésének b)-h) pontjára hivatkozás pedig (2) bekezdésének b)-g) pontjára, a R. 437. §-a (3) bekezdésében a T. 119/D. §-a (3) bekezdésének a)-c) pontjára való hivatkozás T. 119/D. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontjára, a R. 446. §-a (1) bekezdésének f) pontjában a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontjára hivatkozás T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e) pontjára, a (3) bekezdésének e) pontjában a T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e)-f) pontjára hivatkozás T. 103/D. §-a (1) bekezdésének e) pontjára, a R. 452. §-a előtti cím a „Társas vállalkozások bejelentési kötelezettsége” címre változik. A R. 71-73. §-a, 228. §-a az előtte levő címmel együtt, 257. §-a (2) bekezdésének negyedik francia bekezdése és (4) bekezdése, 260. §-ának (7)-(9) bekezdése, valamint a 414-416. §-a az előtte levő címmel együtt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény hatálybalépése napján veszti hatályát.
(2) Az 1993. február 28. napját követően bekövetkezett megbetegedés miatti keresőképtelenség esetén nem számít előzménynek az 1993. március 1. napját megelőző gümőkóros megbetegedés miatti táppénzfolyósítás időtartama.
(3) A R. 67. §-ának rendelkezéseit legkorábban az 1993. február 28-át követően kezdődő vagy újból igénybe vett gyermekgondozási díj összegének megállapításánál kell alkalmazni.
(4) A R. 442. §-a (6) bekezdésének alkalmazásánál az igazolást első ízben legkésőbb 1994. március 31-ig kell kiadni.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a R. III-VI. számú mellékletei helyébe a következő mellékletek lépnek.