3/1993. (I. 30.) IM rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi szakértői intézményeknél történő végrehajtásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:
1. § A rendelet hatálya az igazságügyi szakértői intézetek és irodák (a továbbiakban: igazságügyi szakértői intézmény) dolgozóinak a közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

A Kjt. 20. §-ához

2. § Igazságügyi szakértői intézménynél csak büntetlen előéletű személlyel létesíthető közalkalmazotti jogviszony.

A Kjt. 23. §-ához

3. § Magasabb vezető beosztású közalkalmazott az igazgató, vezető beosztású közalkalmazott az igazgatóhelyettes, az irodavezető és az osztályvezető.
4. § (1) Magasabb vezető, illetve vezető beosztással az a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy bízható meg, aki az igazságügyi szakértői kijelölés külön jogszabályban meghatározott feltételeinek megfelel, és az adott szakterületen legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy legalább három éve igazságügyi szakértőként működik.
(2) A magasabb vezető megbízásához további pályázati feltételként vezetői gyakorlat vagy tudományos fokozat is előírható.
5. § (1) A magasabb vezető állást pályázat útján kell betölteni. A megbízás öt évre szól.
(2) A vezető állás pályázat útján is betölthető. A megbízás határozatlan időre szól.
6. § (1) A pályázatot a kinevező írja ki, a pályázatok véleményezésére bizottságot hoz létre. A bizottság a pályázókat meghallgatja.
(2) A pályázati kiírásnak az állás elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt tartalmaznia kell. A pályázatot nyilvánosan kell meghirdetni.
(3) A pályázatokat a pályázati határidő lejárta után egy hónapon belül kell elbírálni.
(4) A magasabb vezető állásra kiírt pályázat eredménytelensége esetén új pályázatot kell kiírni.
(5) Az új vezető kinevezésével az addigi vezető vezetői megbízása megszűnik.
7. § Pályázat kiírása esetén a vezető állás betöltéséig vagy a vezető tartós akadályoztatása alkalmával a vezetői feladat ellátására az igazságügyi szakértői intézmény feladatkörének megfelelő szakértőt kell ideiglenesen megbízni.

A Kjt. 39. §-ához

8. §  [LÁBJEGYZET_1]  A főtanácsosi címben részesült és a szakterületen legalább 15 évet eltöltött igazságügyi szakértő - az igazságügyi szakértői intézménynél fennálló közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt - jogosult a „főorvos”, a „főgyógyszerész”, illetve a „főmérnök” cím viselésére.

A Kjt. 40. §-ához

9. § (1) A magasabb vezető állású és a vezető állású közalkalmazottat a (2) bekezdésben, az igazságügyi szakértőt a (3) bekezdésben meghatározott időközönként kell minősíteni.
(2) A magasabb vezető állású közalkalmazottat a megbízás időtartamának a lejárta előtt legalább három hónappal, a vezető állású közalkalmazottat ötévenként kell minősíteni.
(3) Az igazságügyi szakértőt a magasabb fizetési fokozatba lépés esedékessége előtt legalább három hónappal kell minősíteni. Azt az igazságügyi szakértőt, akit már három alkalommal minősítettek, ismételten csak a kérésére vagy akkor kell minősíteni, ha a (4) bekezdés szerinti értékelés megváltoztatása indokolt.
(4) A minősítés - az abban foglalt ténymegállapítások alapján - a minősített alkalmasságára
a) a kiválóan alkalmas,
b) az alkalmas,
c) a kevéssé alkalmas, vagy
d) az alkalmatlan
értékelést tartalmazza.
(5) A minősítő a minősített kérésére az igazságügyi szakértői intézménynél működő reprezentatív szakszervezeti szervet köteles a minősítés kialakításába bevonni, és e szerv észrevételeit a minősítésen feltüntetni.

A Kjt. 41. §-ához

10. § Az igazságügyi szakértő közalkalmazotti jogviszonyával összeférhetetlen, ha egyéni vállalkozóként, gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként, felügyelő bizottságának tagjaként vagy személyes közreműködésre kötelezett tagjaként az igazságügyi szakértői feladatával megegyező tevékenységet végez.

A Kjt. 55. §-ához

11. § Az igazságügyi szakértői intézmény dolgozójának a teljes napi munkaidőből - a vezető rendelkezése szerint - legalább hat órát kell a munkahelyén eltölteni, ha a munkakörének az ellátása során napi rendszerességgel
a) a testnedvek, szövetek vételét és vizsgálatát végzi;
b) boncolást végez vagy a boncolásban közreműködik;
c) elmeállapot vizsgálatot végez vagy abban közreműködik.

A Kjt. 61. §-ához

12. § (1) Az igazságügyi szakértői intézmény közalkalmazottját a következő munkakörökbe kell besorolni:
a) a szakértő,
b) a szakértőjelölt (a továbbiakban: jelölt),
c) a tisztviselő,
d) a technikus,
e) az ügyvitel dolgozó,
f) a fizikai dolgozó.
(2) A jelölt az igazságügyi szakértői kinevezéshez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése érdekében az igazságügyi szakértő szakmai felügyeletével közreműködik a szakvélemény előkészítésében.
(3) A tisztviselő a szakértői intézmény működésével kapcsolatos érdemi feladatokat önálló ügyintézőként végzi.
(4) A technikus az igazságügyi szakértő vagy a jelölt szakmai felügyelete alatt ellátja a szakvélemény elkészítéséhez szükséges technikai jellegű részfeladatokat.
(5) A szakértői intézmény működésével kapcsolatos adminisztratív jellegű feladatokat az ügyviteli dolgozó, az egyéb feladatokat szakmunkásként, betanított munkásként, illetve segédmunkásként a fizikai dolgozó látja el.
13. § Az igazságügyi szakértői intézmény közalkalmazottainak a kinevezéséhez és besorolásához a következő végzettség szükséges:
a) az orvosszakértőknél igazságügyi orvostani vagy a szakágazatnak megfelelő más szakorvosi vizsga, az egyéb szakágazatban működő szakértőknél felsőfokú végzettség, és, ha ilyen van, a szakágazatnak (szakterületnek) megfelelő szakvizsga;
b) a jelöltnél a szakterületnek megfelelő egyetemi (főiskolai) végzettséget igazoló oklevél;
c) a tisztviselőnél a középfokú iskolai végzettséget tanúsító bizonyítvány;
d) a technikusnál az adott szakterületnek megfelelő középfokú iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány, vagy a szakágazatnak megfelelő felsőfokú szakképesítés;
e) az ügyviteli dolgozónál általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány;
f) a szakmunkásnál a szakmunkás-bizonyítvány, az egyéb fizikai dolgozónál általános iskolai bizonyítvány.
14. § A 13. § (1) bekezdésének c)-d) és f) pontjában meghatározott iskolai végzettség alól a kinevező felmentést adhat, ha a dolgozó e rendelet hatálybalépésekor a negyvenedik életévét betöltötte, és a munkakörét legalább tíz éven át megfelelően látja el.

A Kjt. 65. §-ához

15. § A magasabb fizetési fokozatba való lépés várakozási idejét csökkenteni kell, ha a közalkalmazott a munkaköre ellátásánál hasznosítható újabb szakképesítést, tudományos fokozatot szerez, vagy kiválóan alkalmas minősítést kap.

A Kjt. 68. §-ához

16. § (1) A tizenharmadik havi illetmény összegét a tárgyévet követő első hónap 15. napjáig kell kifizetni.
(2) Ha a közalkalmazott jogviszonya év közben megszűnik, a tizenharmadik havi illetmény összegét az utolsó munkában töltött napon kell kifizetni.
17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2/1988. (V. 19.) IM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése a hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépésekor betöltött magasabb vezető állásokra a pályázatot 1993. szeptember 1. napjáig kell kiírni, és a kiírástól számított négy hónapon belül kell elbírálni.
(3) A (2) bekezdés szerinti pályázat nem vonatkozik arra a vezetőre, aki a vezetői állását a rendelet hatálybalépése előtt öt éven belül pályázat útján nyerte el.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1993/14.