8/1993. (I. 30.) FM rendelet

a vadgazdálkodásról és a vadászatról

Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) 44. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem:

I.

Általános rendelkezések

1. § (1) Vadgazdálkodás a vadállomány fenntartására, szabályozására, hasznosítására, élőhelyével összhangban folytatott tervszerű tevékenység.
(2) Vadászat a vad elejtésére, illetőleg elfogására irányuló közvetlen tevékenység.
2. § (1) Vadgazdálkodást, vadászatot kizárólag vadászterületté nyilvánított területen szabad gyakorolni.
(2) A vadászterület vadgazdálkodási egység, melynek határait úgy kell kijelölni, hogy
a) megfeleljen a vadgazdálkodás követelményeinek a földterületen végzett mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tevékenységgel is összhangban;
b) tekintettel legyen a vad életfeltételeire, mozgási körére és védelmére;
c) a vadászterületeket jól felismerhető természetes vagy mesterséges határvonalak válasszák el egymástól;
d) nagykiterjedésű természetvédelem alatt álló területek a védelmükhöz szükséges övezettel együtt lehetőleg önálló vadászterületeket képezzenek;
e) kisebb terjedelmű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek.
(3) A vadászterület legkisebb terjedelme - a 2. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével - 4000 hektár.
(4) Vadászterület természetvédelmi, oktatási, kutatási célból, valamint kivételes vadvédelmi érdekből 4000 hektárnál kisebb terjedelemben is megállapítható.
(5) A vadászterületeket az - 500 hektárnál nagyobb ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója véleményének figyelembevételével - a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: hivatal) alakítja ki, illetve módosítja.
(6) A hivatal a vadászterület kialakításáról szóló határozatához erdő esetén az illetékes erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén természetvédelmi hatóság, honvédelmi rendeltetésű terület esetén a Honvédelmi Minisztérium véleményét figyelembe veszi.

II.

A vadászati jog hasznosítása

3. § (1) A vadászati jog állami szerv, valamint a (2) bekezdésben foglalt gazdálkodó szervezet kezelésében (a továbbiakban: üzemi kezelés), illetve vadásztársaságok és a vadásztársaságok országos szövetsége részére haszonbérbe adás útján hasznosítható.
(2) A vadászati jog üzemi kezelésbe adása esetén a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozatában kijelöli a vadászatra jogosult állami szervet vagy a gazdálkodó szervezetet, és meghatározza a hasznosítás feltételeit. A vadászati jog üzemi kezelésben történő hasznosítására a gazdálkodó szervezetek közül kizárólag a többségi állami tulajdonú mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási tevékenységet folytató gazdasági társaságok szerezhetnek jogosultságot. A miniszter a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv véleményének kikérésével a vadászati jogot üzemi kezelésbe adja, vagy az üzemi kezelést megszüntetheti.
(3) A vadászati jog haszonbérbe adás útján történő hasznosítása esetén a vadászati jogot vadásztársaságok országos szövetségének a miniszter, vadásztársaságoknak a miniszter által kijelölt szerv adja határozatlan időre haszonbérbe. A vadászati jog haszonbérbe adása nyilvános pályázat útján történhet, melynek egyéb feltételeit a miniszter meghatározhatja.
(4) Egy vadásztársaság a vadászati jogot csak egy vadászterületen szerezheti meg.
(5) A pályázatot a (6)-(8) bekezdésben foglaltak szerint kell meghirdetni.
(6) A pályázatban közölni kell a vadászterület adatait és főbb jellemzőit, a hasznosítható vadállományt, a vadászterületen található vadászati, vadgazdálkodási berendezéseket és a haszonbérlet kezdő időpontját. A pályázatnak felhívást kell tartalmaznia arra, hogy a vadászatra jogosult köteles a haszonbérleti szerződés időtartamáig a vadállományt, a vad élőhelyét megfelelő állapotban tartani, továbbá a bérleti szerződés megszűnésekor azt ezen állapotban átadni. A pályázatban egyéb feltételek is előírhatók.
(7) A pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatároznia, hogy lehetőleg 60 nap álljon rendelkezésre a pályázatok elbírálására. A határidőn túl érkezett kérelem a pályázat elbírálásánál nem vehető figyelembe. A pályázók közül azzal köthető haszonbérleti szerződés, akinél a szakszerű vadgazdálkodás feltétele és az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosított.
(8) A pályázati feltételeket - lehetőleg a haszonbérleti szerződés megszűnését megelőző 6 hónapon belül - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint országos és megyei napilapokban, valamint szaklapban kell közzétenni. A pályázatok elbírálásáról a meghirdetésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával tájékoztatást kell adni.
4. § A haszonbérbe adó a haszonbérleti szerződést a külön jogszabályban foglaltakon túl azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő
a) az e rendeletben foglalt kötelezettségeit felszólítás ellenére sem teljesíti és ezáltal a vadgazdálkodás, vagy a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti;
b) a haszonbért a fizetési határidő lejárta után közölt felhívásban kitűzött megfelelő határidőig sem fizeti meg, vagy
c) a vadászati jogot átruházza.
5. § (1) A bérkilövésre alakult vadásztársaság tagja és a bérkilövésre szerződött természetes személy jogosult díj ellenében a szerződésben meghatározott vadat a kijelölt területen elejteni, egyéb jogait és kötelességeit a bérkilövési szerződés határozza meg. A bérkilövési szerződés nem jelenti a vadászati jog átruházását.
(2) A nem magyar és a külföldön élő magyar állampolgárokkal kötött bérkilövési szerződésnek tartalmaznia kell azt a kikötést is, hogy a bérkilövőnek az általa elejtett vad trófeája - egyéb előírt feltételek mellett - abban az esetben kerül tulajdonába, ha azt a trófeabíráló bizottság elbírálta, és nem nyilvánították nemzeti értékké.

III.

A vadászati jog gyakorlásának személyi feltételei

6. § (1) Vadat az ejthet el, akinek a vadászatra jogosító hatósági engedélye (vadászjegy, vadászati engedély) van, és akinek a vadászatra jogosult a területén a vadászatra engedélyt adott, illetve, akivel bérkilövési szerződést kötött.
(2) Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár kaphat, aki
a) eredményes állami vadászvizsgát tett;
b) vadászlőfegyver jogszerű tartásának engedélyével rendelkezik a külön jogszabályban foglaltak szerint (kivéve a kizárólag íjjal, illetőleg ragadozó madárral vadászókat);
c) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá
d) érvényes baleseti felelősségi biztosítással rendelkezik.
(3) A vadászjegy kérelmezésekor az igénylő köteles az előző évi lőjegyzékét bemutatni. Megtagadható a vadászjegy kiadása, ha az igénylő a bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget.
(4) Vadászati engedélyt kérelemre az a nagykorú nem magyar vagy külföldön élő magyar állampolgár kaphat, aki
a) érvényes bérkilövési szerződéssel;
b) vadászlőfegyver behozatalának, jogszerű tartásának engedélyével (kivéve a kizárólag íjjal, illetőleg ragadozó madárral vadászókat); és
c) érvényes baleseti felelősségi biztosítással
rendelkezik.
(5) Vadász-íjászok íjászvizsgával, ragadozó madárral vadászók solymász és ragadozó madár ismerettel kiegészített állami vadászvizsgát tesznek.
(6) A hivatásos vadász részére a vadászjegyet, valamint a baleseti felelősségi biztosítást a munkáltató köteles kiváltani, illetve megkötni. A hivatásos vadász szolgálati naplója helyettesíti az egyéni lőjegyzéket.
(7) Vadászvizsgát Állami Vadászvizsga Bizottság előtt kell tenni. Az Állami Vadászvizsga Bizottságot a hivatal hozza létre, legalább három taggal. Az Állami Vadászvizsga Bizottság elnökének és tagjainak a 8. számú melléklet 1. pontjában foglalt felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképzettséggel kell rendelkeznie.
(8) Az Állami Vadászvizsga témaköreit az 1. számú melléklet, az Állami Vadászvizsga szabályait a 2. számú melléklet, a vadászjegy, az egyéni lőjegyzék, valamint a vadászati engedély mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza.
(9) A vadászjegyet az igénylő állandó lakóhelye szerint illetékes hivatal naptári évre adja ki.
(10) A vadászati engedélyt a bérkilövési szerződések alapján a hivatal, egyéb jogosultság alapján a minisztérium adja ki. A vadászati engedély kiadása megtagadható, illetve az engedély visszavonható, ha a kérelmező a vadászati jogszabályok előírásait megsértette.
(11) A vadászjegyért 500 Ft, a vadászati engedélyért időtartamtól függően az igénylőnek - 30 napra 1500 Ft, 6 hónapra 7000 Ft, 12 hónapra 13 000 Ft - díjat kell fizetni, melyet a kérelemmel egyidejűleg kell leróni.
7. § (1) A vadászjegyet a hivatal visszavonja attól:
a) akinek vadászlőfegyver tartására szolgáló engedélyét bevonták;
b) akivel szemben vadászati szabálysértési vagy védett állat jogszerűtlen elejtése miatt természetvédelmi szabálysértési eljárás során pénzbírságot szabtak ki, vagy a vadászat, illetve a vadgazdálkodás érdekét sértő bűncselekmény elkövetése, valamint fokozottan védett állat elejtése miatt a bíróság jogerős marasztaló határozatot hozott, illetőleg a nyomozó hatóság megrovást alkalmazott;
c) akit - a fegyveres erők, fegyveres testület, valamint a rendészeti szerv tagjaként - a b) pontban felsorolt cselekménye miatt fegyelmi büntetéssel sújtottak;
d) aki felszólítás ellenére nem tesz eleget trófeabemutatási kötelezettségének.
(2) A vadászjegy visszavonásának időtartama 1-5 évig terjed. A vadászjegy visszavonásának letelte után, vadászjegy csak az Állami Vadászvizsga újbóli eredményes letétele után adható.
(3) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt ügyekben eljáró szerv a vadászjegy visszavonása céljából értesíti az állandí lakóhely szerint illetékes hivatalt.

IV.

A vadgazdálkodás

8. § (1) Az EVT és e rendelet alkalmazása szempontjából vadnak kell tekinteni azokat a Magyarországon honos, előforduló, engedéllyel telepített, illetve átvonuló, a vadgazdálkodás szempontjából jelentős vadászható emlős- és madárfajokat (a továbbiakban: vadászható állatfajok), melyek nem tartoznak természetvédelmi oltalom alá. A vadászható állatfajok felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.
(2) Vadászhatónak minősített állatfajokra vadászni a rendelet 5. számú mellékletében meghatározott vadászati idényben szabad.
(3) A vadászható állatfajok körének és a vadászati idények változását a minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint egyéb módon teszi közzé.
9. § (1) A miniszter által kiadásra kerülő regionális vadgazdálkodási terv alapján az egyes vadászterületekre hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervet kell készíteni. A terv elkészítéséről a vadászatra jogosult gondoskodik.
(2) Hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervezést szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkező személy végezhet.
(3) A hosszú lejáratú vadgazdálkodási tervet a hivatal hagyja jóvá, és ellenőrzi a végrehajtását. A hosszú lejáratú vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor erdő esetén az erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.
10. § (1) A hivatal ellenőrzi a vadászati jogszabályok előírásainak megfelelő vadgazdálkodást.
(2) A vadászatra jogosult minden egyes vadászterületre éves vadgazdálkodási tervet köteles készíteni a 10. számú melléklet szerint, és azt a hivatalnak jóváhagyásra megküldeni.
(3) Az éves vadgazdálkodási terv benyújtásának határideje a tárgyév március 15. napja. Az éves vadgazdálkodási tervet a hivatal hagyja jóvá, és ellenőrzi annak végrehajtását. Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásakor erdő esetén az erdőfelügyelőség, védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság hozzájárulását is be kell szerezni.
(4) Ha a vadállomány súlyosan veszélyezteti a természetvédelmi értékeket, a mezőgazdaság vagy az erdő fenntartásához fűződő érdeket, az illetékes hatóság (természetvédelmi, erdészeti, növényegészségügyi és talajvédelmi, valamint állategészségügyi hatóság) köteles a hivatal figyelmét intézkedésre felhívni. A hivatal a szükséges intézkedések - kárelhárítás, állományszabályozás - megtételére a vadászatra jogosultat határozatban kötelezi.
(5) A trófeás vad vadgazdálkodási szempontból ismétlődően hibás lelövése, egyéb szakszerűtlen vadállománykezelés, valamint az éves vadgazdálkodási tervtől történő engedély nélküli jelentős - 10%-ot meghaladó - eltérés esetén a hivatal meghatározott időre megtilthatja vagy korlátozhatja a trófeás vad lelövését.
11. § (1) A vadászati év megegyezik a naptári évvel.
(2) Vadászati idényen kívül (tilalmi időben), továbbá azokra az állatfajokra, amelyekre a miniszter vadászati idényt nem állapított meg, illetve nem szerepelnek a 4. számú mellékletben megállapított felsorolásban a hivatal külön engedélyével szabad vadászni. Az engedélyt a hivatal meghatározott feltételekkel adja meg, ha a vadkárelhárítás, az állományszabályozás vagy vad-, illetve humánegészségügyi okok ezt indokolják. Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfaj vadászatának engedélyezéséhez a természetvédelmi hatóság előzetes hozzájárulása is szükséges.
(3) A hivatal indokolt esetben a 4. számú mellékletben felsorolt, vadászható állatfajokra meghatározott időtartamú vadászati tilalmat rendelhet el, ha ezt a vadfaj állományának kímélése vad-, illetve humánegészségügyi okok vagy egyéb rendkívüli esemény indokolja.
(4) A vadászterületen, a lakott helyek kivételével a pórázon nem tartott vagy kolonc nélküli kóborló kutyát és a macskát a vadászatra jogosult alkalmazásában álló hivatásos vadász, valamint a vadászatra jogosult tagja vagy megbízottja elejtheti, illetve elfoghatja.
12. § A vadászterületen nem honos vadfajt a miniszter engedélyével szabad telepíteni. Az engedélyezéshez a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egyetértése szükséges.
13. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, használója a vadállomány kímélése érdekében köteles minden olyan tevékenység megkezdése előtt a vadászatra jogosultat értesíteni, amely a vadállományban kárt okozhat.
(2) A vadászatra jogosult köteles megtenni azokat az intézkedéseket, amelyek a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, a beteg állatok gyógykezelése, valamint az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének a megakadályozása érdekében szükségesek.
(3) Fertőző állatbetegség fellépését vagy annak gyanúját a vadászatra jogosult a területileg illetékes hatósági állatorvosnak haladéktalanul köteles bejelenteni.
(4) Növényvédőszer által a vadban okozott károsodást vagy annak gyanúját a vadászatra jogosult a területileg illetékes növényegészségügyi és talajvédelmi állomásnak köteles bejelenteni.
14. § (1) Vadászható állatfaj élő egyedei, valamint azok ivarsejtjei és embriói behozatalához és kiviteléhez a minisztérium hozzájárulása szükséges.
(2) Élő vagy lőtt vadat szállítani, illetve forgalomba hozni csak az érvényes állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai előírások betartásával szabad.
15. § (1) Mesterséges vadtenyésztési tevékenység, zárttéri vadtartás folytatásához a hivatal engedélyét be kell szerezni, melyhez védett természeti terület esetén a természetvédelmi hatóság, továbbá erdő esetén az erdőfelügyelőség szakhatósági hozzájárulása is szükséges.
(2) A mesterséges vadtenyésztő telep létesítésénél és tenyésztett vad kiengedésénél az állategészségügyi szabályokat kell alkalmazni.
16. § (1) Minden vadász köteles az általa elejtett vadról (megsebzett nagyvadról) naprakész egyéni lőjegyzéket vezetni, és felhívásra azt az ellenőrzésre jogosultnak bemutatni. Az egyéni lőjegyzék vezetésére szolgáló nyomtatványt naptári évre az állandó lakóhely szerint illetékes hivatal a vadászjeggyel együtt azonos sorszámon adja ki.
(2) A vadászatra jogosultnak a vadászterületén elejtett, befogott és elhullott vadról nyilvántartást kell vezetnie.
(3) A vadászterületen hullott agancsot gyűjteni a vadászatra jogosult erre jogosító igazolása birtokában szabad.
17. § (1) A trófeabírálatot az Országos Trófeabíráló Bizottság (a továbbiakban: OTB) és a megyei trófeabíráló bizottságok (a továbbiakban: MTB) végzi.
(2) Az OTB és az MTB a miniszter által meghatározott szervezeti keretben működik. Az OTB és az MTB szervezeti és működési szabályzatát a minisztérium hagyja jóvá.
(3) Az OTB elnökét a miniszter nevezi ki. Az OTB tagjait, valamint az MTB elnökét - az OTB elnökének javaslata alapján - a minisztérium nevezi ki. Az MTB tagjait az OTB elnöke nevezi ki, illetve kéri fel.
(4) Az OTB elnökének valamint az MTB elnökének a 8. számú melléklet szerint felsőfokú szakirányú végzettséggel kell rendelkezni.
(5) A trófeabírálat szakmai irányítását az OTB látja el, és felülbírálhatja az MTB trófeabírálati eljárását.
(6) A trófeabírálatot nem végezheti annak a vadászatra jogosultnak a tagja vagy alkalmazottja és közeli hozzátartozójuk, amelynek területéről a trófea származik. Nem végezhet trófeabírálatot a vadkereskedelemmel, vadászat-szervezéssel foglalkozó cég tulajdonosa, alkalmazottja vagy tagja.
18. § (1) A vadászatra jogosult, illetve a vad elejtője köteles trófeabíráló bizottságnak bemutatni - az elejtéstől számított 30 napon belül - a szarvas, a dám, az őz agancsát, a mufloncsigát és a 12 centiméternél hosszabb vaddisznóagyarat. A bemutatási kötelezettség kiterjed ezen vadfajok elhullott egyedeinek trófeájára is.
(2) Az elejtett vad trófeáját az OTB-nek vagy az MTB-nek kell bemutatni, amely megállapítja a bérvadászati díj alapjául szolgáló trófeaminőséget.
(3) Az alábbi nemzetközi ponthatárt (a továbbiakban: IP) elérő trófeákat az OTB-nek is kötelező bemutatni:
- gímszarvas	250 IP
- dámvad	210 IP
- muflonkos	220 IP
- őzbak	180 IP
- vadkan	130 IP
(4) A trófeabíráló bizottság a bírálat értékeléséről igazolást ad. Az igazolás mintáját a 3. számú melléklet tartalmazza. A trófea kivitelénél az igazolást a vámhatóság részére, felhívásra, be kell mutatni.
(5) A trófeabíráló bizottság az éremhatárt elérő trófeáról oklevelet és érmet ad át.
(6) Az OTB és az MTB a trófeák adatairól és a bírálat eredményéről nyilvántartást vezet, évente értékelést készít, a szükséges intézkedésekre javaslatot tesz a területileg illetékes hivatalnak. Az MTB tárgyévet követő év február 28-ig a trófeabírálati adatokat az OTB részére köteles megküldeni.
19. § (1) A trófea bírálatáért a bemutatásra kötelezettnek a 9. számú melléklet szerinti díjat kell fizetnie a trófeabírálattal egyidejűleg.
(2) Az OTB javaslatára a miniszter egyes rendkívüli értékű trófeákat nemzeti értéknek nyilváníthat.
(3) Nemzeti értékké nyilvánított trófeát megsemmisíteni, feldolgozni, átalakítani nem szabad. A trófea külföldre történő kiviteléhez a miniszter engedélye szükséges.
(4) A nemzeti értékké nyilvánított trófea elhelyezéséről a minisztérium gondoskodik. A nemzeti értékké nyilvánított trófeát birtokában tartó kötelezhető arra, hogy a trófeát meghatározott időtartamra kiállítás céljából rendelkezésre bocsássa.
(5) A trófea nemzeti értékké nyilvánítása esetén a vadászatra jogosult a bérkilövési díjnak 100%-ára tarthat igényt. A bérkilövő terhére a vadászatra jogosult a bérkilövési szerződésben meghatározott díjnak 25%-át számíthatja fel, a bérkilövési díj 25%-án felüli összeget részére kártalanítás címén a Vadgazdálkodási Alapból kell téríteni, a külön jogszabályban foglaltak szerint.

Vadászat gyakorlásának tárgyi feltételei és vadászati korlátozások

20. § (1) Vadat a vadászati célra engedélyezett - minimum 45 cm csőhosszú - vadászlőfegyverrel szabad elejteni, kivéve az íjjal és a ragadozó madárra való vadászatot.
(2) Íjászni nagyvadra kizárólag 50 font húzóerejű íjnál erősebb, nagyvad elejtésére alkalmas vadászvesszővel szabad. Tilos mérgezett hegyű és robbanófejes nyílvesszővel vadászni.
(3) Ragadozó madárral vadászni a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedély birtokában szabad.
(4) A vadászat gyakorlásának részletes szabályait a 6. számú mellékletben foglalt Vadászati Szabályzat tartalmazza.
21. § (1) Tilos vadászni:
a) önműködő (automata) és öntöltő (félautomata) golyós lőfegyverrel;
b) nagyvadra sörétes vadászlőfegyverrel;
c) szarvasra, vaddisznóra, dámra és muflonra kettőezerötszáz joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;
d) őzre ezer joule-nál kisebb csőtorkolati energiájú vadászlőszerrel;
e) motoros járműből vagy mozgásban levő járműről;
f) fényszóró használatával a vaddisznó, a róka és az üregi nyúl vadászatának kivételével;
g) lesgödörből, vízi járműből a vízivad vadászatának kivételével.
(2) Vaddisznóra sörétes vadászlőfegyverből kilőtt golyóval is szabad vadászni.
22. § (1) Tilos vadat nem élvefogó csapdázási módszerrel (csapóvas, hurok, horog), valamint veremmel és méreggel elfogni, illetve elpusztítani. A vad elfogásánál annak testi épségét nem veszélyeztető eszközt szabad alkalmazni.
(2) Az élvefogó csapda felállítója, illetve kezelője köteles azt legalább 24 óránként ellenőrizni.
(3) Róka, üregi nyúl, vetési varjú, dolmányos varjú, szarka és szajkó elpusztítására védett állatot nem veszélyeztető szelektív hatású vegyszer is alkalmazható. A szelektív hatású vegyszer alkalmazását a minisztérium a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a Népjóléti Minisztérium hozzájárulásának figyelembevételével engedélyezheti.
(4) Vadbefogásra meghatározott célra (tudományos kísérlet, lakott területről történő eltávolítás stb.) olyan hálót, kábító- és bénítóvegyszert is szabad alkalmazni, amely a vad életét és testi épségét nem veszélyezteti.
(5) A pézsmapockot a vadászatra jogosult hozzájárulásával - a (3) bekezdésben meghatározott befogó eszközök körén kívül élvefogó csapdával is - bárki befoghatja.
23. § A hivatásos vadász a 21. § b)-d) pontjának figyelembevételével munkaköri feladata ellátása során százhúsz joule-nál nagyobb csőtorkolati energiájú golyós vadászlőszert, illetve 0,22 kaliberű golyós (öntöltő golyós) vagy annál nagyobb kaliberű golyós vadászlőfegyvert is használhat.
24. § (1) Lakott helyen vadászni kivételes esetben, rendőrhatósági engedéllyel szabad.
(2) A vadászterület határától számított háromszáz méteren belül lesvadászatot folytatni, vadászati berendezést (leshelyet), etetőt, befogót stb. létesíteni a szomszédos vadászatra jogosulttal kötött megállapodás alapján lehet.

V.

Hivatásos vadászok

25. § (1) A vadászatra jogosult köteles a vadgazdálkodási feladatok ellátásáról, a vadászterület és a vadállomány őrzéséről megfelelően gondoskodni, annak keretében vadászterületenként, illetve minden megkezdett 4000 hektár után legalább egy hivatásos vadászt alkalmazni. A hivatal a vadászterület jelentőségére tekintettel felsőfokú végzettségű vadgazdálkodási szakember alkalmazását előírhatja.
(2) Hivatásos vadászként csak azt a magyar állampolgárt lehet alkalmazni, aki a vadászlőfegyver-tartási engedély kiadására vonatkozó feltételeknek megfelel, és a munkakörre a 8. számú mellékletben előírt vadászati-vadgazdálkodási szakképzettségek egyikével rendelkezik.
(3) A hivatásos vadászt megilleti az egyenruha viselésének, valamint a szolgálati vadászlőfegyver tartásának és használatának joga.
(4) Hivatásos vadásznak minősül
a) a vadászatra jogosultnál vadgazdálkodási, őrzési feladatokat végző és e tevékenység közvetlen irányítását, ellenőrzését ellátó dolgozó;
b) a hivatal vadászati felügyelője;
c) az erdőfelügyelőség vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója;
d) az oktatási intézmény vadászati oktatást végző dolgozója;
e) a vadászati érdekképviseleti szerv vadászati, vadgazdálkodási munkakörben foglalkoztatott dolgozója; és a
f) természetvédelmi hatóság vadászati felügyeleti munkakörben foglalkoztatott dolgozója.
26. § A hivatásos vadász a vadászterület fekvése szerint illetékes hivatal előtt esküt tesz. A hivatásos vadász szolgálati igazolványát és szolgálati jelvényét a hivatal adja ki.
27. § A hivatásos vadász jogait és kötelezettségét a rendelet 8. számú mellékletében foglalt Hivatásos Vadászok Szolgálati Szabályzata tartalmazza.

VI.

Kártalanítási eljárás

28. § (1) A károsult a vadkárt a károsodás helye szerint illetékes jegyzőnek köteles az EVT. 36. §-ának (1) bekezdésében megszabott határidőn belül bejelenteni.
(2) A vadkárbecslést szakértő végzi. A szakértőt a jegyző rendeli ki, a kirendelhető szakértők névjegyzékét a hivatal állítja össze és a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja.
(3) A vadkárbecslés időpontjáról és helyéről - az azon való részvétel céljából - a jegyző az érdekelteket értesíti. A vadkárbecslést a bejelentéstől számított 8 napon belül kell lefolytatni.
(4) A vadkárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni.
(5) A vadkárbecslésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a szakértő és a felek megnevezését, címét, a vadkárért az EVT 35. §-ának (3) bekezdése szerint felelős vadászatra jogosult megnevezését, a szakértő helyszíni megállapításait, az általa megállapított kár mértékét, valamint azt, hogy a károsult vadkárelhárítási feladatának hogyan tett eleget, és hogy a felek vadkárátalány-fizetésben megállapodtak-e. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell továbbá a felek, illetőleg képviselőik által a szakértő megállapításaira tett esetleges észrevételeket is.
(6) A jegyzőkönyv mintáját a 7. számú melléklet tartalmazza. A jegyzőkönyvet a szakértőnek és a jelenlevő feleknek (képviselőinek) kell aláírniuk.
29. § (1) A szakértő köteles a vadkárbecslésről készült jegyzőkönyveket haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A vadkárbecslési jegyzőkönyvek alapján a jegyző egyezség létrehozását kísérli meg. Ha az eredménytelen, határozatot hoz. Határozatában a vadkárigénynek helyt ad, vagy azt elutasítja. A kártalanítási kötelezettség teljesítésére 30 napos határidőt kell megállapítani.
(2) A vadkárbecslési eljárás költségeinek megfizetésére marasztalás esetén a vadászatra jogosultat, a vadkárigény elutasítása esetén az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) kell kötelezni.

VII.

Vegyes rendelkezések

30. § (1) A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos igazgatási feladatokat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - első fokon a hivatal látja el, és felettes szervként a minisztérium jár el.
(2) Az eljárásra az a hivatal illetékes, amelynek területén a vadászterület fekszik. Ha a vadászterület több megyére terjed ki, akkor az a hivatal illetékes, amelynek területén az eljárásban érintett vadászatra jogosult területének nagyobb része fekszik. A határozat meghozatalához be kell szerezni valamennyi érdekelt hivatal véleményét. Bérkilövő vadásztársaságot érintő eljárás tekintetében a vadásztársaság székhelye szerinti hivatal az illetékes.
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, azzal, hogy a 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet Vadgazdálkodási Alapról szóló rendelkezései helyett 1993. január 1-jétől a külön törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Állami vadászvizsgával rendelkezők íjász és ragadozó madárral való kiegészítő vadászvizsgát - az Állami Vadászvizsga Bizottság előtt - díjmentesen tehetnek 1993. december 31-ig.
(3) A minisztérium a rendelet hatálybalépését követően gondoskodik az állami vadászvizsga anyagának a közzétételéről.
(4) A 6. § (11) bekezdésének díjtételekről szóló rendelkezéseit 1993. május 1-jétől kell alkalmazni.
(5) A 9. § hosszú lejáratú tervezésről szóló rendelkezéseit 1995. január 1-jétől kell alkalmazni, addig az éves vadgazdálkodási tervben utalni kell a vadállomány populáció sűrűségének változására és arányaira.
(6) Az 5. számú melléklet 1/4. pontjának vízivad napi terítékkorlátozásáról, valamint III. fejezetének a vízivad fészkelési és vonulási szempontból jelentős élőhelyeire vonatkozó tilalmakról szóló rendelkezéseit 1993. augusztus 15-től kell alkalmazni.
(7) A rendelet hatálybalépését követően kötött haszonbérleti szerződésekre a 3. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(8) A rendelet megjelenésével hatályát veszti:
a) a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet és az azt módosító 17/1977. (V. 6.) MÉM rendelet, a 30/1980. (XII. 18.) MÉM rendelet, a 6/1989. (V. 7.) MÉM rendelet, a 3/1990. (VIII. 17.) FM rendelet, a 24/1991. (XII. 27.) FM rendelet;
b) az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 12/1990. (XII. 28.) FM rendelet 1. §-a, a helyi önkormányzatok és szerveik feladat- és hatáskörének megállapításával kapcsolatos földművelésügyi ágazati jogszabályok módosításáról szóló 3/1992. (II. 10.) FM rendelet 1. §-a, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló 30/1970. (XII. 24.) MÉM rendelet módosításáról és egyes miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 14/1992. (IV. 1.) FM rendelet;
c) a 16/1976. (IV. 27.) MÉM-KkM együttes rendelet 9. §-a.
(9) A tenyészállatok behozatalához és kiviteléhez szükséges miniszteri hozzájárulásról szóló 16/1976. (IV. 27.) MÉM-KkM együttes rendelet 1. §-a az alábbiak szerint módosul:
„1. § E rendelet hatálya a tenyésztési célt szolgáló szarvasmarha, sertés, juh, bivaly, ló, szamár, kecske, baromfi, házinyúl, prémesállat, méh, hal és más haszonállat, továbbá a kedvtelésből tartott állatok közül a tenyészkutya és tenyészmacska, a tenyésztojás, a sperma, a zigóta (a továbbiakban együtt: tenyészállat) behozatalára és kivitelére terjed ki.”