113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Hdt.) 28. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

(A Hdt. 1-2. §-aihoz)

1. § (1) A hadigondozási igényjogosultság megállapítása iránti eljárás kérelemre indul. Ennek során a kérelmezőnek kell bizonyítani a fogyatkozás, illetve a halál hadi eredetét.
(2) A fogyatkozás, illetve a halál hadi eredetének megállapításánál kizárólag a Hdt. 2. §-ában felsorolt események vehetők figyelembe.

(A Hdt. 3. §-ához)

2. § (1) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének (a továbbiakban: OOSZI) a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú bizottsága (a továbbiakban: bizottság) az 1. melléklet szerinti fogyatkozási táblázat figyelembevételével állapítja meg a járadékosztályba sorolás alapját képező hadieredetű fogyatkozás százalékos mértékét.
(2) Azt a kérelmezőt, aki hadirokkantként kéri nyilvántartásba vételét, illetve azt a hadirokkantat, aki magasabb járadékosztályba történő besorolását kéri, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) a 2. melléklet szerinti nyomtatvány felhasználásával a bizottság elé utalja vizsgálat céljából.
(3) A vizsgálat helyéről és idejéről a bizottság a vizsgálatot megelőzően legalább 5 nappal írásban értesíti a kérelmezőt.
(4) A bizottság a vizsgálat iránti kérelem megérkezésétől számított 30 napon belül a 3. melléklet szerinti szakvéleményt kiállítja és a jegyző részére megküldi.
(5) Amennyiben a kérelmező a járadékosztályba sorolást megállapító határozat ellen azért él jogorvoslattal, mert a bizottság szakvéleményében foglaltakkal nem ért egyet, a másodfokú eljárás során az OOSZI másodfokú orvosi bizottságát kell megkeresni az orvosi szakvélemény felülvizsgálata céljából. A másodfokú orvosi bizottság megkeresésére, a szakvélemény kiadására az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
(6) A vizsgálatok díját a Hadigondozottak Közalapítványa (a továbbiakban: Közalapítvány) - külön megállapodás szerint - az OOSZI részére megtéríti.

(A Hdt. 6. §-ához)

3. § Hadiárvaként kell a gyermeket gondozásba venni akkor is, ha a szolgálat következtében meghalt személy, illetőleg a meghalt hadirokkant a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény 35., 36. és 51. §-ai alapján tekinthető apának.

(A Hdt. 8. §-ához)

4. § (1) Új hadigondozási igény bejelentése esetén a jegyzőnek vizsgálnia kell, hogy a kérelmező ugyanazon hátrány miatt nem részesül-e nemzeti gondozásban. Erről a kérelmezőt a 4. mellékletben szereplő formanyomtatványon nyilatkoztatni kell.
(2) Ha a jegyző nemzeti gondozott személyt vesz hadigondozási nyilvántartásba, az erről szóló határozat egy példányát megküldi az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalnak.
(3) Az esetlegesen túlfolyósított nemzeti gondozotti pénzellátást a megállapított hadigondozotti pénzellátásban a különbözet folyósítása útján kell a nyugdíjfolyósító szervnek elszámolni.
(4) A hadigondozásba vételről szóló határozat tartalmazza a Hdt. 8. § (4) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségre történő figyelmeztetést is.

(A Hdt. 10. §-ához)

5. § (1) Az egyösszegű térítés megállapításáról a jegyző határoz. Az egyösszegű térítés iránti kérelmet az 5. melléklet tartalmazza.
(2) A hadirokkantat megillető egyösszegű térítés összegének mértékét az 1949. január 1-je előtt megállapított hadieredetű fogyatkozás százalékos mértékének figyelembevételével a Hdt. 3. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell meghatározni.
(3) Nem minősül politikai oknak, ha
a) a hadirokkant időközben bekövetkező - jelenleg is megállapítható - teljes gyógyulása,
b) a Hdt. szerint is törvénysértőnek minősülő hadigondozásba vétele,
c) a hadiözvegy házasságkötése,
d) a hadiárva esetében a jogszabályban előírt életkor betöltése
miatt szüntették meg (szüneteltették) a hadigondozotti pénzellátást.
(4) Ha a Hdt. 10. § (1) bekezdése szerinti tényeket a kérelmező nem tudja bizonyítani, a jegyző hivatalból felkérheti a nyugdíjfolyósító szervet - a kérelmező korabeli adatainak pontos feltüntetésével - az 1949 előtt folyósított pénzellátás megszüntetésének (szünetelésének) bizonyítására.
(5) A nyugdíjfolyósító szerv az ellátást megállapító szerv megkeresésére saját irataiból bizonyítékokat szolgáltat. A bizonyítékok felkutatásának és szolgáltatásának költségeit a nyugdíjfolyósító szerv részére előzetes megállapodás alapján a Közalapítvány megtéríti.
(6) Nem minősül hadigondozottnak a volt hadiárva, ha részére csak egyösszegű térítést állapítanak meg.
6. § (1) Ha az egyösszegű térítést a hadigondozott, illetve a volt hadiárva rosszhiszeműségének következményeként jogosulatlanul fizették ki, a felvett összeget a jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevevő a folyósító szerv részére köteles visszafizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettséget a jegyző az egyösszegű térítés kifizetéséről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a visszafizetést elrendelni, ha az összeg felvételétől egy év már eltelt.

(A Hdt. 11-15. §-aihoz)

7. § (1) A hadirokkant és hadiözvegy hadigondozotti járadéka (pénzellátás), a kiegészítő pénzellátás, a hadiárva és a hadigondozott családtag járadéka címén folyósított hadigondozotti pénzellátások helyébe a Hdt. által meghatározott pénzellátások lépnek, a jegyzőnek erre új határozatot hozni nem kell. Az új összeget a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból folyósítja.
(2) Új igénylő részére a Hdt. 11. § (3) és a 13. § (2) bekezdésében meghatározott járadékösszeg növelését abban az esetben lehet megállapítani, ha a kérelmező nem rendelkezik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1994. évi VI. törvénnyel módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) és g) pontjaiban meghatározott jövedelemmel, illetve rendszeres pénzellátással. A növelésről a jegyző határoz.
(3) Az ápolási pótlék megállapításához szükséges OOSZI szakvélemény kiadására a 2. §-ban foglaltak az irányadók azzal, hogy a szakvélemény kiadásánál az igénylő általános egészségi állapotát kell figyelembe venni.

(A Hdt. 16. §-ához)

8. § (1) A temetési hozzájárulást az elhunyt hadirokkant lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője állapítja meg a bemutatott eredeti temetési számla alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti számlára a jegyző a kifizetett összeget rávezeti.

(A Hdt. 17. §-ához)

9. § (1) A szociális intézményi ellátás keretében a hadirokkantat az Szt. 66-85. §-aiban meghatározott intézményi ellátás illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátás ellenértékét a Közalapítvány megtéríti az ellátást nyújtó szervnek, illetve fenntartójának.
(3) Térítési díjként az intézményi térítési díj számolható el.

(A Hdt. 18. §-ához)

10. § A hadirokkantak térítésmentes gyógyászati segédeszköz (a továbbiakban: segédeszköz) ellátására, az e rendeletben foglalt eltérésekkel, a segédeszközök társadalombiztosítási támogatásának összegéről, rendeléséről, elszámolásáról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók, azzal az eltéréssel, hogy a hadirokkantak részére a szükség szerinti mennyiségben kell biztosítani a segédeszközt.
11. § (1) A hadirokkant a térítésmentes segédeszközzel való ellátását kérelmére a Közalapítvány Hadirokkant Irodája (a továbbiakban: Iroda) végzi (1134 Budapest, Dózsa Gy. u. 144.).
(2) Az Iroda csak a hadieredetű fogyatkozás alapján utalhat ki segédeszközt.
12. § (1) Ha a hadirokkant igényel segédeszközt, akkor az Irodánál be kell nyújtania az egészségváltozás jellege szerint illetékes szakorvos vagy a háziorvos által kiállított javaslatot. A javaslaton fel kell tüntetni a hadirokkant igazolvány számát.
(2) Az Iroda a hadirokkant kérelmét nyilvántartásba veszi. A kérelem tartalmazza
a) a hadirokkant nevét,
b) a hadirokkant anyja nevét,
c) a hadirokkant születési helyét és idejét,
d) a hadirokkant lakóhelyét,
e) a hadirokkant igazolvány számát,
f) a hadigondozásba vételt elrendelő határozat számát, keltét, kibocsátóját,
g) a hadieredetű fogyatkozás megnevezését,
h) a nyilvántartásba vétel idejét,
i) a kiutalt segédeszköz megnevezését és a kiutalás időpontját,
j) a segédeszköz kihordási idejét,
k) az igényelt segédeszközt.
(3) Nem vehető nyilvántartásba és nem teljesíthető a kérelem, ha a hadirokkant a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget.
(4) A nyilvántartásba vételt követően az Iroda - e rendelkezés szempontjából - orvosi vénynek minősülő és azzal azonos tartalmú megrendelő lapot állít ki.
(5) A hadirokkantnak újabb segédeszköz iránti igényéhez (pl. kihordási idő letelte, a kiutalt segédeszköz meghibásodása) orvosi javaslatot akkor kell csatolnia, ha állapotának rosszabbodása más jellegű segédeszköz igénybevételét teszi szükségessé. Ismételt igénylés esetén a kérelemnek a (2) bekezdés b), c), f), g), h) pontjai szerinti adatokat nem kell tartalmaznia.
(6) A segédeszközt az Iroda, illetve a segédeszköz forgalmazója a hadirokkant részére postai úton továbbítja. A forgalmazó számára az igazolt csomagküldési költséget az Irodán keresztül az Egészségbiztosítási Alap megtéríti. Ha a segédeszköz próbájára van szükség, a próba idejéről az Iroda a hadirokkantat értesíti.
(7) A hadirokkant a segédeszközt a Gyógyászati Segédeszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Részvénytársaságtól (a továbbiakban: GYSGY) közvetlenül, vagy az Egészségbiztosítási Alappal szerződéses viszonyban lévő más forgalmazótól is beszerezheti. Ha a hadirokkant a segédeszközt nem a GYSGY-től szerzi be, az Iroda a hadirokkant kérését, valamint a gyógyászati segédeszköz árát és kiváltási, eljuttatási költségeit figyelembe véve a megyei egészségbiztosítási pénztárakkal szerződéses viszonyban álló forgalmazónak (gyártónak) küldi meg a megrendelő lapot.
(8) A segédeszközök javítását számla alapján az Egészségbiztosítási Alap az Irodán keresztül megtéríti a javítást végző részére. Az egyezer forintot - nehéz ortopédiai eszközöknél ötezer forintot - meghaladó összegű javításokat előzetes árajánlat alapján, illetve az Iroda rendelkezésére álló díjszabás ismeretében az Iroda rendeli meg.
13. § (1) A Közalapítvány a gyógyászati segédeszköz-ellátás költségeit az Egészségbiztosítási Alap részére külön megállapodás alapján megtéríti.
(2) A segédeszközt forgalmazók jegyzékéről és a segédeszközök áráról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az Irodát folyamatosan tájékoztatja.

(A Hdt. 26. §-ához)

14. § (1) A hadigondozási igény visszamenőlegesen nem érvényesíthető.
(2) A hadigondozási igazolvány a 6. számú melléklet szerinti, nyomdailag sorszámozott, szigorú számadású nyomtatvány. Az igazolványt az e rendelet hatálybalépése előtt hadigondozotti nyilvántartásba vett személyek részére 1994. december 31-ig, a Hdt. hatálybalépését követően a hadigondozásba vétellel egy időben kell kiadni. Az igazolványt a jegyző a Közalapítványtól ingyenesen igényelheti.
(3) A jegyző határozatban szünteti meg a hadigondozási igényjogosultságot, ha a Hdt. 8. § (3) bekezdésében meghatározott megszüntető okokról tudomást szerez.
15. § (1) A halál hadi eredetét elsősorban hivatalos hatósági értesítéssel, halotti anyakönyvi kivonattal, hatósági bizonyítvánnyal, vagy holttányilvánító bírósági végzéssel kell igazolni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti iratok felkutatása elsősorban annál a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál kezdeményezhető, ahol az elhunyt utolsó lakóhelye volt. A halál hadi eredetével kapcsolatos iratok a Magyar Honvédség Központi Irattárából is (1027 Budapest, Feketesas u. 4.) beszerezhetők. Az iratkutatás ellenértékét a Közalapítvány előzetes megállapodás alapján téríti meg az iratot szolgáltató részére.
(3) A tanúvallomás az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény 29. és 30. §-ai alapján a jogosultságot megállapító jegyző előtt személyesen történhet.
(4) Ha a tanúk lakóhelye máshol van, a jogosultságot megállapító jegyző felkérésére a tanúk a lakóhelyük szerinti önkormányzat jegyzője előtt is tehetnek nyilatkozatot.
16. § A hadigondozotti érdekképviseleti szerv véleményét az eljárás során bizonyító erejű okiratként nem kötelező figyelembe venni.
17. § (1) A hadigondozás állami irányítása a Honvédelmi Minisztérium feladata.
(2) E feladatkörében
a) koordinálja a minisztériumok hadigondozással kapcsolatos tevékenységét;
b) végzi a hadigondozással kapcsolatosan a települési önkormányzatok jegyzőinek és a köztársasági megbízotti hivatalok törvényességi ellenőrzését;
c) segíti a hadigondozottak érdekképviseleti szerveinek munkáját;
d) ellátja a hadigondozással kapcsolatos nemzetközi feladatokat.
18. § (1) Ez a rendelet 1994. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az egyes szociális intézetek feladatáról és működéséről szóló 13/1987. (Eü. K. 23.) EüM utasítás 4. § (1) bekezdésének második fordulata.