11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet

a nevelési-oktatási intézmények működéséről

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, továbbá a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), f), h) és k) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - szakképzés tekintetében a munkaügyi miniszterrel, illetve a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed
a) óvodákra,
b) az általános iskolákra,
c) a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra (a továbbiakban együtt: szakiskola),
d) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola; a szakközépiskola és a szakiskola együtt: szakképző iskola),
e) az alapfokú művészetoktatási intézményekre,
f) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre (a továbbiakban - a fogyatékosokat nevelő óvodák kivételével - a b)-f) pont alattiak együtt: iskola),
g) a diákotthonokra és a kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium, az a)-g) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény),
h) a nevelési-oktatási intézménybe felvett gyermekekre, tanulókra,
i) a pedagógusokra, a nevelő-oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus munkakört betöltőkre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),
j) a gyermekek, tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülők).
(2) E rendelet alkalmazásában gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, speciális szakiskola, munkára felkészítő iskola, továbbá iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport, óvodai csoport.

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE

A működés rendje

2. § (1) Az óvodai, az iskolai és a kollégiumi munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjét. Ehhez ki kell kérni, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői munkaközösség, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés szervezőjének véleményét is.
(2) Az óvodai nevelési év rendjében, illetve az iskolai, kollégiumi tanév helyi rendjében kell meghatározni: az óvodai nevelés nélküli munkanapok, az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását; a szünetek időtartamát; a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai, az iskolai, illetve a kollégiumi ünnepek megünneplésének időpontját; iskolában, kollégiumban az évi rendes diákközgyűlés idejét; a nevelőtestületi értekezletek időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjáról az érintett kollégiumot tájékoztatni kell. A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli munkanapokkal összhangban kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható.
(3) Az iskola, illetve a kollégium kölcsönösen tájékoztatja egymást az elfogadott tanév helyi rendjéről. Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot legalább hét nappal korábban tájékoztatni kell.
(4) Az iskolai tanítás nélküli munkanapok számát - a művelődési és közoktatási miniszter által a tanév rendjében meghatározott keretek között - a tanév helyi rendjében kell meghatározni. Az óvodai nevelés nélküli munkanapok és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapok száma egy nevelési évben, illetve egy tanítási évben az öt napot nem haladhatja meg.
(5) Az iskolai tanítás nélküli munkanapon, az óvodai nevelés nélküli munkanapon és a kollégiumi foglalkozás nélküli munkanapon - szükség esetén - gondoskodni kell a gyermekek, tanulók felügyeletéről.
(6) Az óvoda, az iskola és a kollégium a - közoktatási törvény 4. §-ának (4) bekezdésében szabályozott - fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatainak ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumi szék) véleményét.
(7) Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők - a házirendben meghatározottak szerint - gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.
(8) Ha rendkívüli szünet miatt a tanítási napok száma nem éri el a százkilencven napot, vagy a nevelő és oktató munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig nem sikerült pótolni, az iskola igazgatója - a fenntartó, a tanulók és a szülők egyidejű értesítésével - a szorgalmi időt meghosszabbítja. A kiesett tanítási napokat, illetve a lemaradást a téli, tavaszi szünet vagy a heti pihenőnap igénybevételével is pótolni lehet. Az iskola igazgatója a lemaradás pótlásával kapcsolatos döntése előtt beszerzi a fenntartó, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat és az iskolaszék véleményét.
3. § (1) A nevelési-oktatási intézmény köteles a gyermek, továbbá a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló (a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) tanuló szülőjét értesíteni gyermeke óvodai, iskolai, kollégiumi felvételével, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a gyermek, tanuló fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos döntéséről, a működés rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire jogszabály az értesítést előírja.
(2) A gyermek, a kiskorú tanuló szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni minden olyan óvodai, iskolai, kollégiumi döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul, továbbá kiskorú tanuló esetén a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony keletkezésével, megszűnésével, a tanulói jogviszony szünetelésével, a tanórai foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel, az egyes tantárgyak alóli mentesítéssel, a tanulmányi idő megrövidítésével kapcsolatos ügyekben, valamint minden olyan kérdésről, amelynél jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja.
(3) A tankönyvek, segédkönyvek beszerzésével összefüggő iskolai döntések előkészítésére a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.
4. § (1) A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni
a) a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét,
b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét,
c) a létesítmények és helyiségek használati rendjét,
d) tagintézmény esetén a tagintézménnyel való kapcsolattartás rendjét,
e) a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét,
f) az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjét,
g) a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai kollégiumi szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás formáját,
h) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket,
i) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
j) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat,
k) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket,
l) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket,
m) a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét,
n) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.
(2) Az iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza:
a) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit,
b) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, rendjét,
c) a felnőttoktatás formáit,
d) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása),
e) a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét,
f) a szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit,
g) a tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit,
h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit,
i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit.
(3) A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol
a) az óvodaszék az (1) bekezdés a), c), g) és i)-m) pontjában meghatározott kérdésekben,
b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), c) g) és i) és k)-m) pontjában, valamint a (2) bekezdés a)-c) és i) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban, továbbá az (1) bekezdés j) pontjában, valamint a (2) bekezdés d)-i) pontjában meghatározott kérdésekben,
c) a középiskolában, illetve a szakiskolában, továbbá a középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését biztosító kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés j) pontjában, a (2) bekezdés d)-i) pontjában, a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában, továbbá az (1) bekezdés n) pontjában minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal összefüggő kérdést rendez.
5. § (1) Az iskolában a mindennapi testedzést - a tanórai, a tanórán kívüli foglalkozások és az iskolai sportköri foglalkozások keretében - úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta - legalább negyvenöt perc időtartamban - a testmozgás, sportolás lehetősége.
(2) A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni. A könnyített, illetve a gyógytestnevelés szervezésének, a tanulók könnyített, illetve gyógytestnevelési órára való beosztásának rendjét e rendelet 1. számú melléklete határozza meg.
(3) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.
6. § (1) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógusok, illetve más alkalmazottak által ellátott gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása az ifjúsággondozó, illetőleg - ha a munkakör nincs betöltve - az intézmény vezetője által kijelölt alkalmazott feladata.
(2) A nevelési-oktatási intézményben, továbbá a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása, fogyasztása.
(3) A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a nevelési-oktatási intézményben a gyermekektől, a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak.
(4) Az iskolának és a kollégiumnak kiemelt figyelmet kell fordítania a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.
(5) Az iskola továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget ad a tanulónak és a szülőnek a középiskolai, szakiskolai, felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.
7. § (1) A nevelési-oktatási intézmény részére érkező - nem névre szóló - leveleket, iratokat és egyéb küldeményeket (a továbbiakban: iratok) a vezető vagy az e feladattal megbízott alkalmazott (a továbbiakban: iratkezelő) veszi át és bontja fel.
(2) A gyermekekkel, a tanulókkal kapcsolatos ügyekben keletkezett iratokat az ügy elintézéséért felelős alkalmazott köteles haladéktalanul, de legkésőbb az iktatás napjától számított harminc napon belül elintézni. A nevelési-oktatási intézmények működésével kapcsolatos ügyekben az elintézési határidő - ha a nevelési-oktatási intézet vezetője más határidőt nem állapít meg - harminc nap. Ha az irat elintézésére az iskolaszék jogosult, döntését legkésőbb az iktatástól számított harmincadik napot követő első ülésén köteles meghozni.
(3) A nevelési-oktatási intézményben végzett ügyintézés szabályait, továbbá az iratkezelés általános szabályait és a nevelési-oktatási intézményben vezetett tanügyi nyilvántartásokat és a kötelező nyomtatványokat a 2. számú melléklet határozza meg.

A pedagógiai program

8. § A közoktatási törvény 28. §-ának (4) bekezdése szerint a gimnáziumban, illetőleg a közoktatási törvény 29. §-ának (4) bekezdése alapján a szakközépiskolában tizenharmadik évfolyam akkor indítható, ha az iskola pedagógiai programja a tizenharmadik évfolyam követelményeit tartalmazó kerettanterv alapján készült.

A tanítási, képzési idő

9. § (1) Elméleti tanítási órát, beleértve a szakmai elméleti tanítási órát is (a továbbiakban: elméleti oktatás), a szorgalmi időszakban általában hétfőtől péntekig délelőtt, ha a rendelkezésre álló tanterem kevés, délelőtti és délutáni váltásban kell szervezni. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni, ha az iskola igazgatója - az iskolaszék egyetértésével - beszerzi a fenntartó hozzájárulását. A gyakorlati képzés megszervezésére a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.
(2) Az elméleti oktatás keretében a tanítási órákat - beleértve a szakképző évfolyamokat is - nyolc órától tizenkilenc óráig, a szakképző évfolyamokon és az alapfokú művészetoktatási intézményekben húsz óráig terjedő időszakon belül lehet megtartani. Az első tanítási órát - az iskolaszék egyetértésével - az első-hatodik évfolyamon legfeljebb tizenöt perccel, az iskola többi évfolyamán legfeljebb harminc, szakképző évfolyamon negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni.
(3) Elméleti oktatás keretében a tanítási órák ideje általában negyvenöt perc. Az iskola ennél rövidebb, illetve hosszabb tanítási órákat is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy
a) a tanítási órák ideje hatvan percnél, alapfokú művészetoktatási intézményben és művészeti szakképző iskolában kilencven percnél nem lehet hosszabb, továbbá
b) az egy tanítási napon a közoktatási törvény 52. §-ának (3) bekezdése alapján tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.
(4) Az alapfokú művészetoktatási intézményben a művészeti ismeretek gyakorlati elsajátítását szolgáló tanítási órák (pl. hangszeres tanítási órák) tanulónkénti heti átlaga nyolcvan perc.
(5) A tanítási órák között szünetet kell tartani. A szünetek idejét a házirendben kell meghatározni.
10. § (1) A szakképző iskolában a gyakorlati képzést folyamatosan - hatvanperces tanítási órákkal - kell megszervezni. A gyakorlati képzés tanterve ennél rövidebb tanítási órát is megállapíthat.
(2) Ha a gyakorlati képzés nem iskolában folyik, a tanuló munkarendje igazodik a gyakorlati képzést szervező munkarendjéhez.
(3) A szakképzésben a gyakorlati képzés megszervezésére az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak mellett a szakképzésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője

11. § A nevelési-oktatási intézmény vezetője, beleértve a tagintézmény vezetőjét is - a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint - köteles gondoskodni arról, hogy ő vagy helyettesének akadályoztatása esetén a vezetői, vezetőhelyettesi feladatokat ellássák. Ha a nevelési-oktatási intézmény, illetve a tagintézmény vezetője a szükséges intézkedéseket nem tudta megtenni, a vezetői feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott alkalmazott köteles ellátni.
12. § (1) A nevelési-oktatási intézmény vezetőjének megbízásával összefüggő alkalmazotti közösségi vélemény kialakítására [közoktatási törvény 102. § (3) bekezdés] a nevelési-oktatási intézményben dolgozók értekezlete (a továbbiakban: alkalmazotti értekezlet) jogosult.
(2) Az alkalmazotti értekezlet abban foglal állást, hogy támogatja-e a pályázó vezetői megbízását.
(3) Az alkalmazotti értekezlet döntését megelőzően a nevelőtestület pedagógiai szempontból értékeli, és ezt követően véleményt alkot az intézmény vezetésére vonatkozó programról és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelésekről a tekintetben, hogy az abban foglaltak megvalósítását támogatja vagy elutasítja.
(4) A nevelőtestület - a pályázatok benyújtására meghatározott időpontig - elnökből és két tagból álló bizottságot (a továbbiakban: előkészítő bizottságot) választ. Az előkészítő bizottság feladata megszervezni az alkalmazotti értekezletet és a nevelőtestület értekezletét (értekezlet helyének kijelölése, időpontjának meghatározása, meghívók szétküldése, pályázatok ismertetése stb.). Ha a nevelési-oktatási intézmény nevelőtestületének a létszáma nem haladja meg a tíz főt, az előkészítő bizottság feladatait a nevelőtestület tagjai közül választott megbízott is elláthatja.
(5) Az előkészítő bizottság elnöke a pályázati felhívásban megjelölt határidő lejárta után a pályázati eljárás előkészítőjétől (a továbbiakban: pályáztató) a nevelési-oktatási intézményben véleményezési joggal rendelkezők részére átveszi a pályázatokat, és egyezteti azt az időpontot, amelyen belül a véleményeket ki kell alakítani.
(6) Az előkészítő bizottság elnöke a pályázatok átvételekor egyezteti azt is, hogy a pályázatokat a bizottság vagy a pályáztató küldi meg azoknak a véleményalkotásra jogosultaknak, akik nem a nevelési-oktatási intézményben működnek.
(7) A pályáztató a vélemények kialakításához - a pályázatok átvételétől számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani. A véleményalkotásra megállapított határidő jogvesztő.
13. § (1) Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha a nevelési-oktatási intézményben dolgozók legalább kétharmada jelen van. A nevelőtestületi értekezlet határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.
(2) Az alkalmazotti értekezlet és a nevelőtestületi értekezlet maga határozza meg, hogy milyen módon alakítja ki véleményét azzal a megkötéssel, hogy a nevelőtestület az intézmény vezetésére vonatkozó program és a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról titkos szavazással határoz.
(3) A nevelőtestületi értekezletre és az alkalmazotti értekezletre meg kell hívni azt, aki pályázatot nyújtott be. A pályázónak lehetőséget kell biztosítani, hogy a pályázatával kapcsolatos döntés előtt ismertesse elképzeléseit.
14. § (1) A pedagógus szakmai szervezet a pályázati határidő lejártáig jelentheti be a pályáztatónak, ha élni kíván véleményezési jogával.
(2) Az iskolaszék (kollégiumi szék, óvodaszék), illetőleg más véleményezési joggal rendelkezők maguk határozzák meg, hogy miképpen alakítják ki álláspontjukat a vezetői programról. A véleményezésre jogosultak álláspontjukat közösen is kialakíthatják, illetőleg véleményüket közös okiratba foglalhatják.
(3) Az alkalmazotti közösség értekezletén a nevelőtestület, az iskolaszék (kollégiumi szék, óvodaszék) és más véleményezésre jogosult véleményét az alkalmazotti értekezlet döntése előtt ismertetni kell.

Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése

15. § (1) Az óvodába a gyermek a harmadik életévének betöltése után a nevelési év folyamán bármikor felvehető.
(2) Az óvoda - a fenntartó által meghatározottak szerint - az óvodai jelentkezés idejét és módját - a határidő előtt legalább harminc nappal - köteles nyilvánosságra hozni.
(3) Az óvodába nem járó gyermek szülője az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra történő jelentkezést a gyermek lakóhelye szerint illetékes vagy a választott óvodába - a fenntartó által meghatározott időben és módon - abban az évben kell benyújtani, amelyben gyermeke a negyedik életévét betölti. A jelentkezéskor a szülőnek nyilatkoznia kell arról, ha az óvodai felvételt gyermeke ötödik életévének elérése előtt kéri.
(4) Az óvoda köteles felvenni, átvenni az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásra azt a gyermeket, akinek a lakóhelye a körzetében található.
(5) Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban
a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,
b) javasolja a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét,
c) javasolja, hogy a gyermek - annak megállapítása céljából, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget - szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton vegyen részt,
d) javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.
16. § (1) A szülő március 1-je és április 30-a között - a községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat által meghirdetett időpontban - köteles beíratni tanköteles gyermekét (a továbbiakban: tanköteles) a lakóhelye szerint illetékes vagy a választott iskola első évfolyamára. Az iskola a beiratkozás idejét a határidőt megelőzően legalább harminc nappal köteles nyilvánosságra hozni.
(2) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanulót a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleményében, illetve a jegyző jogerős határozatában megjelölt időpontig kell beíratni a kijelölt óvodába, iskolába.
(3) A gyermek lakóhelye szerint illetékes óvoda vezetője, a körzeti feladatot ellátó iskola igazgatója a nevelési-oktatási intézményt fenntartó önkormányzat jegyzőjétől kapott nyilvántartás, illetve a kijelölt óvoda, iskola [közoktatási törvény 65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.] a megküldött szakértői vélemény vagy a jegyző határozata alapján értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, ha a gyermeket az óvodába, iskolába nem íratták be. A kijelölt óvoda, iskola igazgatója értesíti a szakértői véleményt adó intézményt [közoktatási törvény 30. § (5) bekezdés] és a gyermek, tanuló lakóhelye szerint illetékes jegyzőt akkor is, ha helyhiány miatt a gyermeket, tanulót nem tudta felvenni.
(4) Az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt, ha olyan gyermeket, tankötelest vett fel, illetve vett át, akinek a lakóhelye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van.
(5) Az óvodába felvett gyermeket az óvoda, az iskolába felvett tanulót - beleértve a magántanulót is - az iskola tartja nyilván. Ha a gyermek óvodát, illetve a tanköteles iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda, iskola értesítése alapján az átvevő óvoda, iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt.
(6) Ha a tanköteles tanuló - a tíz évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő - általános iskola elvégzése után nem jelentkezik másik iskolába, az iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét.
17. § (1) Az általános iskola első évfolyamára történő beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást.
(2) A középiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmet az általános iskolai tanulói jogviszony fennállása alatt az általános iskola útján, aki nem áll tanulói jogviszonyban, az közvetlenül nyújtja be a középiskolába, illetve a szakiskolába az e célra forgalomba hozott felvételi jelentkezési lapon. A középiskolai és a szakiskolai felvételi kérelmeket a tanév rendjében meghatározott időszakban kell benyújtani, illetve elbírálni.
(3) A középiskolában és a szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat; továbbá a szakképző évfolyamra történő beiratkozáskor a megfelelő iskolai előképzettséget igazoló bizonyítványt, szükség esetén az egészségügyi, pályaalkalmassági szakvéleményt.
(4) Az alapfokú művészetoktatási intézménybe jelentkezőt bizottság hallgatja meg, amelyik javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálásához, továbbá arra, hogy melyik évfolyamra vegyék fel a jelentkezőt.
(5) A kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelmet külön kérelemben kell benyújtani.
(6) Fel kell venni az óvodába, illetve a kollégiumba azt, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte, illetőleg, ha az intézeti elhelyezett tanuló felvételét a törvényes képviselője kezdeményezte.
(7) Az externátusi elhelyezés keretében - a lakhatási feltételek kivételével - a tanuló jogai és kötelességei azonosak a kollégiumba felvett tanuló jogaival és kötelességeivel. A lakhatási feltételekről a tanulónak kell gondoskodnia. A költségeket az iskola, kollégium részben vagy egészben átvállalhatja.
(8) Fel kell venni a szakképző iskolába azt a jelentkezőt, aki a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, és a felvételi követelményeknek, valamint a pályaalkalmassági és egészségügyi követelményeknek megfelel.
18. § (1) A tanuló átvételére - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételi kérelemhez a 17. § (3) bekezdésben felsorolt iratokat kell bemutatni.
(2) Ha az általános iskolai tanuló úgy kíván iskolát váltani, hogy az iskolatípus változtatásával is jár, az átvételre a felvételre megállapított eljárás szerint kerülhet sor.
(3) Az óvodai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson részt vevő gyermek esetén továbbá az előző óvoda vezetőjét; az iskolai felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is, tanköteles esetén továbbá - az alapfokú művészetoktatási intézménybe történő felvétel és átvétel kivételével - az előző iskola igazgatóját; kollégiumi felvételi kérelem és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásáról a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt is értesíteni kell.
19. § (1) A tanuló kérelmére engedélyezhető, hogy az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése, illetőleg nyelvtanulás céljából másik iskolában elméleti tanítási órákon, illetőleg gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.
(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, tanulmányait - tanulói jogviszonyának fenntartása mellett - egészségügyi intézményben vagy a gyógykezelést is biztosító nevelési-oktatási intézményben folytathatja.
(3) Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulója az előírt követelményt - az iskolák közötti megállapodás alapján - a másik alapfokú művészetoktatási intézményben is elsajátíthatja [az (1)-(3) bekezdésben meghatározott tanulmányokat folytató tanuló, a továbbiakban: vendégtanuló].

A gyermek, tanuló kötelességeinek teljesítése

20. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló egészséges, orvosnak kell igazolnia. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.
(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, illetve a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
b) a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére - a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint igazolja,
d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
(3) Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor, illetve, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.
(4) Ha a gyermek az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben hét napnál, illetve a tanköteles egy tanítási évben tíz óránál igazolatlanul többet mulaszt, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes jegyzőt.
(5) Ha a tanulót nem kötelező tanórai foglalkozásra felvették, a tanítási év végéig a tanórai foglalkozást a mulasztás, az értékelés és minősítés, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
(6) Ha a tanulónak egy tanítási évben az elméleti tanítási óráról való igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, szakképzési évfolyamon az elméleti tanítási órák húsz százalékát, alapfokú művészetoktatási intézményben a kötelező tanítási órák egyharmadát, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy az elméleti tantárgyból osztályozó vizsgát tegyen.
(7) A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.
21. § (1) Ha a tanuló első alkalommal nem tesz eleget az első évfolyam követelményeinek, munkája előkészítő jellegűnek minősül, és az első évfolyamon folytatja tanulmányait.
(2) A tanuló érdemjegyét - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a tanórai foglalkozásokon és a gyakorlati foglalkozáson végzett szóbeli és írásbeli munka, illetőleg gyakorlati tevékenység figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.
(4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha
a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
c) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
d) átvételnél az iskola igazgatója előírja,
e) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
(5) A tanuló beszámoltatására, az ismeretek számonkérésének formáira a (3)-(4) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha az iskola helyi tanterve másképpen nem rendelkezik.
(6) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola helyi tanterve megengedheti, hogy a magántanulót mentesítsék a készségtárgyak tanulása alól.
(7) Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát.
(8) Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le.
(9) Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület - a gyakorlati képzés szervezőjének [közoktatási törvény 42. § (3) bek.] egyetértésével - engedélyezte.
22. § (1) A független vizsgabizottság előtti vizsgát az iskola székhelye szerint illetékes tankerületi oktatásügyi központ, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati tantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban a tankerületi oktatásügyi központ és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi.
(2) A tanuló - kiskorú tanuló szülője aláírásával - a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, a 20. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha év végi osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést öt napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek, amelyik a szorgalmi idő utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
(3) A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő aláírásával - a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen. Az iskola a kérelmet hét napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek.
23. § (1) Ha a tanuló tankötelezettségét a szülő döntése alapján magántanulóként teljesíti, felkészítéséről a szülő gondoskodik. Az az iskola pedig, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll - kivéve, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról - állapítja meg a tanuló érdemjegyeit és osztályzatait, továbbá dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépésével kapcsolatos kérdésekben. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót, illetve a szülőt a magántanuló jogairól és kötelességeiről.
(2) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő tanuló a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, illetve az ehhez szükséges pedagógusokról - a szakértői véleményben foglaltak szerint - az az iskola gondoskodik, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A szakértői vélemény készítője a közoktatási törvény 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek foglalkoztatásának költségeiről gondoskodik.
(3) Az iskola köteles gondoskodni a tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatának megállapításáról akkor is, ha a szakorvosi vélemény alapján otthoni ellátás keretében részesül tartós gyógykezelésben, és emiatt magántanulóként folytatja tanulmányait.
(4) Ha a tanulót egyéni adottságai, fogyatékossága, továbbá sajátos helyzete alapján mentesítették a tantárgy, tantárgyrész tanulása alól, tudásáról nem kell számot adnia, illetőleg tudásáról az iskola által meghatározott módon ad számot. A mentesítés iránti kérelemben meg kell jelölni a kérelem indokát. Ha a mentesítést a tanuló testi érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékosságára tekintettel kérik, az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság, ha pedig beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenességre tekintettel kérik, a nevelési tanácsadó szakértői véleményét be kell csatolni.
(5) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértését.
24. § (1) Ha a tantárgy oktatása félévkor fejeződik be, a tanuló osztályzatát az év végi bizonyítványban kell feltüntetni.
(2) Ha a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd-, illetve más fogyatékos tanulónál a helyi tanterv az évfolyam követelményének teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt határoz meg, a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év végi osztályzatot pedig a tanítási idő végén kell megállapítani.
(3) Ha a tanuló egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait évfolyamonként meg kell állapítani, és a tanuló törzslapjára rá kell vezetni. A törzslap alapján az osztályzatot az évfolyam elvégzéséről kiállított év végi bizonyítványban fel kell tüntetni.
(4) Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgabizottság, illetőleg a vizsgáztató iskola törzslapi bejegyzés céljából értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről - figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott, illetve a vendégtanulóként szerzett osztályzatot - az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
(5) Az óvodás gyermek fejlődéséről, a kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni, félévi és év végi osztályzatáról pedig értesíteni kell.
25. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát követő három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.
(2) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
26. § (1) A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.
(2) A tanulmányok alatti vizsgát az alapvizsga és érettségi vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell lebonyolítani. Az iskolában szervezett vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság tagjait pedig a tankerületi oktatásügyi központ vezetője bízza meg.
(3) A szakképzésben köztes vizsga a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint szervezhető.
27. § (1) Ha a tanuló nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként a tanév folytatásától eltiltottak.
(2) Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.
(3) Az évfolyam megismétlése - a közoktatási törvény 75. §-ának (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha az iskolában nem indul olyan követelmények szerint tanuló osztály, amelyben a tanulót évfolyamismétlésre utasították, a tanuló tanulmányait az új követelmények szerinti osztályban is folytathatja. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában folytathassa.

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnése

28. § (1) Megszűnik az óvodai elhelyezés - az iskolai életmódra felkészítő foglalkozás kivételével -, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
(2) Megszűnik a tanulói jogviszonya - a tanköteles kivételével - annak, aki igazolatlanul harminc tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
(3) Megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki az alapfokú művészetoktatási intézményben igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
(4) A 17. § (6) bekezdése alapján felvett tanuló esetében a kollégiumi felvétel a tanulói jogviszony fennállásáig szól.
(5) Tanév közben is megszűnik a kollégiumi tagsági viszonya annak a tanulónak, akinek a tanulói jogviszonya - az áthelyezést kivéve - tanév közben szűnt meg.
(6) Ha az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági viszony megszűnik, akkor a gyermeket, illetve a tanulót törölni kell az óvoda, az iskola, illetve a kollégium nyilvántartásából.

A nevelőtestület

29. § (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni az óvodavezető, az iskolaigazgató, a kollégiumigazgató, illetve -vezető, továbbá, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az iskolai szülői munkaközösség, iskolai, kollégiumi diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.
(2) A nevelőtestület meghatározza működésének és döntéshozatalának rendjét.
(3) A nevelőtestület véleményét - a közoktatási törvény 57. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak mellett - ki kell kérni
a) a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,
b) a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
c) az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,
d) külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A szakmai munkaközösség

30. § (1) A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét.
(2) A szakmai munkaközösség vezetőjét az óvoda vezetője, az iskola igazgatója, kollégium igazgatója bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.
(3) A szakmai munkaközösség dönt szakterületén
a) a nevelőtestület által átruházott kérdésekről,
b) a továbbképzési programokról,
c) az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.
(4) A szakmai munkaközösség - szakterületét érintően - véleményezi a nevelési-oktatási intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.
(5) A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni
a) a foglalkozási, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához,
b) az óvodai nevelést segítő eszközök, a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásához,
c) a felvételi követelmények meghatározásához,
d) a köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához.
(6) Az intézmények közötti munkaközösség jogkörét, működésének rendjét, vezetőjének kiválasztását az érdekeltek közötti megállapodás határozza meg.

A diákönkormányzat

31. § (1) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni
a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,
b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,
c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,
d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,
e) a napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, a kollégiumi és externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához,
f) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,
g) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához.
(2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanuló nagyobb közösségének, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni.
(3) Az iskola, kollégium tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni (évi rendes diákközgyűlés). A diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak.
(4) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője és az iskola igazgatója, kollégium igazgatója, vezetője közösen; középiskolában, szakiskolában és középiskolai, illetve szakiskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, kollégium igazgatója, vezetője kezdeményezheti.
(5) A diákközgyűlés - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján - küldöttközgyűlésként is megszervezhető.
(6) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.
(7) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola, kollégium vezetéséhez.
(8) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni.
(9) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

A fegyelmi és kártérítési felelősség

32. § (1) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a kötelezettségszegéstől számítva három hónap eltelt. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja.
(2) A fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi tárgyalásról a kiskorú tanuló szülőjét is értesíteni kell. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) Eltiltás a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetés kiszabása esetén a tanuló tanév végi osztályzatait a fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt nem lehet megállapítani. Eltiltás a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították.
(4) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló - választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt - osztályozó vizsgát tegyen.
(5) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, illetőleg a középiskola utolsó évfolyamának vagy szakképző iskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható alapvizsgára, illetve érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
(6) A tanuló - a megrovás és a szigorú megrovás kivételével - a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb
a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál,
b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.
(7) A fegyelmi büntetés végrehajtása legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető.
33. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.
(2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója, a kollégium tagja okozta, a vizsgálatról a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani - a közoktatási törvény 77. §-ának (2) bekezdésében meghatározott keretek között - az okozott kár megtérítésére. Ha felszólítás nem vezet eredményre, vagy a szülő, illetőleg a tanuló a károkozás tényét vagy mértékét nem ismeri el, az iskola igazgatója, kollégium vezetője a tanuló, illetőleg a szülő ellen pert indíthat.
(3) A tanuló bizonyítványát nem szabad visszatartani azzal az indokkal, hogy az általa okozott kárt nem térítette meg.

A felnőttoktatásra vonatkozó külön rendelkezések

34. § (1) A felnőttoktatásban részt vevő esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon.
(2) A felnőttoktatásban részt vevő tanulóknál e rendelet
a) 6. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nagykorú tanuló az e célra kijelölt helyen dohányozhat,
b) 9. §-ának (2) bekezdésében meghatározott időpontoktól el lehet térni,
c) 20. §-ának (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások húsz százalékát,
d) 21. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tanuló tudását - ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik - a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni,
e) 28. § (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt,
f) a 33. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy nagykorú tanuló esetén nem kell vizsgálni a felügyeletet ellátó személyt.
(3) Ha jogszabály a szülő, a szülői munkaközösség vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli.

A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményekre vonatkozó külön szabályok

35. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn a 12-14. §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni.
(2) A rendelet 4. számú melléklete határozza meg, hogy a nem helyi önkormányzatok által fenntartott nevelési-oktatási intézmények működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet milyen formában és mellékletekkel kell benyújtani.
(3) A nevelési-oktatási intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély kiadásának tárgyában hozott jogerős határozat egy példányát meg kell küldeni az illetékes tankerületi oktatásügyi központ részére.

Eljárási szabályok

36. § (1) Az óvodai, iskolai, kollégiumi felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az óvoda, iskola, kollégium írásban értesíti a szülőt, ha gyermekét, illetve a kiskorú tanulót törölni kell a nyilvántartásából.
(2) A nevelési-oktatási intézmény döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, illetőleg a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre, tanulóra hátrányos döntést, illetve a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kéri a döntés határozatba foglalását.
(3) A határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a jogorvoslati joggal kapcsolatos tájékoztatást is tartalmaznia kell.
(4) A jogorvoslati eljárásban a tanulót szülője, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) képviselheti.
(5) A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha a - közoktatási törvény 83. §-ának (2) bekezdésében meghatározott - határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerőssé.
(6) A jogerős döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtása elrendelhető, ha azt a közérdek, illetve a nevelési-oktatási intézmény nyomós érdeke indokolja.

Nemzetközi vonatkozású rendelkezések

37. § (1) A külföldön megkezdett tanulmányok magyarországi folytatásával kapcsolatban benyújtott kérelemhez (felvétel, átvétel), továbbá a bizonyítvány honosításához, elismeréséhez, egyenértékűségének igazolásához be kell csatolni a külföldi iskolai bizonyítvány hiteles magyar nyelvű fordítását.
(2) Az alapvizsga bizonyítvány és az érettségi bizonyítvány honosítása az iskola feladata. A honosításra az az iskola az illetékes, amelybe a tanulmányok folytatásával kapcsolatos kérelmet benyújtották. Felvételi kérelem hiányában a honosítást bármelyik, a bizonyítvány kiállítására jogosult iskola elvégezheti.
(3) Az alapfokú iskolai végzettséget tanúsító külföldi bizonyítvány és érettségi bizonyítvány elismerését a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól kell kérni.
(4) Kérelemre a Művelődési és Közoktatási Minisztérium igazolja, hogy a külföldön szerzett iskolai bizonyítvány - nemzetközi szerződés alapján - a megfelelő hazai iskolában szerzett bizonyítvánnyal egyenértékű. Ezt az igazolást a szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter adja ki.
(5) A külföldön megkezdett, de be nem fejezett tanulmányok magyarországi folytatása esetén az év végi iskolai bizonyítvánnyal igazolt tanulmányokat honosítás és elismerés nélkül kell beszámítani a tanulmányi időbe. Az alapfokú iskolai végzettséget tanúsító év végi iskolai bizonyítvány elismerése egyben a bizonyítvány honosítását is jelenti. Az alapvizsga bizonyítvány és az érettségi bizonyítvány honosításának feltételeit az alapvizsga és az érettségi vizsga vizsgaszabályzata határozza meg.
(6) Ha jogszabály vagy az iskola felvételi követelményei a továbbtanuláshoz középiskolai végzettséget írnak elő, az az iskola, amelyikbe a jelentkezési lapot benyújtották, dönt arról, hogy a külföldi oktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány honosítását vagy elismerését kívánja meg.
(7) Ha a Magyar Köztársaság területén élő, letelepedési engedéllyel nem rendelkező kiskorú, nem magyar állampolgár kéri a felvételét nevelési-oktatási intézménybe, igazolnia kell, hogy a szülői felügyelettel kapcsolatos feladatokat ki látja el, továbbá, hogy az iskolai tanulmányokhoz szükséges feltételekről (lakhatás, étkezés stb.) ki gondoskodik.
(8) A helyi önkormányzat és az állami szervek által fenntartott iskolákba járó, letelepedési engedéllyel nem rendelkező nem magyar állampolgártól - ha nem tanköteles - az ingyenes közoktatási szolgáltatások körében is kérhető tandíj. A tandíj megállapítására alkalmazni kell a közoktatási törvény 117. §-ának (3)-(5) bekezdésében meghatározottakat.
(9) Ha az iskolában külföldön végzett befejezetlen tanulmányokat kívánnak beszámítani, és az iskola igazgatója döntéséhez a művelődési és közoktatási miniszter, szakképzés esetén a szakképesítésért felelős miniszter véleményét kéri, megkereséséhez a jelentkező bizonyítványának hiteles magyar nyelvű fordítását be kell csatolni.
(10) Ha a tanuló a külföldi iskolában olyan tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, amelyet az adott iskolatípusban nem oktatnak, a továbbhaladásáról, iskolai felvételéről e tantárgy figyelmen kívül hagyásával kell dönteni.
(11) A nevelési-oktatási intézmény közvetlenül teljesíti a külföldi megkereséseket, illetve közvetlenül küldhet külföldre megkeresést. A nevelési-oktatási intézmény nemzetközi kapcsolatait önállóan alakítja.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

38. § (1) E rendelet alkalmazásában a közoktatási törvény 121. §-ának (1) bekezdésében meghatározott értelmező rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Ahol e rendelet foglalkozási programról, pedagógiai programról vagy helyi tantervről rendelkezik, azok érvényessé válásáig [közoktatási törvény 44. § (1) bek.] ezeken a kiadott nevelési-oktatási terveket kell érteni.
(3) Ahol e rendelet érettségi és alapvizsga szabályzatról rendelkezik, e szabályzat kiadásáig ezen az érettségi vizsgaszabályzatot kell érteni.
(4) Az óvoda, iskola, kollégium döntése, intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen benyújtott eljárást megindító kérelem tekintetében jogszabály: a nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, házirendje.
(5) Lakóhely alatt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. §-ának (2) bekezdése alapján annak a lakásnak a címét kell érteni, amelyben a gyermek él.

Vegyes rendelkezések

39. § (1) A pedagógusok ismereteinek megújítását intenzív továbbképzés segíti.
(2) Az intenzív továbbképzés szervezésére a Művelődési és Közoktatási Minisztérium február 15-ig - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium hivatalos lapjában - pályázatot hirdet. A pályázat kiírására, a pályázatok elbírálására a Közoktatáspolitikai Tanács tesz javaslatot.
(3) Az intenzív továbbképzés szervezésével kapcsolatos személyi és dologi költségekről - az e célra a költségvetési törvényben biztosított fejezeti kezelési pénzeszközök terhére - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium gondoskodik.
(4) Ha a tanuló az iskolában oktatott idegen nyelvet nem tanulta, és vendégtanulóként sem tudja teljesíteni a nyelvtanulással kapcsolatos követelményeket, az iskola igazgatójának engedélye alapján a tanórai foglalkozáson való részvétellel és folyamatos felzárkózással, több tanítási éven keresztül pótolhatja a lemaradását. Az iskola engedélyezheti, hogy az iskolában oktatottól eltérő idegen nyelvből a tanuló egyénileg készüljön fel, és az iskolában vagy másik iskolában tegyen osztályozó vizsgát.
(5) Ha a szakiskola a közoktatási törvény 27. §-ának (1) bekezdése alapján munkába álláshoz és önálló életkezdéshez szükséges ismereteket oktat, az utolsó szakképzési évfolyam befejezését követően a tanulók részére vizsgát szervezni a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat) 2. § (1) bekezdése, 5. § (2) bekezdése, 6. §-a, 7. §-a, 8. § (4)-(5) bekezdése, 9. §-a, 11. §-ának (1) és (3) bekezdése, 13. §-a, 14. §-a, 18-21. §-a, 22. §-ának (3)-(7) bekezdése, 23. §-a, 24. §-ának (2)-(10) bekezdése, 25. §-a, 27. §-ának (2) bekezdése, 28. §-a, 29. §-ának (3) bekezdése, 30. §-ának (1) és (3)-(5) bekezdése, 33. §-ának (1) bekezdése, 35-36. §-a, 38. §-ának (2)-(4) bekezdése alapján lehet. A vizsgarészeket, a vizsgakövetelményeket és vizsgatételeket, az egyes vizsgarészek teljesítményének és ennek alapján a vizsgakövetelmények teljesítését, a kiadható okirat formáját és tartalmát a nevelőtestület a gyakorlati képzés szervezőjével egyetértésben állapítja meg.
(6) E rendelet 12-13. §-ában foglaltakat kell alkalmazni a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmények igazgatóinak a megbízására is. Az intézményvezetői megbízásnál szakmai gyakorlatként kell figyelembe venni a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben pedagógus munkakörben eltöltött időt is. A rendelet 12-13. §-ában foglaltakat alkalmazni kell a központi műhelyek vezetőinek megbízásával összefüggő eljárásban is, azzal az eltéréssel, hogy a nevelőtestületi értekezlet alatt az alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló közösség értekezletét kell érteni.

Hatályba léptető rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 1994. szeptember 1-jén lép hatályba.
(2) E rendeletnek a vezetői megbízásra (12-14. §), a javítóvizsgának független vizsgabizottság előtti letételére [22. § (1) és (3) bekezdése] vonatkozó rendelkezései a kihirdetést követő ötödik napon lépnek hatályba.
41. § (1) 1994. szeptember 1. napján hatályát veszti
a) a pedagógusok továbbképzéséről szóló 12/1985. (X. 1.) MM rendelet, valamint az azt módosító 6/1990. (IV. 4.) MM rendelet,
b) a tankötelezettségről szóló 6/1986. (VI. 26.) MM rendelet,
c) az óvodák működéséről szóló 12/1986. (VIII. 1.) MM rendelet, valamint az azt módosító 9/1990. (IX. 29.) MKM rendelet,  [LÁBJEGYZET_1]
d) az alapfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 13/1986. (VIII. 1.) MM rendelet, valamint az azt módosító 12/1990. (X. 17.) MKM rendelet,  [LÁBJEGYZET_2]
e) a középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 15/1986. (VIII. 20.) MM rendelet, valamint az azt módosító 6/1990. (VIII. 23.) MKM rendelet,  [LÁBJEGYZET_3]
f) a zeneiskolák működéséről szóló 19/1986. (VIII. 26.) MM rendelet, valamint az azt módosító 10/1990. (IX. 29.) MKM rendelet,
g) a gimnáziumi fakultatív oktatásról szóló 4/1987. (VI. 23.) MM rendelet, valamint az azt módosító 11/1988. (V. 26.) MM rendelet,
h) az óvodák, az alap- és középfokú iskolák, diákotthonok és kollégiumok, valamint a zeneiskolák helyi-területi irányításáról szóló 14/1987. (VI. 30.) MM rendelet, valamint az azt módosító 10/1990. (V. 23.) MM rendelet,
i) a nevelési-oktatási intézmények ügyintézéséről, iratkezeléséről, valamint a tanügyi nyilvántartásokról szóló 16/1987. (VIII. 12.) MM rendelet,
j) az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, valamint a zeneiskolákban a tanulók által fizetendő díjakról és költségtérítésekről, továbbá a középfokú iskolákban a vizsgáztatással összefüggő díjazásról szóló 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 2-9. §-a, valamint az azt módosító 3/1990. (VIII. 1.) MKM rendelet 1-5. §-a,
k) a nevelési-oktatási intézmények szálláshelyeinek az ifjúsági turizmus szolgálatába állításáról szóló 127/1975. (MK 18.) OM utasítás módosításáról, valamint egyes művelődési jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló 24/1988. (XII. 22.) MM rendelet,
l) az egyes rendeletek és utasítások hatályon kívül helyezéséről szóló 1/1990. (I. 16.) MM rendelet,
m) az egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 4-9. §-a, 13. §-a,
n) a nevelési-oktatási intézmények szálláshelyeinek az ifjúsági turizmus szolgálatába állításáról szóló 127/1975. (MK 18.) OM utasítás,
o) a honvédelmi törvény végrehajtásáról szóló 6/1976. (III. 31.) MT rendelet, továbbá a hadkötelezettséggel és a honvédelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelmével összefüggő szabályokról szóló 6/1977. HM utasítás egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/1978. (MK 6.) OM utasítás,  [LÁBJEGYZET_4]
ö) a kivételes zenei tehetségű fiatalok képzéséről szóló 114/1983. (MK 12.) MM utasítás.
(2) A kihirdetést követő ötödik napon hatályát veszti az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízása és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 2/1992. (III. 4.) MKM rendelet 5. §-a, valamint 8-12. §-a és az azt módosító 5/1993. (IV. 2.) MKM rendelet 3. §-a.
42. § (1) 1995. november 1. napján hatályát veszti a gépíró és gyorsíró iskolák vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 104/1967. (MK 5.) MM utasítás és az ezt módosító 118/1968. (MK 7.) MM utasítás, 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 13. §-a és a 3/1989. (II. 26.) MM rendelet.
(2) 1996. november 1. napján hatályát veszti
a) a szakmunkásvizsga-szabályzatról szóló 122/1982. (MK 16.) MM utasítás, továbbá az azt módosító 101/1987. (Műv. K. 7.) MM utasítás,
b) az egészségügyi szakiskolák képesítő- és minősítővizsga-szabályzatáról rendelkező 40/1979. (Eü. K. 24.) EüM utasítás, továbbá az azt módosító 10/1988. (V. 6.) MM rendelet 14. §-a,  [LÁBJEGYZET_5]
c) a szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzatról szóló 108/1982. (MK 9.) MM utasítás (a továbbiakban: SZÉV), valamint az ezt módosító 113/1985. (Műv. K. 14.) MM utasítás és a 3/1989. (II. 26.) MM rendelet.
43. § Az 1994/95. tanévben tanulmányaikat kezdő tanulók tekintetében, ezt követően felmenő rendszerben hatályát veszti a gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzatról szóló 129/1981. (MK 17.) MM utasítás (a továbbiakban: GÉV)
a) 1. § (1) bekezdéséből „- a fakultatív tantárgyak záróvizsgáján kell alkalmazni” szöveg,
b) a 3. § (3) bekezdés b) pontjából a „- fakultatív gyakorlati tantárgy” szöveg,
c) a 3. § (4) bekezdéséből a „fakultatív gyakorlati tantárgyból, amelynek négyévi képzési ideje legalább 280 vagy 310 óra.” szöveg,
d) a 8. § (2) bekezdésének második mondata,
e) 24. §-a és VII. fejezete,
f) 48. §-ának (2) bekezdése, 50. §-a, 51. §-ából a „(záróvizsga)” szöveg, 54. §-a (1) bekezdéséből a „záró-”, (2) bekezdéséből a „(záróvizsga)” szöveg.
44. § 1995. szeptember 1. napján az 1996/97. tanévben az első szakképzési évfolyamon tanulmányaikat kezdők tekintetében ezt követően felmenő rendszerben hatályát veszti
a) a műszaki szakközépiskolákban folyó technikusképzésről és szakmunkásképzésről szóló 16/1984. (IX. 12.) MM rendelet,
b) a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló 18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet, és az azt módosító 11/1987. (VI. 29.) MM rendelet, valamint a 4/1989. (II. 26.) MM rendelet.
45. § A rendelet kihirdetését követő ötödik napon a SZÉV 5. §-ának (8) bekezdésében, 7. §-ának (2) bekezdésében, 8. §-ának (4) bekezdésében, 21. §-a (1) bekezdésének c) pontjában, 21. §-ának (3) bekezdésében a „főjegyző” kifejezés, 4. §-a (4) bekezdésének első és második mondatában a „fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv” szöveg, továbbá a 40. §-a (4) bekezdésének harmadik mondatában a „jegyző” kifejezés helyébe a „tankerületi oktatásügyi központ” szöveg lép.
46. § (1) A rendelet kihirdetését követő ötödik napon
a) a GÉV 5. §-a (4) bekezdésének első mondatában „a főjegyzőnek, megyei jogú város jegyzőjének (a továbbiakban együtt: főjegyző)” és második mondatában, továbbá (5) bekezdésében, 7. §-ának (2) bekezdésében, 8. §-ának (2) bekezdésében, 25. §-ának (2)-(3) bekezdésében, a „főjegyző” kifejezés helyébe a „tankerületi oktatásügyi központ” szöveg lép,  [LÁBJEGYZET_6]
b) a GÉV 57. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az érettségi vizsga törzslapjának és jegyzőkönyvének, továbbá a záróvizsga jegyzőkönyvének egy példányát a vizsga befejezésétől számított 15 napon belül az igazgató megküldi a főjegyzőnek, a megyei jogú város jegyzőjének (a továbbiakban együtt: főjegyző).”,
c) a GÉV 57. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az érettségi vizsga eredményéről készített kimutatást (függelék 9. számú minta) az igazgató június 30-ig, illetőleg november 5-ig megküldi a főjegyzőnek, a tankerületi oktatásügyi központnak és a fenntartónak.”
(2) A rendelet hatálybalépésének napján a GÉV X. fejezete a „Vegyes rendelkezések” címet követően a következő alcímmel és 55/A. §-sal egészül ki:

„Érettségi a kéttannyelvű középiskolában

55/A. § (1) A kéttannyelvű gimnáziumokban a vizsgaszabályzatot a következő eltéréssel kell alkalmazni:
a) Kötelező vizsgatantárgyak:
- magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli),
- történelem (szóbeli)
- matematika (írásbeli)
- idegen nyelv (célnyelv, írásbeli és szóbeli).
b) A kéttannyelvű gimnáziumok tanulóinak a tanítás második tannyelvéből (célnyelv) kötelező érettségi vizsgát tenni.
c) A kéttannyelvű gimnáziumok tanulói a célnyelven tanult tantárgyakból - a matematikát kivéve - szóbeli érettségi vizsgát célnyelven is letehetik. Matematikából a tanuló az írásbeli érettségi vizsga követelményeit választása szerint magyar vagy idegen nyelven is teljesítheti.
d) Az érettségi vizsga évében hazai vagy külföldi felsőoktatási intézménybe felvételét kérő vizsgázó a művelődési és közoktatási miniszter által meghatározott tantárgyakból kötelezően közös érettségi-felvételi vizsgát tesz. Azok a tanulók, akik matematikából, fizikából és biológiából közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát tesznek, az érettségi vizsgán ezekből a tárgyakból célnyelven is vizsgázhatnak, matematikából írásban, biológiából és fizikából szóban.
e) Az érettségi bizonyítványban - a központilag kiadott bizonyítvány nyomtatványon - külön részben kell feltüntetni azokat a tantárgyakat és osztályzataikat, amelyekből a tanuló célnyelven érettségizett. Abban az esetben, ha a tanuló magyar nyelven közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgát tett, a tantárgyból a célnyelven tett érettségi vizsga külön tantárgynak minősül és a tanuló külön osztályzatot kap. Ebben az esetben tehát az érettségi bizonyítványban a tantárgyból két osztályzat fog szerepelni.
f) A közép- és felsőfokú állami nyelvvizsgát, valamint a nyelvvizsga alapján adható osztályzatot az érettségi bizonyítvány külön rovatában, a célnyelven tett érettségi osztályzatot pedig az idegen nyelven tett érettségi osztályzatok között kell feltüntetni.
g) Ha a tanuló a kötelező tantárgyak között nem szereplő kettő tantárgyból közös érettségi-felvételi vizsgát tesz, hat tantárgyból kell érettségi vizsgát tennie.
h) A tanuló az általános szabályok szerint is tehet érettségi, érettségi-képesítő vizsgát. Ebben az esetben olyan érettségi, érettségi-képesítő bizonyítványt kap, mint a nem kéttannyelvű gimnáziumba, illetve szakközépiskolába járó tanuló.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása az 1995/96. tanévtől érettségiző tanulóknál kötelező. Az 1994/95. tanévben a tanuló az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor nyilatkozik arról, hogy az érettségi vizsgát az (1) bekezdésben foglaltak szerint vagy a kéttannyelvű gimnáziumi oktatás bevezetése engedélyezésének kiegészítésére kiadott 66.259/1991. (Műv. K. 18.) intézkedésben meghatározottak szerint tesz érettségi vizsgát.”

Átmeneti rendelkezések

47. § (1) A nevelési-oktatási intézmények a rendelet hatálybalépését követő tíz hónap alatt vizsgálják felül szervezeti és működési szabályzatukat.
(2) A kéttannyelvű iskolák kerettantervének kiadásáig az iskola akkor tekinthető kéttannyelvű iskolának, ha az idegen nyelv (célnyelv) tanításán kívül legalább három tantárgyat - a tantárgy elsajátítására meghatározott teljes tanítási idő alatt - célnyelven oktatnak. A kéttannyelvű iskolai oktatásra vonatkozó rendelkezéseket azoknál a tanulóknál kell első ízben alkalmazni, akik tanulmányaikat az 1994/95. tanévben kezdik meg. Azok az iskolák, amelyek a kéttannyelvű iskolai oktatást e rendelet hatálybalépése előtt a művelődési és közoktatási miniszter egyedi megoldás bevezetésére kiadott engedélye alapján eltérő feltételekkel kezdték meg, a megkezdett oktatást eltérő feltételekkel fejezhetik be.
(3) Ha az iskolában a Nemzeti alaptanterv kötelező alkalmazására előírt időpont előtt át kívánnak térni a százkilencven napos tanítási évre - az iskolaszék egyetértésével - be kell szerezni a fenntartó hozzájárulását.
(4) Az e rendelet 2. számú melléklete 7. a) pontjában meghatározott bizonyítványkönyvet azoknak a tanulók részére kell első ízben kiállítani, akik az 1994/95. tanévben kezdik meg az első évfolyamon tanulmányaikat.
(5) Az e rendeletben meghatározott irattári tételekben szereplő irattári őrzési idő kezdő napja e rendelet hatálybalépésének napja, kivéve, ha az őrzési időből már kevesebb idő van hátra, mint amit e rendelet előír. Ebben az esetben az őrzési idő utolsó napja nem változik.
(6) A közoktatási törvényben meghatározott óvodai, kollégiumi csoportlétszámot az 1994/95. nevelési évben szervezett óvodai csoportoknál, az 1994/95. tanévben szervezett kollégiumi csoportnál, az iskolai osztály-, csoportlétszámokat pedig az 1994/95. tanévtől az általános iskola első és ötödik, továbbá a középiskola és a szakiskola első évfolyamán kell bevezetni, felmenő rendszerben.
(7) Az iskolai évfolyamok számozásának megváltozása után azoknál az évfolyamoknál, amelyek tanulói a korábbi számozás mellett kezdték meg a tanulmányaikat, az új jelölés mellett zárójelben kell feltüntetni a régi szabályoknak megfelelő jelölést is.
(8) A gimnáziumokban e rendelet hatálybalépése után a közoktatási törvény 28. §-ának (6) bekezdése alapján indítható munkába állást előkészítő, illetve segítő elméleti és gyakorlati foglalkozás. A gimnáziumok e rendelet hatálybalépése előtt megkezdett fakultatív oktatást a fakultatív oktatásról szóló 4/1987. (V. 23.) MM rendeletben foglaltak alapján fejezhetik be, és a tanulók az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 78. §-ának (1) bekezdése alapján záróvizsgát tehetnek.
(9) Az új alapvizsga és érettségi vizsga vizsgaszabályzat hatálybalépéséig alkalmazni kell a középfokú nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 15/1986. (VIII. 20.) MM rendeletnek a tanulmányokat záró vizsgára vonatkozó rendelkezéseit (47-51. §).
(10) A tanulót kérelemre mentesíteni kell az idegen nyelv tanulása és idegen nyelvből az érettségi vizsga alól, ha e rendelet hatálybalépése előtt közép- vagy felsőfokú „C” típusú állami nyelvvizsga bizonyítványt, illetőleg azzal egyenértékű idegennyelv-tudást igazoló okiratot szerzett, és a mentesítést e rendelet hatálybalépése előtt kéri. A rendelet hatálybalépése előtt kiadott mentesítések továbbra is érvényesek, a tanuló év végi osztályzatát e rendelet 24. §-ának (3) bekezdése alapján kell megállapítani. Az érettségi bizonyítványába pedig jeles osztályzatot kell beírni.
(11) Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásáról szóló 9/1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelet (a továbbiakban: juttatásokról szóló rendelet) 11. §-ában foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanuló az 1994/95. tanévben vagy ezt követő tanévekben évfolyamismétlés miatt kezdi meg a szakképzést az iskola első, illetőleg a rendelet hatálya alá tartozó magasabb évfolyamán.
(12) Ha a tanuló a juttatásokról szóló rendelet alapján részesül juttatásban, a társadalombiztosításra vonatkozó rendelkezések szerint nem tekinthető ösztöndíjas szakmunkástanulónak, s az 1994/95. tanévtől társadalombiztosítási járulékot nem kell fizetni utána.
48. § (1) Az, aki a közoktatási törvény hatálybalépése előtti követelményrendszer alapján a szakiskola első és második évfolyamát elvégezte, tanulmányait - szükség esetén évfolyamismétléssel vagy osztályozó vizsga letételével - középiskolában folytathatja, illetőleg bekapcsolódhat az iskolai oktatás tizedik évfolyamának sikeres elvégzéséhez kötött szakképzésbe, az alapvizsga bevezetését követően alapvizsgát tehet, a bizonyítványt kiállító iskola - kérelemre - a tizedik évfolyamnak megfelelő évfolyam elvégzését tanúsító év végi bizonyítványt ellátja az alapfokú iskolai végzettséget igazoló záradékkal.
(2) Azok a tanulók, akik a szakképző iskolában az 1994/95. és az 1995/96. tanévben - nem az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítés megszerzésére - kezdik meg a tanulmányaikat, az 1993/94. tanévben érvényes vizsgaszabályzatokban meghatározott vizsgakövetelmények szerint tesznek szakmai vizsgát.
(3) Az érettségi-képesítő és a technikus vizsgát azoknál a tanulóknál, akik tanulmányaikat
a) az 1991/92., az 1992/93., az 1993/94-es tanévben kezdték meg az első évfolyamon a SZÉV,
b) az 1994/95. és az 1995/96. tanévben kezdik meg az első évfolyamon a GÉV és - a 37. § kivételével - a szakmai vizsgaszabályzat
alapján kell megszervezni. A tanuló részére a bizonyítványt a közoktatási törvény 126. §-ának a) pontja alapján kell kiállítani. Azok részére, akik tanulmányaikat az 1996/97. tanévben, illetőleg azt követően kezdik meg, a szakközépiskolában érettségi-képesítő vizsga nem szervezhető. A tanuló a közoktatási törvényben meghatározottak szerint érettségi, illetve szakmai vizsgát tehet.
(4) Azok a tanulók, akik iskolai tanulmányaikat az 1991/92., az 1992/93., az 1993/94. tanévben kezdték meg, szakmunkásvizsgát, képesítő vizsgát és szakmai minősítő vizsgát az e rendelet hatálybalépésekor érvényes vizsgaszabályzat vizsgakövetelményei szerint tehetik le. Ha a tanuló a tanulmányait az 1996/97. tanév előtt kezdte meg, részére a bizonyítványt a közoktatási törvény 126. §-ának a) pontja alapján kell kiállítani.
49. § A szakképző iskolákban az 1996/97. tanévtől állam által elismert szakképesítés megszerzésére képzés csak az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítésekre indítható.
50. § (1) A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 1/1994. (II. 3.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.) 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő bekezdés lép:
„(6) Az iskola igazgatója, abban az esetben, ha a fenntartó részt kíván venni a tankönyvterjesztésben - aláírásával és az iskola körbélyegző lenyomatával ellátva - megküldi a fenntartónak a tankönyvrendelést, kérve, hogy azokat - fenntartói aláírással és bélyegző lenyomattal ellátva - továbbítsa a tankönyv forgalmazójához. Az iskola igazgatója a tankönyvrendeléssel együtt megküldi a fenntartónak a tankönyvterjesztés rendjét is.”
(2) Az R. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szakképzés szakmai tantárgyai esetén a könyvet a szakképzésről szóló törvény szerint illetékes miniszter nyilvánítja tankönyvvé.”  [LÁBJEGYZET_7]
51. § Az 1994/95. tanév rendjéről szóló 4/1994. (III. 29.) MKM rendelet 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tanév első féléve 1995. január 31-ig tart. Az iskolák 1995. február 7-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanulmányi eredményekről. A (4)-(5) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.”
52. § Az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzék elkészítéséről, a névjegyzékre történő felvétel eljárási kérdéseiről, valamint a felvétel meghosszabbításának feltételeiről szóló 6/1994. (IV. 13.) MKM rendelet 6. §-a (3) bekezdésének második mondatában az „Országos vizsgáztatási névjegyzék” szöveg helyébe az „Országos szakértői névjegyzék” szöveg lép.
53. § A két tanítási nyelvű oktatás a gimnáziumokban tárgyú 29207/1987. (Műv. K. 22.) MM intézkedés és a kiegészítésére kiadott 29207/1987. (Műv. K. 22.) MM intézkedés, a 66.259/1991. (Műv. K. 21.) MM intézkedés, a 286/1993. (Műv. K. 2.) MKM intézkedés, a 44813/1993. IX. (Műv. K. 12.) MKM intézkedés és a 3535/1993. (Műv. K. 18.) MKM intézkedés e rendelet hatálybalépésétől nem alkalmazható. Az intézkedés alapján megkezdett oktatás azonban az intézkedés alapján fejezhető be.
54. § Az 1994/95. tanévtől kezdődően az idegen nyelvek oktatása az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben tárgyú 109.541/1990. (Műv. K. 17.) MM intézkedésben foglaltak nem alkalmazhatók. Az intézkedés alapján kiadott mentesítések, felmentések azonban továbbra is érvényesek. Az intézkedés alapján szervezett nyelvoktatást az intézkedés alapján be lehet fejezni. A tanulók mentesítésével kapcsolatos ügyekben a közoktatási törvény 69. § (2) bekezdése és e rendelet 42. §-a alapján kell eljárni.

[LÁBJEGYZET_1] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/64.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/64.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/64.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/71.

[LÁBJEGYZET_5] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/71.

[LÁBJEGYZET_6] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/71.

[LÁBJEGYZET_7] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/64.