14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet

a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 97. §-ának b) pontjában, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b), d) és f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a népjóléti miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya - fenntartótól függetlenül - kiterjed
a) az óvodákra,
b) az általános iskolákra, a szakmunkásképző iskolákra és szakiskolákra, a gimnáziumokra és szakközépiskolákra, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményekre, a diákotthonokra és kollégiumokra [a továbbiakban a) és b) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],
c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokra, valamint az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottságokra (a továbbiakban együtt: szakértői és rehabilitációs bizottság),
d) a gyógypedagógiai tanácsadó, szűrő-, korai fejlesztő és gondozó központokra (a továbbiakban: gyógypedagógiai szolgáltató központ),
e) a nevelési tanácsadókra,
f) a beszédjavító intézetekre,
g) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadókra,
h) a konduktív pedagógiai intézetekre [a továbbiakban a c)-h) pont alattiak együtt: pedagógiai szakszolgálat intézményei],
i) a pedagógusokra, a nevelő-oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltő szakemberekre (a továbbiakban együtt: alkalmazottak),
j) a gyermekek, tanulók szüleire, gyámjára (a továbbiakban együtt: szülő).
(2) E rendelet alkalmazásában gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott óvoda, általános iskola, középiskola, szakiskola, kollégium, továbbá a speciális szakiskola és a munkára felkészítő iskola, illetve óvodai csoport, iskolai tagozat, osztály, csoport.
(3) A gyógytestnevelés pedagógiai szakszolgálat feladatait bármelyik nevelési-oktatási intézmény - az alapító okiratában foglaltak alapján - elláthatja.

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT INTÉZMÉNYEIRE VONATKOZÓ KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Az alkalmazottak köre, az alkalmazás feltételei és az intézményvezetői megbízás

2. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményeiben a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozást pedagógusok végzik.
(2) A pedagógusok munkáját szakorvos, szociológus, szociális munkás, gyógytornász, továbbá családgondozói feladatot ellátó pedagógus végzettségű szakember segítheti.
(3) A pedagógus-munkakörök és a betöltésükhöz szükséges felsőfokú iskolai végzettségek a következők:
a) gyógypedagógus munkakörhöz a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári,
b) konduktori munkakörhöz konduktori,
c) pedagógus munkakörhöz a korosztálynak megfelelő óvodapedagógusi vagy tanítói, illetve tanári,
d) pszichológus munkakörhöz pszichológusi,
e) gyógytestnevelő munkakörhöz gyógytestnevelő szakos tanári
végzettség.
(4) A szakorvosnak a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi vagy gyermekgyógyász, illetve gyermek neurológus vagy pszichiáter szakorvos, a szociológusnak szociológus, a szociális munkásnak szociális munkás, a gyógytornásznak gyógytornász végzettséggel kell rendelkeznie.
(5) A pedagógiai szakszolgálat egyes formáinak szakmai létszám-irányszámait e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
3. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményeiben - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vezetői megbízás feltétele:
a) gyógypedagógus szakképesítés, és
b) a gyógypedagógus szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.
(2) A nevelési tanácsadóban a vezetői megbízás feltétele:
a) pszichológus vagy gyermekpszichiáter szakképesítés, és
b) a szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.
(3) A beszédjavító intézetben a vezetői megbízás feltétele:
a) logopédus szakképesítés, és
b) a szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.
(4) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadóban a vezetői megbízás feltétele:
a) pedagógus vagy gyógypedagógus, illetve pszichológus vagy szociológus szakképesítés, és
b) a szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.
(5) A konduktív pedagógiai intézetben a vezetői megbízás feltétele:
a) konduktori szakképesítés, és
b) a szakképesítésnek megfelelő munkakörben szerzett legalább öt év szakmai gyakorlat.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottakat az intézményegység-vezetői és tagintézmény-vezetői megbízásnál is alkalmazni kell.

A pedagógiai szakszolgálat intézményeinek működési rendje

4. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye folyamatosan tevékenykedik. Feladatainak ellátásához - az iskolai tanév rendjéhez igazodó - munkatervet készít. A tanév rendjében meghatározott tanítási szünetek ideje alatt a pedagógiai szakszolgálat intézménye biztosítja a pedagógiai szakellátás igénybevételének lehetőségét. A fogadónap időpontját a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(2) A pedagógiai szakszolgálat intézménye szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni
a) a működés rendjét,
b) a vezetők közötti feladatmegosztást,
c) a belső ellenőrzés rendjét,
d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját,
e) mindazokat a kérdéseket, amelyek meghatározását jogszabály előírja.
5. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttműködnek a nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, alkalmazottaival a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság, a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar feltárása, a gyermekek, tanulók fejlődésének elősegítése céljából.
(2) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi tájékoztatással, kiadványokkal, továbbképzésekkel segíti az iskolai pályaválasztási tevékenységet.
(3) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadó kapcsolatot tart a pályaválasztási tanácsadóval.
6. § (1) A pedagógiai szakszolgálat intézménye a vizsgált gyermekekről, tanulókról a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott körben vezethet személyi adatokat és a vizsgálat megállapításait tartalmazó nyilvántartást.
(2) A pedagógiai szakszolgálat ügyintézésére és iratkezelésére - az e rendeletben meghatározott eltérésekkel - a nevelési-oktatási intézmények ügyintézésére és iratkezelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az iratkezelésre vonatkozó rendelkezéseket és az alkalmazható irattári tételeket e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT ELLÁTÁSÁBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS FELTÉTELEI

7. § (1) A pedagógiai szakszolgálat ellátásában való közreműködés feltétele, hogy a feladatellátáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezzen az, aki a pedagógiai szakszolgálat feladatait ellátja.
(2) Ha a pedagógiai szakszolgálat intézményét nem helyi önkormányzat vagy állami szerv tartja fenn, a szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásában való közreműködéshez - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - az szükséges, hogy a fenntartó a közoktatási törvény alapján közoktatási megállapodást kössön.

A TESTI, ÉRZÉKSZERVI, ÉRTELMI, BESZÉD- ÉS MÁS FOGYATÉKOS, A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI, TANULÁSI ZAVARRAL KÜZDŐ GYERMEKEK, TANULÓK ELLÁTÁSA

A képzési kötelezettség

8. § (1) A közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott képzési kötelezettség fennállásának megállapítása céljából a szakértői és rehabilitációs bizottság a fogyatékosok ápoló-gondozó otthonába, a fogyatékosok rehabilitációs intézményébe, a fogyatékosok nappali intézményébe, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékossága miatt óvoda helyett bölcsődébe (a továbbiakban együtt: szociális intézmény) felvett gyermekeket megvizsgálja.
(2) Ha a családban élő súlyosan fogyatékos gyermeket a szakértői és rehabilitációs bizottsághoz tanácsadás, magasabb összegű családi pótlékra való jogosultság megállapítása vagy más célból elviszik, a szakértői és rehabilitációs bizottság - a gyermek életkorától függetlenül - elvégzi a képzési kötelezettség megállapításához szükséges vizsgálatokat is, szükség esetén nyilvántartásba veszi a gyermeket, és ha indokolt, újabb vizsgálati időpontot tűz ki.
9. § (1) Ha a gyermeknek a közoktatási törvény 30. §-ának (6) bekezdése alapján képzési kötelezettségnek kell eleget tennie, a szakértői és rehabilitációs bizottság meghatározza a fejlesztő felkészítésnek azt a módját, amely biztosítja a gyermek fejlődését, valamint a heti foglalkozások számát.
(2) A szociális intézménybe felvett gyermek fejlesztő felkészítését - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményben meghatározottak szerinti - a szociális intézmény végzi. A szakértői véleményt készítő szakértői és rehabilitációs bizottság ellátja a szociális intézménynél folyó fejlesztő felkészítés szakmai ellenőrzését.
(3) Ha a gyermek képzési kötelezettségének otthoni ellátás keretében tesz eleget, fejlesztő felkészítéséről a szakértői és rehabilitációs bizottság gondoskodik, utazó gyógypedagógus, orvos és más szakember alkalmazásával, illetőleg a gyermek lakóhelyéhez legközelebb lévő nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatott gyógypedagógus és más szakember megbízásával vagy a gyógypedagógiai szolgáltató központ, illetve a konduktív pedagógiai intézet keretében szervezett foglalkozásokra történő beutalással.
(4) A fejlesztő felkészítés a tanítási év rendjéhez igazodik. A fejlesztő felkészítés ideje legalább heti öt óra.
(5) A fejlesztő felkészítést tartó pedagógus vagy más szakember - központilag kiadott nyomtatványon - a tanítási év végén értékeli a fejlesztő felkészítést. A nyomtatványt három példányban kell kiállítani.
(6) Az értékelési lap egy-egy példányát meg kell küldeni a szakértői és rehabilitációs bizottságnak, illetve a szülőnek, egy példány a szociális intézménynél marad. Ha a gyermek otthoni ellátás keretében teljesíti a képzési kötelezettségét a harmadik példányt a szakértői és rehabilitációs bizottságnál kell megőrizni.
(7) A szakértői és rehabilitációs bizottság évenként legalább egy alkalommal felülvizsgálja a gyermek állapotát, és szükség szerint módosítja a fejlesztő felkészítésre meghatározottakat.
(8) Ha a képzési kötelezettséget teljesítő gyermek szociális intézményt változtat, illetőleg az otthoni ellátás helyett szociális intézményben helyezik el, a felvételhez a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét, továbbá a képzési kötelezettség teljesítéséről kiállított felmérő lapokat kell bemutatni. Az értékelési lapot intézményváltoztatás esetén a küldő intézmény, az otthoni ellátás megszűnése esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság küldi meg.

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság vizsgálata, megállapítása

10. § (1) Az országos szakértői és rehabilitációs feladatok:
a) a hallás, értelem- és személyiségvizsgálat,
b) a látás, értelem- és személyiségvizsgálat,
c) a mozgás, értelem- és személyiségvizsgálat,
d) a beszéd, értelem- és személyiségvizsgálat.
(2) A helyi önkormányzatok közötti együttműködési megállapodás alapján a fővárosi, megyei tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság közreműködhet a beszéd, értelem- és személyiségvizsgálat feladatainak az ellátásában.
(3) A közoktatási törvény 121. §-a (1) bekezdésének k) pontjában felsorolt más fogyatékos gyermek, tanuló vizsgálata halmozottan fogyatékos gyermek, tanuló esetén a vezető fogyatékosság szerint illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság feladata. Ha a gyermek, tanuló ép intellektusú és ép érzékszervű, de a kapcsolatteremtésben, kommunikációban gátolt, a nevelési tanácsadó dönti el, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzd, vagy a kapcsolatteremtésben, kommunikációban olyan súlyosan gátolt, amely indokolja, hogy a gyermeket, a tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság megvizsgálja. A vizsgálat lefolytatása a beszéd, értelem és személyiségvizsgálatot ellátó országos szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság feladata.
11. § Ha a fővárosban, illetőleg a megyében több tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság működik, a bizottságok közötti munkamegosztást a bizottság fenntartója állapítja meg. A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság illetékességét az államigazgatási eljárás lefolytatására jogosult községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének a székhelye alapítja meg.
12. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottságnál a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékosság fennállásának vizsgálata - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - a szülő kérésére, illetve egyetértésével indul.
(2) Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti.
(3) Ha a nevelési-oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó, a konduktív pedagógiai intézet, a szociális intézmény vagy a családvédelemmel foglalkozó más szerv (a továbbiakban együtt: családvédelmi intézmény) megítélése szerint a gyermek, tanuló szakértői vizsgálata szükséges, behívja a szülőt, és az indok közlésével javasolja a szakértői vizsgálaton való megjelenést.
(4) A szülő egyetértése esetén a szakértői vélemény készítésére irányuló - a szülő által aláírt - kérelmet (a továbbiakban: kérelem) a szociális intézmény megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. Ha a gyermek, a tanuló kijelölt nevelési-oktatási intézménybe jár, más nevelési-oktatási intézménybe való áthelyezéséhez szakértői vélemény készítését a szülőn kívül a szociális intézmény is kérheti, és a szakértői és rehabilitációs bizottság hivatalból is elkészítheti.
(5) A szakértői vizsgálat elvégzésére irányuló kérelem benyújtására, valamint a szakértői javaslat elkészítésének ütemezésére vonatkozó időpontokat e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
13. § (1) A szakértői vizsgálat időpontját a szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg, és erről, valamint a szakértői vizsgálat helyéről a szülőt - legalább nyolc nappal előbb - értesíti.
(2) A szakértői vizsgálat megkezdéséhez - kivéve, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy megjelenése tartósan akadályba ütközik - a szülő jelenléte szükséges. A szakértői vizsgálatban a szülő köteles közreműködni.
14. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakértői véleménynek tartalmaznia kell
a) a gyermek, tanuló és szülő nevét, születési idejét, lakóhelyét és tartózkodási helyét,
b) a szakértői vizsgálat rövid leírását, a fogyatékosságra vagy annak kizárására vonatkozó megállapítást, az azt alátámasztó tényeket,
c) annak megállapítását, hogy a gyermek, tanuló csak az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő nevelési-oktatási intézményben, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban,
d) annak megállapítását, hogy a fogyatékos tanuló tankötelezettségét kizárólagosan iskolába járással vagy a szülő választása szerint iskolába járással, illetve magántanulóként, illetőleg kizárólagosan magántanulóként teljesítheti,
e) ha a tanuló a tankötelezettségét kizárólagosan magántanulóként teljesítheti, a heti foglalkoztatás idejét és a felkészüléshez szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,
f) annak megállapítását, hogy a gyermek a tankötelezettség teljesítése helyett képzési kötelezettséget teljesít; a képzési kötelezettség teljesítésében részt vevő szociális intézményt, illetőleg annak feltüntetését, hogy a gyermek a képzési kötelezettségének szülői otthoni ellátás keretében tesz eleget, továbbá a fejlesztő felkészítés módját, a foglalkozások heti idejét és a foglalkozásokhoz szükséges, a szakértői és rehabilitációs bizottság által biztosított szakembereket,
g) a gyermek, tanuló fogyatékosságának megfelelő
- óvodára, csoportra,
- szociális intézményre,
- általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra, (a továbbiakban: kijelölt iskola),
- diákotthonra, kollégiumra [a továbbiakban a g) pont alattiak együtt: kijelölt nevelési-oktatási intézmény]
vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését,
h) a kijelölt iskolába való beíratás időpontját,
i) a gyermek, tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket.
(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság tagjai a gyermek, tanuló fogyatékosságára, fejleszthető képességeire, készségeire vonatkozó megállapítást közösen alakítják ki. A szakértői véleményt a bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá.
(3) A szakértői és rehabilitációs bizottság tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke a tankötelezettségének, illetve a képzési kötelezettségének eleget tehet. A kijelölt nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt nevelési-oktatási intézmények közül.
15. § (1) A szakértői véleményt a szülővel ismertetni kell. Az ismertetés során fel kell hívni a szülő figyelmét arra is, hogy a szakértői véleményben foglaltak végrehajtására csak akkor van lehetőség, ha a szakértői véleménnyel egyetért. Tájékoztatni kell továbbá a szülőt arról is, hogy egyetértésének hiánya esetén a közoktatási törvény 30. §-ának (4) bekezdése alapján a szakértői és rehabilitációs bizottság a jegyzőnél eljárást kezdeményez a tanuló érdekében.
(2) Ha a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő írásban egyetért, a szakértői és rehabilitációs bizottság azt megküldi a kijelölt nevelési-oktatási intézménynek, illetve ha a gyermek óvodába, iskolába jár, a nevelési-oktatási intézménynek és a tanköteles gyermeket nyilvántartó jegyzőnek.
16. § (1) Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői és rehabilitációs bizottság újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, a szülőt tájékoztatja, hogy a gyermeknek iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson kell részt vennie, s a gyermek fejlettségéről a lakóhely szerint illetékes jegyzőt értesíti.
(2) Ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad.
17. § (1) Ha a szakértői és rehabilitációs bizottság a tanítási év (szorgalmi idő) alatt állapítja meg, hogy a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos, szakértői véleményében akkor javasolhatja, hogy a tanulót szorgalmi időben a kijelölt iskola átvegye, ha a kijelölt iskola a tanulót fogadni tudja.
(2) Ha a tanuló az általános iskola második évfolyamát sikeresen befejezte, értelmi fogyatékosság miatt kijelölt iskolába csak akkor helyezhető át, ha az értelmi fogyatékosság tényét a megelőző vizsgálatok során addig az időpontig nem sikerült egyértelműen megállapítani, illetőleg az értelmi fogyatékosság ezt követően következett be.
(3) Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló kijelölt iskolába történő áthelyezésének indokoltságát az áthelyezést követő második tanévben hivatalból meg kell vizsgálni. Ha az áthelyezés indokoltsága megszűnt, a tanuló a következő tanévet a körzeti vagy a választott általános iskolában kezdi meg. A rehabilitációs bizottság a szakértői véleményét a szülőnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti körzeti iskolának és a lakóhely szerint illetékes jegyzőnek küldi meg. A vizsgálat során a szülő értesítéséről és jelenlététől, valamint közreműködésétől a rehabilitációs és szakértői bizottság eltekinthet.
18. § A gyermek, tanuló érdekében a közoktatási törvény 30. §-ának (4) bekezdése alapján államigazgatási eljárás megindítását kezdeményezi
a) a családvédelmi intézmény, ha a szülő a szakértői vizsgálat szükségességével nem ért egyet, illetve a kérelmet nem írja alá,
b) a szakértői és rehabilitációs bizottság, ha a szülő gyermekével a szakértői vizsgálaton ismételt felhívás ellenére nem jelenik meg, vagy a szakértői vizsgálatban nem működik közre, illetve a szakértői véleményben foglaltakkal vagy annak továbbításával nem ért egyet,
c) a kijelölt nevelési-oktatási intézmény vezetője, ha a gyermeket szakértői vélemény alapján a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe nem íratják be, nem viszik el.
19. § (1) Az eljárásra az a jegyző illetékes, akinek a működési területén a gyermek, a tanuló szüleinek lakóhelye van.
(2) Ha a szülői felügyeletet együtt gyakorló szülők lakóhelye különböző önkormányzatok illetékességi területén található, az a jegyző az illetékes, akinek a területén a szülő és a gyermek, a tanuló lakóhelye van. Ha a gyermek, a tanuló lakóhelye egyik szülőjével sem azonos, az a jegyző az illetékes, amelynek területén a gyermek, a tanuló lakóhelye található.
(3) Ha az illetékesség az (1) és (2) bekezdés alapján nem állapítható meg, a jegyző illetékességét a szülő, illetőleg a gyermek, a tanuló tartózkodási helye alapítja meg.
(4) Ha a gyermeket, a tanulót a kijelölt nevelési-oktatási intézménybe felvették, a jegyző illetékességét a kijelölt nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint kell megállapítani.
(5) Ha a gyermeket, a tanulót állami nevelésbe vették, vagy az intézeti nevelésbe vett gyermek, tanuló szüleinek szünetel a törvényes képviseleti joga, a jegyző illetékességét a gyermek- és ifjúságvédő intézet székhelye határozza meg.
20. § (1) A szakértői vizsgálaton való részvételre kötelező határozat rendelkező részének tartalmaznia kell
a) a szakértői és rehabilitációs bizottság megkeresését szakértői vizsgálat elvégzésére,
b) a felhívást, hogy a szülő gyermekével a szakértői és rehabilitációs bizottság által megadott időpontban és helyen szakértői vizsgálat céljából jelenjen meg, és a szakértői vizsgálatban működjön közre,
c) a szülő tájékoztatását arról, hogy a szakértői vizsgálatra utazás költségeinek megtérítésére igényt tarthat.
(2) Az iskolai életmódra előkészítő foglalkozáson való kötelező részvételt elrendelő határozatnak, valamint a tankötelezettségnek a kijelölt iskolában való teljesítését elrendelő határozat rendelkező részének tartalmaznia kell
a) óvodába, illetőleg iskolába járó gyermek esetén a nevelési-oktatási intézmény megnevezését és címét,
b) az iskolai életmódra felkészítő óvoda megnevezését és címét, továbbá megkeresését a gyermek felvétele céljából,
c) az iskola, a kollégium megnevezését, továbbá a megkeresést a gyermek, a tanuló felvétele céljából,
d) a kijelölt iskolába való beíratás idejét,
e) a tankötelezettség teljesítése módjának meghatározását,
f) az iskolai felkészítő foglalkozások heti óraszámát és a pedagógiai szakszolgálat keretében nyújtott szolgáltatásokat, ha a gyermek tankötelezettségét kizárólagosan magánoktatásban teljesítheti.
(3) Ha a határozatban a képzési kötelezettség teljesítését kell elrendelni, a nevelési-oktatási intézmény helyett a gyermeket fogadó szociális intézményt kell feltüntetni, továbbá a fejlesztő felkészítés helyét, formáját és a foglalkozások idejét, a szakszolgálat által nyújtott szolgáltatásokat.
21. § A jegyző eljárásában szakértőként közreműködik
a) a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola Gyógypedagógiai Pszichológiai Vizsgáló és Tanácsadó Intézet,
b) értelmi fogyatékosság esetén az a) pontban említett intézmény mellett az első fokú eljárásban közre nem működő, tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar vizsgálata, a nevelési tanácsadás

22. § (1) A nevelési tanácsadó véleményét lehet kérni
a) a tankötelezettséghez szükséges fejlettség elérésének megállapításával,
b) az iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvétel alóli felmentéssel,
c) a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermek, tanuló családi, óvodai nevelésével, iskolai nevelésével és oktatásával
kapcsolatos ügyekben.
(2) A nevelési tanácsadóban a beilleszkedési, magatartási, tanulási zavar meglétének a vizsgálata a szülő vagy a gyámhatóság kérésére indul.
(3) A szülő, ha gyermeke nem járt óvodába, abban az évben, amelyben eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort - január 15. és március 31. között - a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban el kell vinnie a nevelési tanácsadóba, annak megállapítása céljából, hogy a gyermek elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
(4) Ha a nevelési tanácsadó megítélése szerint a gyermek, testi, érzékszervi, értelmi beszéd- vagy más fogyatékos, és javasolja a szülőnek, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői és rehabilitációs bizottság vizsgálatán, saját vizsgálatának eredményét és a rendelkezésre álló egyéb iratokat megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.
(5) A szakértői véleményt a nevelési tanácsadó átadja a szülőnek, továbbá megküldi a nevelési-oktatási intézménynek.
23. § Ha a gyermek nem vett részt óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson és tankötelezettségét azért nem tudta megkezdeni, mert nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az óvoda vezetője visszavonhatja az iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon való részvétel alóli felmentést, és felhívja a szülőt, hogy gyermekét írassa be az óvodába.

Vegyes rendelkezések

24. § (1) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatási törvény a közoktatási intézmény működésével összefüggő döntések meghozatalában a nevelőtestület részére állapít meg jogkört, a pedagógiai szakszolgálat ellátására létrehozott közoktatási intézményben a vezetőkből és az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló alkalmazotti közösség jár el.
(2) A vezetői megbízással kapcsolatos pályázati eljárásban alkalmazni kell a nevelési-oktatási intézmények vezetőinek megbízására vonatkozó pályázati eljárás szabályait, azzal az eltéréssel, hogy az eljárás során az alkalmazotti értekezlet, az alkalmazotti közösség és a szakszervezet munkahelyi szerve rendelkezik véleményezési jogosultsággal.
25. § A pedagógiai szakszolgálat intézményébe történő utazás költségeinek megtérítéséhez az igazolást központilag kiadott nyomtatványon kell kiadni.
26. § (1) A szakértői és rehabilitációs bizottság adhat szakértői véleményt
a) a korai fejlesztő, tanácsadó és gondozó tevékenység ellátásához,
b) szociális intézménybe történő felvételhez,
c) a súlyos és középsúlyosan fogyatékos, illetve testi, érzékszervi sérült gyermek ápolása vagy gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadságra való jogosultság megállapításához.
(2) A szakértői és rehabilitációs bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett intézménybe felvett gyermeket abban a naptári évben, amelyben a harmadik, illetve az ötödik életévét betölti, kérelem nélkül is megvizsgálja annak megállapítása céljából, hogy indokolt-e az elhelyezés fenntartása.
27. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
- a pályaválasztási tanácsadásról szóló 3/1982. (II. 10.) MM rendelet,
- a nevelési tanácsadókról szóló 20/1987. (IX. 8.) MM rendelet,
- a testi, az érzékszervi, az értelmi és a beszédfogyatékos gyermekek óvodai nevelésével, valamint iskolai nevelésével, oktatásával kapcsolatos eljárásokról szóló 15/1988. (VIII. 1.) MM rendelet,
- az egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról szóló 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 14. §-a és 17. §-a,
- az összevont művelődési intézményekről szóló 30/1989. (XI. 19.) MM rendelet 9. §-a (2) bekezdésének b) pontja, 11. §-ának (1) bekezdéséből a „besorolására, vezetői pótlékának és” szöveg,
- az egyes nevelési-oktatási intézmények vezetői megbízása és az intézményvezetői állás betöltésével kapcsolatos pályázati eljárás szabályairól szóló 2/1992. (III. 4.) MKM rendelet, valamint az azt módosító 5/1993. (IV. 2.) MKM rendelet, a 4. §-a kivételével.