17/1994. (VII. 29.) MKM rendelet

egyes művelődési és oktatási jogszabályok módosításáról

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság címere, valamint az állami felségjogra utaló egyes elnevezések és megjelölések használatának rendjéről szóló 7/1974. (III. 20.) MT rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A központi műhelyekről szóló - a 15/1991. (X. 3.) MKM rendelettel módosított - 5/1988. (II. 17.) MM rendelet 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Azokban az ügyekben, amelyekben a közoktatási törvény a közoktatási intézmény működésével összefüggő döntések meghozatalában a nevelőtestület részére állapít meg jogkört, a központi műhelyben a vezetőkből és az alapító okiratban meghatározott alapfeladatok ellátását szolgáló munkakörben foglalkoztatottakból álló alkalmazotti közösség jár el.”
2. § (1) A művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló - a 15/1991. (X. 3.) MKM rendelettel módosított - 9/1989. (IV. 30.) MM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (4) bekezdésre módosul:
„(3) A többcélú közoktatási intézmény elnevezésekor a szakmunkásképző iskola és szakiskola helyett a szakiskola, a szakközépiskola és a szakmunkásképző iskola, szakiskola helyett a szakképző iskola, a gimnázium és szakközépiskola helyett pedig a középiskola megjelölés is alkalmazható.”
(2) Az R. 4. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az óvodák, iskolák, diákotthonok és kollégiumok elnevezésével kapcsolatban ki kell kérni a nevelőtestület, a szülői munkaközösség, az iskolaszék (óvodaszék, kollégiumiszék) és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét.”
(3) Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nevelési-oktatási intézmények címtábláján és körbélyegzőjén - akkor is, ha az intézmény nevének nem része - fel kell tüntetni a székhely település nevét. Feltüntethető továbbá a Magyar Köztársaság címere, a település címere, illetőleg a fenntartó által alkalmazott megkülönböztető megjelölés (jelvény, egyházi címer stb.).”
3. § (1) Az R. 7. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatalos (cégszerű) névben feltüntethető a nemzetgazdaságnak az az ága, amelynek keretében az iskolai oktatás folyik.”
(2) Az R. 7. §-a (5) bekezdésének 1. mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A nevelési-oktatási intézmények nyomtatványain és iratain az intézmény címét, szakközépiskola, szakmunkásképző iskola és szakiskola szakképzési évfolyamain a tanulói jogviszonnyal összefüggő iratokon a szakképesítés megjelölését is fel kell tüntetni.”
4. § (1) A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: r.) 40. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E rendelet 2. §-ának (8) bekezdésében a százkilencven tanítási napra vonatkozó rendelkezések az iskolai százkilencven napos tanítási év bevezetésével lépnek hatályba. Addig az időpontig a tanév rendjében meghatározott tanítási napok számát kell teljesítenie az iskolának.
(4) E rendelet 10. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések iskolai bevezetésétől kell alkalmazni. Ha a szakképzés keretében nem az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére készít fel az iskola, a gyakorlati képzés negyvenöt perces tanítási órákkal is megszervezhető, feltéve, hogy az 1993/94. tanévben is negyvenöt perces tanítási órák keretében folyt a gyakorlati képzés.”
(2) Az r. 37. §-ának (7) és (8) bekezdésében a „letelepedési” kifejezés helyébe a „tartózkodási” kifejezés lép.
5. § (1) A szakközépiskolai érettségi-képesítő vizsgaszabályzatról szóló - többször módosított - 108/1982. (MK 9.) MM utasítás (a továbbiakban: SZÉV) 40. §-a (4) bekezdése első és második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Ha az iskolában nem működik másik vizsgabizottság, a tanuló a tankerületi oktatásügyi központtól kérheti annak engedélyezését, hogy még abban a vizsgaidőszakban, másik azonos típusú vagy szakirányú iskolában működő vizsgabizottság előtt pótvizsgát tehessen. A tankerületi oktatásügyi központ az engedély megadásával egyidejűleg kijelöli a vizsgabizottságot is.”
(2) A SZÉV 46. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A vizsgajegyzőkönyv és a törzslap egy példányát a vizsga befejezését követő 15 napon belül az igazgató megküldi a fővárosi, megyei főjegyzőnek.”
6. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 1994. szeptember 1. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti:
a) az r. 2. számú melléklete III. rész „Az óvoda által használt kötelező nyomtatványok” alcíméből az „1. Beírási napló” szöveg, s egyidejűleg a 2-6. pont számozása 1-5. pontra változik,
b) a szakmunkásképző iskolai tanulókkal köthető tanulmányi szerződések egyes kérdéseiről szóló 18/1983. (VII. 28.) MM rendelet, valamint az azt módosító 15/1991. (X. 3.) MKM rendelet 25. §-ának (1) bekezdése,
c) a SZÉV-nek a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 45. §-ával megállapított rendelkezései közül a 4. §-a (4) bekezdésének első és második mondatában a „fővárosi, megyei művelődési szakigazgatási szerv” szöveg, továbbá a 40. §-a (4) bekezdésének harmadik mondatában a „jegyző kifejezés” szöveg.
(2) E rendelet 3. §-át az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések iskolai oktatásának megkezdésétől kell alkalmazni.