21/1994. (VI. 29.) KTM rendelet

az egyes építésügyi jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 147. §-ának (2) bekezdésében, valamint az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtására kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. rendelet 27. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Területfelhasználás

1. § A területfelhasználási engedélyezési eljárásról szóló 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelettel módosított 1/1968. (I. 11.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: Tfr.) 3. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal kapcsolatban a területfelhasználási igazgatási (hatósági) feladatokat
a) első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
b) másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
látja el.”
2. § (1) A Tfr. mellékletének 5. b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. b) természetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő területfelhasználás esetén a természet- és tájvédelem;
c) környezetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kijelölésével, a zaj-, rezgés- és levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos esetekben a környezetvédelem;
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
(2) A Tfr. melléklete 9. pontja helyébe a következő 9. és 10. pont lép, egyidejűleg a jelenlegi 10-12. pont számozása 11-13. pontra változik:
„9. a Magyar Geológiai Szolgálat területén
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala,
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben, illetőleg a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan;
10. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetén, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetében a polgári légi közlekedés;
b) Országos közutaknál:
első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet (a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján),
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet;
Helyi közutaknál:
első fokon: az önkormányzat jegyzője (főjegyzője) (a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján),
másodfokon: a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet a közút területén, az alatt vagy felett a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főút esetén 100 méteren belül a közutak belterületi szakaszán kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény elhelyezésére történő területfelhasználás esetén az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;
c) első fokon: országos közforgalmú vasút esetén a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
helyi és saját használatú vasút esetén
első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet a vasúti védőtávolságon belüli területfelhasználás esetén a vasúti közlekedés;
d) első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság, az ivóvíz, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámterét, fakadó- vagy szivárgóvizes vízjárásos területét, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát érintő területfelhasználás esetén a vízügy”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
3. § A Tfr. 5. §-a (2) bekezdés b) pontjából a „szövetkezeti használói”, valamint 10. §-a (1) bekezdésének d) pontjából a „szövetkezeti használóival” szövegrész hatályát veszti.

Telekalakítás

4. § A telekalakításról szóló 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelettel módosított 29/1971. (XII. 29.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: Tar.) 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanokkal kapcsolatban a telekalakítási építésügyi igazgatási (hatósági) feladatokat
a) első fokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal Műemlékfelügyeleti Igazgatósága,
b) másodfokon: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke
látja el.”
5. § (1) A Tar. mellékletének 5. b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. b) természetvédelmi hatóság
első fokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő telekalakítás esetén a természet- és tájvédelem;
c) környezetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes környezetvédelmi felügyelőség,
másodfokon: a Környezetvédelmi Főfelügyelőség a veszélyes hulladékot ártalmatlanító berendezés vagy lerakóhely területének kialakítása, a zaj-, rezgés- és levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos esetekben a környezetvédelem;”
(követelményének érvényre juttatása céljából.)
(2) A Tar. mellékletének 9. pontja helyébe a következő 9. és 10. pont lép, egyidejűleg a jelenlegi 10-12. pont számozása 11-13. pontra változik.
„9. a Magyar Geológiai Szolgálat területén
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan;
10. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetében a polgári légi közlekedés;
b) első fokon: országos közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
helyi közútnál a közút kezelőjének előzetes állásfoglalása alapján az önkormányzat jegyzője (főjegyzője),
másodfokon: országos közútnál a Közlekedési Főfelügyelet,
helyi közútnál a területileg illetékes megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
a közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 m-en, autópálya, autóút, valamint kijelölt főút esetén 100 m-en belül, a közutak belterületi szakaszán kereskedelmi, vendéglátóipari vagy egyéb szolgáltatási célt szolgáló építmény elhelyezésére történő telekalakítás esetén, valamint olyan telekalakításnál, amely a közút területében változást eredményez az útügy és a közúti közlekedés biztonsága;
c) Országos közforgalmú vasútnál
első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium;
Helyi és saját használatú vasútnál
első fokon: a megyei (fővárosi) közlekedési felügyelet,
másodfokon: a Közlekedési Főfelügyelet a vasúti védőtávolságon belüli telekalakítás esetén a vasúti közlekedés;
d) első fokon: az illetékes vízügyi igazgatóság,
másodfokon: az Országos Vízügyi Főigazgatóság az ivóvíz-, ásvány- és gyógyvíz kivételének hidrogeológiai védőterületét, hullámterét, fakadó- vagy szivárgóvizes vízjárásos területét, továbbá a vizek lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét medrének vagy partjának állapotát érintő telekalakítás esetén a vízügy”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)

Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárás

7. §  [LÁBJEGYZET_1]  Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásról szóló, a 15/1992. (VII. 10.) KTM rendelettel módosított 12/1986. (XII. 30.) ÉVM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(1) Az építési és a használatbavételi engedélyezési eljárásban az 1., illetőleg a 2. számú mellékletben felsorolt, e mellékletek szerint az adott esetben érdekelt szakhatóságok, a területi főépítész a külön jogszabályban meghatározott esetekben, valamint a közművek (víz- és csatornázási művek, gáz-, távhő- és áramszolgáltató szervek, villamosmű, posta) üzemeltetői, továbbá a kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó) működnek közre. A szakhatósági hozzájárulásokat, valamint a területi főépítész szakmai állásfoglalását, a közművek és a kéményseprő nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.
(2) Az építési engedélyezési eljárásban nem szükséges igénybe venni az (1) bekezdésben meghatározottak közreműködését, ha az általuk érvényesíteni kívánt követelmények már az előzetes hatósági (pl. a területfelhasználási, elvi építési engedélyezési) eljárásokban tisztázódtak.”
8. § Az R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § A következő építési munkák csak építési engedély alapján végezhetők:
1. épület építése, bővítése (toldaléképítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés stb.), illetőleg elmozdítása;
2. épület olyan felújítása, helyreállítása, átalakítása vagy korszerűsítése, amely a teherhordó szerkezetét, a tetőzetét, a homlokzatát érinti, illetőleg az épületben lévő önálló rendeltetési egységek (lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek stb.) számának, rendeltetésének megváltoztatásával jár;  [LÁBJEGYZET_2]
3. a 20 m2-nél nagyobb nettó össz-szintterületű felvonulási, továbbá minden ideiglenes épület építése, bővítése, illetőleg bármely rendeltetésű végleges épületté való átalakítása;
4. 200 légköbméternél nagyobb térfogatú állandó jellegű épület, továbbá lakás céljára szolgáló épület (épületrész) lebontása;  [LÁBJEGYZET_3]
5. épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen vagy a támfalon üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető), üzleti ernyőszerkezet, hirdetőberendezés, fényreklám 1 m2-nél nagyobb cég- vagy címtábla létesítése, átalakítása;
6. épület alatti vagy attól különálló polgári védelmi építmény (óvóhely) építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, lebontása;
7. épülettől különálló torony jellegű építmény (adótorony, kilátótorony, kémény, továbbá a megengedett legnagyobb utcai homlokzatmagasságnál, illetőleg a környező beépítésnél magasabb antenna, szélmotor tartószerkezete stb.) létesítése, magasítása;
8. tűz- vagy robbanásveszélyes anyag előállítására, feldolgozására, tárolására, töltésére, lefejtésére vagy árusítására szolgáló építmény létesítése, vagy más rendeltetésű építménynek (helyiségnek) ilyen célra történő átalakítása, az 1. § (2) bekezdésének d)-g) pontjában említett ilyen jellegű építmények kivételével;
9. 5 m3-nél nagyobb űrtartalmú fürdő- és más célú medence létesítése;
10. polgári lőtér létesítése;
11. közterületen épület, hirdetőberendezés, park, tornapálya, gyermekjátszótér létesítése, szobor, emlékmű és díszkút elhelyezése;
12. az építési telken, illetőleg az építési területen a természetes terep szintjének 1 m-t meghaladó megváltoztatása (leásása, feltöltése), valamint - az előző fordulatot nem érintő - minden olyan terepátalakítás, amely a telekhatárok melletti 3 m széles területsávot érinti, illetőleg a szomszédok jogos érdekeit - akár a csapadékvíz természetes lefolyásának módosításával, akár egyéb módon - befolyásolja;
13. építési telek, építési terület homlokvonalán kerítés építése, továbbá annak területén 1 m-nél magasabb támfal építése és bontása;
14. a különösen nagy kárt okozó pincebeomlásokkal sújtott vagy veszélyeztetett területté nyilvánított településeken (településrészeken) föld alatti építmény (föld alatti tárolótér), továbbá bárhol, épülettől különálló vagy azzal nem együtt épülő pince létesítése, bővítése;
15. különböző rendeltetésű közművezetékek együttes elhelyezésére szolgáló közműalagút létesítése, bővítése;
16. üzemi siló, komposztáló, hulladékgyűjtő, valamint dögkút létesítése;
17. építési telken keletkezett szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére szolgáló zárt szennyvíztároló, valamint trágya- vagy zárt trágyalé-, illetőleg hígtrágyatároló létesítése;
18. felvonó, mozgólépcső és mozgójárda építése, áthelyezése vagy a főbb műszaki adatok megváltoztatásával járó átalakítása;
19. védetté nyilvánított építmény felületképzésének felújítása, színezése;
20. az olyan egyéb építési munkák, amelyeket önkormányzati rendelet építési engedélyhez kötött.”
9. § Az R. 12. §-a (1) bekezdése b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyúttal a következő g) ponttal egészül ki:
[A kérelemhez a következő mellékleteket kell csatolni:]
„b) helyszínrajzot három példányban,
c) az építési munka műszaki terveit három példányban,”  [LÁBJEGYZET_4]
„g) környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt egy példányban.”
10. § Az R. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontjában a „főépület” kifejezés helyébe az „épület” kifejezés lép.
11. § Az R. 16. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az építési engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy]
„c) az építési munkával érintett földrészlet a helyénél, rendeltetésénél, alakjánál és méreteinél fogva alkalmas-e a tervezett építmény elhelyezésére, valamint a földrészlet a településrendezési tervnek, illetőleg a jogszabályoknak megfelelő kialakítása megtörtént-e;”
12. § Az R. 17. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a 8. § 1., 4., 6., 7. és 8. pontjában említett építési munka, továbbá épület teherhordó szerkezetét érintő felújítás kivitelezője az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert, arra az építési engedély csak azzal a feltétellel adható meg, hogy az építtetőnek a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését - az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal - be kell jelentenie az elsőfokú építési hatósághoz.”
13. § Az R. 19. §-a (2) és (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek, egyidejűleg a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megadása esetén a határozat jogerőre emelkedése után - feltéve, hogy a jogerős határozatot hozó építésügyi hatóság a határozatát közérdekre vagy az ügyfél nyomós érdekére tekintettel azonnal végrehajthatóvá nyilvánítja - az engedélyezésre benyújtott helyszínrajz és műszaki tervek egy példányát a műszaki nyilvántartásban helyezi el, egy-egy példányát pedig engedélyezési záradékkal az építtetőnek kiadja, továbbá - műemléki jelentőségű területet vagy műemléki környezetet érintő építési munka esetében - a műemléki hatóságnak megküldi. Az elsőfokú építésügyi hatóság az építtető kérelmére a helyszínrajznak és a műszaki tervnek azokat a további példányait is ellátja engedélyezési záradékkal, amelyeket az építtető e célból nyújtott be.
(3) Ha a fellebbezési eljárás eredményeként jogerőssé vált határozatot hozó építésügyi hatóság a határozatát nem nyilvánítja azonnal végrehajthatóvá, a (2) bekezdésben említett engedélyezési záradékolásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a jogerős határozat felülvizsgálatát a közléstől számított harminc napon belül keresettel nem kérték a bíróságtól.
(4) Az első fokú építésügyi hatóság az építési engedély megtagadása, illetőleg a bíróságnak a közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított keresetet elutasító jogerős határozata esetén a helyszínrajz és a műszaki tervek egy példányát visszatartja, a további példányait pedig az építtetőnek kiadja.”
14. § Az R. 20. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép.
„(3) Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - az első fokú építésügyi hatóságnak írásban előzetesen bejelenteni.”
15. § Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § Az építési engedélyhez kötött építési munkák - a 8. § 4-5. és 12-13. pontjában említettek, a felvonulási épületek, az emberi tartózkodás céljára nem szolgáló torony jellegű építmények, továbbá a közterületi parkok, szobrok, emlékművek és díszkutak kivételével - csak használatbavételi engedély alapján vehetők használatba.”
16. § Az R. 25. §-a (4) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A kérelemhez egy-egy példányban csatolni kell]
„d) az építmény rendeltetésszerű használatra alkalmasságát és biztonságos használhatóságát bizonyító szakvéleményeket, továbbá a szakhatóságok, a közműveket üzemeltető szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató szerv (vállalkozó) nyilatkozatait.”
17. § Az R. 26. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a (2) bekezdés hatályát veszti:
„(1) A használatbavételi engedély iránti kérelem elbírálása során az első fokú építésügyi hatóság - az e rendelet 2. számú melléklete szerint érdekelt, a hatósági előírások megtartásának ellenőrzésére az adott esetben jogosult szakhatóságok és közműveket üzemeltető szerv, továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szerv (vállalkozó) közreműködésével, illetőleg az esetleg már rendelkezésre álló írásbeli nyilatkozatuk alapján - a helyszínen köteles meggyőződni arról, hogy
a) az építési munkát az építési engedélynek az ahhoz tartozó helyszínrajznak és a műszaki tervnek, továbbá az esetleg engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el, valamint
b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e.”
18. § Az R. 28. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A használatbavételi engedély megadása ügyében hozott határozatot közölni kell]
„a) mindazokkal, akikkel az építési engedély megadásáról hozott határozatot közölték,”
19. § Az R. 30. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi (3) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:
„(3) A hatósági engedély, illetőleg hozzájárulás iránti kérelmet a 13. § (1) bekezdésében felsoroltak, az ott meghatározott okiratok csatolása mellett terjeszthetik elő.
(4) Az engedély megadásáról, illetőleg megtagadásáról hozott határozatot írásban közölni kell
a) a kérelmezővel és - ha nem azonos a kérelmezővel - az ingatlan tulajdonosával (kezelőjével), haszonélvezőjével,
b) az eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,
c) a közvetlenül szomszédos ingatlanok tulajdonosaival (kezelőivel), továbbá mindazokkal, akiknek a meghatározott céltól, illetőleg rendeltetéstől eltérő használat a jogos érdekeit érinti.”
20. § (1) Az R. 1. számú mellékletének 4. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. a) természetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, rendeltetésének módosítása vagy lebontása esetén a természet- és tájvédelem;”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
(2) Az R. 1. számú mellékletének 6. a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) polgári repülési ügyekben
első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül, a légi megközelítési sávban területfelhasználás meghatározása, 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, valamint szabadvezeték létesítése esetén a polgári repülés biztonsága;
b) postai és távközlési ügyekben
első fokon: a területi hírközlési felügyelet, adótorony vagy antenna létesítése, magasítása esetében a Hírközlési Főfelügyelet,
másodfokon: a Hírközlési Főfelügyelet, adótorony vagy antenna létesítése, magasítása esetében a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a biztonság:”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
(3) Az R. 1. számú melléklete a következő 11. ponttal egészül ki:
„11. a Magyar Geológiai Szolgálat területén
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala,
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben, illetőleg a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
21. § (1) Az R. 2. számú mellékletének 4. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. a) természetvédelmi hatóság
első fokon: a területileg illetékes természetvédelmi (nemzeti park) igazgatóság,
másodfokon: a KTM Természetvédelmi Hivatal az országos jelentőségű védett és védelemre tervezett természeti értéket, területeket érintő vagy azokra hatással levő építmény építése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, bővítése, rendeltetésének módosítása vagy lebontása esetén a természet- és tájvédelem;”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
(2) Az R. 2. számú mellékletének 6. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium területén
a) polgári repülési ügyekben
első fokon: a Közlekedési Főfelügyelet,
másodfokon: a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a repülőtér és a repülés biztonságát szolgáló földi berendezések biztonsági övezetén belül minden, a repülőtér építési (üzemi területének) szélétől mért 15 km távolságon belül 40 méternél, bárhol másutt a belterületen 100 méternél, külterületen pedig 50 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, továbbá helikopterállomás és -leszállóhely építési telkének (üzemi területének) szélétől mért 1000 méteren belül, a légi megközelítési sávban területfelhasználás meghatározása, 500 méteren belül 40 méternél magasabb építmény építése, illetőleg bővítése, valamint szabadvezeték létesítése esetén a polgári repülés biztonsága;”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
(3) Az R. 2. számú melléklete a következő 10. és 11. ponttal egészül ki, egyidejűleg a jelenlegi 10. pont számozása 12. pontra változik:
„10. a Magyar Geológiai Szolgálat területén
első fokon: a Magyar Geológiai Szolgálat területi hivatala,
másodfokon: a Magyar Geológiai Szolgálat Központi Hivatala az ásványi nyersanyagokat érintő kérdésekben, illetőleg a terv vagy létesítmény földtani (mérnök-, környezet-, hidrogeológiai stb.) megalapozottsága tekintetében a földtan;
11. a kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó) az égéstermék-(füstgáz-)elvezető kémények esetében a szakszerű megoldás és a biztonság”
(követelményeinek érvényre juttatása céljából.)
22. § Az R. 3. számú mellékletében az építési engedély iránti kérelem szövegéből „A már ismert építőipari kivitelező (felelős műszaki vezető) megnevezése:” szövegrész helyébe a következő szövegrész lép:
„A már ismert kivitelező felelős műszaki vezetőjének megnevezése:”
23. § Az R. 3. számú mellékletének 3., valamint 4. b) és c) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, a 4. a) pontban pedig a „főépület” kifejezés „épület”-re változik.
[Tájékoztató az építési engedély iránti kérelemhez]
„3. A második oldalon a kivitelezőnek csak a kérelem benyújtásakor már ismert felelős műszaki vezetőjének adatait kell feltüntetni.”
4. b) helyszínrajzot három példányban,
4. c) az építési munka műszaki terveit három példányban.”
24. § Az R. 4. számú melléklete 1. pontja első fordulatának második mondata, valamint harmadik fordulata helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. Az elrendezési tervnek tartalmaznia kell a megmaradó, a telepítendő és a kivágandó fák helyét, továbbá lejtős terep esetén a meglévő és a tervezett állapotot ábrázoló rétegvonalas terep- és kertrendezést, valamint minden esetben a közterülethez (közúthoz stb.) való csatlakozást,”
„- az építési munka műszaki leírását, ismertetve az építmény rendeltetését és szükség szerint az abban folytatni kívánt tevékenységet (technológiát stb.), benapozási nyilatkozatot, illetőleg vizsgálatot, a hőtechnikai követelmények kielégítését bizonyító számítást, továbbá a tervezett energiaellátás módját és lehetőségét,”
25. § (1) Az R. 3. §-ának (3) bekezdése, 4. §-ának (3) és (4) bekezdése, a 12. §-ának (2) bekezdése, a 13. §-ának (3) bekezdése, a 16. §-ának f) pontja, valamint a 3. számú melléklete 4. a) pontjának ötödik fordulata hatályukat vesztik.
(2) Az R. 4. számú mellékletének 4. pontjában „8. § 7.” pontjára történő utalás „8. § 4.” pontra, az 5. pontjában pedig a „8. § 21.” pontra történő utalás „8. § 18.” pontra változik.
26. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő - első fokú határozattal még el nem bírált - ügyekben is alkalmazni kell.

[LÁBJEGYZET_1] E rendeletben 6. § nem szerepel.

[LÁBJEGYZET_2] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/83.

[LÁBJEGYZET_3] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/83.

[LÁBJEGYZET_4] Helyesbítette: Magyar Közlöny 1994/83.