24/1994. (XII. 9.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében, a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet 48. §-ának (2) bekezdésében és a köztisztviselők munkavégzéséről, munka- és pihenőidejéről, jutalmazásáról, valamint juttatásairól szóló 170/1992. (XII. 22.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek dolgozóinak lakáscélú munkáltatói támogatásáról - az érintett érdekképviseleti szervekkel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Belügyminisztériummal, a Belügyminisztérium hivatali tevékenységét segítő szervezetekkel, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervekkel (a továbbiakban: minisztérium) köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekre (a továbbiakban együtt: dolgozó).
2. § (1) E rendelet alapján a határozatlan időre kinevezett, illetőleg a véglegesített állományú dolgozó lakásépítési, -vásárlási, -korszerűsítési támogatásként - a lakáscélú számla vezetésével megbízott pénzintézet útján - kamatmentes lakáscélú kölcsönben részesíthető a következő feltételek együttes fennállása esetén:
a) az építeni, vásárolni, korszerűsíteni kívánt lakás nagysága nem haladja meg - a többször módosított 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet (a továbbiakban: MT rendelet) 1. § (5) bekezdés szerinti - méltányolható lakásigény mértékét, illetőleg eladási ára, építési költsége nem haladja meg a Pénzügyminisztérium által évente meghatározott és közzétett összeget,
b) a kölcsönnel épített, korszerűsített, vásárolt lakástulajdon megszerzésével saját lakáshelyzetét rendezi,
c) vállalja, hogy a rendelkezésre álló saját, illetőleg az e célra más szervtől (pl. pénzintézet, önkormányzat) igénybe vett anyagi eszközöket és a kölcsön összegét a vételár, az építési költség kiegyenlítésére használja fel,
d) hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanra a kölcsönt nyújtó szerv javára a kölcsön visszafizetésének teljesítéséig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom kerüljön bejegyzésre,
e) vállalja a kölcsönszerződésben, továbbá az engedélyezésre jogosulttal külön megállapodásban (1. számú melléklet) meghatározott feltételek teljesítését.
(2) Annak a dolgozónak a lakásépítése, -vásárlása, -korszerűsítése is támogatható, akinek magának, a házastársának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjának lakástulajdona, állandó használati joga vagy bérleti jogviszonya nincs, illetőleg azt az újabb lakás szerzése érdekében értékesíti, bérleti jogviszonyát megszünteti.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben felsorolt feltételek fennállása esetén támogatást vehet igénybe az is, aki az MT rendelet 1. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelel.
3. § (1) A 2. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetén is csak az a lakásépítés, -vásárlás, -korszerűsítés támogatható, amely abban a városban, községben valósul meg, ahol a dolgozó munka-, illetőleg szolgálati helye van, illetőleg, ahová a helyileg szokásos módon a napi vagy a munkarendnek megfelelő gyakori hazautazására - a szolgálati érdek sérelme nélkül - lehetőség van.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korlátozástól függetlenül támogatni lehet az ország bármely településén történő lakásépítést, -vásárlást, -korszerűsítést annak a dolgozónak a részére, aki a nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.
4. § (1) Nem lehet támogatást nyújtani állami, önkormányzati bérlakásnak a bérlője (bérlőtársa, társbérlője) által történő megvásárlásához, továbbá nem lakás céljára szolgáló épület (pl. hétvégi ház, nyaraló, üdülő) építéséhez, vásárlásához, korszerűsítéséhez.
(2) A dolgozó korábbi munkahelyétől kapott lakáscélú támogatása csak az e rendeletben foglaltaknak megfelelő feltételekkel és mértékben vállalható át.
(3) A munkáltatói kölcsönt folyósító pénzintézet által felszámított kezelési költség a támogatásban részesített dolgozót terheli. Rendkívül egyedi esetben, ha azt a dolgozó szociális helyzete indokolja a kölcsönt engedélyező szerv a kezelési költség megfizetését átvállalhatja.
5. § (1) A munkáltatói kölcsön mértéke:
a) a lakás vételárának - a tulajdonjogot keletkeztető lakáscsere esetén a lakások értékkülönbözetének -, illetőleg építési költségének a készpénzben megjelenő lakásépítési kedvezménnyel, vissza nem térítendő önkormányzati támogatással, az igénylő, illetőleg a vele együtt költöző hozzátartozó által bérelt lakás bérleti szerződésének megszüntetéséért kapott pénzbeli térítés összegével, valamint az e személyek tulajdonát képező lakás vagy ingatlan elidegenítéséből származó bevétellel csökkentett összegének (a továbbiakban: tiszta építési költség, vételár) legfeljebb 50%-a, de nem haladhatja meg a 600 ezer forintot;
b) olyan dolgozó esetében, aki első önálló lakása vásárlásához, építéséhez kér munkáltatói támogatást, a tiszta vételár, illetőleg tiszta építési költség legfeljebb 80%-a, de nem haladhatja meg a 800 ezer forintot;
c) a lakás korszerűsítési költségének legfeljebb 60%-a, és nem haladhatja meg a 300 ezer forintot.
(2) Ha mindkét házastárs a minisztérium dolgozója, saját jogon mindketten munka-, illetőleg szolgálati helyükön kérhetnek munkáltatói támogatást.
6. § A munkáltatói kölcsön legkésőbb lakásépítés esetén a használatbavételi engedély kiadását, lakásvásárlás esetén az adásvételi szerződés teljesítését (a vételár teljes kifizetése), lakáskorszerűsítés esetén az üzembe helyezéshez szükséges hatósági engedély kiadását megelőzően adható.
7. § (1) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama (futamidő):
a) lakásépítés, -vásárlás esetén legfeljebb 20 év,
b) korszerűsítés esetén legfeljebb 10 év, a határozott időtartamra kötött lakásbérleti szerződésnél a törlesztési idő nem haladhatja meg a bérleti szerződés időtartamát.
(2) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének kezdő időpontja a kölcsönszerződés megkötését követő hónap első napja.
(3) A munkáltatói kölcsön visszafizetésének időtartama alatt, rendkívül indokolt esetben, írásbeli kérelemre a munkáltatói jogkör gyakorlójának javaslatára, a kölcsönt engedélyező jóváhagyásával, az illetékes lakásügyi szerv a törlesztést legfeljebb két évre felfüggesztheti. Ez esetben a futamidő változatlanul hagyása mellett - a felfüggesztés időtartamára számított kölcsön összegének arányos elosztásával - a tartozás havi összegét növelni kell.
8. § (1) A munkáltatói kölcsönben részesített dolgozót a kölcsön összegéből a folyamatosan eltöltött minisztériumi jogviszonyának ideje alapján 5 évenként 40 000 Ft, legfeljebb 200 000 Ft összegű kedvezmény illeti meg, ami a kölcsön futamidejét arányosan csökkenti, és nem haladhatja meg a személyi jövedelemadóról szóló 1991. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott adómentes értékhatárt.
(2) A minisztériumi jogviszony ideje alapján járó kedvezményt az alábbi számítás szerint úgy kell figyelembe venni, hogy az a futamidőt csökkentse.
A kölcsönt engedélyező által megállapított kölcsön összegét el kell osztani az engedélyezett futamidőre eső hónapok számával. Ez adja a havi törlesztőrészlet összegét. A munkáltatói kölcsön folyósításakor a támogatásban részesült személy tartozását a már figyelembe vehető ténylegesen betöltött időnek megfelelő összegű kedvezménnyel csökkenteni kell oly módon, hogy a kedvezmény összegét el kell osztani az előbbiek szerint megállapított havi törlesztőrészlet összegével. Ennek eredménye adja azoknak a hónapoknak a számát, amennyivel rövidül az engedélyezett futamidő.
A havi törlesztőrészlet összegét növelni kell a pénzintézet által felszámított kezelési költséggel.
(3) A tartozás fennállása alatt a kedvezmény jóváírására - a havi törlesztőösszeg változatlanul hagyása mellett - a tartozást nyilvántartó pénzintézetnél a kölcsönt folyósító szerv hivatalból intézkedik. A kedvezmény a még fennálló tartozás összegét nem haladhatja meg.
(4) Ismételt munkáltatói kölcsön nyújtása esetén a megállapítható kedvezmény összegéből le kell vonni a korábban már jóváírt kedvezmény összegét.
9. § (1) A munkáltatói kölcsönnek a megállapított törlesztési idő előtti visszafizetése esetén a dolgozót a visszafizetéskor fennálló tartozás összegének 40%-a, de legfeljebb a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1991. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott adómentes határig terjedő engedmény illeti meg.
(2) Az engedmény jóváírására az illetékes pénzügyi szerv intézkedik.
(3) Az (1) bekezdésben és a 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmények együttes összege nem haladhatja meg az 1991. évi XC. törvény 7. § (1) bekezdés 9. pontjában megállapított mértéket.
10. § (1) Nem illeti meg engedmény a kölcsön idő előtti visszafizetése esetén azt a dolgozót,
a) aki ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban, annak befejezéséig, illetőleg hivatásos szolgálati, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyának (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) megszüntetése - 13. § (2) bekezdésében felsoroltak kivételével - egyéb módon folyamatban van;
b) akinek kölcsönszerződését az illetékes lakásügyi szerv felmondta, és emiatt a kölcsön visszafizetése egy összegben vált esedékessé;
c) akinek kölcsönnel terhelt lakása elidegenítését a kölcsön egyösszegű visszafizetése mellett, az illetékes lakásügyi szerv e rendelet alapján engedélyezte;
d) akinek a kölcsönnel terhelt lakása bérleti jogviszonyának pénzbeli térítés ellenében, közös megegyezéssel való megszüntetése, illetőleg a lakás szolgálati jellegének megszüntetése folyamatban van.
(2) A 9. § (1) bekezdése alapján engedményben részesített dolgozó 5 éven belül újabb munkáltatói kölcsönt nem kaphat. Egyéb esetben a dolgozó részére ismételt munkáltatói támogatás az előző tartozás visszafizetését követően nyújtható.
11. § Az elidegenítési tilalom fennállása alatt a lakást csak az illetékes lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Az elidegenítési engedély akkor adható meg, ha
a) a támogatásban részesített személy a lakás elidegenítésével egyidejűleg vállalja a még fennálló kölcsöntartozása egyösszegű visszafizetését;
b) az elidegenítés olyan dolgozó javára történik, aki a kölcsön átvállalására jogosult, és a teljes kölcsöntartozást ténylegesen át is vállalja;
c) a támogatásban részesített személy - a korszerűsítésre és a korábbi jogszabály alapján felújításra kapott kölcsön kivételével - a kölcsönnel támogatott lakását a tulajdonába kerülő másik lakásra úgy cseréli el, illetőleg adásvételi szerződéssel vagy építéssel tulajdonába kerülő újabb lakást úgy szerez, hogy a jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom a másik lakásra átjegyezhető, és a szerzett lakás megfelel a 2. §-ban foglaltaknak. Az átterhelt kölcsön összege nem lehet több, mint amennyit a dolgozó az újabb lakás szerzéséhez munkáltatói támogatásként kaphatna. Az ezt meghaladó részt a dolgozó köteles egy összegben megfizetni.
12. § (1) Vissza kell vonni a munkáltatói támogatást attól a dolgozótól
a) aki a kölcsönszerződést a támogatásnak a pénzintézethez történő átutalásától számított négy hónapon belül nem kötötte meg, illetőleg a felvett kölcsön felhasználását nem kezdte meg;
b) aki a kölcsönkérelemben szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott;
c) akinek a szolgálati jogviszonya a - 13. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével - a kölcsönszerződés megkötése előtt megszűnik.
(2) Az (1) bekezdés esetén a munkáltatói támogatást az illetékes lakásügyi szerv vonja vissza.
13. § (1) A munkáltatói kölcsön szerződést fel kell mondani azzal a dolgozóval szemben, aki
a) a kölcsönkérelmében szándékosan valótlan adatot közölt, vagy valamely tényt, körülményt elhallgatott, s ennek eredményeként jogtalan előnyre tett szert;
b) a havi törlesztés fizetési kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tett eleget;
c) akinek szolgálati jogviszonya a (2) bekezdésben foglaltak kivételével megszűnik;
d) a kölcsönt nem a hitelcélnak megfelelően használja, illetőleg használta fel;
e) egyéb szerződésszegést követett el.
(2) Nem kell felmondani a kölcsönszerződést, és a kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztőrészletekben fizetheti vissza, ha a szolgálati jogviszonya
a) nyugállományba helyezéssel (kivéve, ha arra fegyelmi határozat vagy büntetőbírói ítélet eredményeként került sor);
b) átszervezés, vagy
c) egészségügyi alkalmatlanság
miatt szűnt meg;
d) az e rendelet hatálya alá tartozó szervhez kerül áthelyezésre.
(3) A kölcsönszerződés felmondása esetén a tartozást meg kell terhelni a korábban esetlegesen már jóváírt kedvezmény, valamint a pénzintézet által felszámított és a kölcsön nyújtáskor átvállalt kezelési költség összegével, és az így megállapított tartozás egy összegben azonnal esedékessé válik.
(4) A kölcsönszerződést az illetékes helyi lakásügyi szerv mondja fel írásban, és erről a folyósító pénzintézetet is értesíti.
(5) A kölcsönszerződés felmondásával egy összegben esedékessé vált tartozás késedelmes teljesítésekor az adós a tartozás még fennálló összege után törvényes - a Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti - késedelmi kamatot köteles megfizetni.
14. § (1) A kölcsönszerződés felmondása esetén - amennyiben az adós határidőre nem teljesít - az illetékes lakásügyi szerv a tartozás mielőbbi kiegyenlítése érdekében megállapodhat az adóssal, azonban annak eredménytelensége esetén végrehajtási eljárást kell kezdeményezni.
(2) Az (1) bekezdés alapján kötött megállapodásban részletfizetési engedélyezése esetén a havonta térítendő összeget úgy kell megállapítani, hogy az a felszámított kamatot és kezelési költséget fedezze, és a kölcsöntartozás visszafizetésének időtartama nem haladhatja meg a kölcsön eredeti futamidejének egyharmadát.
15. § (1) Ha a támogatásban részesített dolgozó szolgálati jogviszonya a kölcsön teljes kiegyenlítése előtt megszűnt, a kölcsöntartozás a dolgozó, valamint a korábbi és az új munkáltató megállapodása alapján vállalható át.
(2) Munkáltatói kölcsönben részesült dolgozó szolgálati jogviszonyának megszűnése esetén - írásbeli kérelemre - a lakásügyi szerv hozzájárulásával a dolgozó házastársa a fennálló tartozás teljesítését változatlan feltételekkel átvállalhatja, amennyiben e rendelet 2. §-ban foglalt feltételeknek megfelel.
16. § (1) A kölcsöntámogatásban részesített dolgozó halála esetén az örökös, illetőleg a túlélő házastárs írásbeli kérelmére a kölcsöntartozást változatlan feltételek mellett fizetheti vissza, feltéve, hogy a dolgozó elhalálozásának időpontjában állandó jelleggel vele együtt lakott.
(2) Házassági vagyonközösség megszűnése esetén írásbeli kérelemre a lakásban maradó volt házastárs a kölcsöntartozást a lakásügyi szerv hozzájárulásával a következő esetekben vállalhatja át:
a) változatlan feltételekkel, ha e rendelet alapján önállóan is részesülhetne munkáltatói kölcsönben;
b) ha vállalja a kölcsöntartozásnak a pénzintézet által lakáscélú hiteleknél alkalmazott kamat felszámításával történő megterhelését.

A támogatási kérelmek elbírálása

17. § (1) A munkáltatói támogatás iránti kérelmet az e célra rendszeresített nyomtatványon (2. számú melléklet) a munkáltatói jogkör gyakorlójához, illetőleg a 20. § szerinti külön intézkedésben meghatározott vezetőhöz kell benyújtani.
(2) Az igénylő a kölcsönkérelemben és a mellékleteiben az általa közölt adatok valódiságáért polgári jogi felelősséggel tartozik.
(3) Az igénylő a kérelem benyújtása után köteles bejelenteni a körülményeiben bekövetkezett minden olyan változást, amely a támogatásra való igényjogosultságát érinti. Ennek elmulasztása a kérelem elutasítását vonhatja maga után.
18. § A 17. § (1) bekezdésében meghatározott vezető javaslatot tesz a kérelem támogatására, és az ezzel kiegészített iratokat megküldi az illetékes helyi lakásügyi szervnek.
19. § (1) A helyi lakásügyi szerv a munkáltatói kölcsön iránti kérelmek jogszerűségét a beérkezés sorrendjében vizsgálja meg, és a rendelkezésre álló pénzügyi fedezet függvényében a 21. §-ban foglaltak figyelembevételével tesz javaslatot a támogatás összegére és ütemezésére a kérelem elbírálására a 20. § alapján jogosult szervnek.
(2) A pénzügyi fedezet hiánya esetén a helyi lakásügyi szerv szakmai előkészítés mellett folyamatosan nyilvántartásba veszi a kérelmeket, és az érdemi döntés várható idejéről értesítési a kérelmezőt.
20. § (1) Köztisztviselő igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult:
a) a közigazgatási államtitkár által erre a célra létrehozott bizottság javaslata alapján, a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt helyettes államtitkár,
b) a közigazgatási államtitkár által kijelölt szerv vezetője az általa e célra létrehozott bizottság javaslata alapján.
(2) A közalkalmazott igénylő esetén a kérelem elbírálására jogosult a munkáltatói jogkör gyakorlója az általa - szükség szerint - erre a célra létrehozott bizottság bevonásával.
(3) A Rendőrséggel, a Határőrséggel, a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnoksággal és a Rendőrtiszti Főiskolával hivatásos szolgálati, köztisztviselői, illetőleg közalkalmazotti jogviszonyban álló igénylő esetén az eljárási rendet és a döntési jogosultságot az országos rendőrfőkapitány, az országos parancsnok, illetőleg a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka külön intézkedésben állapítja meg.
(4) A munkáltatói kölcsön iránti kérelmek elbírálásához minden esetben ki kell kérni az illetékes szakszervezet, érdekképviselet véleményét.
21. § A munkáltatói kölcsön támogatási kérelmek elbírálása során az alábbi kielégítési sorrendet kell figyelembe venni:
a) önálló lakással még nem rendelkező igénylő;
b) a lakásigény mértéke alsó határát el nem érő lakással rendelkező igénylő;
c) korszerűsítési kérelmek;
d) a lakásigény mértékének megfelelő lakással rendelkező igénylő, ha a kölcsön nyújtását belügyi lakásgazdálkodási érdek indokolja;
e) egyéb, a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmek.
22. § (1) A döntésről a helyi lakásügyi szerv írásban tájékoztatja a dolgozót és az egyéb érintetteket.
(2) A munkáltatói támogatással kapcsolatos pénzügyi feladatokat a helyi lakásügyi szerv szerint illetékes pénzügyi szerv látja el.
(3) A munkáltatói támogatás, illetőleg lakáscélú keret kezelésére a pénzügyi szervnek bankszámla szerződést kell kötnie az ilyen szerződés megkötésére feljogosított pénzintézettel.
(4) A központi lakáscélú keret felhasználására miniszteri döntés alapján a központi lakásügyi szerv intézkedik.

Értelmező rendelkezések

23. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a) lakásépítés, lakásvásárlás: a dolgozó tulajdonába kerülő lakás vásárlása, illetőleg építése, ideértve az önálló lakást eredményező emeletráépítést, tetőtérbeépítést, lakás műszaki megosztását, vagyonközösség megszüntetése érdekében történő tulajdonrész-vásárlást, továbbá a szobaszám növekedést is jelentő bővítést, toldaléképítést - ezzel egy tekintet alá esik a szomszédos lakás terhére történő lakásbővítés - és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek lakássá történő átalakítását;
b) lakáskorszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az energiaracionalizálása, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása, továbbá egyedi gáz- vagy elektromos fűtő- vagy melegvíz-szolgáltató berendezések felszerelése, és a lakás komfortfokozatát növelő egyéb építési-szerelési munkák elvégzése;
c) élettárs: a házastárssal egy tekintet alá esik, ha a munkáltató támogatással épített, vásárolt lakásra résztulajdont szerez;
d) lakásügyi szerv: a 14/1994. (VI. 28.) BM rendelet mellékletében meghatározott szervezeti egység;
e) a lakáscélú keret felhasználásának szabályait a Belügyminisztérium költségvetési fejezetéhez tartozó költségvetési szervek Gazdálkodási Szabályzatának kiadásáról szóló 3/1994. (BK. 4.) BM utasítás tartalmazza.

Záró rendelkezések

24. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a már folyamatban lévő kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell.
(2) A minisztériumi jogviszony ideje alapján a dolgozót megillető kedvezmény az e rendelet hatálybalépése előtt kölcsöntámogatásban részesült azon dolgozókat illeti meg, akik a korábbi szabályok szerint a szolgálati idő utáni kedvezményre (hitelengedményre) jogot szereztek.
(3) A korábbi szabályok alapján a munkáltatói támogatásban részesített, és a minisztériumi jogviszonyának ideje alapján kedvezményre jogot szerzett dolgozó részére a felemelt összegű kedvezmény csak a rendelet hatálybalépését követően alkalmazható, a kedvezmény visszamenőleges hatállyal nem érvényesíthető.
(4) A korábbi jogszabályok alapján munkáltatói támogatásban részesített dolgozó a kölcsöntartozását a kölcsönszerződésben foglalt eredeti feltételek mellett köteles visszafizetni, a törlesztési idő előtti visszafizetés esetére vonatkozó engedményre azonban e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(5) A korábbi szabályok alapján a fiatal házas vagy nagycsaládos dolgozó első önálló lakásépítéshez, -vásárláshoz nyújtott kedvezményes munkáltatói támogatásban részesített kölcsönadósok tartozásukat a kölcsönszerződésükben foglalt eredeti feltételek mellett fizethetik vissza. A kedvezményes kölcsön visszafizetését a folyósítás évét követő 6. naptári év januárjában havi 1000 Ft-os részletekben kezdi meg. A havi törlesztés összege a kölcsön folyósítását követő 11. naptári év januárjától 1500 Ft. A kedvezményes kölcsönből a folyósítást követő 16. naptári év január 1-jén fennálló tartozás vissza nem térítendő támogatássá alakul át.
(6) Az e rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezmény csak a munkáltatói kölcsönnek a kedvezményes kölcsönt meghaladó részének visszafizetése során illeti meg a dolgozót, de a kedvezmény jóváírására feljogosító minisztériumi jogviszonyába a 15 évet nem lehet beszámítani.
(7) Az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka e rendelet tárgyában kiadott intézkedésében foglalt szabályokat az e szerveknél folyamatban lévő ügyekben 1995. január 1-jéig lehet alkalmazni.
25. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) a 13/1994. (VI. 3.) BM rendelettel kiegészített 11/1992. (VIII. 3.) BM rendelet 1. § (5) bekezdése az alábbiak szerint módosul:
„(5) az MT 165. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazása során a hivatásos állomány tagja az országos parancsnok által - a belügyminiszter rendeletében foglaltak figyelembevételével - meghatározott munkáltatói lakáscélú támogatásban részesíthető.”
b) az országos rendőrfőkapitány, a Határőrség országos parancsnoka, a Tűz- és Polgári Védelem országos parancsnoka, a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka az e rendeletben foglaltaknak megfelelően 1995. január 1-jei hatálybalépéssel köteles a rendelkezésükre álló lakáscélú támogatás elosztásának eljárási rendjét, a döntési jogosultság kérdéseit újraszabályozni.