2/1994. (IX. 20.) TNM rendelet

a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény végrehajtásáról

A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 87. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § A rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság Nemzetbiztonsági Hivatala és a Magyar Köztársaság Információs Hivatala (a továbbiakban együtt: Hivatal) rendelkezése alatt álló lakásokra.

A hivatali rendelkezésű lakásokra való jogosultság

2. § Lakás a Hivatal véglegesített hivatásos állományú tagja és a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja (a továbbiakban együtt: alkalmazott) részére adható bérbe, kivéve, ha e rendelet eltérően rendelkezik.
3. § Nem köthető lakásbérleti szerződés - a főigazgató által meghatározott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás kivételével - azzal az alkalmazottal, aki
a) szolgálati vagy munkahelyén önálló lakással rendelkezik, kivéve, ha bérlakása mértéke nem éri el lakásigénye mértékének az 1. számú mellékletben előírt alsó határát, és e bérlakást a Hivatal hasznosíthatja,
b) szolgálati vagy munkahelyén lévő önálló lakásingatlanát 5 éven belül idegenítette el, illetve bérlakásának bérleti jogviszonyáról a Hivatal lakásgazdálkodási körén kívüli személy vagy szerv javára lemondott, kivéve, ha erre áthelyezés miatt került sor,
c) a Hivataltól, illetve annak jogelődjétől kapott lakásban jogcím nélküli lakáshasználót hagyott vissza,
d) hivatali rendelkezésű lakásról való lemondás miatt vagy lakáscsere során térítést kapott,
e) kérelmére a hivatali rendelkezési jog megszüntetésére került sor e rendelet hatálybalépése előtt,
f) lakáshelyzete megoldása érdekében a Hivataltól vagy jogelődjétől munkáltatói kölcsöntámogatásban részesült.

Bérleti jogviszony létesítése és tartalma

4. § (1) Azon lakások esetében, amelyekre a Hivatalt bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jog illeti meg, csak a Hivatal lakásügyi szerve által - a Tv. 3. § (3) bekezdése figyelembevételével - meghatározott tartalommal keletkezhet érvényes bérleti szerződés.
(2) A lakásra vonatkozóan csak határozott időtartamra vagy valamely feltétel bekövetkezéséig (különösen: a Hivatalnál fennálló szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony fennállásának vagy adott beosztás, munkakör betöltésének időtartamára) lehet bérleti szerződést kötni.
(3) A Hivatal és a bérlő között kötött szerződésnek (állami vagy önkormányzati tulajdonban levő lakás esetén a lakásügyi szerv és a bérlő közti megállapodásnak) tartalmaznia kell, hogy a bérleti jogviszony megszűnése után a bérlő elhelyezésre vagy térítésre igényt tarthat-e.
(4) A Hivatal a szerződésben csak akkor vállalhat kötelezettséget a szerződés megszűnése után másik lakás biztosítására, ha a bérlő korábban határozatlan időre bérbe adott lakást bocsátott a Hivatal rendelkezésre. A bérlő a leadott lakás szobaszámának és komfortfokozatának megfelelő lakásra tarthat igényt.
(5) A Hivatal a lakás bérbeadásakor kikötheti, hogy ha a bérlő szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, és elhelyezéséről a Hivatal gondoskodik, a lakás másik településen is biztosítható. A lakás másik településen történő biztosításának lehetőségét a munkaköri szolgálati lakás bérbeadásakor minden esetben ki kell kötni.
5. § (1) Lakásbérleti szerződés határozott időre - a Hivatal főigazgatójának engedélyével - a Hivatal rendelkezési jogának fenntartása mellett a Hivatallal szolgálati (közalkalmazotti) viszonyban nem álló személlyel is köthető, ha az adott lakásra a Hivatal átmenetileg nem tud igényjogosult bérlővel szerződést kötni.
(2) A lakás 6 hónap időtartamra, a Hivatal főigazgatójának engedélyével 6 hónapon túl is üresen tartható, ha ezt szolgálati érdek teszi szükségessé.
(3) A Hivatal viseli az üresen tartott lakás lakbérét, a külön szolgáltatások díját, a közüzemi díjakat, és köteles gondoskodni a lakás állagának megóvásáról.
6. § (1) A lakásra bérlőtársi szerződés nem létesíthető, kivéve a házastársat, amennyiben ő is a Hivatal alkalmazottja, és e rendelet szerint jogosult lakásra.
(2) A lakás bérlője a lakásba házastársán és kiskorú gyermekén (örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek) kívül, valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született unokája kivételével más személyt csak a lakásügyi szerv írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.
(3) A befogadás csak indokolt esetben és határozott időtartamra engedélyezhető. A bérleti jogviszony megszűnésekor, illetve az engedélyezett idő leteltekor a bérlő köteles gondoskodni arról, hogy az ideiglenesen befogadott személy a lakást elhagyja, és abból kijelentkezzék.
(4) A bérlő lakását (annak egy részét) albérletbe nem adhatja, a lakásra tartási, illetve életjáradéki szerződést nem köthet, s a lakást idegenforgalmi vagy egyéb szerv útján nem hasznosíthatja, használatát semmilyen címen át nem engedheti.

A lakásbérlet megszűnése

7. § (1) A lakásbérleti szerződés a Tv. 23. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint szűnik meg. A Tv. 23. § (2) bekezdése szerinti bontó feltétel különösen,
a) ha a bérlőnek a 3. § a) pontja alapján megszűnik lakásra való jogosultsága,
b) ha a bérlőnek felróható okból szűnik meg a Hivatallal fennálló szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonya,
c) ha adott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás esetén megszűnik a bérlő lakásra jogosító munkaköre (beosztása),
d) ha a bérlő a bérleti jogviszonyra vonatkozó adat közlésével, illetve valamely tény, körülmény elhallgatásával a Hivatal lakásügyi szervét megtévesztette, és ennek eredményeként került sor a lakásbérleti jogviszony létrehozására vagy fenntartására.
(2) Nem szűnik meg annak a személynek a bérleti jogviszonya, akinek szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonya nyugállományba helyezéssel (kivéve, ha arra fegyelmi eljárás vagy büntető bírói ítélet alapján került sor) szűnt meg.
8. § (1) A lakás jogcím nélküli használója a használat ellenértékeként a lakásbérrel azonos összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni.
(2) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt, a lakáshasználati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltével háromszorosára, újabb három hónap elteltével ötszörösére kell emelni.
9. § (1) Adott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás kivételével a lakásra kötött bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a bérlő térítésre tarthat igényt, ha a lakást kiürítve, tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Hivatal részére jegyzőkönyvileg átadja. A térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 20%-a határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén, illetve a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének 15%-a határozott idejű bérleti jogviszony esetén.
(2) A térítés mértéke a lakás helyi beköltözhető forgalmi értékének
a) határozatlan idejű bérleti jogviszony esetén 15%-a, illetve határozott idejű bérleti jogviszony esetén 10%-a, ha a bérlő lakáscélú munkáltatói támogatásban részesült,
b) 20%-a, ha az elhelyezésre jogosult bérlő, illetve jogcím nélküli lakáshasználó nem tart igényt a Hivatal általi elhelyezésre.
(3) Adott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás bérleti jogviszonyának közös megegyezés útján történő megszüntetése esetén a bérlő csak abban az esetben tarthat igényt térítésre, ha a bérlő korábbi lakását a Hivatal rendelkezésére bocsátotta, és cserelakás részére nem biztosítható.
10. § (1) A bérlő kérelmére a részére fizetendő - 9. § szerinti - térítési díj legfeljebb egy évre megelőlegezhető, ha a bérlő másik lakást épít vagy vásárol, és a lakás Hivatal részére történő leadása erre vonatkozó szerződéssel biztosítható. A bérlő a lakást köteles az előleg kifizetésétől számított legfeljebb egy év múlva a 9. § (1) bekezdése szerint átadni.
(2) Amennyiben a bérlő a lakást a megadott határidőig nem adja át, úgy vele szemben a továbbiakban a jogcím nélküli lakáshasználóra irányadó szabályok szerint kell eljárni.
(3) A térítési díj megelőlegezése során a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges költségek fedezeteként a kifizetendő összeg 20%-át vissza kell tartani.
(4) Ha a bérlő a lakáskezelő szerv által megállapított karbantartási kötelezettségének a lakás tényleges leadásakor maradéktalanul eleget tesz, a visszatartott összeget részére ki kell fizetni. Ellenkező esetben a helyette elvégzett munkák tényleges költségeit meghaladó összeg fizethető ki a volt bérlő részére.
(5) Ha a bérlő szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonya a lakás tényleges leadása előtt neki felróható okból megszűnik, a részére már kifizetett térítést vissza kell fizetnie, és a továbbiakban vele szemben a jogcím nélküli lakáshasználóra irányadó szabályok szerint kell eljárni.

A lakásbérleti jog folytatása

11. § (1) A bérlő halála esetén a lakást az elhalt bérlő özvegye, a hősi- vagy szolgálati halottá nyilvánított bérlő esetében gyermeke is - változatlan feltételekkel - bérlőként használhatja, ha a bérlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakott.
(2) Adott munkakör (beosztás) betöltéséhez kötött lakás bérlőjének halála esetén a lakást jogszerűen az (1) bekezdésben megjelölt személyek legfeljebb 1 évig használhatják. A határidő lejártával e személyek csereelhelyezési és térítési igény nélkül a lakás elhagyására kötelesek, kivéve, ha az elhunyt bérlő beköltözésekor másik lakást bocsátott a Hivatal rendelkezésére.
(3) A bérlő házasságának jogerős felbontása után a bérlő volt házastársa a lakás olyan jogcím nélküli lakáshasználója, aki a Hivataltól sem elhelyezésre, sem térítésre nem tarthat igényt. A bérleti jogviszony fennállása alatt a volt házastárs a lakáshasználatról szóló bírósági határozat alapján jogosult a lakáshasználatra.

A lakás elidegenítésének szabályai

12. § (1) A Hivatal a lakások bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogáról - az elidegenítés kivételével - nem mondhat le.
(2) A lakás elidegenítése esetén a Hivatal lakásügyi szerve a rendelkezési jogáról akkor mondhat le, ha a lakás bérlője legalább ötéves tényleges szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik a Hivatalnál, illetve jogelődjénél. E feltétel nem alkalmazható, a 11. § (1) bekezdésében foglalt jogosult személyek számára történő elidegenítés esetén.
(3) A Hivatal lakásügyi szerve a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogról való lemondás esetén az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény 43. §-ában foglalt rendelkezések betartásával intézkedhet.

A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezése

13. § (1) A lakás jogcím nélküli használójával a jogcím nélkülivé válást követő, illetve annak a lakásügyi szerv tudomására jutásától számított 30 napon belül írásban közölni kell a bérleti jogviszonya megszűnését és annak következményeit, továbbá, hogy a Hivataltól elhelyezésre vagy amennyiben a cserelakás nem biztosítható, tarthat-e igényt térítésre. A térítés mértéke a Hivatal rendelkezésére bocsátott lakásnak a jogcím nélkülivé válás időpontjában meghatározott helyi beköltözhető forgalmi értéke.
(2) Az a jogcím nélküli lakáshasználó, aki a lakásba költözésekor vagy azt megelőzően nem a Hivataltól vagy annak jogelődjétől kapott bérlakást bocsátott térítésmentesen a Hivatal rendelkezésére, amelyre határozatlan időtartamú szerződéssel rendelkezett, leadott lakásával azonos méretű és komfortfokozatú cserelakásra tarthat igényt.
14. § A rendelet hatálybalépése előtt keletkezett jogcím nélküli lakáshasználat esetében
a) az elhelyezésre jogosult jogcím nélküli lakáshasználó részére - amennyiben elhelyezését a Hivatal nem tudja biztosítani - az általa használt lakást legkésőbb 1995. december 31. napjáig bérbe kell adni,
b) az elhelyezésre nem jogosult jogcím nélküli lakáshasználónak a lakás elhagyására vonatkozó kötelezettsége elmulasztása miatt indult bírsággal kapcsolatos adóhatósági eljárást meg kell szüntetni, a jogerős és végrehajtható bírságot be kell hajtani, illetve a lakáselhagyás végrehajtása érdekében bírósághoz kell fordulni.

A lakáscseréhez való hozzájárulás

15. § (1) A Hivatal lakásügyi szerve a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogról való lemondás mellett hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakását önkormányzati bérlakásra cserélje, ha az önkormányzat a cserelakásra a bérlőkijelölési, illetve bérlőkiválasztási jogot elismeri.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás megadását a csereszerződés tényleges teljesüléséhez kell kötni.
(3) A lakásnak másik hivatali rendelkezésében álló lakásra történő elcserélését a lakásügyi szerv engedélyezheti.

A Hivatal kezelésében lévő lakás bére

16. § A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a Hivatal kezelésében levő lakás (és helyiség) használatáért, továbbá e jogviszony keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatásokért a bérlő e rendelet 2. számú melléklete szerinti lakbért köteles fizetni.

Vegyes rendelkezések

17. § (1) A tényleges szolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony időtartamának megállapítása szempontjából a Hivatal humánpolitikai osztályának igazolása az irányadó.
(2) A lakásjogszabályok alkalmazása szempontjából a szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszony megszűnését akkor kell a bérlő részére felróhatónak tekinteni, ha
a) hivatásos állományú bérlő esetében a szolgálati jogviszony megszüntetésére fegyelmi eljárás eredményeként, hivatásos szolgálatra méltatlanná válás, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabása, hivatásos szolgálati viszonyról való lemondás, szolgálatra való alkalmatlanság - kivéve az egészségügyi alkalmatlanság esetét - miatt kerül sor,
b) közalkalmazotti jogviszonyban álló bérlő esetében a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésére lemondás, felmentés (ha ennek oka a közalkalmazott munkaköri feladatainak ellátására tartósan alkalmatlanná válása, vagy munkáját nem végzi megfelelően, kivéve, ha az alkalmatlanság egészségügyi ok következménye), illetve elbocsátás fegyelmi büntetés során kerül sor,
c) a szolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését a bérlő kezdeményezi.
(3) A Hivatal állományából nyugállományba vonult alkalmazott, illetve a lakásbérleti jogviszonyt folytató személy esetén a volt bérlő utolsó szolgálati helye útján nyújthat be lakáscsere kérelmet.
(4) E rendelet alkalmazásában a cserelakás megfelelőségénél a Tv. 26. § (2)-(4) bekezdéseiben foglaltak az irányadók.
(5) E rendelet alkalmazása során önálló lakásnak minősül a kérelmező vagy házastársa tulajdonában álló lakásingatlan vagy az alkalmazott által bérlőként, bérlőtársként használt bérlakás.
(6) Felhatalmazást kap a Hivatal főigazgatója a Hivatal lakásügyi szervének kijelölésére, valamint működésére vonatkozó szabályok kiadására.
(7) Felhatalmazást kap a Hivatal főigazgatója, hogy e rendelet 3. §-ában, 6. §-ában, 7. §-ában, 10. §-ának (2) bekezdésében és 12. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésektől, szolgálati vagy munkáltatói érdekből eltérjen.
18. § E rendelet a kihirdetése napját követő 15. napon lép hatályba. A törvényben meghatározott kivételekkel, a már folyamatban lévő eljárásban és ennek során hozott határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálására, továbbá új eljárás elrendelése esetén a rendelet hatálybalépése után is a korábbi eljárás megindulásakor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni.