33/1994. (XI. 23.) PM rendelet

az illetékek kezeléséről és könyveléséről szóló 14/1991. (V. 21.) PM rendelet módosításáról

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 100. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az illetékek kezeléséről és könyveléséről szóló 14/1991. (V. 21.) PM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § Az R. 3. §-a (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre változik:
„(2) A földhivatal által az illetékelőleg megállapítása végett megküldött ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási ügy iratait az (1) bekezdés b) pontjának 1-2. alpontjaiban szabályozott módon kell iktatni.”
2. § (1) Az R. 5. §-a (1) bekezdésének felvezető mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az illetékelőleg és az illeték megállapítása (a továbbiakban: illeték kiszabása) előtt a kiszabási munkalapon (borítón) fel kell tüntetni a következő adatokat:”
(2) Az R. 5. §-a (1) bekezdés b) pontjának 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[b) ajándékozás esetén:]
„3. a megszerzett vagyon adatait, a szerződő felek által bejelentett értékét, az illeték megállapításánál figyelembe vett forgalmi értékét, a levonható terheket, a szerzés után fizetendő illeték, valamint a bejelentett érték után fizetendő illetékelőleg alapját;”
(3) Az R. 5. §-a (1) bekezdése c) pontjának 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[c) visszterhes vagyonszerzés esetén:]
„2. a megszerzett vagyon adatait, a szerződő felek által bejelentett értékét, az illeték megállapításánál figyelembe vett forgalmi értékét, a szerzés után fizetendő illeték, valamint a bejelentett érték után fizetendő illetékelőleg alapját;”
3. § Az R. 5. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az illeték kiszabására számcsoportonként kerül sor. A kiszabott illetékről és az ebből illetékelőlegként fizetendő összegről (ideértve a mulasztási bírságot és az ingatlan-nyilvántartási illetéket is) fizetési meghagyást kell kiállítani, melynek a kiszabási irathoz csatolt másolata igazolja az előírás megtörténtét. A fizetési meghagyás alapadatait egyeztetni kell a kiszabási iratokkal, és az egyezőség tényét az iratokon fel kell tüntetni.”
4. § Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az illeték fizetésére kötelezett, illetőleg képviselője részére fizetési meghagyást, a bíróság határozata alapján fizetendő eljárási illetékről, továbbá szerződésen alapuló ingatlanszerzési ügyekben az illeték és az illetékelőleg különbözetéről fizetési felhívást kell kibocsátani. A fizetési meghagyás, valamint a fizetési felhívás kiadásának, továbbá - a tértivevény visszaérkezését követően - a küldemény kézbesítésének időpontját az ügyiraton fel kell jegyezni. Az illetékhivatalhoz továbbított, de az ügyfelet illető okiratokat (pl. eredeti szerződést) - a fizetési meghagyással vagy a fizetési felhívással együtt, ha ez utóbbit nem kell kibocsátani, akkor külön értesítéssel - az illetékhivatal küldi vissza az ügyfélnek.”
5. § Az R. 12. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi szövege (1) bekezdésre változik:
„(2) Az olyan kiszabási iratot, melyben illetékelőleg megállapítására került sor, csak a vagyonszerzési ügyben keletkezett valamennyi irat - ideértve a megszerzett vagyon ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére vonatkozó határozatot is - egyesítése után lehet irattározni, addig elkülönítve kell kezelni.”
6. § Az R.-nek a - 33/1993. (XII. 28.) PM rendelet 2. és 4. számú mellékletével megállapított - 3. és 5. számú mellékletei helyébe e rendelet 1. és 2. számú mellékletei lépnek.
7. § (1) Ez a rendelet 1994. december 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az R. 6. §-a (1) bekezdését megállapító 33/1993. (XII. 28.) PM rendelet 3. §-a.