39/1994. (VI. 28.) FM rendelet

a mesterséges termékenyítésről, az embrióátültetésről, az állati szaporítóanyagok előállításáról, felkínálásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtására, a Tv. 49. §-a (1) bekezdésének a) 1., 10. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a szarvasmarha, juh, kecske, ló, sertés, valamint a zárt térben tenyésztett vadfajok közül a szarvas művi szaporítás útján történő, köztenyésztést szolgáló egyedeinek és szaporítóanyagának előállítására, forgalmazására, felhasználására, e tevékenységek feltételeire és azok ellenőrzésére.
(2) Nem tartozik a rendelet hatálya alá a friss sperma üzemen belüli termelése és annak kizárólag a saját állatállomány termékenyítésére való felhasználása, kivéve, ha az szolgáltatási, illetve köztenyésztési célból történik.

Mesterséges termékenyítés

Mesterséges termékenyítő állomások

2. § (1) A mesterséges termékenyítő állomást üzemeltetési engedély alapján lehet működtetni. Az üzemeltetési engedélyt - kérelem alapján - az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) adja ki, ha a mesterséges termékenyítő állomás
a) rendelkezik
1. az üzemeltetés személyi és az 1. számú melléklet szerinti műszaki feltételeivel,
2. elismert tenyésztő szervezettel az 5. § alapján kötött együttműködési szerződéssel;
b) apaállat állománya rendelkezik mesterséges termékenyítési engedéllyel, és állategészségügyi szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak;
c) állatorvos alkalmazásával vagy igénybevételével biztosítja az apaállat állomány folyamatos állategészségügyi szakmai felügyeletét;
d) az általa forgalomba hozott sperma több mint a felét a mesterséges termékenyítő állomáson tartott hazai tenyésztésű vagy hazai szervezésű ivadékvizsgálaton részt vevő hímivarú állatok termelik.
(2) A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetéséért felelős személy állatorvos vagy mezőgazdasági mérnök képesítéssel rendelkező személy lehet.
(3) Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet az OMMI-hez kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell az engedélykérő megnevezését (cégét), címét, valamint a létesítmény címét (telephelyét), továbbá a tevékenységi kört. A kérelemhez csatolni kell az (1) bekezdésben írt feltételek fennállását igazoló iratokat.
3. § (1) Az üzemeltetési engedély meghatározott tevékenységi körre vonatkozik.
(2) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőnek a 2. § (1), (2) bekezdésében foglaltak változása esetén az engedély módosítását kell kérnie.
(3) Az elismert tenyésztő szervezet az OMMI-nél kezdeményezheti a kiadott üzemeltetési engedély visszavonását, ha a mesterséges termékenyítő állomás nem a fajta tenyésztési szabályainak figyelembevételével végzi tevékenységét.
(4) A jogszabályi előírásoknak meg nem felelő működés esetén az OMMI a mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetési engedélyét visszavonja vagy azt a feltételek teljesítéséig felfüggeszti.
4. § Az állomásnak a tenyésztési célra gyűjtött adatokat továbbítani kell a tenyésztési adatbank részére.
5. § A mesterséges termékenyítő állomásnak az érintett elismert tenyésztő szervezetekkel megállapodást kell kötnie, amelyben vállalja, hogy
a) a tenyésztési programnak megfelelő apaállatokat állít be és használ;
b) részt vesz a fajtafenntartó szervezet tenyésztési programjában, különösen az apaállatok ivadékvizsgálatában;
c) az általa forgalmazott spermamennyiség arányában - figyelembevéve az importspermát is - részt vállal az ivadék teljesítményvizsgálatok, a termelésellenőrzés költségeiből;
d) figyelembe veszi a vonatkozó Teljesítményvizsgálati Kódex-ben megfogalmazott elveket;
e) szarvasmarha esetében gondoskodik az ivadékvizsgálati származásellenőrzéshez szükséges vérminták begyűjtéséről és azok megvizsgáltatásáról;
f) a hatósági követelményeknek megfelelő minőség szempontjából ellenőrizteti az ivadékvizsgálatra kijelölt bikasperma szériákat;
g) jogszabályban meghatározott módon részt vesz a tenyésztési adatok gyűjtésében és feldolgozásában.
6. § (1) A mesterséges termékenyítő állomásnak spermatermelésre olyan mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező apaállatot szabad használni, amelynek
a) tenyészértéke eléri az elismert fajtafenntartó tenyésztő szervezet által előírt teljesítményszintet, vagy az apaállatot ivadék teljesítményvizsgálatra jelölték ki;
b) az apaállat egészséges, nincs olyan betegsége, amely a spermán keresztül átvihető;
c) tenyésztéshigiéniai szempontból megfelelő, öröklődő genetikai ártalmaktól, kromoszóma rendellenességektől mentes;
d) szaporodásbiológiai szempontból megfelel a minőségi - bikák és kanok esetében a 3. számú melléklet szerinti - feltételeknek és követelményeknek.
(2) A mesterséges termékenyítő állomás minden apaállatról, amelytől spermát nyertek legalább az alábbi tartalmú nyilvántartást vezeti:
a) az apaállat törzskönyvi nyilvántartási száma, faja, fajtája, a származási ország, az apaállat vércsoportja vagy a vércsoportvizsgálat megtörténte, valamint az adat nyilvántartásának helye és kódja;
b) az apaállat beállításának (termékenyítésbevételének) időpontja, az állomásra érkezésének, távozásának időpontja és oka;
c) a sperma levételének időpontja és feldolgozásának módja;
d) a sperma minőségellenőrzésének adatai, a minőségtanúsítvány kiállításához szükséges adatok;
e) a spermaadagok elhelyezése;
f) az egy ejakulátumból előállított dózisok száma, termelési száma, kiadása és az esetleges visszavételezés száma.

Mesterséges termékenyítési engedély

7. § (1) A mesterséges termékenyítési engedélyt a mesterséges termékenyítő állomás kérelmére az OMMI akkor adja ki, ha a spermát szolgáltató apaállat megfelel a 6. § előírásainak. A kérelemhez mellékelni kell
a) a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakról az illetékes elismert tenyésztő szervezet javaslatát;
b) a 6. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakról a hatósági állatorvosi igazolást;
c) a 6. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakról az OMMI szaporodásbiológiai laboratóriumának tanúsítványát.
(2) A tenyésztésre való alkalmasság szaporodásbiológiai megítéléséhez az apaállat mesterséges termékenyítésbevételét megelőzően a mesterséges termékenyítő állomás megrendelésére és költségére az OMMI-nek meg kell vizsgálnia és laboratóriumi vizsgálatokkal alá kell támasztani, hogy az ondó minősége előírásszerű, és az a sperma minőségét károsan befolyásoló fakultatív kórokozókat nem tartalmaz.
(3) A 6. § (1) bekezdés c) és d) pontjába tartozó olyan vizsgálatok elvégzéséről, amelyekre az OMMI saját vizsgálati háttérrel nem rendelkezik, az általa kijelölt laboratórium igazolását kell bemutatni.
(4) Amennyiben a kitűzött tenyészcél elérése ezt szükségessé teszi, továbbá import esetén - az illetékes tenyésztő szervezet javaslatára - a termékenyítési engedély meghatározott számú inszeminálásra korlátozható, vagy feltételek teljesítéséhez köthető.
(5) Új apaállat beállításakor a mesterséges termékenyítési engedélyt a karantént követően, a spermatermelés megkezdése előtt kell megkérni.
8. § (1) A mesterséges termékenyítési engedély felülvizsgálata és megújítása a mesterséges termékenyítő állomás éves felülvizsgálata alkalmával történik.
(2) Azon állatfajok esetében, ahol a tenyészérték-becslés eredményei éven belüli gyakorisággal is változhatnak - például szarvasmarha BLUP lista - a megállapított genetikai minőségszint alatti apaállat termékenyítési engedélye az eredménylista közzétételének napjától felfüggesztésre kerül.
(3) Az 1. § (2) bekezdése szerinti apaállat felhasználás esetén a termékenyítési engedéllyel egyenértékű az illetékes elismert tenyésztő szervezet általi apaállattá nyilvánítás.

A sperma felkínálása

9. § (1) Spermát felkínálni csak mesterséges termékenyítő állomásról szabad, ha
a) mesterséges termékenyítő állomáson történt a sperma levétele, és az a forgalmazáskor érvényes mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező apaállattól, vagy engedélyezett importból származik;
b) a kiszerelt spermaadagokat a donor apaállat azonosítóival a 3. számú melléklet szerint úgy jelölték meg, hogy azok összecserélése vagy azokkal elkövethető visszaélések kizárhatók;
c) rendelkezésre áll a szaporítóanyag származási igazolásának kiállításához szükséges dokumentáció, valamint a spermát szolgáltató apaállat vércsoportvizsgálati vagy egyéb, a származásellenőrzést szolgáló vizsgálati eredménye.
(2) A 6. §-ban foglalt feltételek teljesítése esetén az OMMI engedélyével friss spermás termékenyítéshez a mesterséges termékenyítő állomás megbízottja által mesterséges termékenyítő állomáson kívül is nyerhető sperma. Az így nyert spermát a mesterséges termékenyítő állomásokra vonatkozó előírások szerint lehet csak forgalmazni.

A sperma forgalmazása

10. § (1) A forgalmazás során a forgalmazott tételt a mesterséges termékenyítő állomás által kibocsátott tanúsítványokkal kell ellátni és kísérni, melyek legalább a következőket tartalmazzák:
a) a spermát adó apaállat adatai közül
1. a fajt, a fajtát, az egyedi számot, a törzskönyvi számot, a központi lajstromszámot,
2. az apaállat termékenyítő képességét, a rendelkezésre álló összesített fertilitási adatok alapján (bikák és kanok esetében a 3. számú melléklet szerint);
b) a szaporítóanyag (sperma) adatai közül: a termelési számot, a levétel időpontját, a spermadonor azonosítóit;
c) a spermatermelő telephelyét, címét, a forgalmazás, illetve kiadás időpontját;
d) az átvevő nevét, címét, szándékát az átvett tétellel (közvetlen vagy közvetett felhasználás);
e) bika és kan sperma esetében minőségtanúsítványt a 3. számú mellékletben foglalt egyéb minőségi feltételekről. Egyéb fajoknál az alkalmazott hígítót és antibiotikumot, a kiszerelés módját, egy termékenyítéshez elegendő adagban a megfelelő ivarsejtek számát és százalékos arányát az egy termékenyítéshez szükséges adag mennyiségét, a sperma minőségvizsgálatának főbb adatait.
(2) A forgalomba hozott sperma minőségéért a forgalmazó felel. Vitás esetekben az érdekelt fél megrendelésére az OMMI vizsgálja meg, hogy a szaporítóanyag minőségi szempontból megfelel-e ezen jogszabály követelményeinek.
(3) Az OMMI a minőségi előírásoknak nem megfelelő spermatétel további forgalmazását és felhasználását megtilthatja.
(4) Az OMMI a törvény által meghatározott esetekben állattenyésztési bírság kiszabását kezdeményezheti.

Az importsperma forgalmazása

11. § (1) A szaporítóanyag behozatala a minisztérium szakmai hozzájárulásával végezhető, amely nem érinti a kérelmezőnek a behozatallal kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit, így különösen a behozatali és az állategészségügyi engedély beszerzését.
(2) Az importból beérkezett tételek minőségét - kivéve az azonnali felhasználású friss spermát - még forgalomba hozatal vagy felhasználás előtt az OMMI által üzemeltetett karantén állomáson ellenőrizni kell. Az OMMI által nyilvántartásba vett bikák esetében a központi lajstromszámkiadási határozat, valamint a szaporodásbiológiai alkalmasságot igazoló lelet és az állategészségügyi hatóság által kiadott karanténbontó határozat együttesen mesterséges termékenyítési engedélyként szolgál.
(3) Szarvasmarha esetében a (2) bekezdés szerinti mesterséges termékenyítési engedély felülvizsgálatánál a 8. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel kell lenni.
(4) Az importból behozott mélyhűtött spermát csak bejegyzett mesterséges termékenyítő állomás útján lehet forgalmazni. A forgalmazást végző mesterséges termékenyítő állomásnak a kísérőiratokat a (2) bekezdésben előírt vizsgálatok adatai alapján kell elkészítenie.

Mesterséges termékenyítési szolgáltatás

12. § (1) Mesterséges termékenyítés szolgáltatásként a Tv. 33. §-ában meghatározott feltételekkel végezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az OMMI-nél vezetett nyilvántartásba (a továbbiakban: szakmai névjegyzék) bejegyzett
a) állatorvos, vagy
b) e tevékenységre vonatkozó képesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: a) és b) együtt: inszeminátor) végezheti.
(3) Az inszeminátori névjegyzékbe történő bejegyzés iránti kérelmet a faj megjelölésével az OMMI-hez kell benyújtani
a) a személyi adatok (név, szakképesítés, születési év, lakcím, személyazonosító, munkahely) megjelölésével;
b) az állatorvosi oklevél, illetve inszeminátori bizonyítvány másolatának egyidejű csatolásával, valamint
c) a működési terület megjelölésével és a területileg illetékes megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomás hozzájárulásával.
(4) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott inszeminátori bizonyítványok, oklevelek érvényesek, ha az okmány tulajdonosa a rendelet hatálybalépését követően kilencven napon belül kéri a névjegyzékbe történő felvételét.
(5) A nyilvántartásba vételről és a nyilvántartási számról a kérelmezőt, valamint a (3) bekezdés c) pontja szerinti megyei (fővárosi) állategészségügyi és élelmiszerellenőrző állomást értesítik.
13. § (1) Aki mesterséges termékenyítést végez, annak az inszeminálásról termékenyítési jegyet kell kiállítania, feltüntetve abban legalább
a) az állat tulajdonosának nevét, címét és az állat tartási helyét;
b) a nőivarú egyed azonosítóját és korcsoportját (pl. tehénüsző megkülönböztetés);
c) a termékenyítés dátum és időbeni sorszámát (első, ismételt termékenyítés);
d) a spermát adó apaállat azonosítóját (nevét, számát, központi lajstromszámát);
e) a sperma kiszerelésén, illetve a kísérőiratán feltüntetett azonosítókat (spermatermelés helye, időpontja, termelési széria száma);
f) a bejegyzett inszeminátor nyilvántartási számát és saját kezű aláírását.
(2) A termékenyítési jegyet három példányban kell kiállítani. A tőpéldány az inszeminátornál marad, az első példány a tenyésztő (az állat tulajdonosa) vagy annak megbízottja birtokába kerül, a második példányt a forgalmazó mesterséges termékenyítő állomásra kell havonta és összesítve elküldeni. A mesterséges termékenyítő állomás az adatokat a 4. §-ban foglaltak szerint továbbítja.
(3) Az adatszolgáltatás elmulasztása a névjegyzékből való törlést vonhatja maga után.
(4) Lovaknál a törzskönyvező szervezet által rendszeresített jegyzőkönyvet és a fedeztetési, illetve termékenyítési igazolványt, és a más fajoknál mesterséges termékenyítő állomások által rendelkezésre bocsátott, országosan egységes termékenyítési jegyet és munkanaplót kell vezetni.

A mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetésének felülvizsgálata

14. § (1) Az OMMI - minden év szeptember hó 30-ig - felülvizsgálja a mesterséges termékenyítő állomás engedélyezési és működési feltételeinek [2. § (1) bekezdés] fennállását. A felülvizsgálat a 2. számú mellékletben foglaltak szerint kiterjed a mesterséges termékenyítő állomás apaállat állományára és a már minősített sperma minőségére. A felülvizsgálat költségei az állomást terhelik.
(2) A felülvizsgálat alapján az OMMI határozatban
a) a mesterséges termékenyítő állomás működési engedélyét a következő felülvizsgálatig meghosszabbíthatja;
b) az engedély meghosszabbítását feltételekhez kötheti;
c) a mesterséges termékenyítő állomás üzemeltetési engedélyét visszavonhatja.
(3) Az OMMI minden év október 31-ig nyilvánosságra hozza a felülvizsgálat eredményét.

Az embrióátültetés

Az embrióátültető állomások

15. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) embrió: az állat korai fejlődési stádiuma, ameddig azt egy befogadó állatba át lehet ültetni;
b) embriósorozat: az az embriómennyiség, amit ugyanattól az állattól, ugyanazon napon nyertek, amelyet összetartozó egységként minőségi és állategészségügyi bizonyítvánnyal láttak el, és amelyből részmennyiség is forgalmazható;
c) donor: az elismert tenyésztő szervezet által embrióátültetési programban petesejt, illetve embrió termelésre kijelölt nőivarú állat;
d) recipiens: nőivarú állat, amelyet embrióátültetési programban befogadóként használnak.
(2) Az embrióátültető állomást üzemeltetési engedély alapján lehet működtetni. Az üzemeltetési engedélyt kérelem alapján az OMMI adja ki, ha az embrióátültető állomás
a) rendelkezik
1. a 4. számú mellékletben előírt személyi és műszaki feltételekkel,
2. elismert tenyésztő szervezettel az 5. § alapján kötött megállapodással;
b) donor és recipiens állománya - amennyiben a telephelyén azzal rendelkezik - állategészségügyi és tenyésztéshigiéniai szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak;
c) biztosítja a működés és az állatok állategészségügyi felügyeletét.
(3) Az embrióátültető állomás üzemeltetéséért felelős személy állatorvos vagy mezőgazdasági mérnök képesítéssel rendelkező személy lehet.
16. § (1) Az üzemeltetési engedélyre vonatkozó kérelmet az OMMI-hez kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell
a) az engedélykérő megnevezését (cégét), címét (telephelyét), valamint a létesítmény jellegét és címét (stabil vagy mozgóállomás);
b) a tevékenységi kört.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a személyi és műszaki feltételek fennállását igazoló iratokat;
b) az állategészségügyi hatóság hozzájárulását.
17. § (1) Az üzemeltetési engedély meghatározott tevékenységi körre vonatkozik.
(2) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkezőnek a 15. § (2)-(3) bekezdésében és a 16. §-ban foglaltak változása esetén az üzemeltetési engedély módosítását kell kérnie.
(3) Az elismert tenyésztő szervezet az OMMI-nél kezdeményezheti a kiadott üzemeltetési engedély visszavonását, ha az embrióátültető állomás nem a fajta tenyésztési szabályainak figyelembevételével végzi tevékenységét. Az OMMI a 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
18. § (1) Az embrióátültető állomás petesejt-, embriótermelésre olyan anyaállatot használhat, amelyet az elismert tenyésztő szervezet erre a célra kijelölt, vagy előzetesen elfogadott. Származásellenőrzés céljára megfelelő mintát kell a kijelölt laboratóriumba küldeni, vagy meggyőződni arról, hogy az anyaállat már rendelkezik vércsoportvizsgálati eredménnyel.
(2) A célpárosításhoz olyan, mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező apaállat spermáját kell használni, amelyet az illetékes tenyésztő szervezet az embrió előállítására kijelölt.
19. § (1) Az embrióátültető állomásnak legalább az alábbi nyilvántartásokat kell vezetnie:
a) a felhasznált hím- és nőivarú donorállat fajtája, kora, azonosítási száma, továbbá azok az adatok, amelyek az embrió és a született utód azonosítását biztosítják (termelési kódszám, donor vérkártya);
b) az embrióátültető állomás által végzett embriókinyerés vagy -átvétel helye, napja, darabszáma, az embrió kezelésének, elhelyezésének, raktározásának helye és módja;
c) az embrió minőségére vonatkozó adatok (kora, termékenyítési idő, fejlettségi stádium a nemzetközi osztályozás szerint).
(2) Az embrióátültető állomásnak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokat öt évig meg kell őriznie.
20. § A petesejt, az embriót felkínálni a külön jogszabályban meghatározott, valamint a következő állategészségügyi feltételek biztosítása mellett akkor lehet, ha
a) az embrió és a petesejt kinyerése mozgó állomás esetében is állategészségügyileg ellenőrzött környezetben történt, és
b) az embrió egészséges tenyészállatoktól származik és minőségigazolással rendelkezik, továbbá
c) nem áll fenn fertőző állatbetegség átvitelének veszélye.
21. § (1) A forgalomba hozott embrió minőségéért a forgalmazó felel. Az értékesítésnél az embriókat származásigazolásnak, a genetikai szülők vércsoportigazolásának és az embrióátültető állomás minőségigazolásának kell kísérnie.
(2) Az embrió forgalomba hozatalának szabályszerűségét vitás esetekben az OMMI vizsgálja, melynek során a 10. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak szerint járhat el.
22. § (1) Petesejt- és embriónyerés, illetve -átültetés a Tv. 38. §-ában meghatározott feltételekkel végezhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végzők képesítésére és nyilvántartásba vételére a 12. § (2), (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy inszeminátori szakképesítés helyett embriológiai-embrióátültetési képzést kell érteni.
(3) A rendelet hatályba lépését követő kilencven napon belül a szakmai névjegyzékbe vételt az is kérheti, aki az előírt szakképesítéssel nem rendelkezik, de legalább e tevékenységi körben szerzett hároméves gyakorlatot igazol.
23. § (1) Aki embrióátültetést végez, az embriók átvételéről, tárolásáról és átültetéséről részletes feljegyzést kell készítenie, amely embrióként tartalmazza az azonosíthatóság és a felhasználás (recipiens) adatait.
(2) Az embrióátültetésről három példányban bizonyítványt kell kiállítani. A tőpéldány az embrióátültetést végzőnél marad, az első példány a recipiens állat tulajdonosát illeti, a második példányt az illetékes tenyésztő szervezetnek kell egy hónapon belül megküldeni.
24. § Az OMMI évente felülvizsgálja az üzemeltetési engedéllyel rendelkező embrióátültető állomásoknál, az engedélyeztetési és működési feltételek fennállását. A felülvizsgálatot a rendelet 14. §-ában foglaltak alapján kell elvégezni.
25. § A mesterséges termékenyítő és embrióátültető állomások nemzetközi bejegyeztetéséhez a 2. §-ban és a 15. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a nemzetközi előírásokat és formai kötelezettségeket kell teljesíteni.

Ellenőrzés

26. § (1) Az OMMI ellenőrzi a szaporítóanyagok termelése és a művi szaporító eljárások során a szaporodásbiológiai, a tenyésztéshigiéniai és minőségi előírások megtartását. Az ellenőrzés nem érinti a hatósági állatorvosnak az állategészségügyi jogszabályokban előírt ellenőrzési és intézkedési feladatait.
(2) Az OMMI eljárása során a Tv. 44. §-ának a) pontja szerinti vizsgálatnál a mintavételi egység:
a) vérvizsgálatnál egy cső vér;
b) szaporítóanyag-vizsgálatnál termelési szériánként egy adag szaporítóanyag, kivéve a mélyhűtött bikaspermát, ahol a mikrobiológiai vizsgálat igénye miatt egy milliliter, azaz négy darab 0,25 milliliter műszalma a mintavételi egység.
(3) Az ellenőrzéshez szükséges mintavételről jegyzőkönyvet kell készíteni.

Közzététel

27. § Az OMMI a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzéteszi
a) az üzemeltetési engedéllyel rendelkező mesterséges termékenyítő, illetőleg embrióátültető állomások listáját, az üzemeltetési engedély meghosszabbítását;
b) az inszeminátori és embrióátültető névjegyzék adataiból a nevet, a lakóhelyet, az állatfaji specializációt és a működési területet, valamint azok változását;
c) az OMMI által letiltott szaporítóanyag termelési tételeket;
d) szarvasmarha esetében a mesterséges termékenyítési engedéllyel rendelkező apaállatok listáját.
28. § (1) Ez a rendelet 1994. július 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet hatálybalépésekor működő, valamint az OMMI ideiglenes engedélyével már rendelkező mesterséges termékenyítő, illetve embrióátültető állomásoknak az e rendelet szerinti engedélyezés iránti kérelmet és az ehhez szükséges teljes körű dokumentációt - beleértve a tenyésztő szervezettel megkötött együttműködési, valamint a spermaimportőrökkel megkötött forgalmazási szerződéseket is - legkésőbb 1994. november 15. napjáig be kell nyújtaniuk.
(3) Azok a szarvasmarha mesterséges termékenyítő állomások, amelyek a rendelet hatálybalépésekor a 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tevékenységet már megkezdték - vagy erre a tenyésztő szervezettel megkötött együttműködési szerződésben kötelezettséget vállalnak - a feltételek végleges teljesítéséig - de legkésőbb 1997. december 31-ig - ideiglenes működési engedélyt kaphatnak.