45/1994. (VI. 28.) FM rendelet

a növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendelet módosításáról

A növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló 19/1980. (VI. 6.) MT rendelet 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és az Országos Találmányi Hivatal elnökével egyetértésben - a növény- és állatfajták állami minősítéséről szóló, a 10/1992. (III. 4.) FM rendelettel módosított 4/1988. (IV. 26.) MÉM rendeletet (a továbbiakban: R.) a következők szerint módosítom:
1. § (1) Az R. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami minősítésre bejelentett fajtajelöltet az Intézet kísérleti vizsgálatnak veti alá. A növényfajonként előírt kísérleti vizsgálatok körét a Fajtaminősítési Szabályzat 4. függeléke tartalmazza. Az Intézet - a 4. számú melléklet 20. pontjában foglalt kivétellel - a kísérlet vagy annak egy része elvégzésével más, arra alkalmas szervezetet vagy személyt is megbízhat.”
(2) Az R. 6. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kísérleti vizsgálat módszerét az Intézet az Országos Mezőgazdasági Fajtaminősítő Tanács (a továbbiakban: Tanács) egyetértésével határozza meg.”
2. § Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A Tanács elnökét és titkárát a földművelésügyi miniszter nevezi ki. A Tanács tagjait a Tanács elnöke bízza meg. A Tanács elnökének kinevezését és tagjainak névsorát a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni.
(2) A Tanács szakágazatonkénti szekciókból áll. A Tanács ügyrendjét a Tanács elnöke hagyja jóvá.”
3. § Az R. 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács - az Intézet kezdeményezésére - az állami minősítés visszavonására tesz javaslatot, ha a fajta
a) a minősítéskor megállapított jellemzőnek és tulajdonságoknak már nem felel meg, vagy
b) a köztermesztés igényeit nem elégíti ki, vagy
c) fajtafenntartása megszűnt, vagy
d) szaporítóanyaga nem biztosítható.”
4. § Az R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Fajtafenntartó nemesítő az a személy, aki a maga vagy más által előállított hazai vagy külföldi fajta eredeti tulajdonságainak és gazdasági értékének megőrzése mellett a szaporítóanyag reprodukcióját, valamint a fajta fenntartását, klón szaporítás esetén szabvány vagy egyéb szakmai előírás alapján szelektálással végzi, vagy e munkát irányítja, illetőleg azokban jelentősen közreműködik.”
5. § (1) Az R. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami minősítésben részesített, illetőleg ideiglenes engedély alapján szaporított hazai, továbbá a hazai fajtafenntartásban részesülő, külföldi növényfajta belföldön forgalomba hozott vetőmagja, szaporítóanyaga után a felhasználó a vételáron felül fajtahasználati díjat fizet a fajta bejelentőjének a forgalmazó útján. A fajtahasználati díj mértékéről a fajta bejelentője a felhasználóval és a forgalmazóval szabadon állapodik meg. A fajtahasználati díj mértéke nem lehet alacsonyabb a 2. számú mellékletben meghatározott mértéknél.”
(2) Az R. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Szőlő- és gyümölcsfajták, valamint a dísz- és az erdészeti növények szaporítóanyaga után a saját felhasználású ültetvény, illetőleg ültetési anyagok esetében is kell fajtahasználati díjat fizetni.”
6. § Az R. 16. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fajtahasználati díjból fajtajutalékot kell képezni. A fajtajutalék mértékéről a fajta bejelentője a nemesítővel szabadon állapodik meg, az állami költségvetésből gazdálkodó intézmény esetében a felügyeleti szerv által jóváhagyott belső szabályozás szerint. A fajtajutalék mértéke nem lehet kevesebb a fajtahasználati díjnak a 2. számú mellékletben meghatározott százalékánál és nem haladhatja meg a fajtahasználati díj mértékét. Az exportált vetőmag és szaporítóanyag után járó fajtajutalékot a belföldön felhasznált vetőmag és szaporítóanyag után járó fajtajutalékkal azonos összegben kell meghatározni. A fajtajutalék 40%-a a nemesítői hányad, amely a növényfajok fajtái után a hazai fajtanemesítőt illeti meg.”
7. § Az R. 1. számú melléklete helyébe e rendelet 1. számú melléklete lép.
8. § Az R. 2. és 4. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
9. § Ez a rendelet 1994. július 1. napján lép hatályba, egyidejűleg
- az R. címében, 1. §-ának (1) bekezdésében, 11. §-ában, a 16. §-ának (5) bekezdésében, valamint az 1. számú mellékletének címében, az „és állat” szövegrész,
- az R. 2. §-ának (4) bekezdésében a „vagy tenyésztési”, továbbá az „és az állat” szövegrész,
- az R. 3. §-ának (1) és (3) bekezdésében, valamint a 6. §-ának (3) bekezdésében, a „vagy állat” szövegrész,
- az R. 3. §-ának (2) bekezdésében az „illetve az általa előállított állatfajtát” szövegrész,
- az R. 4. §-ának (2) bekezdésében az „Állatfajtajelölteknél bejelentéskor a nemesítő (honosító) megnevezése mellőzhető, de azt legkésőbb a vizsgálatok lezárásáig be kell jelenteni”, valamint az R. 4. §-a (4) bekezdésének b) pontjában az „és állategészségügyi” szövegrész,
- az R. 6. §-a (2) bekezdésének c) pontjában a „tenyésztéskor” szövegrész, továbbá 6. §-ának (5) bekezdésében az „Állatfajta jelölt esetében a vizsgálati idő legalább három termelési ciklus, amelyet hazai fajtajelölt esetében a bejelentésben meghatározott genotípusú szülőktől született utódokon, illetve külföldi fajtajelölt esetében hazai születésű nemzedéken kell végezni” szövegrész,
- az R. 9. §-ának c) pontjában a „köztenyésztés” szövegrész,
- az R. 2. §-ának (2)-(3) bekezdése, 3. §-ának (4) bekezdése, a 4. §-a (4) bekezdésének c) és d) pontja, 4. §-ának (5)-(6) bekezdése, 5. §-ának (2) bekezdése, 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja, a 9. §-ának b) pontja, 13. §-ának (3) és (4) bekezdése, 15. §-ának (7)-(8) bekezdése, 16. §-ának (2) bekezdése, 16. §-a (7) bekezdésének b) pontja, 17. §-a (1) bekezdésének d) pontja, 19. §-a, valamint a 3. számú melléklete
hatályát veszti.