4/1994. (I. 14.) IKM rendelet

az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet módosításáról

Az érintett miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdek-képviseleti szervezetekkel egyetértésben az üzletek működéséről szóló, többször módosított 6/1990. (IV. 5.) KeM rendeletet az alábbiak szerint módosítom:
1. § Az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A kereskedő köteles üzletének megnyitását az üzlet fekvése szerint illetékes település (község, város, fővárosi kerület) jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) formanyomtatványon, két példányban előzetesen bejelenteni. A bejelentésben az üzletkört az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell feltüntetni. A formanyomtatvány mintáját a 2. számú melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentéshez csatolni kell a szakhatósági hozzájárulást (hozzájárulásokat), továbbá, ha a tevékenység más hatóság engedélyéhez vagy nyilvántartásba vételéhez kötött, az engedély, illetőleg a nyilvántartásba vétel igazolásának hiteles példányát (példányait) is. A szakhatósági hozzájárulásokra vonatkozó rendelkezéseket a 3. § tartalmazza.
(3) A szakhatósági hozzájárulás (hozzájárulások) hiányában a jegyző a bejelentés záradékolását köteles megtagadni. Az üzlet csak a bejelentés záradékolását követően kezdheti meg működését.
(4) A jegyző által záradékolt bejelentést a kereskedő köteles az üzletben őrizni, és az ellenőrzés során felmutatni.
(5) A bejelentések másolati példányai alapján az üzletekről a jegyző nyilvántartást vezet.
(6) A bejelentésben feltüntetett adatok módosítását a kereskedő köteles a jegyzőnek bejelenteni. Módosításnak minősül az új üzletkör felvétele, illetve a már felvett üzletkör újabb termékkel történő kiegészítése is. A módosításra az üzletnyitás bejelentésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A módosított üzletkörbe tartozó terméket árusítani, illetőleg tevékenységet folytatni csak azt követően szabad, hogy a jegyző az adatok változását a bejelentésen záradékolta.”
2. § Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § Nincs szükség bejelentésre, ha az üzletet fenntartó kereskedő az üzletkörébe tartozó árut ideiglenes, nem közterületi árusítóhelyen alkalomszerűen értékesíti (alkalmi árusítás). Az alkalmi árusítás helyén kötelező a kereskedő nevének és székhelyének a vásárlók által is jól látható módon történő feltüntetése. ”
3. § Az R. a következő 3/A.-3/B. §-okkal egészül ki:
„3/A. § (1) Kereskedelmi tevékenységet a jogszabályban meghatározott kivételekkel üzletben, vásáron és piacon szabad folytatni. A termelő az üzletében az általa előállított termékekhez kapcsolódó kiegészítő cikkeket is értékesíthet.
(2) A kereskedő az üzlet homlokzatával érintkező közterületen ideiglenesen, illetve idényjelleggel árusíthat. A közterület használatához a szükséges hatósági engedélyeket be kell szerezni.
(3) Az üzlettel nem rendelkező kereskedő a kereskedelmi tevékenységét vásáron és piacon folytathatja, közterületen csak a 4. számú mellékletben meghatározott termékeket értékesítheti. Az árusítás a szükséges hatósági engedélyek birtokában történhet. Nem adható engedély a városi főúthálózathoz tartozó közutakra, valamint az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületekre, továbbá akkor, ha a közterületi árusítóhelytől közúton számítva 100 méteren belül hasonló cikkeket árusító üzlet működik.
(4) A kereskedő jövedéki cikket csak a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési és szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényben meghatározott feltételek teljesítése esetén árusíthat.
(5) Az árusítás helye szerint illetékes jegyző az élelmiszert árusító, valamint a vendéglátóipari tevékenységet folytató kereskedő részére mozgóárusítást engedélyezhet. Az engedélyezéshez az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat előzetes hozzájárulását be kell szerezni. Az engedélyben meg kell jelölni az érvényesség időtartamát és azt az útvonalat, illetve helyet, amelyen a tevékenység végezhető. Mozgóárusítás kizárólag
a) üdülő-, nyaraló- és kirándulóhelyeken;
b) azokon a településeken, ahol kereskedő nem működik, vagy a lakosság keresletének kielégítése egyébként indokolja (pl. tanya, kistelepülés, külterület), valamint
c) az országos, illetve helyi jellegű rendezvények alkalmával
engedélyezhető.
(6) Az üzlettel nem rendelkező kereskedő és a mozgóárus a vállalkozói jogosultságát ellenőrzéskor eredeti okirattal vagy hiteles másolattal köteles igazolni. A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell az árusított termék eredetét hitelt érdemlően igazoló okirattal.”
„3/B. § (1) A kereskedő csomagküldő kereskedelmi tevékenységet csak akkor folytathat, ha az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium nyilvántartásba vette, és a tevékenysége gyakorlásához üzlettel rendelkezik. Az élelmiszerek közül csomagküldő kereskedés útján csak a hűtés nélkül tartósan tárolható, előrecsomagolt élelmiszerek értékesíthetők.
(2) A házaló kereskedésre a külön jogszabályban foglaltak az irányadók.”
4. § Az R. 4. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § A jegyző az üzletben gyakorolt tevékenységet megtiltja, ha az ellenőrzés során megállapítja, hogy az üzlet vagy az üzletben kereskedelmi tevékenységet folytatók a jogszabályokban előírt követelményeknek nem felelnek meg, és a jegyző vagy a külön jogszabályban megjelölt hatóságok felszólítása ellenére a kereskedő a követelményeknek 30 napon belül nem tesz eleget. Külön jogszabály eltérő határidőt is megállapíthat.”
5. § Az R. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Alsó és középfokú oktatási, gyermek-, ifjúságvédelmi, valamint vallás gyakorlására szolgáló intézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szexuális árut értékesítő üzlet nem működhet.”
6. § Az R. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szeszes ital kimérést a kereskedő köteles a rendőrhatóságnak bejelenteni. Alsó és középfokú oktatási, egészségügyi, gyermek- és ijfúságvédelmi, valamint gyermekintézmény bejáratától számított 200 méteres közúti (közterületi) távolságon belül szeszes italt kimérni tilos. A melegkonyhás vendéglátóipari üzletre a tilalom nem vonatkozik.”
7. § Az R. 10. §-a a következőkkel egészül ki:
„A cégtulajdonos nevét és székhelyét az üzletben (elárusítóhelyen) jól látható helyen és olvashatóan fel kell tüntetni.”
8. § Az R. 16. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az üzletben a vásárlót jól láthatóan és olvashatóan tájékoztatni kell, hogy panaszával a jegyzőhöz, a fogyasztóvédelmi felügyelőséghez vagy a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez (KERMI) fordulhat. A tájékoztatón fel kell tüntetni e hatóságok címét és telefonszámát is.”
9. § Az R. 18. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában)
„d) szeszes ital kimérésnek minősül: a szeszes ital nem eredeti palackozásban, hanem űrmértékegység alapján, illetve eredeti palackban felnyitott állapotban történő értékesítése, továbbá az alkoholtartalmú kevert ital, valamint a bornak kannában vagy egyéb tárolóeszközben történő értékesítése is.”
10. § (1) Az R. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete, az R. 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.
(2) Az R. az e rendelet 3. számú melléklete szerinti 4. számú melléklettel egészül ki.
11. § (1) Ez a rendelet 1994. február 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen működő üzletet a kereskedőnek nem kell ismételten bejelenteni, de a 3. § (1) bekezdésében előírt szakhatósági hozzájárulásokat a rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül köteles az üzlet helye szerint illetékes jegyzőnek bemutatni. Ha az üzlet működésében változás történt, az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.
(3) A közterületi árusítás tilalma nem vonatkozik arra a könyvkereskedőre, aki a tevékenységét a rendelet hatálybalépésekor jogszerűen folytatja.
(4) A rendelet hatálybalépésekor már jogszerűen működő csomagküldő kereskedő a hatálybalépést követő hat hónapon belül köteles az üzletét megnyitni. Ennek hiányában e tevékenységét haladéktalanul köteles megszüntetni.